Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-25 / 38. szám

jť IWW NE CSERÉLGESSÜK A GÜNÄROKAT Sok lúdtartó gúnár­­cserére gondol, ha rosz­­szul kelnek a libatojá­sok. Ez a legrosszabb lé­pés, amit elkövethetünk. A tojástermelési idény kellős közepén nem le­het az állatokat csere­berélni, hiszen a gúnár csak azzal a néhány to­jóval hajlandó párosod­ni, amelyikkel együtt tartották. Sőt: a libák tojáshozama, a termé­kenysége is jobb, ha együtt nevelték, tartot­ták, mintha felnőtt ko­rukban csapták össze. Kísérletezni sem érde­mes tehát, hogy a rosz­­szul termékenyítő gú­nárt kicseréljük. Ha biz­tosak vagyunk abban, hogy jól takarmányozzuk állatainkat s fizikai aka­dálya sincs az eredmé­nyes párosodásnak — például szúrós, lekopott tollcsévék a tojók ivar­nyílása körül, amelyek elriasztják a gúnárt — bele kell törődnünk az idei sikertelenségbe. Oj törzsállományt szükséges nevelnünk — három to­jóhoz egy gúnárt szá­mítva — amelyektől jö­vőre megfelelő termé­­kenységű tojásokat vár­hatunk. Ősszel, amikor már véglegesen állítjuk össze a törzsállományt, hasznos megvizsgálni a gúnarak nemiszervét: ha csököttnek, vérerekkel nem megfelelően behá­lózottnak tartjuk, ne ál­lítsuk törzsbe. A farka­­lásnak nevezett nemi­­szerv-vizsgálat a megfe­lelő apaállatok kiváloga­tásának régi, bevált mód­szere. LÖBAB A BRÜILER­TAKARMÄNYBAN ♦ . Az edinburghi barom­fikutatási központban végzett kísérletek azt mutatták, hogy a szem­­csézett takarmánykeve­rékben .25 %-ig sikerrel lehet lóbabot felhasznál­ni. A lóbab teljes értékű tápanyagnak bizonyult, a belőle előállított takar­mányból nem hiányoz­nak olyan lényeges anya­gok, mint például a me­­tionin vagy a kolin. Három adagolási szin­tet próbáltak ki mégpe­dig 15 %-ot és 30 °/o-ot és 45 %-ot. Tapasztalat szerint 25 %-on felül szignifikánsan csökkent az élősúly, romlott a ta­­karmányértékesülés mind 4, mind 8 hetes korig. (Farmer and Stockbreeder) A iuhok tüdeferuessége ' A juhokban igen gyakran fordulnak elő különböző élős­ködők. A legveszedelmesebb betegségeket a májmételyek, a tüdőférgek és a gyomor-bélfér­­gek okozzák. A tüdőférgességet különböző féregfajokhoz tar­tozó ún. fonálférgek idézik elő, melyek vastagabb vagy véko­nyabb cérnafonálhoz hasonlí­tanak. A juh legfontosabb tü­dőférgei: ■ a nagy tüdőféreg szürkés­fehér színű, a hím 5—8 cm, a nőstény 5—10 cm hosszú­ságú, ■ a barnás tüdőféreg bar­násszínű, az előbbinél véko­nyabb, a hím hossza 16—28 milliméter, a nőstényé 25—35 milliméter, ■ a kis tüdőfcreg hímje 12 —16, nőstényé 18—30 millimé­ter hosszú. A férgek a tüdőben, illetve a hörgőkben élnek, ott rakják le petéiket és a belőlük kikelt ébrényeket, illetve lárvákat az állat felköhögi, majd lenyeli és a béltartalommal kiüríti. A nagy tüdőféreg ébrényei a le­gelőn kétszer vedlenek és csak a második vedlés után válnak fertőzőképessé. A leírt fejlő­dési folyamat 6—15 napig tart. A fertőzőképes álcák (lárvák) a vízzel vagy fűvel bekerülnek a legelő juh emésztcsövébe és a bélből a nyirokárammal be­jutnak a vérkeringésbe, amely elszállítja őket végelges tar­tózkodási helyükre, a tüdőbe. A másik két féregfaj fejlő­­désese másképpen megy vég­be. A szabadba ürült álcák (lárvák) ugyanis meztelen és házas csigákba.,<hatolnak és ott alakulnak át kétszeri vedlés után fertőzőképes lárvává. Ha a csiga legelés közben a juh emésztőcsövébe kerül, ott ki­szabadul belőle a tüdőféreg lárvája, amely már ugyanúgy fejlődik tovább, amint azt a nagy tüdőféregnél említettük. Mindhárom tüdőféregfaj lárvái­nak fejlődése csak nedves ta­lajon