Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-23 / 42. szám

1971. október 23. „SZABAD FÖLDMŰVES,-3 Bizalomkeltő a hurbanovóiak választáselőtti mérlege Hurbanovo, hirdeti a felirat. Igen, itt vagyunk a híres, „Aranyfácán“ házatáján. Ha kissé tüzetesebben kö­rülnézünk azonnal észrevesszük a sörgyár óriási kéményeit, egymás mellett sorakozó épületeit. Hurbanovo sok évig Járási szék­hely volt. A község ennek ellenére sokáig megőrizte mezőgazdasági jel­legét. Az egykori mintegy 3000 lelket számláló nagyközség csak a felsza­badulás után indult fejlődésnek. A község fejlődésében döntő szerepet Játszott a szövetkezet megalakulása. A mindjobban megerősödő gazdaság Jó kereseti lehetőséget biztosított dolgozóinak * nagyban hozzájárult a lakosság életszínvonalának emelke­déséhez. Hurbanovo 1960-ban lett várossá nyilvánítva, s tegyük hozzá, Joggal, mert a gyorsütemü fejlődés nyomán csinos kis várossá formálódott. La­kosainak száma jelenleg megközelíti az ötezret. A modern, emeletes, köz­­pontifütéses családi házak, villák egész sora a lakosság életszínvona­lának magas fokáról tanúskodik. A városban több mint száz személygép­kocsit tartanak nyilván, s a családok 80 százaléka a televízió képernyője előtt tölti el az esti pihenés óráit. Ez a kisváros Is a választások elő­készítésének lázában él. A képviselők számot adnak az elmúlt választási Időszak alatt kifejtett tevékenységük­ről, a hétéves fáradságos munka eredményeiről. Nézzük meg kissé közelebbről, ml is történt valójában ebben a város­ban az elmúlt hét év alatt? Befejez­ték a modern, minden Igényt kielé­gítő sportpálya építési munkálatait, felépült az új kilencéves iskola, mint­egy 1,5 millió korona befektetéssel kibővítették, korszerűsítették a kö­zépiskolát, új élelmiszerüzletet épí­tettek, a többit jredig kibővítették, korszerűsítették. Négy évvel ezelőtt készült el a sörgyár, 260 millió koro­na beruházással, megkezdte működé­sét az új Szolgáltatások Háza is. A régi benzintöltő állomás kicsi volt, újat kellett építeni helyette. Elkészült a mezőgazdasági szaktanintézet új iskolaépülete, új köntösbe öltözött a nevezet Iskola diákotthona is. A szö­vetkezettel karöltve kibővítették a bölcsődét, hogy némiképp javítani tudjanak a dolgozó családanyák helyzetén. Nem feledkeztek meg az utak portalanításáról, a Járdák épí­téséről, a közvilágítás korszerűsíté­séről, a parkosításról és a régi park rendbehozásáról sem. Az említett Időszakban 361 lakásegységet adtak át. Csak néhány adatot ragadtam ki azokból a feljegyzésekből, melyeket a városi nemzeti bizottság felelős dolgozóival folytatott beszélgetés so­rán készítettem. Hét év fáradságos, áldozatkész munkája eredményeinek részletes ismertetése egy rövidléleg­zetű írásban szinte lehetetlen. Annyi azonban bizonyos, hogy óriásit lépett előre a fejlődés útján ez a kisváros. Persze van az éremnek másik ol­dala is. Mindenkivel előfordult már, hogy egy gondosan kidolgozott ter­vet nem tudott megvalósítani. Ők is terveztek egyet-mást a felsoroltakon kívül, .de ezen tervek megvalósítására már nem futotta az erejükből, helye­sebben mondva az anyagi eszközeik­ből a költségvetésükből. Itt elsősorban egy új mészárszékről és egy kert­vendéglőről van szó. Pardon! Ven­déglő. — A városban már lassan minden utcasarkon lesz egy vendéglő — mondta kissé bosszankodva