Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-09-11 / 36. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1371. szeptember 11. ISMÉT A csehszlovák mezőgazdasági gépipar sokéves hagyomámyra tekinthet vissza, gyökerei a múlt századba nyúlnak. Mindig Is következetesen igyekezett kielégíteni a földművesek szükségleteit és minden Időben a legkorszerűbb technikával látta el a mezőgazdaságot. Ez a jó hagyomány különösen a második világháború után domborodott ki, emlkor a mezőgazdasági gépipar rohamos, minőségi és mennyiségi fejlődést mutatott fel. Nemzetközi téren sok sikert és elismerést aratott, amit az európai mintavásárokon és kiállításokon nyert számos aranyérem tanúsít. Hazánk mezőgazdasági gépiparának Jelentős fejlődését igazolja majd a csehszlovák mezőgazdasági gépek, berendezések és traktorok idei részvétele a Brnól XIII. Nemzetközi Gépipari Vásáron. Legkiválóbb termékeiből 86 érdekes és korszerű gép képviseli mezőgazdasági gépgyártásunkat, amelyek lényegében felölelik a növénytermesztés és az állattenyésztés gépesítésének csaknem egész területét. A benevezett mezőgazdasági gépeket a „Z“ pavilion melletti 5000 négyzetméter területen állítják ki. Különös figyelmet érdemel az a tény, hogy a kiállított mezőgazdasági gépek között 14 újdonságot is megszemlélhetünk. 3 ami még ennél is jelentősebb — az újdonságok többségét 1971-es évben vették fel sorozatgyártásba, elenyésző részét pedig jövőre kezdik nagy sorozatokban gyártani. A kiállításon megtekinthető újdonságok közül legalább néhánynak szeretnénk ismertetni legfontosabb adatait. Közülük kettő a kéttengelyes kerekes traktorok kategóriájába tartozik. A Zetor traktorok világhírű gyártója — a brnói ZKL üzem — a Zetor 6711-es unifikált traktort, valamint ennek hazai változata a Z 6718-as traktort állítja ki. Ezt a traktortípust a külföldi megrendelők kívánságai szerint fejlesztették ki és egy közbeeső típust képvisel az 50 és 80 lóerős traktorok csoportjában. Rendeltetését tekintve kitűnően megfelel a talajelőkészítéskor szükséges nehezebb talajművelő munkák elvégzésére, kedvezőbb feltételek között szántásra, valamint a szállítás lebonyolítására a mezőgazdaságban. További újdonságnak számít a prostéjovi Agrostroj által gyártott T 4 К 14 jelzésű kistraktor. Ez a 14 lóerős tejesítményű gép nagyon gazdaságos, kezelése egyszerű és számos más műszaki előnnyel rendelkezik. Folyadéknyomásos berendezése, hidraulikája a függesztett és kapcsolt munkaeszközök kezelését teszi lehetővé fösszesen 9 különböző függesztett és kapcsolt gép használatát], négy kerék meghajtású, ami lehetővé teszi, hogy a traktort egyéb berendezések meghajtására mint stacionáris egységet is használják. Jó szolgálatokat tesz a zöldség- és gyümölcsöskertekben, a kertészetekben, szőlőkben, parkokban, faiskolákban, de még az ipari üzemekben, az építőiparban és másutt is kiválóan felhasználható. Ugyancsak a prostéjovi Agrostroj üzemben fejlesztették ki az NTVS-4 jelzősű új terménybegyűjtő kocsit. A mezőgazdasági üzemekben az egész év alatt használható. Megbízhatóan dolgozik még a 12 fok lejtésű terepen is, és kiváló stabilitású a lejtős területen. Rakodófelülete 38 nfi felszedőberendezésének munkaszélessége 1500 mm. Teljesítményének paraméterei tökéletesen megfelelnek a mezőgazdasági nagyüzemi termelés feltételeinek. Szintén ebből az üzemből került ki a 4 SaBN 75 jelzésű négysoros függesztett burgonyaültetőgép, egy további tagja azoknak a burgonyaültető gépeknek családjából, amelyet iparunk a hosszú lejáratú kooperáció és szakosítás keretében a KGST összes országai számára gyárt. A szocialista tábor országai közül Csehszlovákia az egyetlen, amely cukorrépa-betakarító berendezéseket és gépsorokat gyárt. A hazánkban