Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-07-10 / 27. szám

1971. július 10. .SZABAD FÖLDMŰVES 15 VÁLTOZÁSOK A NEMZETKÖZI postai díjszabásban Ez év július 1-én lépett ér­vénybe a Postaügyi Világunió új egyezménye. Ez az egyez­mény magában foglalja a nem­zetközi postaösszeköttetés sza­bályainak és előírásainak leg­újabban eszközölt változásait és a nemzetközi postai díjsza­bások módosításait. A Posta­ügyi Világunió tagságát 141 állam képezi, ezek egyike Cseh­szlovákia is. Az új módosítások közül csupán a legjelentősebbekre térünk ki röviden. A nemzet­közi postaforgalom terén július 1-től megszüntetnek négyféle levélküldeményt — a válasz levelezőlapokat, az áruminta­küldeményeket, a csoportos küldeményeket és a fonoposta küldeményeket. A küldemények három utolsó fajtáját továbbra is küldeni lehet, de csak cso­magokban. A nyomtatványok legfelsőbb megengedett súlyát 3 kg-ról 2 kg-ra csökkentették. Ez a változás a könyvek postai szállítását nem érinti, a könyv­küldemények legmagasabb meg­engedett súlya továbbra is 5 kg marad. A nemzetközi postailletékek szakaszán leegyszerűsítették a levélküldemények súlyfokozati rendszerét. A nehezebb levél­­küldeményekért a postai ille­ték összege csökken. Újdonságként szolgál egy új postailleték — a külföldre szállítandó csomagok vámügy­lete intézésének közvetítéséért, öt korona lefizetése ellenében a szállító postára adhatja a csomagot akkor is, ha ezt elő­zőén nem mutatta be a vám­hivatalban. Az egyezmény új rendelkezései alapján megszün­tették a külföldről érkező cso­magok kézbesítési illetékének beszedését. Kiránduláson, túrán A természetjárás, a szabad­ban töltött szabad Idő bioló­giai, hangulati értéke szinte felbecsülhetetlen. A jó közér­zethez azonban az is hozzátar­tozik, hogy kellően felszerelve, mégsem túlterhelve járjuk a hegyeket-völgyeket, és legfel­jebb könnyű kis hátizsák, rá­­szíjázott pokróc legyen min­den, amit magunkkal viszünk. Ezt minden alkalmi túrázó is tudja: a bakancs, pulóver nem okoz gondot, magunkon visszük — de sokszor az ételcsomag — különösen családos kirándulás­nál — sok cipelnivalót jelent. Régi, gyakorlott túrázók szá­raz ételfélét, sajtot, kolbászt, külön dobozban vajat, kemény­tojást, nilonzacskóban gyümöl­csöt szoktak magukkal vinni, italnak pedig — ha nem forrás közelében fogunk letáborozni — legalkalmasabb a csatos üvegben magunkkal - vitt, nem túlédeeített citromos tea. Vala­ha mindezt könnyű alumínium­dobozba csomagolva raktuk a hátizsákba — ebben a kenyér is viszonylag frissen marad. De felmerülhet az az igény, hogy frissen sültet fogyasszunk a kiránduláson s ebben segít­ségünkre siet a modern élelme­zésipar és kereskedelem. Az alufólia, az Alobal néven is­mert csomagoló burkolat (a csokoládét burkoló „ezüstpa­pír“ egy finom változata) egy­ben sütésre is alkalmas és ki­ránduláson még jobban hasz­nosítható, mint odahaza, a ház­tartásban. Előnye, hogy meg­őrzi a benne sütött hús, főze­lék, stb. teljes vitaminértékét, ásványi sóit, a hús leve nem csorog ki, nem illan el sütés közben — így az alufóliában készült étel íze hasonlíthatat­lanul jobb, zamatosabb, mint a hagyományos módon, lábasban készült ételé. Az alufólia-bur­kolat egyben feleslegessé teszi az étel tálalását külön edény­ben; a burkolót egyszerűen ki­bontjuk, szétnyitjuk s benne szeleteljük fel az ennivalót — tehát tányért sem kell magunk­kal vinnünk, amellett használat után egyszerűen eldobjuk (két­szer amúgy sem használható egy alufólia4ap) a többi sze­mét, hulladék közé —, azaz megtakarítottuk a mosogatást. Alufóliában süthetünk