egy bevásárlásból hazafelé igyekvő né­niké, amikor a város lakóinak ügyes­bajos dolgai felől érdeklődtem — de kultúrházunk, az nincs. Felvételünkön az 1 millió 135 ezer korona költségvetéssel épült ú) benzintöltő állomás látható. (A szerző felvétele) Nos, nem egészen így áll a bál, mert van kultúrház, csak az már nem felel meg a követelményeknek. A gépállomás volt épületeinek adaptá­lása révén Jutott annakidején kultúr­­házhoz a város. Az épület a javítások és tatarozások ellenére is olyannyira elavult, hogy be kellett zárni, mert „életveszélyes“ volt az épületben bárminemű összejövetelt tartani. Oj kultúrházra egyelőre nem futotta, s így a kulturális tevékenység Is egyre Jobban ellaposodott. A távlati tervek hatmillió 700 ezer koronát irányoznak elő az új kultúrház épí­tési munkálataira, tehát remélhető hogy a városka kultúraszerető lakos sága rövidesen hozzáláthat a kultu rális tevékenység fellendítéséhez s megteremtheti a szórakozási lehe tőségeket is. Hét kisebb-nagyobb község, illetve település tartozik közigazgatásilag az 5000 lakosú városhoz. A választások után a városhoz csatolják Bohatá községet is, amely már szinte össze­épült Hurbanovoval. így a város la­kosainak száma 7000-re növekszik. Természetesen ennek megfelelően ké­szítik elő a választásokat is. össze­sen 51 képviselő megválasztására kerül sor. A jelöltek névsorát úgy állították össze, hogy az megfeleljen a lakosság nemzetiségi összetételé­nek és a központi irányelveknek is. összesen 38 férfit és 18 nőt jelöltek. A jelöltek 30 százaléka fiatal. A vá­roshoz tartozó választó körzetekben öt agitációs központ működik. Az egyes képviselő jelöltek eddigi tevé­kenységét külön-külön értékelték, s csak az arra legméltóbbak kerül­tek a jelöltek közé. így minden re­mény megvan arra, hogy az elkövet­kező választási időszak is eredmé­nyekben gazdag lesz. Szükség is van a talpraesett, áldo­zatkész munkát végző képviselőkre, hiszen a távlati városfejlesztési ter­vek igen gazdagok. Többek között fel' kell építeni a városi nemzeti bi­zottság új épületét, a borüzemet, egy új bevásárló központot, sőt a csil­lagvizsgálónak is új, modern épület­re van szüksége. Továbbá fel kell építeni a kultúrházat, a nyugdíjasok házát, és egy új gyógyszertárat is. Be kell fejezni a gázvezeték-hálózat építését 1975-ig. Folytatni kell az utak portalanítását, a közvilágítás korszerűsítését, meg kell gyorsítani a szövetkezeti lakások építését, autó­szervizt kell létesíteni stb. Van tehát megoldásra váró feladat — csak a legfőbbeket említettem — bőven. Ez is azt igazolja, hogy a vá­ros tovább halad a fejlődés útján. A jjártszervezetek és a tömegszerve­zetek, a városi nemzeti bizottsággal, valamint a szövetkezettel vállvetve dolgoznak a város fejlesztésén. Re­méljük, hogy erőfeszítéseiket, szor­gos munkájukat a közeljövőben még több siker koronázza, s egyre szebbé, gazdagabbá teszi városukat.