Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-09-18 / 37. szám

1971. szeptember 18. .SZABAD FÖLDMŰVES 4 9 pISďšpíSgíÍ VISELKEDÉS AZ ÉTTEREMBEN, KÄVÉ­­HÁZBAN stb. Az étteremnek, a kávéháznak és egyéb szórakozóhelynek is megvan a maga illemtana. Sem kalapban, sem kabátban nem illik étterembe, kávéházba lépni. E személyi kellékeinket tegyük a ru­határba. Utána először nézzünk kö­rül, hol van szabad asztal. Ha ilyen nincs, akkor olyan asztalhoz menjünk, ahol még van szabad hely. Mielőtt leülnénk, engedélyt kérünk az asz­talhoz üléshez. Akkor is először en­gedélyt kérünk, ha széket akarunk idegen asztaltól elhozni. Gyakoribb eset, hogy férfi és nő együtt mennek az étterembe, a kávé­házba, ilyenkor a férfinek illik előre menni. A ruhatárnál megállnak, elő­ször a férfi veti le a kabátját, s utá­na lesegíti a nő kabátját. Ugyanezt teszi a férfi abban az esetben is, ha a ruhatár az étterem, a kávéház előcsarnokában van, csak ilyen he­lyen hűvös időben illik minél gyor­sabban a ruhatárat elintézni, hogy a hölgy meg ne fázon. Majd a férfi elől menve keres alkalmas helyet, ahová először a partnernőt ülteti le, utána ül le ő. Ha üres az asztal, akkor a legkényelmesebb helyre ül­tessük le partnernőnket, s csak utá­na ülhetünk le mi. Ha nincs üres asztal, akkor olyant kell keresni, ahol még van két szabad hely, de itt is az ott ülőktől engedélyt kell kérni. Az étteremben a helyfoglalás után az étlapot először a nőnek kell oda­adni, ha két étlap van, akkor egy­idejűleg válasszuk ki az ételeket. A pincérre kiabálni nem illik, ugyanis minden nyilvános ‘hélyen a hangos­kodás illetlenség. A kiválasztás után illendő a hölgy által kiválasztott ételeket a férfinek megrendelni. Az itallappal már fordított a hely­zet: az italt a férfi kötelessége ki­választani,' természetesen a vele ütő hölgytől megkérdezi, hogy ö mit szeretne inni? A pincért mindenkor udvariasan kell hozzánk inteni, semmiképpen sem rákiabálni. A pincért „föúr“­­nak, vagy „főnök“-nek lljik szólítani, a pincérnöt pedig „kisasszonynak“, ha pedig fizetőpincér, akkor „fönök­­nő“-nek szólíthatjuk. Evőeszközökkel és tányércsörömpöléssel egyáltalán nem illik a pincért hozzánk hívni. Ha a férfi hölggyel van, minden­képpen a férfinek illik fizetni, még akkor is, ha a nő utána a részét ki­egyenlíti. Helytelen, ha az asztalnál történik a kiegyenlítés, ezt távozás után intézzék el. Egyedül mehet-e a nő kávéházba, vagy étterembe stb? Természetesen mehet, hiszen szocialista társadalmi rendszerünk egyenjogúvá tette a nőt a férfival. Csak feltétlenül fontos, hogy egyedülálló nő ilyen helyen szerényen viselkedjen és minden fel­tűnést kerüljön. Ha már szabad asz­talt nem talál, nem illő olyan asz­talhoz ülnie, ahol egyedüli férfi ül; ahol már házaspárok ülnek, oda igen, természetesen ilyen esetben is meg kell kérdezni az ott ülőktől, hogy szabad-e a hely? Ha igen, ak­kor megköszönni a helyet és leülni. Illik-e más asztalhoz átköltözni? Igen, ha barátok, ismerősök érkez­tek. Itt jegyezzük meg az ide vonat­kozó illemszabályt. Ti. az átütésnél a saját holmijainkat nekünk illik át­vinni, de a felszolgált italt, ételt, poharat stb. csak a pincér viheti át. A fizetőpincér által összegezett számlát nyugodtan ellenőrizhetjük, ez nem illetlenség. A fizetésnél úgy diktáljuk be az elfogyasztott italokat, ahogyan fo­gyasztottuk. Természetesen amit fo­gyasztottunk, mindent fizessünk ki, ezt az erkölcs is megkívánja. Valamit még a fiatal, vagy idő­sebb szerelmesekről az ilyen helyen. Itt is vigyázzunk, a kávéház, az ét­terem nyilvános szórakozó vagy ét­kezőhely, ahol finoman átölelni a mellettünk levő hölgyet illik, de csó­­kolózni, tapogatni nem. Vendéglőben este, ha a prímás oda­jön az asztalhoz és nótát rendelünk, finoman énekelni lehet, de üvölteni illetlenség. —feros— Rácponty tejfölösen Hozzávalók: ponty, füstölt szalon­na, só, zsír, paradicsom, rózsapapri­ka, tejföl. Szép, nagy pontyot megtisztítunk. Hasát felvágjuk, belsőrészelt kiszed­jük. Jól megmossuk és a bőrét két­­ujjnyi távolságokban, nem nagyon mélyen bevagdaljuk. Minden bevágás­ba egy-egy szelet füstölt szalonnát dugunk. Azután a halat négyujjnyi széles szeletekre feldaraboljuk, be­sózzuk. Tűzálló edényt vagy hosszú serpenyőt zsírral jól kikenünk, a hal­­darabokat belerakjuk. Rózsapaprikát hintünk rá. Ezt besózás előzi meg, majd leöntjük bőven tejföllel, és gya­kori öntőzgetés mellett mintegy há­romnegyed óráig sütjük. Ugyanabban az edényben tálaljuk. Ut csíkos kis vadmalac volt, s roppant kíváncsi természetű. Örökké eh kalandozott anyukájától, Különösen a makkoserdőt szerette, ahol jóka! lehetett ropogtatni az ízes makkokból. A minap is eltszkolt a makkosba. Hej, cslnálomadta, szörnyű ribíltó kerekedett a szökésből. A makkos mellett állt az erdészbácsi háza, abban lakott még egy Csult nevű hamis kuskutya. Ügy tudott már ugatni, hogy egy öreg kuvasznak is díszére válnék. S milyen remekül tudott szaglászniI Bizony a vadmalacszag hamarosan megcsapta az orrát. Mint a villám, úgy jutott a szag után. Szaladt volna már a butus kismlac is, igen ám, de Csuli . kutya jutni is szélsebesen tudott. Utolérte és el ts csípte Ul hosszú farka­­végét Hiába sivalkodott a rémült vadmalac, anyukája nem hallotta, messze ' volt. Csult nem akarta Uit megharapnt, csupán rátjesztent. Hát az bizony alaposan sikerült. Még otthon Is reszketett az ijedtségtől, alig bírt magához térni. Meg is fogadta vaddisznómamának nagy szepegve: — Soha ... soha többé .... nem csavargók el... ígérem! Ügy is történt. Többé nem ment sehova engedély, de főleg a mamája nélkül. Itt a malac jarkavége, fuss el véle! D, L. Pajtások Fura vers í. A foyarasi fagaras tarka-barka',' madaras, csupa-csupa faragás s rajta van a fogarasl fagarázs. Fura falu Fogaras, sok lakója bogaras — dobbal fognak madarai, s jól a fogukhoz verik a fogarasi fogarasl! 2. Az apafai fakupa nagyobb, mint egy kapufa látta tegnap apuka — de fura volt a kupa! Apafán a kapufán kofa ül a fakupán, mert van ám egy bakafán­tos kofa is Apafán, s úgy szeretném, ha kupán­vágná egyszer apukám! KRECSMÉRY LASZLÖ Hátul kártyalap. Elöl lánybecenév vagyok, Melynek örül a játékos, Hogyha kézbe kap. Ismer engem a világ, Hírem az se rontja, Hogy középső két betűm, A szamár is mondja. Legszebb görög hősi mondát, Én magamba zárom, Legismertebb hősköltemény, Vagyok a világon. És bár versalakban vagyok, Alig akad rímem. Mondd meg gyorsan kispajtásom. Vajon mi a címem. K. ]. И CĹ Ш > IÄ чО < A bőrbetegségek meg az orvosi tanács (Buga doktor üzenetei) Megcáfolhatatlan igazság, hogy a beteg könnyebben és gyorsabban meg­gyógyul, ha tudja, mi a baja, ha megérti, hogy a kezelés során mi tör­ténik vele. Ez nem gondolatcséplés. Tudományos magyarázata is van: Az idegfeszültség, a kétség, a bizonytalanság megzavarja a szervek együtt­működésének egyensúlyát és olyan hátrányos helyzetet teremt, amelyben, az ellenálló, a helyreállító és erősítő tényezők nem tudják hatásukat kel­lően .érvényesíteni. Az idegfeszültségben élő beteg a saját gyógyulásának akadályozója. Ezzel szemben a gyógyulásba vetetett hit, a tájékozottság, a biztonság­­érzet és a nyugodt, derűs kedélyállapot felére zsugoríthatja a gyógyulás idejét. Ezért mondják egyesek, hogy az örvöst tanács — ha megbízható ember szájából fakad — tulajdonképpen már a gyógyulásnak egy fejezetét biztosítja. Ezért mertem a legutóbbi könyvemnek azt a címet adni: „Gyó­gyító szó“. Nos, a jó szó pénzbe nem kerül, és ha valóban hasznos, miért ne éljen vele a beteg, vagy akár mindenki, aki a jó szót, vagy a gyógyulást egy­aránt várja. ...És mégis! Sajnos, elég gyakori az olyan levelünk, amelyben — még az olyan öreg róka is, mint amilyen én vagyok — nem adhat értelmes választ. Nem, mert vagy a betegség leírása nem elég pontos, vagy olyan ellentmondások vannak benne, amik a használható válasz adását kátyúba viszik. Itt van például az a levél, amelyet egy Rimavská Sobota környékbeli olvasónk Sz. Béla küldött. Azt írja: „Az illető családtagnak egyik bokáján vörös folt keletkezett, ami fakó sárgává vált, és égő fájdalmat okozott. Karján, mellén és combján is vannak ilyen babszemnyi vörös pattanások.“ Hát ez eddig rendben lenne, ha pontosan tudnám, hogy ő milyen különb­séget talál a folt és a pattanás között, mert a kettő nem azonos. Ha csak folt lenne, beleférne abba a kórképbe, amit latinul Vasculitisnek, magyarul hajszálérgyulladásnak nevezünk, és amire a bőrgyógyászok azt mondják, hogy a betegségek majma, mert mindenféle más bőrbetegséget utánozhat, csak éppen azt a gennyeshegyű, kis vörös gyulladást, dombocskát utánozza ritkán, amit rendszerint valamilyen fertőző kórokozó produkál, és amit a köznyelvben pattanásnak nevezünk. A vasculitisnek az oka legtöbbször allergia, a szervezet bizonyos anyaggal szembeni túlérzékenysége, vagy cukorbetegség. Mind a három betegség gyógyítható, vagy legalábbis eny­híthető, erősen befolyásolható. A gennyes pattanás antibiotikus, vagy kemotherápiás gyógyszerekkel; az allergia, áthangolószerekkel és kalcium­mal, a cukorbetegség meg a saját gyógyszereivel. De vajon melyik a három közül, esetleg nem valami egészen más? Mert itt van a levélben még egy kitétel: „... és a szájában is a felső fog­sor fölött olyan apró sebek vannak ...