Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-23 / 42. szám
1971. október 23. .SZABAD FÖLDMŰVES. Változások о mezőgazdasági termékek fetvásárlási árában 1972-ben II. ® 'Az üres mákfejek felvásárlási árának módosítása Az Ores mákfejek a gyógyszeripar fontos nyersanyagát képezik, morfiumot és morfium-derlvátokat nyernek belőle. Az utóbbi években a mák vetésterülete állandóan csökkent, s még lényegesebb mértékben csökkent a felvásárolt üres mákfejek mennyisége. 1960 óta a máktermesztés egyharmadával, a mákfej-felvásárlás pedig felével csökkent. , A csökkenést a vállalatok elégtelen anyagi érdekeltsége okozta. Az egy hektáron kitermelt mákból és az értékesített mákfejekből származó bevételek 9:1 arányban voltak egymáshoz. Mivel a mákfej-szükséglet hiányzó mennyiségét importból kell fedeznünk, a CSSZSZK kormánya jóváhagyta az üres mákfejek felvásárlási árának növelését a behozatali költségeknek megfelelő szintre. Az üj felvásárlási árak a következők: 100 kg üres mákfej felvásárlási ára Kézzel betakarított mákfejek eddig új ár 15 cm-nél rövidebb szárral 190,— 400,— Törek 15 cm-nél rövidebb szárral 150,— 320,— # Az ipari burgonya termelésének elősegítése Az ipari burgonya felvásárlási feladatainak teljesítése minden évben nehézségekbe ütközik. Emellett a ténylegns felvásárlás gyakran a szerződésekben megállapított mennyiséget sem éri el. A helyzetet ebben az irányban az is megnehezíti, hogy a burgonya keményítőtartalma is ingadozik, főleg Szlovákiában mutatkozik alacsonyabb keményítőtartalom a csehországi termésekéhez viszonyítva. A burgonyabehozatal csökkentése és a hazai termelés növelése érdekében a kormány keretfeltételeket hagyott jóvá az 1 hektár ipari burgonya vetésterületére vonatkozó különleges prémiumhoz, bizonyos mutatók betartása mellett, mint pl. megjelölt progresszív fajták alkalmazása, a beadott burgonya minimális keményítőtartalma, az 1 hektár területen előállított keményítő mennyisége, stb. A feltételeket és a prémium magasságát a későbbiek folyamán részletesen ismertetjük. ® A gyapjú felvásárlási feltételeinek szigorítása ' 3 972. Január 1-vel a gyapjú felvásárlására vonatkozólag új állami norma lép életbe. A norma rendezésére részben a felvásárolt gyapjúhoz való állami hozzájárulás csökkentése érdekében volt szükség, részben pedig azért, hogy a textilipar hazai termelésből is jobb minőségű gyapjúhoz jusson. Az új állami norma az eddigihez viszonyítva megszigorítja a gyapjú hosszára és minőségére vonatkozó kritériumokat, főleg a finomgyapjas juhoknál. A változás nem érinti a felvásárlási ár magasságát az egyes minőségi osztályokban, növekszenek azonban a követelmények az egyes kategóriákba való besorolásnál. Ezért az első, a harmadik és a hatodik minőségi osztályban további alosztályokat nyitottak, a felsőbb alosztályok áraihoz viszonyított alacsonyabb felvásárlási árakkal. Bár a juhtenyésztéssel foglalkozó üzemeket ez az intézkedés kedvezőtlenül érintheti, a legmagasabb minőségi osztály jó takarmányozással, célszerű tenyésztési eljárásokkal és jól szervezett nyírással ezután is elérhető és a juhtenyésztés továbbra is gazdaságos ágazat maradhat. Az alkalmazott változásokat kifejezően szemlélteti az alábbi táblázat: Jelenlegi állapot Felvásárlási árak 1972. I. 1. után Minőségi felvásárlási Minőségi felvásárlási osztály ár osztály ár la 145 •la 145 lb 110 lb 110 le 105 1c 65 ld 65 2a 120 2a 120 2b 85 2b 85 3a 102 3 97 3b 95 , 4 92 4 92 5 60 5 60 6 91 6a 92 • 6b 90 7 60 7 60 A gyapjufelvásárlás feltételeinek megváltoztatásával 1972. január 1-töl megváltozik a vágójuhok felvásárlási urpótléka is az irhagyapjú hosszúsága szerint. Az árpótlék a vágóállatok 1 kg élősúlyára számítva jelenleg 1972. I. 1-től a gyapjú hossza 1,5 cm-ig 0,50 0,50 a gyapjú hossza 1,5—3 cm között 2,— 2,— a gyapjú hossza 3 cm felett 4,— 2,— Az árszabályozásnak az az oka, hogy a hosszúgyapjas állatok bőripari szempontból nem kívánatosak. A hoszszabb gyapjút a feldolgozás előtt rövidíteni kell és a hulladék nehezen értékesíthető. Ez az intézkedés arra ösztönzi majd a tenyésztőket, hogy a vágóállatok nyírását megfelelő Időben végezzék el. О A vágóbaromfi 'felvásárlásánál alkalmazott időszaki árpótlék megszüntetése A vágóbaromfi felvásárlásánál 1969-ben ideiglenesen bevezetett időszaki árpótlék, mely a nagyüzemi technológiára való áttérést volt hivatva megkönnyíteni, 1972. január 1-vel teljesen megszűnik. 1971-ben is már csak az I. félévben volt érvényben. Az árpótlék értékének fokozatos csökkenése ellenére a vágóbaromfi piaci termelése érezhetően növekedett: Szlovákia baromfihús termelése i1 1968 1969 1970 tonnákban 13 596 18 456 26 483 index (1968 = 100) 100,0 135,7 194,6 Ez a növekedés kívánatos volt a racionális táplálkozás szempontjából, lényegesen megterhelte azonban az állami költségvetést, mert a baromfihús kiskereskedelmi árainak megtartásához kilogrammonként 4,30 Kčs állami hozzájárulásra volt szükség. A baromfihús készletéinek értékesítése csak további árleszállítással biztosítható, ami újabb terheket ró az állami költségvetésre. Ezenkívül a termelés gyors növekedése a takarmánygazdálkodásban is problémákat okoz. Megállapítható, hogy az árpótlék teljesítette feladatát és a baromfihúsdermelés mai színvonala biítosítani tudja a lakosság szükségleteit. # A választott malacok felvásárlási árának megerősítése A malacfelvásárlásban alkalmazott jelenlegi árpolitika ma már túlhaladott és alkalmatlan. Az 1968—1969-es években bevezetett szabad árképzés következtében — a szerződéses felvásárlást kivéve — az ármoratórium érvényessége mellett az egyes szervezetek között különböző felvásárlási árak -vannak elterjedve. Azt lehet mondani, hogy a felvásárlási ár szintje közvetlen eladásnál általában magasabb, mint a felvásárló vállalatnál történő értékesítésnél. Ez megnehezíti az állami alapokba történő felvásárlási feladatok teljesítését főleg az I. félévben, ami kedvezőtlenül hat a nagyhizlaldák ellátására és termelési feladataik biztosítására. Szükségesnek mutatkozott tehát a malacok felvásárlási árának egységesítése az értékesítés minden eseté- , ben. 1972 január 1-től az egységes felvásárlási ár felső határa 25 Kčs/kg élősúlyban, alsó határa az eddiginek megfelelően 21 Kčs/kg élősúlyban. A konkrét árat a megszabott határértékek között az értékesítő és a felvásárló kölcsönös megegyezés alapján állapítja meg a kereslet és a kínálat helyzete alapján. # Prémiumok a nagyobb súlyú vágóállatokért, Az 1970-ben bevezetett prémiumok a nagyobb súlyú vágómarhákért (a teheneket kivéve) pozitívan hatottak az átlagos vágósúly növekedésére (1969-ben 428 kg, 1970-ben 453 kg), ami azt' jelenti, hogy ugyanolyan mennyiségű állat felvásárlásával lényegesen több hús került felvásárlásra. Egyúttal azonban a hús faggyútartalma nemkívánatos mértékben megnövekedett. A tapasztalatok szerint ez főleg a nagyobb súlyra hizlalt üszőknél fordult elő, a bikáknál, kisebb mértékű volt. Ezért 1972-ben megszűnik a magasabb súlyra hizlalt üszőkért fizetett prémium, ezt a kiesést azonban a nagyobb súlyú bikákért fizetett prémiumnak 400 Kés-ről 600 Kős-re való felemelése kiegyenlíti. Az egyes fajtáknál a prémium kifizetésére vonatkozó súly-határértékek magassága nem változik. О További 'termékek, felvásárlása A gabonafélék takarmányalapba történő felvásárlása 1072-ben is az eddig érvényes feltételek szerint fog történni, anil azt jelenti, hogy az üveges és félüveges búzák, valamint a sörárpa takarmánykeverékre beváltott felvásárlásánál ugyanolyan felvásárlási árat fizetnek ki, mint az állami alapokba történő felvásárlásnál. A többi mezögazdasgi termék felvásárlási ára 1972- ben nem változik. A kései fogyasztási burgonyáért, a burgonya-ültetőanyagért, a napraforgóért, a komlóért, az elsőborjas tehenekért és a tejes hizlalású borjúkért kifizetett árpótlékok változatlan színvonalon továbbra is érvényben maradnak. Ing. 'Habőák ■— M. 'Míština, az SZSZK Mezőgazdasági Minisztériumának dolgozói. A 'DZ 2K fejobereridezés kisebb 'tehénisTállók, elletőhelyiségek számára készült. A berendezés saját villanymotorral, pulzfótorral, légszivattyú-■ val és szabályozó elemekkel, két fejőegységgel és két kannával van ellátva, A berendezést, az AGROSTROJ !Rellir.imov n. i). gyártja, 'szállítja az AGRQTECmiKA n. v., Zvolen. Igyekezettel, küzdelemmel, szorgalmas munkával, teli, de bizonyító erejű sikerekben gazdag, húsz mozgalmas év telt el azóta, hogy megkezdődött a szocialista állami állategészségügyi szolgálat kialakítása. Ezt megelőzően a magánrendelést gyakorló állatorvosok feladata csupán a már beteg állatok gyógyítása volt. Az államosított állategészségügyi szolgálat feladata a gyógyításon túlmenően sokkal nagyobbarányú, mert a betegségek megelőzését célzó preventív intézkedéseket is magában foglalja. A kollektivizáció első éveiben az állategészségügyi szolgálat aktívan bfekapcsolódott az állatállomány összpontosításával összefüggő meggyőző munkába és a beteg állatok elkülönítésébe. Ebben az időben igen el volt terjedve a szarvasmarha-állományban a gümokór és a brucellózis. Ez kihatott többek között a tejelékenység alakulására is. Míg például 19B2-ben a tejelékenység évi darabonkénti átlaga 1550 liter volt, a betegségek felszámolása után 1970-ben ez a szám 2511 literre emelkedett. A 100 tehén utáni borjak száma 1962-ben csupán 67,6 darab volt, de a fertőző elvetélés megszüntetésével 1970-ben már 76,8 borjú jelentette az évi átlagot. Kezdetben a szarvasmarhaállomány 50 százaléka gümökórban szenvedett. Később, például 1963-ban a vágóhídon tuberkulózis miatt elkobzott szarvasmarhák száma 2242 volt, addig 1970-ben az újonnan megbetegedett állatok száma mindössze 45 elkobzásban nyilvánult meg. Az utolsó ismert gümőkór reagens szarvasmarhák 1967 ben kerültek vágóhídra. Ezzel a nagy horderejű ténnyel hazánk a világ első tíz állama közé sorakozott fel, amelyek felszámolták ezt az emberekre is veszélyes betegséget. E betegség likvidálásának kezdetén hozzávetőleg évi háromnegyed milliárd koronás kárral kellett a mezőgazdasági üzemeknek számolniuk. Az állatállomány fokozatos kicserélésével már 1964-ben sikerült a brucellózis felszámolása. Ezzel a világ első államai közé kerültünk, ahol a fertőző elvetélést megszüntették. Ez számtalan vizsgálatot és szervezési intézkedést igényelt, hiszen például 1956 ban még 71 511 brucellózis megbetegedést mutatott a* összesítés. Bár a gümőkór és a fertőző elvetélés felszámolására számos intézkedés történt kezdettől fogva, a döntő küzdelem 1962-ben kezdődött, amikor kormányunk jelentős pénzeszközöket bocsátott az állategészségügy rendelkezésére. Persze a kormány a határidőket is megszabta. Ezt a bru-Állategészségügyünk jubileuma cellózis vonatkozásában 1965-ig, a tuberkulózis esetében pedig 1968-ig követelte meg. Mindkét esetben egy évvel sikerült a határidőket közelebb hozni. Ezzel persze a munka nem fejeződött be, hiszen állandóan résen kell állni, mert a betegségek ismét felléphetnek. Előttünk áll még a sertésállományban és másutt fellépő gümökör felszámolása. A sertésállományban a múltban nagy károkat okozott a sertéspestis, a sertéskolera, az orbánc és a sertésbénulás. A nitrai BIOVETA gyógyszeripari vállalat nagyban hozzájárult a különféle súlyos betegségek felszámolásához, amelyek közé a baromfivész is tartozik. A sertésbénulás és az orbánc a közép-szlovákiai és a kelet-szlovákiai magángazdálkodóknál még elvétve előfordul, de ezeket mindig lokalizálni sikerül. Az állatállomány jelenlegi koncentrációja, amikor például húszezer, sót negyvenezer sertést nevelnek a mezőgazdasági üzemek egy telepen, természetszerűen megköveteli az eddigi állategészségügyi feladatok átformálását. Az eddigi állategészségügyi körzetek helyett hazánkban a szolgálat szakosítására térünk át a közeljövőben. Közvetlenül a nagyüzemekben állategészségügyi központok létesülnek. Ezek a szükséges laboratóriumi felszerelésekkel is rendelkeznek majd, mivel az esetleg fellépő betegségek elterjedésének megakadályozása csakis azonnali intézkedések végrehajtásával lehetséges, s az úgynevezett referenciós laboratóriumokban gyors vizsgálatok végezhetők. Fontos feladatot teljesít a vágóhidakon működő úgynevezett higiéniai szolgálat, annak érdekében, hogy az üzletekbe egészségileg kifogástalan hús kerüljön. Az asszanációs üzemek gondoskodnak a vágóhídi hulladékok likvidálásáról, nehogy betegségek terjedésének fészkévé váljanak. Több olyan vágóhídi hulladék akad, amely ipari nyersanyagként szolgál. Ilyen például az állati bőr vagy a köröm. A használható vágóhídi hnlladékanyagok mennyisége igen számottevő, évente hozzávetőleg hatvanötezer tonna súlyú. Az állategészségügyi szolgálat együttműködik a humán orvosi szolgálattal, főleg az állatról emberre, vagy az emberről állatra terjedő betegségek vizsgálatával kapcsolatban. Ezen a téren mindenekelőtt a Központi Állami Állategészségügyi Intézet tevékenykedik Bratisiavában. Szlovákia állategészségügyi csúcsszerve az Állami Állategészségügyi Igazgatóság. Ez az igazgatóság sajtóértekezletet hívott egybe, amelyen több szakember válaszolt a mezőazdasági újságírók feltett kérdéseire. Köztük volt MVDr. H a 1 a d e j Štefan CSc., az ÁÁI központi igazgatója, prof. MVDr. Gaméík CSc., a Kosicei (Kassai) Állategészségügyi Főiskola prorektora, MVDr. Szabó Milan, az ÁÄI szakigazgatója, B e r n í.k Peter mérnök, az ÁÁI ökonómiai igazgatója, MVDr. Halasa Miloš CSc., a KÁÁI igazgatója, MVDr. Smetana, az ÁÁI dolgozója, valamint MVDr. Gregor Ladislav, a Prešovi Járási Állategészségügyi Szolgálat igazgatója. Л beszélgetés folyamán számos fontos kérdés vetődött fel, amelyek némelyike önálló feldolgozást igényel, ezért fejtegetésükhöz alkalomadtán még visszatérünk. Jelenleg csupán néhány témakörről teszünk említést egészen röviden. A Košicei Állategészségügyi Főiskola nemcsak állatorvosok kiképzésével foglalkozik, de ezek utánképzését is magára vállalta. Az állatorvosok minden öt évben kötelezően részt vesznek két-három szemeszter formájában az utóképzésen, ami azért fontos, mert a tudomány új vívmányaival meg kell ismerkedniük. Egyébként ezidáig a főiskola volt Szlovákia egyedüli tudományos bázisa, hiszen csupán nemrégiben, elmúlt év decemberében alakult meg az Állategészségügyi Kutatóintézet. Szlovákia területén 1939-ben százötven állatorvos tevékenykedett, 1951-ben számuk 25П volt, nm pedig 1233 állatorvos nyújt segítséget a mezőgazdaságnak. Az állatorvosok és az állategészségügyi technikusok száma jelenleg együtte sen 3360. A vegyi anyagok fokozott alkalmazása a mezőgazdaságban szükségessé tette figyelemmel kísérni az élelmiszerekben, például a tejben, a húsban felgyülemlett vegyi anyagok mennyiségét. Nálunk még nem minősíthetők az élelmiszerek ilyen szempontból az emberi szervezetre károsnak, a helyzet tehát nem katasztrofális, mint azt egyesek túlzással állítják. A silótakarmányok etetésekor nem lenne szabad túllépni az egyharmados részesedést az összmennyiségből. Kidolgoztak egy javaslatot, mely szerint a takarmánykeverékek minőségét a közeljövőben az állattegészségügyi szolgálat ellenőrizné. Már új receptúrákat is összeállítottak. A külföldről behozott baromfi és más állatok jelentős gondot okoznak. Igen veszélyes a lukézis és Marek-féle betegség behurcolása. Egyelőre nem veszélyeztet az afrikai sertéspestis behurcolása hazánkba, de Olaszországba, Spanyolországba már behurcolták. Kétszáz orvos hiányzik a vágóhidakról és egyéb élelmiszer-előállító üzemekből, tehát a szükséges szakemberek huszonöt százaléka még nem áll rendelkezésre. Nitrán megszüntették az állategészségügyi műszaki középiskolát, melyen inszeminátorokat, élelmezési szakembereket és jó zootechnikusokat képeztek ki, aminek hiánya most erősen mutatkozik. A hiányt hamarosan pótolni kellene. A felvetődött sok kérdést még napirendre tűzzük. Az állategészségügyi szolgálat évfordulóján örömmel állapíthattuk meg, nevezetesen azt, hogy államosított állategészségügyi szolgálatunk világszínvonalat ért el és fejlődésében tovább halad. KUCSERA SZILÁRD