pl. töltött csirkét. A csirkét odahaza ki­belezve, megmosva előkészít­jük: hasüregébe majoránnát, sót, törött borsot hintünk, az­után megtöltjük felvagdalt ve­gyes főzelékkel, zöldséggel. Kí­vülről hajszálvékony szeletekre vágott szalonnába burkoljuk, cérnával átkötözzük és zsír­papírba, vagy nilonzacskóba csomagolva visszük magunkkal. A kiránduláson, szabad tűzön sütjük, amikor a tűz már le­égett, a parázson. Az alumí­nium-fóliába' csomagolva is ma­gunkkal vihetjük, így még ké­nyelmesebb. A burkolót azon­ban úgy kell köréje tekerni, hogy lazán legyen benne a hús­féle — különben a sütés köz­ben keletkező gőzök szétvetik. Alul, felül is kétszer vissza­hajtjuk a lapot, ugyancsak hé­zagot hagyva a benne levő élel­miszer és a burkoló között — így nagyon szépen megsül. Hasonlóképpen süthetünk flek­ként a kiránduláson, előre el­készített, alufóliába csomagolt kivert és fűszerezett sertés­comb szeletekből. A fólia he­lyes használatához tartozik még, hogy belső felét — mi­előtt becsomagoljuk a sütniva­­lót, vékonyan kikenjük étolaj­jal, vagy más zsírozóval. Az alufóliában történő sütésnél nem számíthatunk olyan szép, rózsapiros színre, mint a ha­gyományosan készülő ételnél — ennek ellenére ízbeli különle­ges finomsága és egyéb érde­mei miatt érdemes odahaza a háztartásban is meghonosítani ezt a munkát könnyítő újítást. ПУ) A ZEBRA ELŐTT LASSÍTANI KELL! Mi okozta a balesetet? Az egyik tipikusan ismétlődő baleset bekövetkezése után a bal­esetért felelős motorkerékpáros mind a helyszínen, mind a nyomo­záson, majd a bírósági tárgyalá­son is ezt vallotta: „A cselekmény elkövetését el­ismerem, bűnösnek érzem magam. Túlzott sebességgel vezettem a motort, arra számítottam, hogy nem kerül elém a gyalogos a ki­jelölt gyalogátjáróhelyen. Amikor észrevettem az elém haladó gya­logost. azért nem fékeztem erő­sen, mert féltem a megcsúszástól. Hangjelzést azonban előzőén ad­tam.“ Milyen baleset történt tulajdon­képpen? Bizonyos mennyiségű sör elfo­gyasztása után, egy motoros — aki büntetve még nem volt és 1968-ban szerzett vezetői jogosít­ványt — nappal, száraz aszfalt­­burkolatú úttesten kb. S0 km-es sebességgel vezette motorkerék­párját. A pótülésen egy személy utazott. Az úttest közepén villa­mosvágányok vannak, s az útke­reszteződés mindkét oldalán jól láthatóan kijelölt gyalogátkelő­hely van festve. A motoros az út­kereszteződést megközelitve látta, hogy a villamosról folyik a le- és felszállás, s a járdaszigeten sok gyalogos tartózkodik, sőt a villa­mosmegállóhely előtt levő kijelölt gyalogátkelőhelyen, a vádlott me­netirányát tekintve balról jobbra több gyalogos közeledett, míg a járdán a kijelölt gyalogátkelőhely magasságában ugyancsak több gyalogos várakozott az áthaladás­ra. A villamosról leszálló gyalogo­sok egy része ugyan a járdasziget vonalán megállt, de egy asszony és 12 éves gyermeke a kijelölt gyalogátkelőhelyen a járda felé folytatták útjukat megállás nélkül. Amikor az úttest közepéhez értek, a kislány észrevette a jobbról nagy sebességgel közeledő motort, szaladni kezdett, és fel is lépett a járdára. Az édesanyja azonban nem vette észre a motort, s ki­mért. folyamatos léptekkel haladt a járda felé. A motoros féktávol­ságon túl észlelte az asszony ha­ladását, hangjelzést adott, sebes­ségét azonban nem csökkentette, s a motor jobboldali első részé­vel, a járdától kb. 3 méternyire elütötte a gyalogost, aki az utolsó pillanatban vette észre a motort. A nő nagy ívben előre esett az út­testre. A motor felborult, kh. 33 métert csúszott, míg megállt. A gyalogos súlyos koponyacsont- és