Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-10-02 / 39. szám

1971, október 2. SZABAD FÖLDMŰVES 7 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA FONTOS NÉPGAZDASÄGI TÉNYEZŐ ÉS JELENTŐS TÁRSADALMI ERŰ A csehszlovákiai szövetkezeti mozgalom Hazánkban a szövetkezeti mozga­lom taglétszáma — az efsz-tagok ki­vételével — mintegy hárommillió; tehát a fogyasztási szövetkezetek hozzávetőleg kétmillió, a különféle termelőszövetkezetek körülbelül két­százezer, s a lakásszövetkezetek pe­dig hétszázezer taggal rendelkeznek. Lapunkban gyakran foglalkozunk az egységes földművesszövetkezetek­kel. Ezúttal a szövetkezeti mozgalom többi ágazatairól ejtünk néhány szót. A SZÖVETKEZETEK KÖZPONTI TANÄCSA a szövetkezeti mozgalom legfőbb szerve. Alapszabályai értelmében ez a szerv gondoskodik a szövetkezeti mozgalom sokoldalú fejlesztéséről. Gazdasági tevékenységével és kultu­rális nevelőmunkájával hozzájárul a fejlett szocialista társadalom felépí­téséhez, gondoskodik a szövetkezeti demokrácia és a demokratikus cent­ralizmus érvényesítéséről az összes szövetkezeti szervekben. Képviseli a szövetkezeteket a bel- és külföldi kapcsolatokban, és tapasztalatcseré­ket tervez. Gondoskodik arról, hogy a mozgalom teljesítse társadalmi kül­detését. Ezért a tanács a mozgalom minden fontos kérdését megtárgyalja. A tanács gondoskodik a vezető dolgozók képzéséről és iskolázásokat, tanfolyamokat, szemináriumokat, va­lamint tapasztalatcserét szervez, vé­leményezi a szövetkezetekre vonat­kozó törvényjavaslatokat. Ezenkívül foglalkozik tudományos szervei se­gítségével a szövetkezetek elméleti kérdéseivel és biztosítja azok érvé­nyesítését a gyakorlatban. Mint legfelsőbb szervezési egység széleskörű Jogokkal bír a szövetke­zeti szövetségekkel és az egyes szö­vetkezetekkel szemben. Ezért minta­alapszabályokat ad ki és véleményt nyilvánít az új szövetkezetek alapí­tásával kapcsolatban. Feladatait saját szervei segítségével oldja meg, ame­lyek a kongresszus, a Központi Bi­zottság, az elnökség, az ellenőrző bizottság, és esetleg más szervek. A FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZETEK sokoldalú gazdasági tevékenységet, kereskedelmi, vendéglátó, termelő és felvásárló tevékenységet folytatnak, s a Jövőben nagyobb mértékben ve­szik ki részüket a tagoknak és a la­kosságnak nyújtott szolgáltatásban. Ennek a szövetkezeti ágazatnak tár­sadalmi küldetése abban nyilvánul meg, hogy segíti a munkaerők újra­termelését falun, elsősorban a föld­műves szövetkezetekben. Ezt a jobb és kulturáltabb környezet kialakítá­sával segíti megoldani, valamint a jobb ellátás és a kulturált vendég­látó ipar megszervezésével. Ez a te­vékenység hozzájárult a falusi élet­­feltételek megjavításához, valamint a falu és a város közötti kulturális és szociális különbségek megszüntetésé­hez. A fogyasztási szövetkezetnek na­gyon jelentős feladata a szövetkezeti gondolat fejlesztése, főleg kisebb fal­vakban, tagok toborzása a szövetke­zetbe. Ezért olyan intézkedéseket kell életbe léptetnie, melyek hozzá­járulnak ahhoz, hogy a szövetkezetek magas színvonalú fogyasztási szerve­zetekké váljanak a kereskedelem, a szolgáltatások és az üdültetés szaka­szán. Ez nagymértékben megnövelné a szövetkezetek tagjainak számát is. A TERMELŐSZÖVETKEZETEK tevékenysége a következő gazdasági feladatokra irányul: a] a szükségletek növekedése sze­rint új szolgáltatások bevezetése, ki­­szélesítése és megjavítása, tekintetbe véve a lakosság életszínvonalának minőségi változását, tj) szélesíteni a szolgáltatási és be­gyűjtő üzemeket, közelebb hozni azo­kat a fogyasztókhoz, c) fejleszteni a kis sorozatban gyártott közszükségleti cikkek ter­melését, a bel- és a külföldi piac kí­vánalmai szerint, ezzel kielégíteni a megrendelők sokoldalú Igényeit, d) gondot fordítani a fejlesztési és tervezési tevékenységre, s ezzel el­érni a termékek magas használati és esztétikai színvonalát, hogy az fel­keltse az érdeklődést és az igénye­ket, e) kifejleszteni az iparművészeti és a népművészeti termelést, biztosítani ezek alkalmazását az öltözködésben és a lakáskultúrában, f) munkaalkalmat teremteni a csökkent munkaképességű személyek számára és gondoskodni az ilyen egyének fizikai képességének vissza­állításáról . A fogyasztási szövetkezetek fontos tevékenységi köre a fogyasztóról történő komplex gondoskodás (ruha­tisztítás, az autószervizekben hajtó­anyag- és olajeladás, alkatrész be­szerzés, frissítőkről való gondosko­dás stb.). A szolgálatok fejlesztése főleg olyan cikkekre irányul, ame­lyeket helyben és rövid idő alatt kell beszerezni, olyan árakon, amelyek biztosítják a rentabilitás«. E tevékenység iránt nagy az érdek­lődés, ezért a szövetkezeti távlati terveket össze kell hangolni a köz­ségek és városok koncepciós tervei­vel. A LAKÁSÉPÍTŐ SZÖVETKEZETEK feladata, hozzájárulni a lakosság életszínvonalának emeléséhez, laká­sok építésével. E feladat teljesítése érdekében felhasználják a tagok ál­tal befizetett pénzügyi eszközök egy részét, hogy kielégítsék a lakásigé­nyeket. Hogy ez minél teljesebb mér­tékben legyen megoldva, építhet a szövetkezet garázsokat, üzleteket, vendéglátó üzemeket, valamint kü­lönféle szolgáltató üzemeket a szö­vetkezett házakban, tagjai szükségle­teinek kielégítése érdekében. A laká­sokat a szociális szempontok és a sürgősség megítélése alapján osztja szét tagjai között összhangban az ál­lami lakáspolitikával. A lakásépítő szövetkezetek fontos feladata a laká­sok Jó karbantartása, a helyes gaz­dálkodás és a lakásokra fordított ki­adások csökkentése. A tagok saját munkájukkal is résztvesznek az épí­tésben, amellyel csökkentik a költ­ségeket. A lakásépítő szövetkezeti mozga­lom a jövőben fejlődni fog, mert ez a forma lesz a lakásalap fejlesztésé­nek fő tényezője. A CSKP XIV. kong­resszusa hangsúlyozza a lakásépítés kérdésének jelentőségét. Tehát ezen a téren van elég tennivaló. A SZÖVETKEZETI MOZGALOM TÁRSADALMI KÜLDETÉSE A csehszlovákiai szövetkezeti moz­galom a lenini szövetkezeti alapel­vekre épül. Nagy társadalmi jelen­tősége van azért, mert már eddig is hatalmas erővé fejlődött, amelyet a széles tömegek támogatnak. Továbbá azért, mert megoldja a lakosság szükségletei kielégítésének fontos fel­adatait. A szövetkezeti mozgalom mindinkább és mind konkrétabban bekapcsolódik a szocializmus építé­sének folyamatába, erősíti és fej­leszti a szocialista országokkal való nemzetközi kapcsolatokat és neveli tagjait a marxista ideológia szelle­mében. Fontos tényezője a nemzet­­gazdaságnak, amellett Jelentős társa­dalmi erővé fejlődött. Mibő! származnak a munkabalesetek? Szocialista ' társadalmunkban ez ember a társadalmi fejlődés fon­tos tényezője. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy egyre fokozottabb gondoskodást tanúsítunk a dolgo­zók iránt. E gondoskodás számos szövetkezetben jórészt csak e szo­ciális, gazdasági és kulturális fel­­emelkedésre összpontosul és a munkatermelékenység növelése közben megfeledkeznek egy fon­tos tényezőről: a munkabiztonság­ról. Szövetkezeteinkben nem egy he­lyen csak formális a munkabiz­tonság. A munkabiztonsági fele­lős ugyan ki van jelölve, ami he­lyénvaló! De a valóságban ezt a felelősségteljes tisztséget nem szakképzett ember tölti be, akt nem tett vizsgát szakbizottság előtt munkabiztonsági és baleset­­védelmi ismeretekből. És többnyire éppen az Ilyen szövetkezetekben fordulnak elő sorozatos munkabalesetek, ahol a munkabiztonsági felelős — és a vezetők — nem ismerik e munka­biztonsági előírásokat, ahol az ez­­irányú nevelés nem folyik kellő­képpen; az egyes munkakörökbe helyezés előtt nem veszik figye­lembe a körzeti orvos utasításait Nos éppen ezek a mulasztások, fogyatékosságok azután nemegy­szer emberéletet követelnek. Egy. egy ellenőrzés alkalmával kerül­nek felszínre. Ezeknek a hiányos­ságoknak a sokrétűségéről a fel­­mérések, Jegyzőkönyvek tanúskod­nak leginkább. Ezeket a felméré­seket a Bratíslavai Munkabiztori­­sági Felügyelőség szakemberei végzik el. Termelési objektumokban észlelt hiányosságok Istállók elsősorban az elektro­mos berendezések és vezetékek szempontjából nem megfelelőek. Az égőkről általában hiányzanak a védők, az elektromos áramot ál­talában ideiglenes vezetéken ára­moltatják, amely nemegyszer érintkezik a vízvezetékkel. Az is­tállópadlásokon több helyen tárol­nak szemestakarrnányt, annak el­lenére, hogy a padlások teherbíró­képessége nincs feltüntetve. A tej­gyűjtő helyek falai piszkosak, nincsenek, pormentesen zárva. A szennygödrök általában nyitottak. Gépi eszközök A köszörűk, fűrészek szíjáttéte­léről hiányzanak a védők. Nincse­nek ellátva hulladékgyűjtő beren­dezéssel. A rendvágók, stlókom­­bájnok, elevátorok csuklóstenge­lyeiről hiányzanak az oldalvédők. Az asztali körfűrészeken nincs felfogó berendezés és felhajtható védő. A munkagéphez az elektro­mos áramot kábelekkel biztosítják. Ezék a kábelek nemegyszer védő­hurok nélkül fekszenek az udva­ron, s szállítóeszközök járnak raj­ta keresztül. A permetezést és a hegesztést gyakran végzik nem szakképzett egyének. Általában kevés szövetkezet fordít elegen­dő figyelmet védőöltönyök, védő eszközök beszerzésére. Üzemanyagraktárak sem megfelelőek a legtöbb eset­ben tűzbiztonság szempontjából. Padlásszerkezetük nincs elzárva a többi épületétől. Padlózatuk üzem­anyagtól szennyezett. Hát ezek volnának elsősorban a baleseteket okozó mulasztások, fogyatékosságok. Ezekhez párosul még á munka közben történő szeszfogyasztás. A felsorolt negatívumok nem fantázia szüleményei, létezésüket jegyzőkönyvek, növekvő munka­balesetek bizonyítják. Feltárásuk a jőakaratú bírálat jegyében tör­tént, mivel olyan okok sorozata ez, melyek okozata több esetben emberéletet követelt. Felszámolá­suk a kötelességen túl adósság is, törlesztésével szocialista társadal­munk humanizmusának tartozunk. JUdr. Michal Du diák Második díjat nyertek a ialuszépítési versenyben Valamikor elmaradt kis falucska volt Kráfov Brod (Király­rév) a galantai járásban. Az ötvenes években megalakult szö­vetkezet sem vitte sokra, nem élte túl gyerekkorát. Az állan­dóan adósággal küszködő közöst átvette a Slovenské Pole-i Állami Gazdaság, melynek új székhelye a faluban van. Ezzel nemcsak egy új modern épületet nyert a község, hanem e hatalmas gazdaság a lakosság anyagi bázisává, életelemévé vált. Itt munkára találtak nemcsak a férfiak, de az asszonyok Is, mivel nagyméretű kacsatenyésztéssel Is foglalkoznak. Min­den Irányban megindult a fejlődés, hiszen a belterjes gazdál­kodás szép keresetet biztosított. Természetes, az életszínvonal állandó emelkedése magával hozta az igényességet nemcsak a munka és lakáskultúra, de a rendezett környezet a szép iránt is. Így született meg a köz­ség parkosításának gondolata, amelyet az állami gazdaság pártszervezete és a helyi nemzeti bizottság kezdeményezett. Seres Lajos, a gazdaság igazgatója, Toncskó Sándor, a párt­­szervezet elnöke, valamint Csandal István, a szakszervezet üzemi elnöke szívügyüknek tekintették ezt az akciót, hiszen a falu arculatának megváltoztatása az állami gazdaság hír­nevét is öregbíti. A falu vezetői részéről Nagy László, a hnb elnöke és Bor­­sáuyi Pál, az iskola igazgatója vállalt oroszlánrészt a parko­sítás előkészítéséből, majd kivitelezéséből. Jó szervező- és agitációs munkával elérték, hogv a CSKP XIV. kongresszusa, valamint az 50. évforduló tiszteletére 3 millió 328 ezer korona értékű kötelezettséget vállaltak a gazdaság dolgozói, illetve a község lakói. Ennek keretében végezték a parkosítást a meglévők felújítását és ápolását, valamint brigádmunkával segítették a kultúrház építését. A vezetők lelkesítő példájaként említést érdemel, hogy Seres Lajos Igazgató két nap helyett hármat dolgozott a parko­sításnál, kettőt pedig a kultúrház építésénél. Ezt azonban a többi vezetőről is elmondhatjuk, sőt a lakosság — közöttük a fiatalok — nagyon is kitettek magukért. Ennek köszönhető, hogy az 1971-es esztendőre kitűzött vállalás Összegéből már Szépen rendezett park veszi körül az új iskolát. Képünkön Nagy László, a hnb elnöke (jobbról) és Borsá­­n y i Pál, az iskola igazgatója a parkosítási munkáról beszél­getnek. az első félévben 3 millió 297 ezer koronát letudtak és az irányelvek alapján kiszámított brigádórák száma 78 305-re rúgott. Természetes, a nagy igyekezetét a felsőbb szervek is méltó­képpen értékelték, melynek következményeként a faluszépí­­tési verseny első fordulójában a 2. helyet nyerte a község. A faluban összesen két és fél hektár területet parkosítot­tak. Ebből csupán a Hosszú utcában 80 árnyl a parkosított rész. Az iskolák körüli mintegy 65 árny! parkosítás külön fejezetet érdemel. Ebben a munkában nagy érdeme van a szülői munkaközösségnek, a falu lakosságának, de még a vadásztársaságnak is. Ugyanis barátsági együttműködést kö­töttek a Slovenská Lupca-i (Banská Bystrica-i járás) vadászok­kal, akik élőnyúl és élófácán fejében ezer facsemetét — öt fajta fenyőt, díszbokrokat, fehérnyírt stb. — adtak a falu parkosításához. Javarésze a középületek köré került, de futot­ta belőle a házak elé, a temetőbe és egyéb helyekre. Nem vitás, hogy az eddigi eredményeket dicsérni tehet. Am a versenyben elért 2. helyezés további jó munkára kötelez. Hiszen a meglévők jóformán kezdeti sikerek, a java még hátra van. Ezidáíg az utcák mintegy negyven százalékát parkosítot­ták, a munka tehát nem fejeződött be. Sőt a peredi utca rend­­behozása, parkosítása a meglevőktől nagyobb erőfeszítést követel, mert az egyenetlen talaj feltöltése sok pénzt, több időt vesz majd igénybe. Emellett a parkosított részek felújí­tása, egész évi gondozása is nagy feladat, bár ezt a munkát ki-ki saját háza előtt szívesen elvégzi. Szépek a virágok, egészséges környezetet teremt a park, de sok munka van mögötte. A felületes szemlélő megcsodál egy-egy virágot, egy díszbokrot a tereken, az épületek előtt, de nem tudja, hogy létrehozása, ápolása mennyi időbe, pénzbe kerül. Egy-két bokor rózsa, néhány ágyás virág is megdol­goztatja a kertészkedöt, így érthető, hyogy a falu, az utcák par­kosítása jő szervezést, leleményességet és tennivágyö vezető­séget követel. Ebből pedig nincs hiány ebben az újjászületett és rohamosan fejlődő faluban. —s— Zöld gyepszónyeg, tarka-barka virágok, rózsabokrok, díszbok­rok, hasznot hajtó gyümölcsfák a házak előtt és az utcák terein. Fotó: -s-Csiba László

Next

/
Thumbnails
Contents