Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-25 / 38. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES. ■ destova tíz esztendője * figyelemmel kísérem a lontovl szövetkezet gabonatermesztését. Az eltelt időszakban olyan nagy fejlődés történt a gazdaság gabonatermesztésében, hogy ha kézzel tapintható és szemmel érzékelhető adatok nem állnának rendelkezésemre, Jómagam nehezen hinném el ennek valóságát. Amint így elnézem a’magam készítette táblázatot, a szövetkezet gabonatermesztésének tíz esztendejét két egyforma — öt-öt esztendős — időszakra kell felosztanom. Azaz 1962- töl 1966-ig, és 1967-től 1971-ig. Azért, mert lényeges fejlődés éppen az utóbbi öt évben történt a gazdaságban. A búza és az árpa termésátlaga 1967-ben domborodott ki. Búzából 48,20, árpából pedig 38,30 mázsát takarítottak be hektáronként. Azóta rekorderekhez illő módon tartják a színvonalat. Az utóbbi öt esztendőben a két gabonaféléből 44,22 mázsás átlagos hektárhozammal dicsekedhetnek. Ennek keretében búzából 46,31 mázsát értek el. Tíz esztendős távlatban a termésátlag 26,83 mázsával, tehát több mint 100 százalékkal emelkedett. Jogosan kérdezhetné valaki: hogyan? Ügy, hogy a kitűnő eredmény elérésében számos tényező közrejátszott. Szecsei Árpád, a szövetkezet elnöke, szenvedélyes agronómusként komplex feltételekkel biztosította a kitűnő hozamot. Gondos talajműveléssel, szakszerű tápanyagellátással és nagy termőképességű, Szovjetunióból beszerzett vetőmaggal érte el a kimagasló eredményt. Az 1971-es év minden eddllógiai értékű vetőmaggal kell serkenteni a termőképességet. Ha a Mironovszkája búzafajta idei termésátlagát veszszük alapul, azt kell mondanunk, hogy ez az eredmény erősen megközelítette a maximumot. Ezért tanácsos lenne, hogy a szövetkezet a nagyobb termőképességgel felruházott Auróra és Kaukaz búzafajtákkal próbálkozzon. Bizonyos, hogy ' ezekkel a fajtákkal hasonló feltételek mellett elérhetnék a 60—65 mázsás vagy enné! is nagyobb hektárhozamot. Más lapra tartozik, hogy van-e mód ezeknek a nagy biológiai értékű vetőmagvaknak a beszerzésére. Tény, hogy a szövetkezet idén remekelt. A levicei járás gabonatermesztői közt a legrangosabb helyet foglalta el, magamögött hagyva a hajdani nagyokat. Megérdemelten kapta a legjobbnak kijáró elismerő oklevelet. Ebben a gazdaság becsületes dolgozóin kívül nagy érdeme van az agronómus tisztjét betöltő elnöknek is, aki a járási szervek megbízásából egyben a kubáňovóí, szövetkezetben is elnökösködik. Úgy hírlik, megszívlelik tanácsait, s alapjában véve rekord időn belül konszolidálódott a szövetkezeten belüli helyzet. Ez azt bizonyítja, hogy amit ott éveken keresztül nem voltak képesek elérni, azt az új tapasztalt elnök vezetésével nem egészen egy év alatt megvalósították. Ebből pedig arra következtethetünk, hogy Szecsei elvtárs ott is derekasan végzi feladatát. Megbízói nem csalódtak benne. Hoksza István ,1971. szeptember 25. Veiké Janíkovce határában 22 hektár dohány termésének begyűjtésén fáradoznak az asszonyok. A növényzetet jégkár érte, de feltehető, hogy a tervezett mennyiséget — 420 g — így is sikerül kitermelniük. Kép és szöveg: Matis P. A lehetőségekhez mérten «$♦ «$♦ «$♦ «$♦ «2« «2* «2* *2* *1* *** *1* *1* *1* *»* ♦♦♦ ♦♦♦ *** *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *»* ♦♦♦ *** *1* *1* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *1* ♦♦♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ Mit hoz az ősz? Lassan ismét benépesedik a latár. A jövő évi gazdag terítés megalapozása mellett kezetét veszi az őszi termésbeakarítás