lábszártörést, a motoros és utasa pedig ugyancsak lábszár- és váll­­csonttörést szenvedett. Valaineny­­nyi sérülés gyógytartama a 8 na­pot meghaladta. Miért következett be a balosét, amikor a vádlott látta a forgalmi helyzetet, fel kellett tehát Ismer­nie az elsőbbségadás kötelességét, s a cselekvésre is megvolt a le­hetősége? A műszaki szakértő szerint a gyalogos a villamosvágányoktól kb. 5 km-es sebességgel 8 métert tett meg az elütésig. Amikor a villamosvágányoktól megkezdte az úttesten az áthaladást, a motoros kb. 60 méternyire volt tőle. Mint­hogy a motornak S0 km-es sebes­ség esetén 41,5 méter a féktávol­sága, megállapítható, hogy a gya­logos féktávolságon kívül kezdte meg az elsőbbségi helyzetben az áthaladást az úttesten. Amint kiderült, a baleset oka abban rejlik, hogy a motoros nem ismerte az elsőbbségadási köteles­ség tartalmát, mely szerint elsöbb­­ségadás szükségességekor minden járművezető első kötelessége a lassítás, s ha a forgalmi helyzet megkívánja — a jelen esetben a forgalmi helyzet pedig megkívánta —, meg kell állni. Elsőbbséget ad­ni csak így lehet. De oka a bal­esetnek az is, hogy a motoros a veszélyhelyzetet észlelve, nem mert fékezni, s a kritikus pilla­natban csak jelzést adott, pedig az adott útviszonyok mellett sem­mi akadálya nem volt az azonnali fékezésnek. A közúti forgalomban résztvevő járművezetőnek a baleset elhárí­tásához szükséges intézkedéseket mindenekelőtt és azonnal meg kell tennie, ezt nem lehet a közle­kedésben részt vevő másik sze­mélyre hangjelzéssel áthárítani. Kétségtelen azonban, hogy ebben az elhatározásban jelentős szere­pe van az italnak, az ittas állapot­nak. A veszélyérzet az ital hatá­sára csökken, az alkoholos befo­lyásoltság merész és veszélyes közlekedésre ösztönöz. (Ft) Miről írnak a szlovák mezőgazdasági szaklapok ? EKONOMIKA POĽNOHOSPODÁRSTVA Júliusi számában e szaklap több érdekes cikkben foglal­kozik a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum néhány időszerű és égető kérdésével. Valérián Hrmo mérnök, a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskola docense a szövetkezeti elnökök irányító munkájának racionali­zálását elősegítő elvekről ír színvonalas cikkében. A lapban helyet kapott Július Medved mérnöknek a mezőgazdasági­­élelmiszeripari komplexum további szakosítását és összponto­sítását elősegítő programot Ismertető anyaga. A 7. szám további cikkel a mezőgazdasági technika fejlesz­tésének és megszervezésének kérdéseit, az idei aratás veszte­ségmentes biztosításának alapelveit, a tehéntenyésztés rentá­­bilitását, a gazdasági szerződések alapján létrehozott együtt­működés biztosításának problémáit és egyéb kérdéseket tár­gyalnak. Az olvasók kérésére a lapban rendszeresítették a közgaz­dászok szótárát. Végül sokak érdeklődésére tartanak számot a mezőgazdaságban alkalmazott új számitő-technlkárffl, külö­nösen az Irányítás Racionalizálása és a Számltótechníka nylt­­rai üzemében felállított számítógép kihasználásáról szóló cikk. ^ CHOV HOSPODÁRSKYCH ZVIERAT Hetedik számában a szlovákiai nagyüzemi termelés szem­pontjából nagyhozamú szarvasmarha-fajta kitenyésztésének modell-tervezetét közli. Ehljez a témához kapcsolódó anyaga a szarvasmarha-tenyésztés istállótérségeinek korszerűsítésével foglalkozik. Érdekes az arról szóló cikk Is, hogyan oldják meg Magyarországon a sertések nagyüzemi Istállózását. Igen tanulságos a lapban közölt az az anyag, amely elemzi a Ponlky-1 EFSZ-ben, a hegyvidéki rétek és legelők «kulti­válása során elért nagyszerű eredményeket. Ebben a hegy­vidéki szövetkezetben sikerült a