“ Hát ez aztán igazán nem megy bele egy kalapba az említett betegségekkel. • Illetve a levélben említett két különféle tünet nem egy betegségre utal. Az sem közömbös, hogy a leírt panaszok valamilyen bőrbetegség kez­deti tünetei-e, vagy talán már a kifejlődött kór következményei? Mert sajnos, sokszor az is előfordul, hogy valami így kezdődik és másként folytatódik. Főleg ez teszi nehézzé a bőrgyógyászatot. Olvasónk kérésének eleget téve felkerestem a Budapesti Bőr- és Nemi­gondozó Intézetek igazgató főorvosát, aki bőrgyógyász szakorvos. Felolvas­tam a levelet és megkérdeztem, milyen betegségre gondolhatunk. Azt mondta: semmilyenre. Igaza vanl Az igazságnak az oka, amit az előbb leírtam-. Azt hiszem, nem csalóőöm, ha képzeletben kézenfogjuk levélírónk bőr­beteg hozzátartozóiéi, és elvisszük a Rimavská Sobota-i Poliklinika bőr­gyógyászati ambulanciájára. De nem égysZef, hanem sorozatosan, többször egymás után. Mindaddig, amíg a btň-gyÔ'gyásž szakorvosok a szükséges vizsgálatokat elvégzik, a beteget kiismerik, megfigyelik és meg is gyógyít­ják. Esetleg továbbküldik Bratislavába a bőrgyógyászati klinikára. A mai .fejlett, orvostudomány mellett — állítani merem — hogy a bőr­betegségek 80 százaléka gyógyítható vagy javítható. No de csak azt tud­ják gyógyítani, aki odamegy, panaszkodik, mert: néma gyermeknek az anyja sem érti a szavát. ERESZTREJTVÉNY тапт|тг«ддгтд1атшч'"«УЕ!Ц1в±; A SAJTÓ NAPJA 1 I ? Z i SS7 Я VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része, folytatva a függőleges 9. sor­ban. 9. Létezik. 10. A hajó hátsó ré­sze. 11. Skandináv váltópénz. 12. A föld felé. 13. Csen 15. A nagy távon közlekedő teher gépkocsik nemzet közi jelzése. 16 Személyes névmás 18. Gubós növény 20. Ilyen föld is van. 21. Tág. 22 Mutatószó. 24. Meg szabott mérték, tel jesítmény. 26. Pi ros németül. 27 ___Emil, francia haladó író. 29. Be cézett Mária. 3C Kicsiny szlovákul 31. G. M. 32. Isme rétién adakozó névjele. 34. Paripa 35. Szintén szlo vákul. 36. Helyes­lés. 37. Göngyölegsúly. 38. Állóvíz. 40. Ök! 42. Tantál kémiai jele. '43. Ha ugyan Szlovákiában. 44. Szájvíz­márka. 46. Nem ugyanaz. 48. Tó ola­szul. 50. Nem nőstény. 51. Kártya­játék (fon.). 53. Höemelkedés. 54. Izomkötő. 55. Végtag. 56. Csillagkép. 58. A múlt idő jele. 59. Víziállat. 61. Omladék. 62. Rangjelző szócska. 64. Sötétség szlovákul. 66. Kinyit. 67. Keresztül. 68. Literatus. FÜGGŐLEGES: 1. Alumínium vegy­­jele. 2. Korunk hatalmas energia forrása. 3. Ázsiai nép. 4. Azonos mássalhangzók. 5. Szlovákiai magyar képes hetilap. 6. Prágai idegen­nyelvű könyvkiadó vállalat. 7. Mag németül (KEIM). 8. Távolodást je­lentő szócska. 14. Az olasz autók nemzetközi jelzése. 17. Alak. 19. Be­tegség (é. h: f. 20. Azonos a vízszin­tes 64-el. 21. Volt Szlovákiában. 23. Fél alma. 25. Verskellék. 26. Hely­rag.' 28. Európai riép. 30. Idegen er­kölcs. 33. Új több idegen nyelven. 34. Szemével észlel. 39. A régi észa­ki germánok íőisiene (ODIN). 41. Erődítmény. 43. Achát. 45. Folyó Szibériában. 46. A kígyó igéje. 47. Temérdek. 49. Hall közepe. 51. Nem valódi arany. 52.-A mohamedánok szent könyve. 55. Becézett női név. 57. Gléda |SOR|. 60. Névelő. 63. Énekhang. 65. Kassa része. 68. Ta­nítás kezdete. 67. Területmérték. Beküldendő a vízszintes 1. és füg­gőleges 9. számú sorok megfejtése.

Next

/
Thumbnails
Contents