Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-25 / 38. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES. ■ destova tíz esztendője * figyelemmel kísérem a lontovl szövetkezet gabonater­mesztését. Az eltelt időszakban olyan nagy fejlődés történt a gazdaság gabonatermesztésé­ben, hogy ha kézzel tapintható és szemmel érzékelhető ada­tok nem állnának rendelkezé­semre, Jómagam nehezen hin­ném el ennek valóságát. Amint így elnézem a’magam készítette táblázatot, a szövet­kezet gabonatermesztésének tíz esztendejét két egyforma — öt-öt esztendős — időszakra kell felosztanom. Azaz 1962- töl 1966-ig, és 1967-től 1971-ig. Azért, mert lényeges fejlődés éppen az utóbbi öt évben tör­tént a gazdaságban. A búza és az árpa termésátlaga 1967-ben domborodott ki. Búzából 48,20, árpából pedig 38,30 mázsát ta­karítottak be hektáronként. Azóta rekorderekhez illő mó­don tartják a színvonalat. Az utóbbi öt esztendőben a két gabonaféléből 44,22 mázsás át­lagos hektárhozammal dicse­kedhetnek. Ennek keretében búzából 46,31 mázsát értek el. Tíz esztendős távlatban a termésátlag 26,83 mázsával, te­hát több mint 100 százalékkal emelkedett. Jogosan kérdez­hetné valaki: hogyan? Ügy, hogy a kitűnő eredmény eléré­sében számos tényező közre­játszott. Szecsei Árpád, a szö­vetkezet elnöke, szenvedélyes agronómusként komplex felté­telekkel biztosította a kitűnő hozamot. Gondos talajművelés­sel, szakszerű tápanyagellátás­sal és nagy termőképességű, Szovjetunióból beszerzett ve­tőmaggal érte el a kimagasló eredményt. Az 1971-es év minden eddl­lógiai értékű vetőmaggal kell serkenteni a termőképességet. Ha a Mironovszkája búza­fajta idei termésátlagát vesz­­szük alapul, azt kell monda­nunk, hogy ez az eredmény erősen megközelítette a maxi­mumot. Ezért tanácsos lenne, hogy a szövetkezet a nagyobb termőképességgel felruházott Auróra és Kaukaz búzafajták­kal próbálkozzon. Bizonyos, hogy ' ezekkel a fajtákkal ha­sonló feltételek mellett elér­hetnék a 60—65 mázsás vagy enné! is nagyobb hektárhoza­­mot. Más lapra tartozik, hogy van-e mód ezeknek a nagy biológiai értékű vetőmagvak­nak a beszerzésére. Tény, hogy a szövetkezet idén remekelt. A levicei járás gabonatermesztői közt a leg­rangosabb helyet foglalta el, magamögött hagyva a hajdani nagyokat. Megérdemelten kap­ta a legjobbnak kijáró elisme­rő oklevelet. Ebben a gazdaság becsületes dolgozóin kívül nagy érdeme van az agronó­­mus tisztjét betöltő elnöknek is, aki a járási szervek megbí­zásából egyben a kubáňovóí, szövetkezetben is elnökösködik. Úgy hírlik, megszívlelik taná­csait, s alapjában véve rekord időn belül konszolidálódott a szövetkezeten belüli helyzet. Ez azt bizonyítja, hogy amit ott éveken keresztül nem vol­tak képesek elérni, azt az új tapasztalt elnök vezetésével nem egészen egy év alatt meg­valósították. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy Sze­csei elvtárs ott is derekasan végzi feladatát. Megbízói nem csalódtak benne. Hoksza István ,1971. szeptember 25. Veiké Janíkovce határában 22 hektár dohány termésének be­gyűjtésén fáradoznak az asszonyok. A növényzetet jégkár érte, de feltehető, hogy a tervezett mennyiséget — 420 g — így is sikerül kitermelniük. Kép és szöveg: Matis P. A lehetőségekhez mérten «$♦ «$♦ «$♦ «$♦ «2« «2* «2* *2* *1* *** *1* *1* *1* *»* ♦♦♦ ♦♦♦ *** *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *»* ♦♦♦ *** *1* *1* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *1* ♦♦♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ Mit hoz az ősz? Lassan ismét benépesedik a latár. A jövő évi gazdag ter­ítés megalapozása mellett kez­­etét veszi az őszi termésbe­­akarítás