megy végbe. Röviden összefoglalva: a juhban élő tüdőfórgek lárvái a felköhö­gött és lenyelt hörgő- és tüdő­váladékkal a bélbe kerülnek és a legelőn a bélsárral kiürül­nek. Ott a fejlődési folyamat után a legelő juhok veszik fel őket és bennük ivarérett fér­gekké alakulnak. Ha az istálló nedves, akkor a nagy tüdőfé­reg lárvái ott is kifejlődhetnek, míg a másik két tüdőféregfaj lárváinak kifejlődése csak a legelőn mehet végbe, minthogy csak ott élnek a továbbfejlő­désükhöz szükséges köztigaz­dák (csigák). Ha egy rosszul táplált juh egyszerre nagyobb mennyiségű lárvát vesz fel, akkor már né­hány nap múlva súlyos tüdő­­gyulladás alakulhat ki benne, jobb kondícióban lévő állatok­ban a betegség általában nem ily súlyos és inkább csak hör­gőhurut formájában zajlik le. A hörgőhurutos juhok gyakrab­ban köhögnek és eközben szá­jukból gyakran repül ki nyál­ka, amelyben figyelmes vizs­gálattal már szabad szemmel is megtaláljuk a vékony tüdő­férgeket. Ha a hörgőhuruthoz tüdőgyulladás kapcsolódik, ak­kor a lélegzés nehezített, sza­pora, az állat lázas, fokozato­san gyengül és néhány hét, vagy hónap múlva elpusztul. Igen súlyos lefolyású szokott lenni a tüdőférgesség akkor, ha a juhok egyidejűleg még más férgekkel vannak fertőzve például májmételyekkel, eset­leg gyomor-bélférgekkel, vagy ha a juhok — mint említettük — rosszul tápláltak. A betegség gyógyításának főfeltétele a kiadós táplálko­zás. Ha az állatok egyidejűleg mételykórban, vagy gyomor­­bélférgességben szenvednek, akkor mindenek előtt ezeket a betegségeket kell gyógyítani. A tüdőférgesség gyógyítására az állatorvos különböző gyógy­szerekkel rendelkezik. Legújab­ban vannak már oly készítmé­nyek Is, amelyekkel nemcsak a tüdőférgeket, hanem egyide­jűleg a gyomor- és bélférgeket is el lehet pusztítani. A tüdőférgesség megelőzé­sének legfontosabb követelmé­nye az állatok bőséges takar­mányozása és az esetleges más­­- fajta élősködők (mételyek, gyomor- és bélférgek) által okozott betegségek kezelése. A legelőn tartózkodó álcák (lárvák) elpusztítására külön­böző műtrágyák szuperfoszfát, mésznitrogén, kainit) alkalma­sak. A köztigazdákat (csigá­kat) rézgálicpor legelőn tör­ténő sztészőrásával lehet meg­semmisíteni. Nedves legelőhe­lyek kiszárításával (alagcsöve­­zés) elvonjuk a tüdőférgek fejlődéséhez szükséges vizet. Nagyon ajánlatos a szakaszos legeltetés és a bárányok elkü­lönített legelőrészleten való le­geltetése, hogy ne fertőződhes­senek az öregebb juhoktől. DR. FLÓRIÁN ENDRE A baromfi vedlése Amikor szeptemberben a tyúkok vedleni kezdenek, a tollazat megújulási folyamata kezdődik, amelynek során a 6—7 hónapos tollruha kicseré­lődik. A tollak megújhodása előtt a régiek a következő sorrend­ben hullanak ki: a fejen, az álion, a hason, a testen, a szárnyakon és a farkon. A farktollak olykor hamarabb pótlódnak, mint az evezőtol­lak. A szabadban vagy korlá­tozottan szabadon élő szárnyas tollváltása szinte észrevétlenül, minden fájdalom nélkül megy végbe. Teljes zártságban, kü­lönösen rossz higiéniás körül­mények, vagy helytelen táplál­kozás esetén a vedlés súlyos megterhelést okoz. A tenyész­tők találkoznak a részletes és a korai vedlés problémájával is. Ezek együtt lépnek fel a tojásrakás megszűnésével. A korai vedlésnek több oka lehet. Főleg betegség váltja ki. Ennek felfedezésével és meg­állapításával — ha idejében történik — a vedlés bizonyos mértékben fékezhető. A korai vedlést a légköri viszonyok hirtelen változása is elindít­hatja, már 8 °C hőingadozás elégséges hozzá. A hirtelen vízhiány hatására