- . KÄDEK GÄBOR A hrnőiarovceiek alig várják, hogy elkészüljön az új, minden igényt kielégítő vendéglő. Balia felv. Az ember egészségéről való gondoskodás A KELET-SZLOVÄKIAI KERÜLET VÁLASZTÁSI PROGRAMJÁBAN építését asztma gyógyítására. Svidní­­ken új kórház építését kezdik meg. Košicén folytatják a kórházi fakultás építését. Medzilaborcén befejezik az egészségügyi poliklinika építését Bardejovon járási higiéniai ragályos­betegség megelőző állomás épül és szintén átadják rendeltetésének Mi­­chalovcén a járás egészségügyi köz­pontját. Tovább folytatják az egész­ségügyi központok építését Turnian­­ské Podhradin, Stitníken, Canin, Mi­­chalanin és máshol. Ezzel egyidejűleg további egészségügyi központok épí­tését kezdik meg. Az új kórházak építésének követ­keztében a kelet-szlovákiai kerület­ben mintegy 25 százalékkal növekszik a kórházi ágyak száma, ami számok­ban kifejezve 2103 ágyat jelent. Ha a tervek sikerülnek, már 10 347 kór­házi ágy áll majd a betegek rendel­kezésére. Lényegesen több orvos gyógyítja majd a betegeket. Egyre jobban fokozódik majd a gyerekekkel és az anyákkal való tö­rődés. A bölcsődékben a férőhelyek száma a mostani 6592-ről 8517-re emelkedik. A szocialista rendszer elmélyült humanizmusáról tanúskodik Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának ha­tározata a szociális kérdésekkel kapcsolatban. Amint ismeretes, az alapnyugdíjak egyénenként legalább havi 550 koronára emelkednek, és ha a nyugdíjas más családtagról is gon­doskodik, 900 koronára. A kelet* szlováikai kerületben a nyugdíjak' emelésére egy év alatt 160 millió ko­ronát fordítanak. A választási programban még sok­sok olyan távlati elgondolással, terv­vel találkozunk, ami arról tanúsko­dik, hogy pártunk szociális politikája egyre nagyobb ütemben igyekszik megjavítani a dolgozók élet- és mun­kakörülményeit. A kelet-szlovákiai kerület válasz­tási programja részletesen kiterjed a társadalmi és gazdasági élet minden szakaszára. Többek között igen nagy súlyt fektet az emberről való gon­doskodásra egészségügyi szakaszon is. Amint ismeretes, a múltban Kelet- Szlovákia azok közé a területek kö­zé tartozott, ahol igen elterjedtek a különböző betegségek, nagy volt a halálozási arány. A szocialista rend­szerben ez a helyzet lényegesen meg­változott. A dolgozókkal való na­gyobb fokú törődés, az életszínvonal emelkedése, lényegesen vissza szorí­totta a szociális betegségeket és le­csökkentette a halálozási arányszá­mot is. Amíg 1945-ben a kelet-szlová­kiai kerületben minden 10ÜÜ lakosra 19,5 halálozás jutott, a múlt évben már csak 9,3. Jelentős eredmények születtek az emberek életkorának meghosszabbításában is. Az utóbbi években az életkor 59 évről 68-ra emelkedett, az asszonyoknál pedig 62-ről 73-ra. A nagyobb fokú gondoskodás az anyákról és a gyerekekről megmu­tatkozik a csecsemő halandóság csök­kenésében is. A 1945-ben 1000 élve született gyerek közül még 168,5 halt meg, a múlt évben viszont már csak 25,7. Ez az eredmény a szocialista egészségügyi rendszer egyre nagyobb fokú gondoskodása következtében született meg. Természetesen az egészségügy sza­kaszán a kelet-szlovákiai kerületben is van még javítani való. Ezért az új választási időszakban még nagyobb gondot fordítanak a dolgozók egész­ségvédelmére. Elsősorban szélesítik az egészségügyi hálózatot, és ennek keretében nagy gondot gordítanak a betegségmegelőző intézkedésekre. A választók előtt ismertetett új prog­ramban komoly tervek vannak. Az új választási időszakban Trebisovon és Poprádon új kórházat adnak át. Štrbské Pleson befejezik egy intézet BOHUŠ NEMČEK, KoSice Sárga a csikó, sárga a nyereg rajta... Számtalan olyan népdalunk van, amely a hasznos, erős, okos háziállattal, a csikóval, lóval köti össze az ember sorsát. A