is. Az üzemek szak­­mberei, vezető dolgozói már zt latolgatják, milyen gyü­­lölcsöt hoz az egészévi fárad­­ágos munka. A gbelci szövetkezetben töb­­ek között 350 hektár kukori­­a — ebből 70 ha háztáji — s 30 ha cukorrépa termését ;ell betakarítani. A várható redményekről KOVÁCS FE­­:ENC mérnökkel, a gazdaság gronómusával beszélgettem, lint mondotta, a vegetációs dobén jelentkező, évek óta ein tapasztalt szárazság ked­­ezőtlen befolyással volt a nö­­ények fejlődésére, s ez majd íeglátszik a végleges hozam­­lakuláson is. A kukoricánál 969-ben 71,2 q, a múlt évben ledig 68,4 q átlaghozamot ér­ek el, természetesen májusi torzsodban számítva. Ebben z évben „csupán" 50 mázsa örüli hozammal számolnak, i begyűjtés idején azonban így s baj lesz, mert a múlt évi érmésből még mintegy 100 va­­;onnyi most is raktáron van, nincs aki felvásárolná. Hová eszik majd az idei termést? A nevezett szövetkezet két ívvel ezelőtt beszüntette a cu­­;orrépa termelését. A „Slov­­itona H“ genetikailag egycsí­­ájú répafajta hírére azonban íondolkodni kezdtek, s úgy löntöttek, hogy ismét besorol­ok ezt a növényt a vetésfor­­;óba. Idén 30 hektáron termel­ek cukorrépát. A 28X45 cme-s etés lehetővé tette, hogy tel­essen mellőzhessék a sok kézi uiinkát igénylő egyelést. A egyszeres gyomirtás segítsé­­;ével sikerült aránylag tisztán artani a növényzetet. Ennél a lövényféleségnél mintegy 300 názsa átlaghozamra számíta­lak. Igaz, hogy ez nem sok, le ha történetesen módúkban illna az öntözéses gazdálko­­lás bevezetése — az állatok észére sem tudják inaradékta­­anul biztosítani a vizet, mivel I mintegy 1B0 méter mély ku­nk is csak vajmi kevés vizet idnak — akkor bizonyára jobb »redményekről adhatnának szá­llót. —dek — A komárnől Járás mezőgaz­­daságl üzemeinek veze­tői körében közismert, hogy a Dolný Peter-1 szövetkezet föld­területének nagyobb részét könnyű homoktalajok képezik. Ennek ellenére szövetkezetünk aránylag nagy területen — évente mintegy 800 hektáron — termel őszi búzát. — Az utóbbi években egyre na­gyobb gondot fordítunk a ter­melési feltételeinknek legmeg­felelőbb búzafajták megfigye­lésére, vetésterületük állandó növelésére. Több jugoszláv, olasz és hazai fajtával folyta­tunk kísérleteket, de a szovjet fajták nálunk Is kivívták az elsőbbséget. Ezek révén a ko­rábbi 18—21 mázsa átlagho­zamról 30 mázsa feletti átlagra sikerült javítanunk a búza hektárhozamát. A múlt évben szövetkezetünk búzatermesztése a Mironov­szkája és a Bezosztája fajtára alapozódott. A Mironovszkája 65, a Bezosztája pedig 35 szá­zalékban részesült a búza össz­­vetésterületéből. Az évek fo­lyamán azonban rádöbbentünk arra, hogy a mi viszonyaink között a Bezosztája aránylag bizonytalan termést hoz. Idén ősszel tovább fokozzuk a Miro­novszkája vetésterületét, ter­mészetesen a Bezosztája rová­sára. Maga az a tény, hogy a Be­zosztája nem sarjadzó fajta, a könnyű homoktalajokon köny­­nyen csalódást okozhat. Elég gyakori eset, hogy ez említett talajokon az őszi szárazság következtében az elvetett mag­vaknak csak mintegy 50 száza­léka kel ki, s a gyönge csírá­val rendelkező növényke nem bírja ki a téli, télutoljai és ta­vaszelejei talajmozgást. Ennek következtében sok növény el­pusztul, a növényállomány rit­ka lesz, minek következtében párhuzamosan csökken a ter­méshozam is, mivel a hiányzó egyedszám — a fajta tulajdon­ságánál fogva — sarjadzással hogy az aplikálás ideje is fontos tényező. A legjobb ered­ményt a kora tél végi adago­lással lehet elérni, de pozitív hatás érhető el a fejlődés ké­sőbbi szakaszaiban történő fej­trágyázással is. A Mironovszkája és Bezosz­­tája búzák tulajdonságainak részletes elemzése igazolja azt az állításunkat, hogy a mi sa­játos termelési viszonyainknak Növeljük a Mironovszkája vetésterületét nem pótolható. Igaz, hogy a Bezosztája is hajt sarjat, de ezek a hajtások csak ritkán lesznek pozitívak. A gyakorlat során rájöttünk arra is, hogy ha kellő időben olyan műtrá­gyát adagolunk, amely köny­­nyen felvehető formában tar­talmazza a nitrogént, akkor lényegesen elősegíthetjük a sarjadzást, s ami a fő, a pro­duktív sarjadzást. Nagyon fqntos, hogy a talaj kellő mennyiségű foszfort tar­talmazzon, különben a sarjad­zással történő egyedszám nö­velésre irányuló törekvéseink sikertelenek lesznek. Korábban úgy tudtuk, hogy a nitrogén­­tartalmú trágyák mennyisége a fontos, nem pedig az adago­lás ideje. Ma már rájöttünk, inkább a Mironovszkája felel meg, s ezért tovább fokozzuk a vetésterületét. Ez persze nein jelenti azt, hogy körömszakad­táig kitartunk a nevezett fajta mellett. Tovább folytatjuk az új fajták kísérleti termesztését, s a gyakorlati tapasztalatok szerint alakítjuk majd a búza vetésterületét, illetve ezek alapján határozzuk meg, mi­lyen arányban részesüljenek az össz-vetésterületből az egyes fajták. Az elkövetkező években nagy gondot kell fordítanunk a fajta szerinti agrotechnika pontos betartására is, ha azt akarjuk, hogy az eddiginél eredménye­sebbé váljon szövetkezetünk búzatermesztése. Bartakovics István, mérnök »/« Több ügybuzgalommal! Ha értékelni akarjuk a me­zőgazdasági termelés szaka­szán ezidáig elért termelési eredményeket, akkor feltétle­nül szükséges megemlítenünk azt is, hogy a kelet-szlovákiai kerületben többek között je­lentősen növekedtek a hektár­­hozamok, javult a növényter­mesztés színvonala, viszont nemkívánatosán csökkent a me­zőgazdasági földterület meny­­nyisége, valamint az egyes nö­vények vetésterülete. A különböző építkezések egyre több földterületet igé­nyelnek. Az elmúlt évben a kerületben 1069 ha mezőgazda­­sági földet vontak ki a terme­lésből. A szántóterület szem­pontjából még rosszabb a helyzet, mert itt 4039 hektáros csökkenés állt he. A legna­gyobb veszteség a trebiáovi és a humennéi járást érte, ahol kétezer, illetve ezer hektárral csökkent a szántó területe. A szántó nagyságának csökkené­se következtében 2 ezer 434 hektárral csökkent az egyes növények — elsősorban a zöld­ségfélék, a hüvelyesek, stb. — vetésterülete is. A földalap állandóan csök­kenő voltára való tekintettel meg kell állapítanunk, hogy a mezőgazdasági termelés szín­vonalát, az össztermelés meny­­nyiségét csakis a hektárhoza­mok növelésével lehet fokozni. A hektárhozamok az idén va­lóban jók voltak a kerületben. De vessünk egy pillantást az állattenyésztésre is. Kerületi méretben lényegesen növeke­dett a gazdasági állatok száma, javult a tojástermelés és az állati termékek felvásárlásának színvonala, de némely mutató­ban nem értük el a múlt évi színvonalat. A gazdaságok el­sősorban a szarvasmarhák, a sertések és a baromfiak lét­számának növelését szorgal­mazták, s így a felvásárlásban és az ellátásban is javulás volt tapasztalható. Sokat lehetne beszélni a gaz­dasági állatok hasznosságáról is, ami elsősorban a felvásár­lási tervek teljesítésére van ki­hatással. Igaz, hogy a tej ki­vételével jól halad az állati termékek felvásárlása, de a hasznosság fokozása szakaszán lehetne még tenni egyet s mást. A kerület egyes járásaiban áttanulmányozhatnák az üze­mek félévi elemzéseit, s a szerzett tapasztalatok alapján hozzáfoghatnának az észlelt hibák eltávolításához, a problé­mák megoldásához. Nagy gon­dot kell fordítani a racionali­­zációs intézkedések betartásá­ra, s így biztosítani az ezévi tervfeladatok maradéktalan teljesítését. Neméek Bohuí, a knb dolgozója Lapunkban már több ízben foglalkoztunk az ésszerű táp­­anyagpótlás kérdéseivel, a táp­anyagok fokozott adagolásának előnyével, hozamnövelő hatá­sával, stb. Ezért most nem részletezem, milyen előnyöket biztosít az ésszerű tápanyag­­gazdálkodás, Inkább egy konk­­krét példát említek meg, amely szerintem mindennél világosab­ban bizonyítja a gondosan és célszerűen végzett tápanyag­pótlás gazdaságosságát. A Nová Vieska-i szövetkezet 1969-ig aránylag szerény ered­ményeket ért el mind a nö­vénytermesztés, mind az állat­­tenyésztés szakaszán. A kör­nyező gazdaságok egyre sike­resebbé tették termelésüket, ők pedig szinte egy íhelyben topogtak. Mi volt az ok? A fejlődésben tapasztalt lemara­dás előidézője elsősorban az volt, hogy a szövetkezet fele­lős dolgozói nem tudták, vagy nem akarták kihasználni a ter­melés gazdaságosságának és sikerességének fokozását szol­gáló lehetőségeket. Gondolok itt elsősorban a gondos talaj­előkészítés, az ésszerű táp­anyagpótlás, a gépesítés, stb. előnyeire. A szövetkezet dolgo­zói rádöbbentek, hogy az ilyen irányú gazdálkodás csak a romláshoz vezethet. így került sor az „őrségváltásra“, helye­sebben mondva az új vezető­ség megválasztására. Az új vezetőség, Bugdán Fe­renc elnökkel az élen, azonnal hozzálátott a problémák meg­oldásához. Először is a táp­­anyagpótlás kérdését tűzték napirendre. Az előző években kitermelt istállótrágya javaré­sze az istállók körül volt fel­halmozva, ahelyett, hogy az amúgy is aránylag kis táperő­vel rendelkező termőföldek tápanyag-készletének javulását szolgálta volna. Hasonló volt a helyzet a műtrágyák eseté­ben is. A gazdasági udvar kü­lönböző részein, szabad , ég alatt tárolták a műtrágyát. A sok esőtől, széltől szétmállott zsákok tartalma úgyszólván teljesen értéktelenné vált. Így aztán érthető, hogy lényegében semmi, javulást sem eredmé­nyezett az Ilyen trágyák hasz­nálata. De nézzük talán a konkrét adatokat. A közepes nagyságú gazdaságoban 40 hektárod ter­melnek cukorrépát. A múlt év­ben 320 kg tiszta tápanyagot — NPK formájában — adagollak egy hektár vetésterületre, istál­lótrágyát pedig egyáltalán nem használtak, pedig volt elég. A szövetkezet talajviszonyait fi­gyelembe véve ez a mennyiség nagyon kevés, amit az is iga­zol, hogy mindössze 221 q volt a cukorrépa átlagos hektárho­zama. Idén már 400 kg tiszta tápanyagot juttattak ogy hek­tárra műtrágyák formájúban. Ezenkívül hektáronként 500 q istállótrágyát dolgoztak be a talajba. Az eddiginél nagyobb gondot fordítottak a lala jelok e­­szítés minőségére is. Az eredmény? Bános mér­nök, a gazdaság agronómusa 350—400 mázsa átlaghozamra számít ennél a növényféleség­nél. Ez a múlt évi 221 mázsá­val" szemben lényeges javulást jelent, s mindez csak a foko­zott tápanyagpótlásnak köszön­hető, mert az időjárási viszo­nyok idén sem vqltak kedve­zőbbek. A kukorica vetésterülete lbU hektár. A múlt évben 54,8 q volt ez átlaghozam. Ezt a szín­vonalat Idén is elérik, bár jobb is lehetett volna az eredmény, ha kedvezőbben alakulnak a csapadékviszonyok. A szövetkezet 1969-ben 81)0 ezer korona értékben vásárolt műtrágyát. A múlt évben 1 mil­lió 168 ezer, idén pedig mint­egy 1 millió 200 ezer koronát fordítottak erre a célra. Mint a fentiek mutatják, nem volt hiábavaló a ráfordítás növelé­se, valamint az istállótrágya fokozottabb adagolása. A tökéletesebb áttekintés vé­gett vessünk egy pillantást a gabonatermelés eredményeire is. A búza és az árpa 1969-ben 30—30 q, 1971-hen pedig 45, illetve 39 q átlaghozamot adott. Idén a gabonaféléknél 42 q átlagot értek el, s ezzel a ta­laj minősége szerinti elosztás alapján létrehozott körzetek egyikében az első helyen vé­geztek. Fáradozásukat a fel­sőbb szervek is értékelik. Az elért eredményért a járási me­zőgazdasági társulás „Elisme­rő oklevél“-lel jutalmazta a szövetkezetét. A gazdaság vezetői egyre többet gondolkodnak a kapá­sok betakarítási munkálatainak gépesítési lehetőségein is. A legnagyobb problémát a kuko­rica okozza, mert ha történe­tesen gépesítenék Is a begyűj­tést, nem tudnák megoldani a szárítást, mivel a közeli felvá­sárló üzem a múlt évben sem volt képes a körzetében műkö­dő gépektől beszállított ter­mést időben és maradéktalanul átvenni. Ezért elsősorban a fel­vásárlókon a sor, hogy ezt a problémát megoldják, s csak aztán lehet a betakarítás gé­pesítésének fokozására gondol­ni. Végezetül még talán annyit, hogy igaza volt Bogdán elv­társnak, amikor kijelentette, hogy minden gazdaságban meg­vannak a lehetőségek a terme­lés színvonalának emeléséhez, csak ki kell tudni használni azokat. , ___ KÄDEK GÄBOR ginéi Jobb hozamot nyújtott. Jóval aratás előtt a termés­­becslésnél 46 mázsás hektár­­hozammal számoltak, a valóság pedig az árpával együtt 53,20 mázsa lett. A Mironovszkája búzafajta 52,90 mázsa hektár­­hozamot nyújtott. Az elnök-agronőmus megje­gyezte, hogy végeredményben ezen nincs mit csodálkozni, mert minden úgy történt, aho­gyan azt az élenjáró szakem­berek följegyezték a „nagy­könyvben“. A búza vetésterületére 230 kg tiszta hatóanyagot tartal­mazó műtrágyát szórtak hek­táronként. Közvetlenül az első szántás után, s a vetőszántás­sal a talajba dolgozták. Ezt követően a vetőágyat- két hétig ülepedni hagyták, aztán simí­­tóztak, fogasoltak, s október elején elvetettek. Hektáronként 255 kg magot tettek a földbe (Mironovszkájából). A kedvező őszi Időjárás következtében a magvak gyorsan kikeltek, s a növény október végére 4—5 cm-es lett. Mivel az ősziek a viharos, szeles évszak követ­keztében eléggé rosszul telel­tek, a vegetáció megkezdése előtt hektáronként 30 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó nitro­géntrágyát szórtak ki s a ve­getáció kezdetén újabb 60 kg nitrogént kapott a növényzet. Március végén hengereltek, április utolján pedig könnyű fogassal kezelték a vetést. A talaj jó állapota a kellő meny­­nyiségű tápanyag és az idősza­konkénti tavaszi légköri csapa­dék haragoszöld színűre nevel te a vetést. Így fejlődött égés: a beérésig. El kell mondanom még az Is, hogy a búza előveteményc vöröshere, takarmánykeverői és ismételten búza volt. A búz£ ismétlését azért tartották in dokoltnak, mert így követelt« a vetésforgó, különben ezen e területen négy évig lucernái termesztettek, s a második év ben a monokultúrába vetett bú za bőségesebb termésátlagol nyújtott, mint az előbbiben. Kérdeztem az elnököt, miéri nem termesztik a Bezosztáje búzát? A kérdezett azt vála szólta, hogy a gazdaság eléggé nagy állattenyésztésének sol alomszalmára van szüksége ezért választották inkább e Bezosztájánál több szalmái nyújtó Mironovszkája búza­­fajtát. A szervestrágyára — ha továbbra is Jó eredményt akar­nak elérni — nagy szüksége van a talajnak. Újabban az őszi búzát is szervestrágyázott földbe vetik, emellett azonban a teljes adag műtrágyát is bedolgozzák a vetőágyba. Ha koratavaszai úgy mutatkozna, hogy a fejtrágyá­zás szükségtelen, úgy a talaj nem kap nitrogéntrágyát.- Feltételezhető, hogy a szer­vestrágya jótékony hatással lesz a termésátlag emelkedé­sére. Az elnök azt vallja, hogy a vetésterületet nem lehet gu­miként nyújtani. Igaza van. Ezért egyrészt a mély talajmű­veléssel, és hatékony tápanyag­ellátással, valamint teljes bio­

Next

/
Thumbnails
Contents