is megindulhat a vedlés. Erre különösen akkor kerül sor, ha az állatok nagyon szenvednek a szomjúságtól. Kevésbé meg­nyilvánuló vedlés oka lehet — az őszi, téli napok rövidsége ellenére — a fokozott tojáster­melés. A mesterséges fényhez szo­kott tojók, ha a megvilágítási tartamot hirtelen csökkentjük, vedleni kezdenek akkor is, ha a nap meghosszabbodik. A kiváltó okok között való­színűleg a takarmány kiegyen­­lítetlensége a leggyakoribb. Ilyenkor az állat a tojáskép­zésre való tápanyagot a toll növekedésére fordítja. A toll­­ban jelentős mennyiségű kén található. Ez magyarázza, mi­ért szükséges a cisztin és a metion a takarmányban. A kacsa vedlése néha sajátos, különösen ha patakra, tóra járhat ki az állat. Előfor­dul, hogy az elhalt tollak nem hullanak ki elég gyorsan s már nem vízhatlanok, az állat mind a Víízben, mind a partra lé­péskor ügyetlenné válik. Ez főleg idősebb gácséroknál szo­kott fellépni, amelyek nincse­nek jó egészségi állapotban. A vedlés elmúltával a kacsa ismék normális állapotba jut. Van egy rövid időszak, amikor az állat a régi tollat még nem vetette le és az új még nem fejlődött ki. (Le Courrier Avricole) LENGYELORSZÁG TOJÁSTERMELÉSE A lengyel mezőgazdasági ter­vek szerint az 1971. és 1975. évek közötti tervidőszakban a jelenlegi országos egy tojóra eső tojástermelést 98-ról 123- ra kívánják emelni. Ezt a jobb minőségű tenyész­­állományok elszaporításával, a tartási és takarmányozási fel­tételek javításával valósítják meg. Számítanak arra, hogy az átlagos tojástermelés növeke­dése elsősorban a téli tojás­termelési hányad növekedésé­ből adódik majd, s ez az éves termelést kiegyensúlyozottabbá teszi. Poultry International) Vadászati Viláukiállitás, Budapest 7f .» BUDAPEST W 1971 1 ■ AUSZTRIA pavilonjának tervezői a vadászat természet­­tudományi, gazdasági, társadal­mi szerepének bemutatása mel­lett felhívják a figyelmet az ország sporthorgászati, turiszti­kai kultúrájára is. A látogató gyönyörködhet a kiváló oszt­rák trófeákban (melyek közül 83 aranyérmes), s megtalálja itt a vadászat nélkülözhetetlen eszközeit, valamint különféle bőrkészítményeket, szőrméket, prémeket és dísztárgyakat. A vadászok kényelmét szolgálják a kiállított praktikus ruházati cikkek, s a Steyr-Hafllnger va­­dászautők. Az osztrák pavilon mozijában vetített színes fil­mek az alpesi világ hangulatát idézik fel. ■ BELGIUM pavilonjához ér­kezve a látogató az üvegfalon keresztül már messziről szem­ügyre veheti a bemutatót. A pavilonban a vadászat, horgá­szat, turisztika témáin kívül a belga fegyvergyártás világhírű remekeivel Is megismerkedhet a közönség a töltényhüvely for­májú alagutakban. Nem hiá­nyoznak a kiállításról a belga népművészeti alkotások sem, köztük az öltözékek és dísz­tárgyak. Szökőkút és nagymé­retű virágtartó bizonyítja, hogy a természet még oly kis kép­viselete Is üdeséget teremt a kőrengetegben élő ember ott­honában. ■ BULGÁRIA ország A Díszcsernek bejárata elölt bronz-szarvas áll őrt. (Pathó Károly felvétele.) A megnyitó napján Hriszto zép-Európában rendkívül rit­­pavilonja az Ruszkov nemzeti megbízott tá- kán előforduló túzok szép tró­­gazdag vadállományé- jékoztatta az első vendégeket, teáit, ról, horgászatáról ad képet. A akik különösen _ gy érdeklő­vadgazdálkodást bemutató tér- déssel tekintették meg a Kö- И CHILE bemutatója az or­­képek és színes fotók segítsé-,. gével szemlélteti az egyes bol-: gár vadgazdaságokat, feltün­tetve a legfontosabb dám, fá­cán, szarvas stb. előfordulásT* helyeket és ismertetve a vad­­állományt. A bemutatott