Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-10-09 / 40. szám
1971. október 9. SZABAD FÖLDMŰVES. Kubík Béla, a hab elnöke. Az ^múlt két évtized alatt a topolníky (Nyárasd) szövetkezet már sokat hallatott magáról. Joggal írtak róla az újságok, joggal emlegették eredményeit különböző összejöveteleken, hiszen Szlovákia legjobb szövetkezetei közé küzdötte fel magát. Állattenyésztésük országos hírnevet szerzett, míg a növénytermesztés vonalán is remekeltek. Ezúttal azonban nem a közös gazdaságot, hanem a falu fejlődését, a nemzeti bizottság tevékenységét szeretnénk néhány sorban ismertetni. Nem könnyű a dolgunk, hiszen a szövetkezet erősödésével*, izmosodásával párhuzamosan a lalaiSok anyagi Jóléte, keresete annyira megnövekedett, hogy szinte az egész falu újjáépült. Valószínű, hogy Topolníky a lakáskultúra területén is az elsők közé tartozik az országban. Kubik Béla, a hnb elnöke húsz év távlatából szinte gondolkodás nélkül ecseteli azt a hatalmas fejlődést, amelyet a falu tettrekész lakói munkájukkal létrehoztak. A község képviselőtestületének átszervezése után 1950 áprilisában született a határozat a falu fejlesztésére, helyreállítására. Abban az időben még nagyon sok zsúpfedeles viskó, kisablakos ház volt, új épületet alig lehetett látni a faluban. Az építőanyag mi lehetett más, mint vályog, a tetőre pedig jobb esetben nád, vagy szalma került. Az építkezés meggyorsításában döntő fordulatot hozott a szövetkezet téglagyárának létrehozása, amelyet 1963-ban vett át a helyi nemzeti bizottság. Egy kis leleményességgel a tetőzet anyagához is hozzájutott a lakosság. Az építkezők szervezetten Jelentkeztek az erdőgazdaságoknál famunkára, ahol nagyon is elkelt a segítség. Keresete arányában, avagy résziből minden brigádos hozzájutott a számára oly szükséges épületfához. Száz szó, mint egy, a falu modern épületeivel, lakóházaival városi jelleget ölt, s ehihez a nagy átalakuláshoz a szocialista rendszer jóvoltából csupán két évtized kellett. Ügy gondoljuk, nem árt, ha az építkezés ütemét néhány számmal is illusztráljuk. Ezerkilencszáznegyvenkettőben 420 ház volt a faluban, jelenleg 730, s további 40 építés alatt áll. Az új házak száma 320, emellett 300-at újjáépítettek. A fürdőszobás, vízvezetékes lakásokról nem beszélünk, hiszen ez az egészséges életmód egyik jelentős feltétele, de arrról igen, hogy a 230 háromszobás családi házon kívül 25 emeletes épület emeli a falu arculatát városiassá. A széleskörűen megszervezett közszolgáltatás ugyancsak a városiasodásra, az emberek igényeinek növekedésére vall. Összesen húsz részlege és nyolcvan dolgozója van a helyi gazdálkodási üzemnek. Közöttük olyan is található, amely ezidáig faluhelyen alig-alig működik. Ez pedig nem más, mint a másfél évvel ezelőtt üzembe helyezett autójavító műhely. Nem kell hangsúlyoznunk, milyen nagy szükség van erre a faluban, a környéken. A lakók közel 100 autót mondhatnak magukénak, ugyanakkor a szomszéd községekben is rohamosan nő a kocsitulajdonosok száma. Emellett nagyobb távolságokról is felkeresik az üzemet a rászorulók. Horváth Zoltán javításra váró autók között. Horváth Zoltán, a javítócsoport vezetője nem kis büszkeséggel újságolja, hogy műhelyüknek nincs szüksége cégtáblára. Nemcsak a szomszéd falvakból, hanem a környék városaiból is felkeresik. Matejoviő Milan például Bratislavából hozta a kocsiját Topolníkyra. Kérte, segítsenek rajta, hozzák rendbe autóját, mert a főváros műhelyeiben félesztendős várakozási időt helyeztek kilátásba. A BAA-16-19 jelzésű autó gazdája ezek után bizony nagy örömmel vette tudomásul, hogy tíz nap elteltével ismét utazhat kocsijával. A jó munkát, a megbízható javítást vezetőjükkel az élen garantálják a szerelők. Név szerint Szinkhofer Lajos, Vangel Alfréd, továbbá Szalai Géza és Trvali Ferenc lakkozők. A közszolgáltatási üzem vezetőinek legnagyobb büszkesége a közelmúltban átadott téglagyár. Létrehozása kétmillió koronába, került. A körkelantást az üzem évi terveibe:' 1971-re 3 millió 246 ezer korona bevételt irányoztak elő, amelyet előreláthatóan túlteljesítenek. Ha azt hisszük, hogy ezek után a hnb megpihen babérjain, nagyon tévedünk. Elsőként egy modern közszolgáltatási ház felépítését tervezik, egymillió 200 ezer korona értékben, továbbá az asztalos- és autójavító műhely korszerűsítésére is sor kerül a jövőben. A falu fejlődéséről szólva hadd említsünk még néhány komoly építkezést. A jelenleg épülő kultúrház 4 millió korona beruházást igényel. Ebből 3 milliót a hnb, egymilliót pedig az efsz térít. Nemrégiben épült a helyi nemzeti bizottság és a posta épülete egymillió korona értékben, majd a tűzoltók háza. Emellett az utak portalanítása is jd ütemben halad. Az utóbbi tíz év alatt például 15 km közutat és 4 km községi utat ságának évi bevétele 24—25 millió korona. E hatalmas összegből mintegy 14 millió korona a Jednota 9 üzletébe kerül, a többi pedig az életszínvonal emelését szolgáló berendezésekre, eszközökre, ezzel összefüggő dolgokra. A milliók említése után nagyon jő lenne pontos áttekintést nyerni, vajon milyen jövedelme volt a régi kapitalista világban a falu kis- és középparasztjainak, nincstelen munkásainak. Ezekkel az adatokkal sajnos nem rendelkezünk, és a jelent ábrázoló valóság eléggé meggyőző, hogy párhuzamot vonjunk a régi „jó világ“ és a jelenlegi rendszer között. Vessünk csak egy pillantást az idősebb korosztály, a munkából kiöregedett dolgozók szociális helyzetére, akikkel a múltban a családtagokon, rokonokon kívül senki sem törődött. A faluban 464 személy kap különböző járadékot. Az állam évente négymillió koronát ad azoknak az embereknek, akik a kapitalista rendszerben nem számíthattak semmiféle állami támogatásra. Ezenkívül a hnb is bizonyos összegeket Juttat a rászorulóknak élelemben és tüzelőben. A közösből kiöregedett tagok pedig tíz ár főidet müveinek, ezenkívül nyugdíjkiegészítésben részesülnek. Képünkön jobbról balra Varga Béla, a szoc. bizottság elnöke, Kubik Béla, a hnb elnöke, Chrenkó Rudolf, az otthon igazgatója, és Szalai Szabinka, a személyzeti osztály vezetője látható. Balról jobbra Riedlmaier Erzsébet, a Nőbizottság elnöknője, Nagy Ágnes, a szoc. bizottság tagja átadják az ajándékot az előtérben levő Török János bácsinak és C s ö 11 e Ágnes néninek. Az elmondottak a szövetkezet és a helyi nemzeti bizottság jó munkáját példázzák. Ehhez nem fér kétség. Dömény János és Kubik Béla ki-ki saját munkaszakaszán igazán megtette a magáét, s ez Jótékony hatással volt nemcsak a falu fejlődésére, hanem a lakosság kulturális életére is. Hiszen jóformán az egész év folyamán vannak különböző kulturális rendezvények, kirándulások, külföldi látogatások stb. Ugyanakkor a helyi szervezetek sem tétlenkednek. Nem titok például, hogy a jól működő futballcsapat mellett a női kézilabdázók az I. ligában játszanak. Kiváló teljesítményeikkel már túllépték az ország határait. Magyarországon jó hírnevet szereztek, míg a Német Demokratikus Köztársaságban rendezett mérkőzésen megnyerték a Nemzetközi Barátság Kupáját. E nagy eredmény tudatában méltán érdemel dicséretet a lánycsapat edzője, Németh mence építésekor a magyar—szlovák barátság szép példája bontakozott ki, amikor a Zlaté Moravce-i téglagyár nitrai részlegének építésvezetője, Ján Hladný négy emberrel segítkezett a kemence boltozatának készítésénél. Egyébként az új téglagyárat saját erőből építette a helyi gazdálkodási üzem. Erre nagy szükség mutatkozott, részben a nagy kereslet, részben pedig a dolgozók munkakörülményeinek megjavítása miatt. A régebbi téglaégető kemence évi kapacitása 600 ezer volt, felújítása után 1969-ben az évi termelés másfél millióra emelkedett, míg a jelenlegi körkemencéből jobb munkakörülmények és jobb kereseti viszonyok között évente kétmillió 200 ezer tégla kerül a vásárlóhoz. A közszolgáltatások mérete talán az évi bevétel nagyságából jobban megítélhető. Vessünk tehát egy pilaszfaltoztak. A továbbiakban még nyolc kilométer út vár portalanításra. A házak előtt hat km hosszúságban építettek járdát, míg a vízhálózat hossza 5,5 km. A széleskörű közszolgáltatáson, az emberekről történő gondoskodáson kívül a lakosság szociális helyzete szinte egyedülálló az országban. A háromezer lélekszámú község lakóiból ezer a nyilvántartott dolgozó. Ennek mintegy 50 százaléka a mezőgazdaságban tevékenykedik, a többi a a közszolgáltatásban, iparban, kereskedelemben stb. Az efsz-tagok átlagos havi jövedelme 2900 korona, az állami gazdaságban dolgozóké 1900, s a szolgáltatás területén működő egyének átlagkeresete szintén 1900 korona. A felsorolt számok önmagukért beszélnek. összegezésük után azonban még többet mondanak. A falu lakosPál tanító. A sporttevékenység előmozdítója és irányítója Varga Gyula, a sportszervezet elnöke, akiről elmondhatjuk, hogy önzetlen, derekas munkát végzett. Nagy vonalakban megismerkedtünk hát Topofníky fejlődésével, szorgalmas lakóinak életkörülményeivel. Ám e rövid írás nem adhat teljes képet, csupán csak ízelítőt abból a falusi méretben gigantikus munkából, amelyet a község vezetői, képviselői, a szövetkezet kormányosai végeztek, hogy ország-világ előtt bizonyíthassák szocialista rendszerünk előnyét, a közös munka eredményességét, amelyből a jólét, a bőség fogan. SÁNDOR GÁBOR A téglagyár átadását végző szakemberek csoportja. Középen Földes Ferenc, a helyi gazdálkodási üzem vezetője. 3 Egy a sok közül Már erősen estébe hajlott az idő, amikor megérkeztünk a svodíni földmüvesszövetkezetbe. A gazdaság központjában nem találtunk senkit. Tisztában voltunk azonban azzal, hogy akit keresünk, azt valahol az istállóknál, az állatgon-( dozók között kell keresnünk, így aztán érthető, hogy nem volt nehéz megtalálni a kiszemelt „riportalanyt“. Turcsik Béla 1962 óta dolgozik a szövetkezetben. Azelőtt Csehországban dolgozott, mint ipari munkás. A sok utazgatás fáradsággal és felesleges kiadásokkal járt, nem beszélve arról, hogy a hazai környezel, az ismerős arcok, a baráti kapcsolatok is egyre jobban hiányoztak. Falusi ember létére hamarosan megunta ezt a „nomád“ életmódot. Megnősült, megszületett az első „csemete“, s ő végleg pontot tett a számára egyre kellemetlenebbé váló életmód után. Elhatározta, hogy a szövetkezetben helyezkedik el. A községben mindenki egye- - nes jellemű, becsületes, dologszerető embernek ismerte őt. így aztán nem is csoda, hogy minden további nélkül felvették a szövetkezetbe, mint állatgondozót. — Nem bántam meg, hogy így döntöttem. Nem kell utazgatnom, nagyobb a jövedelmem — kb. 2400 korona havonta — kevesebb a kiadás. Talán elég ha annyit mondok, hogy azóta a családi házat is sikerült felépítenem. Immár tizedik éve dolgozik a szövetkezetben. Ismeri az embereket, a gazdaság és az emberek problémáit, értékelni tudja az elért gazdasági fejlődést, hiszen maga is hozzájárult az eredmények eléréséhez. A szövetkezet vezetősége értékeli munkaszorgalmát, a feladatokhoz való pozitív hozzáállását. Két évvel ezelőtt lett tagja a szövetkezet vezetőségé-Ínek. Aktívan részt vesz az összejöveteleken, elmondja megfigyeléseit, s javaslataival hozzájárul a , problémák megoldásához is. Munkatársai és felettesei rendszerető, példás dolgozóként emlegetik. Közvetlen felettese, S á r а у Imre részleg-állattenyésztő, így nyilatkozik róla: — Nincsenek különlegesen nagy teljesítő-képességű teheneink, ami annyit jelent, hogy hozzávetőlegesen minden dolgozó egyforma „anyaggal“ dolgozik. Az elért eredmények azonban megmutatják, ki hogyan végzi a rábízott feladatot. Összesen 16 tehén van Turcsik elvtárs gondjaira bízva. Feladatát becsületesen elvégzi. Az első félévben felmutatott eredményei alapján a negyedik legjobb tehéngondnzónk. Az említet időszakban 1532 liter tejet fejt, s ez már t szép eredmény, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a múlt évi egyedenkénti átlagos tejtermelés 2700 liter volt. Ez a helyezése nem csupán a véletlen műve, hiszen már évek óla az élvonalba tartozik. Turcsik Béla 37 éves. Saját munkaszakaszán о látja el az istálló vezetőjének feladatát is. Sáray elvtárs azt is elárulta, hogy a szóbanforgó istállóban dolgozó gondozók nem csak az eredményességben, hanem a munkához való hozzáállásban is jeleskednek. Ez nem is csoda, hiszen Turcsik elvtárs jó példával jár elöl, s azon fáradozik, hogy munkatársai is az övéhez hasonló eredményekről adhassanak számot. Ezek ismeretében azt hiszem nem csodálkozhatunk azon, hogy a szövetkezet és a pártszervezet vezetősége éppen öt bízta meg, hogy jelöltként képviselje a választó körzetet a közelgő választásokon. Ha a választók is ilyen bizalommal lesznek Turcsik Béla iránt, akkor nemsokára a kerületi nemzeti bzottság képviselőjét üdvözölhetik személyében, aki — reméljük — továbbra is megtesz mindent, hogy bizonyítsa választói döntésének helyességét. —dek—. Oj utcarészlet. Fotó: Sándor