is. Az üzemek szakmberei, vezető dolgozói már zt latolgatják, milyen gyülölcsöt hoz az egészévi fáradágos munka. A gbelci szövetkezetben töbek között 350 hektár kukoria — ebből 70 ha háztáji — s 30 ha cukorrépa termését ;ell betakarítani. A várható redményekről KOVÁCS FE:ENC mérnökkel, a gazdaság gronómusával beszélgettem, lint mondotta, a vegetációs dobén jelentkező, évek óta ein tapasztalt szárazság kedezőtlen befolyással volt a nöények fejlődésére, s ez majd íeglátszik a végleges hozamlakuláson is. A kukoricánál 969-ben 71,2 q, a múlt évben ledig 68,4 q átlaghozamot érek el, természetesen májusi torzsodban számítva. Ebben z évben „csupán" 50 mázsa örüli hozammal számolnak, i begyűjtés idején azonban így s baj lesz, mert a múlt évi érmésből még mintegy 100 va;onnyi most is raktáron van, nincs aki felvásárolná. Hová eszik majd az idei termést? A nevezett szövetkezet két ívvel ezelőtt beszüntette a cu;orrépa termelését. A „Slovitona H“ genetikailag egycsíájú répafajta hírére azonban íondolkodni kezdtek, s úgy löntöttek, hogy ismét besorolok ezt a növényt a vetésfor;óba. Idén 30 hektáron termelek cukorrépát. A 28X45 cme-s etés lehetővé tette, hogy telessen mellőzhessék a sok kézi uiinkát igénylő egyelést. A egyszeres gyomirtás segítsé;ével sikerült aránylag tisztán artani a növényzetet. Ennél a lövényféleségnél mintegy 300 názsa átlaghozamra számítalak. Igaz, hogy ez nem sok, le ha történetesen módúkban illna az öntözéses gazdálkolás bevezetése — az állatok észére sem tudják inaradéktaanul biztosítani a vizet, mivel I mintegy 1B0 méter mély kunk is csak vajmi kevés vizet idnak — akkor bizonyára jobb »redményekről adhatnának szállót. —dek — A komárnől Járás mezőgazdaságl üzemeinek vezetői körében közismert, hogy a Dolný Peter-1 szövetkezet földterületének nagyobb részét könnyű homoktalajok képezik. Ennek ellenére szövetkezetünk aránylag nagy területen — évente mintegy 800 hektáron — termel őszi búzát. — Az utóbbi években egyre nagyobb gondot fordítunk a termelési feltételeinknek legmegfelelőbb búzafajták megfigyelésére, vetésterületük állandó növelésére. Több jugoszláv, olasz és hazai fajtával folytatunk kísérleteket, de a szovjet fajták nálunk Is kivívták az elsőbbséget. Ezek révén a korábbi 18—21 mázsa átlaghozamról 30 mázsa feletti átlagra sikerült javítanunk a búza hektárhozamát. A múlt évben szövetkezetünk búzatermesztése a Mironovszkája és a Bezosztája fajtára alapozódott. A Mironovszkája 65, a Bezosztája pedig 35 százalékban részesült a búza összvetésterületéből. Az évek folyamán azonban rádöbbentünk arra, hogy a mi viszonyaink között a Bezosztája aránylag bizonytalan termést hoz. Idén ősszel tovább fokozzuk a Mironovszkája vetésterületét, természetesen a Bezosztája rovására. Maga az a tény, hogy a Bezosztája nem sarjadzó fajta, a könnyű homoktalajokon könynyen csalódást okozhat. Elég gyakori eset, hogy ez említett talajokon az őszi szárazság következtében az elvetett magvaknak csak mintegy 50 százaléka kel ki, s a gyönge csírával rendelkező növényke nem bírja ki a téli, télutoljai és tavaszelejei talajmozgást. Ennek következtében sok növény elpusztul, a növényállomány ritka lesz, minek következtében párhuzamosan csökken a terméshozam is, mivel a hiányzó egyedszám — a fajta tulajdonságánál fogva — sarjadzással hogy az aplikálás ideje is fontos tényező. A legjobb eredményt a kora tél végi adagolással lehet elérni, de pozitív hatás érhető el a fejlődés későbbi szakaszaiban történő fejtrágyázással is. A Mironovszkája és Bezosztája búzák tulajdonságainak részletes elemzése igazolja azt az állításunkat, hogy a mi sajátos termelési viszonyainknak Növeljük a Mironovszkája vetésterületét nem pótolható. Igaz, hogy a Bezosztája is hajt sarjat, de ezek a hajtások csak ritkán lesznek pozitívak. A gyakorlat során rájöttünk arra is, hogy ha kellő időben olyan műtrágyát adagolunk, amely könynyen felvehető formában tartalmazza a nitrogént, akkor lényegesen elősegíthetjük a sarjadzást, s ami a fő, a produktív sarjadzást. Nagyon fqntos, hogy a talaj kellő mennyiségű foszfort tartalmazzon, különben a sarjadzással történő egyedszám növelésre irányuló törekvéseink sikertelenek lesznek. Korábban úgy tudtuk, hogy a nitrogéntartalmú trágyák mennyisége a fontos, nem pedig az adagolás ideje. Ma már rájöttünk, inkább a Mironovszkája felel meg, s ezért tovább fokozzuk a vetésterületét. Ez persze nein jelenti azt, hogy körömszakadtáig kitartunk a nevezett fajta mellett. Tovább folytatjuk az új fajták kísérleti termesztését, s a gyakorlati tapasztalatok szerint alakítjuk majd a búza vetésterületét, illetve ezek alapján határozzuk meg, milyen arányban részesüljenek az össz-vetésterületből az egyes fajták. Az elkövetkező években nagy gondot kell fordítanunk a fajta szerinti agrotechnika pontos betartására is, ha azt akarjuk, hogy az eddiginél eredményesebbé váljon szövetkezetünk búzatermesztése. Bartakovics István, mérnök »/« Több ügybuzgalommal! Ha értékelni akarjuk a mezőgazdasági termelés szakaszán ezidáig elért termelési eredményeket, akkor feltétlenül szükséges megemlítenünk azt is, hogy a kelet-szlovákiai kerületben többek között jelentősen növekedtek a hektárhozamok, javult a növénytermesztés színvonala, viszont nemkívánatosán csökkent a mezőgazdasági földterület menynyisége, valamint az egyes növények vetésterülete. A különböző építkezések egyre több földterületet igényelnek. Az elmúlt évben a kerületben 1069 ha mezőgazdasági földet vontak ki a termelésből. A szántóterület szempontjából még rosszabb a helyzet, mert itt 4039 hektáros csökkenés állt he. A legnagyobb veszteség a trebiáovi és a humennéi járást érte, ahol kétezer, illetve ezer hektárral csökkent a szántó területe. A szántó nagyságának csökkenése következtében 2 ezer 434 hektárral csökkent az egyes növények — elsősorban a zöldségfélék, a hüvelyesek, stb. — vetésterülete is. A földalap állandóan csökkenő voltára való tekintettel meg kell állapítanunk, hogy a mezőgazdasági termelés színvonalát, az össztermelés menynyiségét csakis a hektárhozamok növelésével lehet fokozni. A hektárhozamok az idén valóban jók voltak a kerületben. De vessünk egy pillantást az állattenyésztésre is. Kerületi méretben lényegesen növekedett a gazdasági állatok száma, javult a tojástermelés és az állati termékek felvásárlásának színvonala, de némely mutatóban nem értük el a múlt évi színvonalat. A gazdaságok elsősorban a szarvasmarhák, a sertések és a baromfiak létszámának növelését szorgalmazták, s így a felvásárlásban és az ellátásban is javulás volt tapasztalható. Sokat lehetne beszélni a gazdasági állatok hasznosságáról is, ami elsősorban a felvásárlási tervek teljesítésére van kihatással. Igaz, hogy a tej kivételével jól halad az állati termékek felvásárlása, de a hasznosság fokozása szakaszán lehetne még tenni egyet s mást. A kerület egyes járásaiban áttanulmányozhatnák az üzemek félévi elemzéseit, s a szerzett tapasztalatok alapján hozzáfoghatnának az észlelt hibák eltávolításához, a problémák megoldásához. Nagy gondot kell fordítani a racionalizációs intézkedések betartására, s így biztosítani az ezévi tervfeladatok maradéktalan teljesítését. Neméek Bohuí, a knb dolgozója Lapunkban már több ízben foglalkoztunk az ésszerű tápanyagpótlás kérdéseivel, a tápanyagok fokozott adagolásának előnyével, hozamnövelő hatásával, stb. Ezért most nem részletezem, milyen előnyöket biztosít az ésszerű tápanyaggazdálkodás, Inkább egy konkkrét példát említek meg, amely szerintem mindennél világosabban bizonyítja a gondosan és célszerűen végzett tápanyagpótlás gazdaságosságát. A Nová Vieska-i szövetkezet 1969-ig aránylag szerény eredményeket ért el mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szakaszán. A környező gazdaságok egyre sikeresebbé tették termelésüket, ők pedig szinte egy íhelyben topogtak. Mi volt az ok? A fejlődésben tapasztalt lemaradás előidézője elsősorban az volt, hogy a szövetkezet felelős dolgozói nem tudták, vagy nem akarták kihasználni a termelés gazdaságosságának és sikerességének fokozását szolgáló lehetőségeket. Gondolok itt elsősorban a gondos talajelőkészítés, az ésszerű tápanyagpótlás, a gépesítés, stb. előnyeire. A szövetkezet dolgozói rádöbbentek, hogy az ilyen irányú gazdálkodás csak a romláshoz vezethet. így került sor az „őrségváltásra“, helyesebben mondva az új vezetőség megválasztására. Az új vezetőség, Bugdán Ferenc elnökkel az élen, azonnal hozzálátott a problémák megoldásához. Először is a tápanyagpótlás kérdését tűzték napirendre. Az előző években kitermelt istállótrágya javarésze az istállók körül volt felhalmozva, ahelyett, hogy az amúgy is aránylag kis táperővel rendelkező termőföldek tápanyag-készletének javulását szolgálta volna. Hasonló volt a helyzet a műtrágyák esetében is. A gazdasági udvar különböző részein, szabad , ég alatt tárolták a műtrágyát. A sok esőtől, széltől szétmállott zsákok tartalma úgyszólván teljesen értéktelenné vált. Így aztán érthető, hogy lényegében semmi, javulást sem eredményezett az Ilyen trágyák használata. De nézzük talán a konkrét adatokat. A közepes nagyságú gazdaságoban 40 hektárod termelnek cukorrépát. A múlt évben 320 kg tiszta tápanyagot — NPK formájában — adagollak egy hektár vetésterületre, istállótrágyát pedig egyáltalán nem használtak, pedig volt elég. A szövetkezet talajviszonyait figyelembe véve ez a mennyiség nagyon kevés, amit az is igazol, hogy mindössze 221 q volt a cukorrépa átlagos hektárhozama. Idén már 400 kg tiszta tápanyagot juttattak ogy hektárra műtrágyák formájúban. Ezenkívül hektáronként 500 q istállótrágyát dolgoztak be a talajba. Az eddiginél nagyobb gondot fordítottak a lala jelok eszítés minőségére is. Az eredmény? Bános mérnök, a gazdaság agronómusa 350—400 mázsa átlaghozamra számít ennél a növényféleségnél. Ez a múlt évi 221 mázsával" szemben lényeges javulást jelent, s mindez csak a fokozott tápanyagpótlásnak köszönhető, mert az időjárási viszonyok idén sem vqltak kedvezőbbek. A kukorica vetésterülete lbU hektár. A múlt évben 54,8 q volt ez átlaghozam. Ezt a színvonalat Idén is elérik, bár jobb is lehetett volna az eredmény, ha kedvezőbben alakulnak a csapadékviszonyok. A szövetkezet 1969-ben 81)0 ezer korona értékben vásárolt műtrágyát. A múlt évben 1 millió 168 ezer, idén pedig mintegy 1 millió 200 ezer koronát fordítottak erre a célra. Mint a fentiek mutatják, nem volt hiábavaló a ráfordítás növelése, valamint az istállótrágya fokozottabb adagolása. A tökéletesebb áttekintés végett vessünk egy pillantást a gabonatermelés eredményeire is. A búza és az árpa 1969-ben 30—30 q, 1971-hen pedig 45, illetve 39 q átlaghozamot adott. Idén a gabonaféléknél 42 q átlagot értek el, s ezzel a talaj minősége szerinti elosztás alapján létrehozott körzetek egyikében az első helyen végeztek. Fáradozásukat a felsőbb szervek is értékelik. Az elért eredményért a járási mezőgazdasági társulás „Elismerő oklevél“-lel jutalmazta a szövetkezetét. A gazdaság vezetői egyre többet gondolkodnak a kapások betakarítási munkálatainak gépesítési lehetőségein is. A legnagyobb problémát a kukorica okozza, mert ha történetesen gépesítenék Is a begyűjtést, nem tudnák megoldani a szárítást, mivel a közeli felvásárló üzem a múlt évben sem volt képes a körzetében működő gépektől beszállított termést időben és maradéktalanul átvenni. Ezért elsősorban a felvásárlókon a sor, hogy ezt a problémát megoldják, s csak aztán lehet a betakarítás gépesítésének fokozására gondolni. Végezetül még talán annyit, hogy igaza volt Bogdán elvtársnak, amikor kijelentette, hogy minden gazdaságban megvannak a lehetőségek a termelés színvonalának emeléséhez, csak ki kell tudni használni azokat. , ___ KÄDEK GÄBOR ginéi Jobb hozamot nyújtott. Jóval aratás előtt a termésbecslésnél 46 mázsás hektárhozammal számoltak, a valóság pedig az árpával együtt 53,20 mázsa lett. A Mironovszkája búzafajta 52,90 mázsa hektárhozamot nyújtott. Az elnök-agronőmus megjegyezte, hogy végeredményben ezen nincs mit csodálkozni, mert minden úgy történt, ahogyan azt az élenjáró szakemberek följegyezték a „nagykönyvben“. A búza vetésterületére 230 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó műtrágyát szórtak hektáronként. Közvetlenül az első szántás után, s a vetőszántással a talajba dolgozták. Ezt követően a vetőágyat- két hétig ülepedni hagyták, aztán simítóztak, fogasoltak, s október elején elvetettek. Hektáronként 255 kg magot tettek a földbe (Mironovszkájából). A kedvező őszi Időjárás következtében a magvak gyorsan kikeltek, s a növény október végére 4—5 cm-es lett. Mivel az ősziek a viharos, szeles évszak következtében eléggé rosszul teleltek, a vegetáció megkezdése előtt hektáronként 30 kg tiszta hatóanyagot tartalmazó nitrogéntrágyát szórtak ki s a vegetáció kezdetén újabb 60 kg nitrogént kapott a növényzet. Március végén hengereltek, április utolján pedig könnyű fogassal kezelték a vetést. A talaj jó állapota a kellő menynyiségű tápanyag és az időszakonkénti tavaszi légköri csapadék haragoszöld színűre nevel te a vetést. Így fejlődött égés: a beérésig. El kell mondanom még az Is, hogy a búza előveteményc vöröshere, takarmánykeverői és ismételten búza volt. A búz£ ismétlését azért tartották in dokoltnak, mert így követelt« a vetésforgó, különben ezen e területen négy évig lucernái termesztettek, s a második év ben a monokultúrába vetett bú za bőségesebb termésátlagol nyújtott, mint az előbbiben. Kérdeztem az elnököt, miéri nem termesztik a Bezosztáje búzát? A kérdezett azt vála szólta, hogy a gazdaság eléggé nagy állattenyésztésének sol alomszalmára van szüksége ezért választották inkább e Bezosztájánál több szalmái nyújtó Mironovszkája búzafajtát. A szervestrágyára — ha továbbra is Jó eredményt akarnak elérni — nagy szüksége van a talajnak. Újabban az őszi búzát is szervestrágyázott földbe vetik, emellett azonban a teljes adag műtrágyát is bedolgozzák a vetőágyba. Ha koratavaszai úgy mutatkozna, hogy a fejtrágyázás szükségtelen, úgy a talaj nem kap nitrogéntrágyát.- Feltételezhető, hogy a szervestrágya jótékony hatással lesz a termésátlag emelkedésére. Az elnök azt vallja, hogy a vetésterületet nem lehet gumiként nyújtani. Igaza van. Ezért egyrészt a mély talajműveléssel, és hatékony tápanyagellátással, valamint teljes bio