takarmánytermesztést olyan szintre emelni, hogy jelenleg már az egész évre bőségesen van takarmány. A rekultiválás beruházási költségei többszö­rösen megtérültek. A lap jovábbi cikkei a juhtenyésztés problémái közül a juhok tejelékenysége ellenőrzésének legújabb módszereivel és e módszerek meghonosításának szükségességével foglalkoznak. Azok, akik a kooperáció lehetőségeit mérlegelik a szarvas­marha-tenyésztés terén, érdekes anyagot találnak a növendék­bikák nagyüzemi hizlalásáról, amit a kooperáció keretében ésszerűen oldottak meg a Kukoricatermeeztési Kutatóintézet Trnava-Medziháj-l farmján. MECHANIZÁCIA POĽNOHOSPODÁRSTVA A termelés szakosításának és összpontosításának fejlődés! irányát, valamint a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szer­vezési formáit a kormány és a CSKP Központi Bizottsága már jóváhagyta. Ezekről a távlati feladatokról közölt cikket a gé­­pesítők szaklapja. Terjedelmes cikkben tárja fel a lap mező­­gazdaságunk gépjavító ágazatának jelenlegi állapotát s ugyan­akkor javaslatot is ad arra, milyen irányban fejlődjék a jövő­ben a mezőgazdasági gépjavítás. További cikke az E 512-es gabonakombájnok kétéves üzempróbáinak eredményéről szá­mol be. Áttekintést nyújt a gabonakombájnokat gyártó cégek idei újdonságairól. Bemutatja a gabonafélék aratás utáni ke­zelését elősegítő hazai és nyugat-európai gépek választékát. A lap 7. száma továbbá tájékoztatja olvasóközönségét a növényvédő gépekkel végzett kísérletek eredményeiről, vala­mint a hagymaszedés gépesítését szolgáló berendezésekről. Egyik cikke a kerekes traktorok gyakorlati kihasználásának legújabb ismereteiről számol be. PÔDA A ÚRODA A szemes termények, különösen a gabonafélék termesztése terén jelentős tartalékokkal rendelkezünk, amely tartalékokat a jövőben feltétlenül kJ kell használnunk. Arra a kérdésre, hogy ezt hogyan érhetjük el, a lap 7. száméban Gabonater­mesztésünk fejlesztése az ötödik ötéves tervben című cikk ad választ. A gabonatermesztés, valamint a többi növények ter­mesztésének egyik kiaknázatlan tartaléka a legjobb minőségű, nagyhozamú fajták használata. Az Állami Fajtaellenőrzö Bi­zottság egyre újabb nagyhozamú fajtákat engedélyez, és a választékból törli a régi csekély hozamú fajtákat. Az e téren a legutóbbi idóben eszközölt változásokat Ismerteti a lap egyik további anyaga. Ezenkívül a szaklap legújabb, júliusi számában az olvasók időszerű cikkeket találhetnak a takarraánytermesztés, a nö­vényvédelem, az öntözés és a vizenyős talajok lecsapolásának tárgyköréből. záhradník A lap hetedik számának induló cikkében Albin Hlavieka mérnök tájékoztatja az olvasókat az Állami Fajtaellsmerő Bi­zottság legutóbbi üléséről, amelyen a dlő, a málna és a sza­móca néhány új fajtáját engedélyezték. A lap olvasóit bizo­nyára érdekli majd az a cikk, amely bemutatja a kevéssé ismert Borsi rózsaszín kajszifajtát, amelyet színes képen is láthatnak a borítólap címoldalán. Értékes cikk taglalja a cse­resznye, a meggy és a szilva gépesített szüretelésének kül­földi tapasztalatait. Gnomoniőzls — az új kajszi betegség cím alatt az olvasók megismerkedhetnek ennek a nálunk Is jelen­tősen elterjedt új gyümölcskórnak tüneteivel, és az ellene Való védekezés lehetőségeivel. A kertészkedők az újonnan engedélyezett zöldségfajták ismertetését a lap 205. oldalán találhatják meg. Ezenkívül több érdekes cikk foglalkozik még a zöldségtermesztés leg­időszerűbb kérdéseivel. A lap júliusi számában a virágkertészek is sok, élvezetesen megírt cikkben találhatják meg az őket legjobban érdeklődő

Next

/
Thumbnails
Contents