történelem folyamán a népek, nemzetek sorsát, — országok létét és nemlétét karddal és lóval döntötték el. A földművelő ember a ló segítségével tudott újabb és újabb termőföldet elhódítani az őstermészettől. A kereskedők Európa országútjain századokon át há­zatták gyors lábú segítőikkel az áruval megrakott ko­csikat. A vadászok, sportolók — királyok vagy vándor­cigányok — szintén együvé forrtak a ma már egyre ritkábban tenyésztett impozáns négylábúval. — Vajon eljön-e az az idő, amikor végképp elválik egymástól az ember és a ló? Ilyen gondolatok forogtak a fejemben, amikor végig­néztem a Sobotkal fSzabadka) Állami Gazdaság lovas­iskolájának edzését. Már alkonyba hajlott a nap üstöké, amikor gyülekezni kezdtek a klub tagjai. Nemcsak fér­fiak, hanem nők is szép számban látogatják az edzé­seket. A pálya az országút mentén fekszik. Dübörögnek a rohanó gépkolosszusok, fürge Fiatok, MB 1000-esek ker­getik egymást. A lovas pálya mellett azonban sokan megállnak, s gyönyörködnek a szép lovai: nemes mozgá­sában, az ember és az állat harmonikus, hullámzó repü­lésében. Tíz-tizenkét akadállyal telitüzdelt, zöld gyeppel borí­tott réten naponta tartanak edzést az érdeklődő klub. tagok. A klub elnöke Bal dar Milan, aki maga is szen­vedélyesen hódol a lovaglásnak. Kérésemre összefoglalja a klub eddigi tevékenységét. — 1970 májusában, rengeteg nehézség leküzdése után végre sikerült megnyitnunk a lovas-iskolát. Ma már több mint 30 a lelkes tagok száma, jelenleg hét jól képzett lovunk van — közülük is ki kell emelnünk a Buján, Dajana és Trics-tracs névre hallgatókat. — Rövid egyéves fennállásunk alatt már öt versenyen vettünk részt. Hozzánk is eljárnak a legközelebbi lovas* klubok versenyzői. Tavaly hazai pályán, a mi verseny, zőink és a Košicei Állatorvosi Főiskola növendékei vé­geztek az első helyeken. Ebben az évben a Lokomotíva Košice csapata nyerte meg a lovas-versenyt. Tagjaink közül legügyesebben lovagol Balciar, Komora, Temesváry és Pilarová klubtársunk. Pillanatnyilag az a legnagyobb gondunk, hogy nincsen szakképzett edzőnk. Mint segéd­edzőt, kényszermegoldásként engem tartanak nyilván — mondja Balciar elvtárs —, de minden erőnkkel azon le­szünk, hogy ezt a problémát megoldjuk. Amíg beszélgetünk, a lovak hosszú kantárra eresztve legelésznek. Unszolásukra meg is nyergelem a Lunát — de bizony az első futam nem valami fényesen sikerült. Nem fogadott szót. Nem ismert. Vagy talán „megismert* — hogy nem vagyok lovas? Bizonyára így van, mert Salcerová Márta szerint: — A ló ismeri a barátot, és nehezen fogadja el az idegent. Éva Pilarová azért szereti őket, mert „nem önzők, ha­­nem tiszták és őszinték". Hams Jaroslav szerint ez a világon a legszebb sport. Komora Pavel pedig azt mondja, hogy a „ló az én lovacskám". Klimentovä Mirka elárulja, hogy ö valamikor ejtő- g ernyős szeretett volna lennt. Ez a vágya nem teljesült, 4 így hát a lovaglást választotta. Szereti a férfias sportot, az okos állatot. Balciar Milan kissé nosztalgikusan mosolyog: — Gyerekségem óta hozzá vagyok nőve a lóhoz. Még az iskolát is elhanyagoltam miatta. Ügy érzem, hogy szinte szárnyam nő a nyeregben. Búcsúzára lefényképeztem őket. Halk vezényszó után az egyik lovacska térdre ereszkedik, és úgy köszöni meg — ahogy illik eqy lovas-iskolában. Kovács István ШКШ ШЯШЯ

Next

/
Thumbnails
Contents