tró—‘ feák között (300 trófea közül >; 116 aranyérmes) gímszarvas, dám, zerge, vadkan, medve és muflon található. A sporthorgászatot is gaz­dag anyag szemlélteti. Ismer­teti a Bulgáriában meghonoso­dott haltelepítési módokat, a pisztráng szaporítását, a víztá- i roló medencék halvilágát, a • haltelépítés eredményeit,, vala­mint a sporthorgászatot. Átte­kintést nyújt a horgászati esz- 1 közökről, a hal betelepítéséről, az erdő és a halgazdaság kap­csolatáról. A vadászattal kap­csolatban kiállítanak különbö­ző szőrmékből készült ruhákat, valamint vadászati tárgyú szép­művészeti alkotásokat is. Nagydíjjal tüntették ki az Orosz F. SZ. К-ban Kaplánov L. G. által 1934-ben elejtett jávorszarvas 415,90 nemzetközi bírálati pontszámot elért trófeáját. (Kucsera Szilárd felvétele.) A Vadászati Kiállítás Budapest 1971 nagyjelen­tőségű rendezvényen résztvevő államok pavi­lonjainak rövid bemuta­tását mindenekelőtt azok részére szántuk, akik nem vehetnek részt az au­gusztus 27-től szeptem­ber 30-ig tartó szemlén. szág értékes vadfajait szemlél­­teti. ■ CSEHSZLOVÁKIA az utób­bi időben mindig szenzációvE.,’ szolgált egy-egy nemzetközi ki­állításon. A pavilont ugyanaz a Zdenek Lang mérnök tervez­te^ aki hazánk montreali és oszakai bemutatóját is előkészí­tette. Nemcsak a száz vadfajra támaszkodó vadbőséget és az eredményes vadgazdálkodást érzékelteti bemutatónk, hanem szemlélteti az országra jellem­ző régi vadász- és horgászha­gyományokat is. A hagyomány és a jelen kapcsolatát doku­mentálják a bemutatott filmek, diapozitívek és a VARIOEKRAN elnevezésű új forma is, amely egyesíti magában a film-, a fo­tó- és a képzőművészetet, vala­mint a zenét. A pavilont a meg­nyitás napján Emil Cakajda mérnök, országos megbízottunk mutatta be. A bemutató dokumentálja, hogy Csehszlovákiában a va­dászterület meghaladja a 11 millió hektárt. Ezen mintegy 136 ezer ember vadászik. Vi­zeinkben hatvanöt halfajta él. s ezek némelyike, mint például az egyetlen közép-európai la­zacfajta, a galóca értékes hor­gászzsákmány számos külföldi­nek is. A legfontosabb trófeák­ban bemutatott vadfajokhoz tartozik a szarvas, az őz, a vad­disznó s a muflon. Sok vadászt tenne boldoggá, ha hazánkban az évekkel ezelőtt meghonosí­tott slkaszarvast, bezoár kecs­két, virginiai szarvast, vagy legalább zergét, hiúzt, esetleg medvét kaphatna puskavégre. Ami muflonállományukat illeti, ebből került ki a jelenlegi vi­lágrekord, amelyet 1957-ben Chvalov-ban ejtett A. Podolský (nemzetközi pontszáma 236,95). A világon egyedülálló a Fehuši­­cel fehérszarvas, melynek ere­detéről két verzió terjedt el. Az egyik szerint а XVIII. szá­zad második felében Indiából hoztak négy fehérszarvast. Ä másik változat úgy szól, hogy a fehérszarvasokat 1780 körül telepítették be. Trófeáinkkal 304 aranyérmet szereztünk, ebből 8 nagydíjra vált érdemessé. A pavilonnal szemközti sza­bad területen két vadászházban kerültek kiállításra azok a prak­tikus felszerelések, amelyek á vadászok, a horgászok és a tu­risták elmaradhatatlan utitár­­sal. Látunk itt Skoda vadász­autót. motorcsónakszállító után­futót, kempingsátrat és sok más iparcikket. A pavilon homlok­zatán minden órában hat va­dászkürtös jelenik meg és va­dászdallamokkal üdvözli a ven­dégeket. Csehszlovákia egy technikai újdonsággal is ked­veskedik a látogatóknak: első­ízben mutatjuk ugyanis be a különleges konstrukcióid, gömb­alakban vizet sugárzó szökő­­kutat. Ш AZ EGYESÜLT ARAB KÖZ­TÁRSASÁG bemutatóián a láto­(Folytatás a 6. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents