Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-03 / 26. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES, 1971. Júline 3. Az öntözéses kukoricatermesztés tapasztalatai A kelet-szlovákiai síkság az öntözéses gazdálkodás kísérleti központiéinak egyike, A Bratlslaval Öntözőgazdálkodási Kutatóintézet szomotorl (Somötor — treblšovl járás) — kutatóállomása a kutatóintézet tervei által előirányzott alapfeladatok megoldását végzik. Ezen feladatok közé tartozik a főnövényként termesztett egyéves kultúrnövények öntözéses gazdálkodás melletti helyes agrotechnikájának megállapítása. Ezen feladat keretében a magra termesztett kukoricával is foglalkoznak. A kísérleteket a kelet-szlovákiai síkság déli részének középnehéz és nehéz talajain, a Bodrog-Kamenec öntözőrendszer körzetében végzik. Az agrotechnikai kísérletek fő célja az, hogy megállapítsák a legmegfelelőbb egyedsűrűséget és a vízgazdálkodásnak megfelelő optimális tápanyagszintet. Mivel a kísérletek még nem fejeződtek be, egyelőre nem lehet definitív eredményekről beszélni, de a szerzett tapasztalatokat az öntözéses gazdálkodást folytató üzemekben már hasznosítani lehet. A kísérletek során a vetést különböző kötéstávolságok alapján végzik el, vagyis minden parcellán más-más az egyedtávolság. összesen öt kötéstávolságot alkalmaznak úgy, hogy az egyes parcellákon 30, 40, 50, 60 és 70 ezer legyen az egyedek száma. A legmegfelelőbb tápanyagszlnt megállapítása érdekében minden kísérleti parcellát négyszer megismételnek, s minden parcellán eltérő tápanyagmennyiséget adagolnak. Ebben az esetben négy variációt alkalmaznak: az első esetben 250 kg, a másodikban 333 kg, a harmadikban 417 kg, a negyedikben pedig 500 kg tiszta tápanyagot adagolnak egy hektárra. Az NPK arány — 1,7 :1: 2,6 — minden esetben azonos. A műtrágyák formájában adagolt tápanyagokon kívül minden harmadik évben 300 mázsa istállótrágyát is adnak egy hektárra, mivel a kukoricát több éven keresztül termesztik egy parcellán. Ezzel a módszerrel minden egyes vetési távolságnál megfigyelik a tápanyagpőtlás intenzív hatását. Továbbá figyelemmel kísérik azt is, hogy milyen hatással van a talajra a kukorica monokultűrakéntl termesztésze. A kísérleteket a CE-IV-es fajtával végzik. Az öntözés Idejét és az öntözésre kerülő vízmennyiséget a talaj nedvességtartalma alapján határozzák meg. A talajnedvességet tíznaponkénti laboratóriumi vizsgálattal ellenőrzik. A négy éven keresztül vé& zett kísérletek során az évenként adagolt vízmennyiség nagyjából azonos volt, csupán 1970-ben nem kellett öntözni, mivel a természetes csapadék mennyisége Így is több volt a kelleténél. A betakarítást akkor végzik el, amikor a kalász szárazanyag tartalma 60—65 százalék körül mozog. Megállapítják, milyen mértékben részesedik a magtermés a kalászból, majd a termést 86 százalék standard szárazanyagra számítják át. Ezen átszámítások alpján megállapították, hogy a négyéves kísérleti időszak alatt a következő átlaghozamokat érték el (q/ha) az egyes variációknál. (Lásd a mellékelt táblázatot.) A feltüntetett eredmények arra utalnak, hogy a hozam nagyságát jobban befolyásolja az egyedsűrűség, mint a tápanyagpőtlás. Igaz, hogy sokaknak különösnek tűnik az alkalmazott egyedsűrűség, mégis meg kell jegyezni, hogy az optimális tőszám 70 ezer felett mozog. Ez maga után vonja, hgy a jövőben ebben az Irányban is végezzenek kísérleteket és megfigyeléseket. Az említett kísérletek során azon a parcellán, ahol 30 ezer egyedet neveltek és 250 kg tiszta tápanyagot adagoltak — egy hektárra számítva — 74,5 mázsa terméshozamot értek el, viszont azon a parcellán, ahol azonos tápanyagmennyiség adagolása mellett 70 ezerre növelték az egyedszámot, 104,4 mázsa kukoricát takarítottak be egy hektárról. Ez is azon elv mellett szól, hogy az öntözéses gazdálkodás esetén úgy kell elvégezni a vetést, hogy az egyedek száma legalább 70 ezer legyen Amint a2 a táblázatból is kitűnik, a kísérletek során beigazolódott az a feltevés is, hogv a fokozott tápanyagpótlás nincs döntő hatással a hozamok alakulására. Hogy csak egy példát említsek, azon a kísérleti parcellán, ahol 250 kg tiszta tápanyag adagolása mellett 70 ezer egyedet neveltek, 104,4 mázsc hozamot értek el, viszont ugyanazon növénysűrűség esetén hiába növelték a tápanyagok adagját a duplájára — 500 kg/ha tiszta tápanyagban •— a hektárhozam csak lényegtelen mennyiséggel növekedett, mivel mindössze 111,8 mázsa termést takarítottak be erről a parcelláról. A műtrágyaféleségek kismértékű effektivitásának okát sokan abban látják, hogy az öntözés és a talaj mikroorganizmusainak fokozott aktivitása következtében nagymennyiségű tartalék-tápanyag szabadul fel a talajban. A tápanyagoknk a nagy hozamok elérése révén történő nagymértékű felhasználása és a huzamosabb Ideig tartó öntözéses gazdálkodás esetében ntár szükség lesz a fokozott tápanyagpótlásra. Ezt a feltevést igazolja az is, hogy a hazánkban működő nagy kiterjedésű öntözőrendszerek területén még nem jelentkezik a nagyobb trágyaadagok iránti Igény, mivel még csak pár éve folytatunk öntözéses gazdálkodást. Ezzel szemben a kisebb területekkel rendelkező zöldségtermesztő öntözéses gazdaságokban, ahol már az évek hosszú során alkalmazzák az öntözést, sokkal nagyobb a tápanyagpótlás iránti igény. Az öntözéses gazdaságokban történő tápanyagpótlás effektiv mivoltának kérdése még nincs teljesen megvilágítva. Annak ellenére, hogy a kukorica lényegében pozitívan reagál a fokozott tápanyagpótlásra, úgy tűnik, hogy a jelenlegi viszonyok és feltételek mellett megfelelőbb kisebb tápanyagok használata. Meg kell azonban jegyezni, hogy helytelen volna, ha a felsoroltakból egyesek azt a végkövetkeztetést vonnák le, hogy a fokozott tápanyagpótlás egyáltalán nem célszerű. A felsorolt eredmények rámutatnak a további kísérletek és megfigyelések szükségességére, melyek során sokkal behatóbban és részletesebben kell majd foglalkozni a növények öntözéses gazdálkodás melletti termesztése során jelentkező tápanyag igényével, valamint az egyéb tényezőkkel is. Az eddigi kísérletek során nem észlelték, hogy a kukorica monokultúraként! termesztése valamilyen káros hatással lett volna a talajra. Ez a termesztési mód a terménynél nem idézett elő sem mennyiségbeli, sem minőségbeli csökkenést. Ing. Kisty František Az U 651 M jelzéssel ellátott román kerekes traktort már hazánkban is aránylag jól ismerik a mezőgazdasági dolgozók. A nevezett gép viszonylag jól megállta helyét a legnehezebb feltételek között is. Sajnos, mint minden egyéb gépnél, itt is hiányosságok mutatkoztak a pótalkatrésszel történő ellátás szakaszán. Ebben az évben remélhetőleg javul majd a helyzet ezen a vonalon is, mivel a kölcsönös megegyezés alapján az idén további 700 darab N 651 M traktort vásároltunk Romániától azzal a feltétellel, hogy az általunk kért alkatrészeket még a gépek átvétele előtt leszállítják. foto: —bor— Elsősegélynyújtás mérgezés esetén Terméskilátások Lassan benépesedik és az arató-cséplő gépek monotón zümmögésétől lesz hangos a határ. A mezőgazdasági üzemek többségében mér rajtra készen állnak a gépek és az emberek. Szlovákia melegebb éghajlatú vidékein gazdag termés ígérkezik. A csilizradványi (Cilizská Radvaü, dunaszerdahelyi járás) szövetkezet ebben az évben 210 hektáron termeszt búzát és 125 hektáron árpát. Búzából a Mironovszkája és a Bezosztája fajtákat részesítették előnyben, és agy-agy hektáron — magtermesztés céljából — Auróra és Jubilejná 50 fajtákat vetettek. Árpából a Dvoran, Jantár, Diamant és a Dénár fajtákat termelik. A szövetkezet vezetői 50 mázsa körüli hozamra számítanak mind a két növényféleségnél. A búzák közül a magszaporításra vetett Auróra és Jubilejná 50 ígérkezik a legjobbnak. A csilizradványi gazdaság három kombájnt mond a magáénak, s további három arató-cséplő gép érkezik majd a szövetkezetbe, hogy a lehető legrövidebb idő alatt végezzék el a betakarítást. Hosszas utánjárás révén sikerült beszerezniük a szükséges alkatrészeket, s így remélhetőleg nem lesz nagyobb probléma a gépekkel. SUmegh elvtárs, a szőgyéni (Svodín, érsekújvári járás) szövetkezet főgépesitője elégedetten újságolta, hogy kis híján az egész országot átkutatták, míg sikerült beszerezniük a szükséges pótalkatrészeket. A szövetkezet lelkes szerelő gárdája minden tőle telhetőt megtett, hogy idejében üzemképessé tegye a gépeket. Ha az újonnan érkezett tanoncok is olyan lelkesedéssel dolgoznának, mint az idősebb dolgozók, akkor kevésbé főne a főgépesltó feje. A szövetkezetben egyébként 14 kombájn — a segítségükre siető négy E—512-sel együtt — végzi majd a betakarítást. Ebben a gazdaságban is jó termésre van kilátás. Jól felkészültek a szalma betakarítására is. Előreláthatólag 10 szalmaprés végzi majd a nevezett feladat zömét, mivel a takarmányszalmát és a búzaszalma egy részét is préselt formában szeretnék begyűjteni. Az oroszkai (Pohronský Ruskov, levicei járás) szövetkezet határában is kasza alá érik lassan a gabona. Csudái agronómus úgy számolja, hogy búzából és árpából egyaránt túllépik a 35 mázsa átlagos hektárhozamot. Az aránylag kis szövetkezetben (mindössze 391 hektár szántóterületük van) csupán 195 hektáron termesztenek gabonaféléket. A betakarítást saját gépeikkel szeretnék megvalósítani. Június derekán, amikor a szövetkezetben Jártam, még kissé bosszankodva mondták a gazdaság vezetői, hogy az anyagbeszerzőjük azzal tért vissza Bratislavából, hogy a főraktár ablakában ott „fityeg“ a tábla: ilyen és ilyen gépekhez pótalkatrész nines! Lehet, hogy mire ezek a sorok napvilágot látnak, már ők is indulásra készen várják majd a kedvező pillanatot, hiszen ha másoknak sikerült beszerezni az alkatrészeket, talán nekik is kedvez a szerencse. Sokat kell bosszankodnia a mezőgazdasági dolgozónak, amíg elérkezik az a nap, amikor betakaríthatja a termést, szorgos munkája gyümölcsét. Mos, lassan kezdetét veszi az aratás. Vajon valóra válik-e az emberek elképzelése, elérik-e azt a hozamot, amire számítottak? -dek-A szakszerű mérgezési elsőségélynyújtás olyan ismeretet és gyakorlati jártasságot igényel, amely csak hoszszabb idő alatt sajátítható el. Mindenki kerülhet azonban váratlan helyzetbe, amikor mérgezési elsősegélyt kell nyújtania. A szembe jutott méreg eltávolításakor a szemet a mutató és hüvelykujjunkkal feltárjuk és mintegy 10-cm magasból, vékony sugárban csurgatott vízzel 10—15 percig öblítjük. A bőr méreg-szennyeződését először ruhával, papirossal stb-vel letöröljük, majd a bőrt bőséges tiszta vízzel vagy szappanos vízzel mossuk, mindaddig, amíg az idegen szag vagy szín eltűnik. A szennyezett ruházatot mindig vegyük le és a bőrre jutott mérget — az előbbihez hasonlóan — távolítsuk el. Különös gonddal tisztítsuk meg a hajlatokat, a bőrredőket, a hajjal vagy szőrzettel fedett területeket és a körmök alját. Lenyeléskor a méreg felhígítására a lehető leggyorsabban 1—2 pohár Tért hódít a Valmet traktor A Valmet nevet viselő finn vállalat Észak-Európa legnagyobb, mezőgazdasági traktorokat gyártó vállalata, összesen több mint 10 ezer dolgozót foglalkoztat. A szóbanforgó cégnek Brazíliában is van egy traktorgyártó üzeme, valamint egy szerelő részlege működik Portugáliában, ahol kész elemekből rakják össze a traktorokat. vizet — vagy ha kéznél van, soványtejet — itatunk. Kellő jártasság hiányéban hánytatnunk tilos, mert annak adott esetekben súlyos — marásos, félrenyeléses, fulladásos stb. — veszélyei lehetnek. Szerencsére a mérgezett rendszerint önként is hányni fog. Ha ez bekövetkezett, ismét vizet vagy tejet itatunk, és a mérget a gyomorból 2—3 ízben kiöblítjük. Belélegzéskor a mérgezettet friss levegőre visszük és lehűléstől védve lefektetjük. Zárt gázos térbe csak másodmagunkkal, egymást segítve, kinti felügyelettel lépjünk, nehogy magunk is a mérgezés áldozatai legyünk. Az elsősegélynyújtás közben orvost hívunk, vagy — ha az nem lehetséges — a mérgezettet mielőbb orvoshoz, kórházba juttatjuk. Minden fajta elsősegélynyújtásunk csak az orvosi ellátás biztosításával tekinthető befejezettnek. Addig a mérgezettet ápoljuk és félelmét, esetleg fájdalmát bátorító szavainkkal enyhítjük. B. S. A Valmet traktorokat 10 államba exportálják. A nevezett cég gépei a Massey-Ferguson traktorok után az előkelő második helyet foglalják el Finnországban. A Valmet traktorok négy változatban készülnek. A legnagyobb közkedveltségnek a Valmet 500 elnevezéssel forgalomba hozott, Valmet 310 jelzésű motorral ellátott (háromhengeres, 54 lóerős) traktor örvend. A Valmet 700 elnevezésű traktor 75 lóerős, négyhengeres motorral van ellátva, a 900-as pedig 90 lóerős. A legerősebb traktor a Valmet 1100, amely 115 lóerős motorral rendelkezik. A hagyományokhoz híven A pólyánl (Polany, trebišovl járás) szövetkezetben már a kezdet kezdetén elhatározták, hogy csak olyan takarmányféleségek és egyéb növénykultúrák termesztését szorgalmazzák, amelyek a legtöbb tápanyagot, illetve a legnagyobb hozamot biztosítják egy egységnyi területről. A termelési feltételek az évelő takarmányok és a kukorica számára voltak a legkedvezőbbek. A takarmányalap biztosítása szempontjából elsősorban a kukorica termesztését szorgalmazták. 1957-ben még csak a szántóterület 9 százalékán termesztettek kukoricát, felét magra, felét pedig silóra. Szemtermésből 22,4 q, silókukoricából pedig 400 q átlaghozamot értek el. Tovább szorgoskodtak, hogy az eredményeken Javítani tudjanak. Növelték a kukorica vetésterületét, majd versenyre hívták a kelet-szlovákiai kerület szövetkezeteit, hogy azok Is mind nagyobb mértékben járuljanak hozzá a nevezett növény vetésterületének kibővítéséhez és a hektárhozamok növeléséhez. Szemes kukoricából 40 q, silókukoricából pedig 600 mázsa átlaghozam elérése volt a cél. Annak ellenére, hogy az egyes szövetkezetek nem nagy hajlandóságot mutattak a versenyben való részvételre, a pólyániak becsülettel teljesítették célkitűzéseiket. Nemcsak hogy elérték a tervezett hozamokat, hanem néhol lényegesen túl is szárnyalták. Egy öthektáros parcellán például 87 q átlaghozamot értek el szemeskukoricából. Silókukoricából 1100 mázsát takarítottak be átlagosan egy hektárról. Ebben az évben sem mellőzték a kukoricát. A szőbanforgó szövetkezet 50 hektáron termel szemeskukoricát, 70 hektáron pedig silókukoricát. Ezenkívül kísérleti parcellát is létesítettek. A termelés gazdaságosabbá tétele érdekében bevezették a vegyszerek használatát is. Matyi János szövetkezeti elnök szerint minden feltétel megvan ahhoz, — a növényzet fejlettségi állapota legalább is erre enged következtetni, — hogy ebben az évben ismét gazdag termést takarítson be a szövetkezet. —alb—