gyártott répafejelő és répakiszántó gépek felét exportáljuk. A jičíni Agrostroj, amely ezeket a gépeket gyártja, az idén először állítja ki e gépek családjának egyik új tagját, a 3 VCX jelzésű háromsoros kapcsolt cukorrépa-kiszántót, amelynek előnye az, hogy a gép kezelője a traktor vezetőfülkéjéből irányítja a gép munkáját és a kiszántő felhasználhatósága lényegesen nagyobb. A cukorrépa megosztott betakarítását teszi lehetővé 450 és 500 mm-es sortávolság esetében. Automatikus (hidraulikus-mechanikus) irányítása megbízhatóan dolgozik az egyenletesen kifejlett növényzetben és így a kiszántógép kezelését a traktoros maga végezheti, tehát a külön kezelőszemélyzet feleslegessé válik. További újdonságnak számít a 3 OCXP 1-es jelzésű háromsoros kapcsolt cukorrépa fejelő, amely különböző sortávolságra állítható. Ezt a gépet is a traktor vezetőfülkéjében elhelyezett paneli segítségével irányítják. А XIII. Brnói Gépipar Vásár csehszlovák újdonságai között találjuk a DZD 5 jelzésű halszálkás fejőállást, az UNHZ 750 jelzésű univerzális folyadéknyomásos rakodógépet, a sertéshizlalda komplex gépesítésének mintapéldányát, egy héttestű ekét és másokat. A csehszlovák mezőgazdasági gépek és berendezések elhelyezése is kellő áttekintést tesz lehetővé. A kiállításon egy-egy területre csoportosítják az egyes mezőgazdasági munkák számára alkalmas gépeket. Például önálló egységet alkotnak a talajművelő gépek, a burgonyatermesztés céljait szolgáló gépek, az állattenyésztési gépek és berendezések stb. Tájékoztatásunk azonban hiányos lenne, ha nem említenénk meg a kiállítás csehszlovák részének egy különlegességét. Jó hagyománnyá vált, hogy a gépipari vásár területén kiállított gépek mellett a mezőgazdasági gépkereskedelmi szervek — a brnói Mezőgazdasági Technika Központi Üzeme, valamint a zvolení Agrotechnika — a mezőgazdasági gépeket munka közben is bemutatják. A kiállítás területétől nem meszsze fekvő bemutató terepen több mint 100 gép, gépsor tekinthető meg. így az érdeklődőknek lehetőségük nyílik e gépek teljesítményét és műszaki adottságait munka közben is ellenőrizni, s ennek alapján könynyebben dönthetnek, milyen gépekkel egészítsék ki mezőgazdasági üzemük gépállományát. A bemutató térség a kiállítás területétől csaknem három kilométernyi távolságban található, ahová naponta többször szállítja ki egy külön autóbusz az érdeklődőket a vásár területéről. Mit mondhatnánk még befejezésül? Talán csak annyit, hogy a csehszlovák mezőgazdasági gépgyártók ebben az évben valóban kimagasló gyártmányokkal lépnek a nagyközönség elé a Brnói Gépipari Kiállításon és szeretettel várják mezőgazdaságunk gyakorlati szakembereinek látogatását. A Brnói XIII. Gépipari Vásár mezó gazdasági gépbemutatójának helyszínrajza. Sok feltétele van a magyar mezőgazdasági termelés fejlődésének. A gép, a műtrágya, a növényvédő szerek, az új fajták, a korszerű agrotechnika, a szakértelem és a víz. Honnan szerezzék a Nagy-Anföldön a vizet, hiszen a Tiszának igen rapszódikus a vízhozama. Árvízkor másodpercenként 4000 köbméter víz folyik át, míg a legaszályosabb július—augusztus hónapokban ez az érték másodpercenként 100 köbméterre süllyed. Holott a növények ekkor — a fő tenyészidőben — kívánják a legtöbb vizet. A megoldást a Tisza egész évi vizének gazdaságos felhasználása kínálja. Ez viszont csak óriási beruházást és sok időt igénylő program megvalósításának eredménye lehet. Bizonyára kevesen tudják, hogy annak idején a Tisza szabályozása töltéshosszúságban megelőzte a híres holland védővonalat. A Tisza újabb „szabályozása“ Európában ismét feltűnést kelt. Az első állomás az ötvenes években a tiszalöki vízlépcső, duzzasztó- és erőmű, valamint a hozzá csatlakozó öntöző csatornahálózat volt. 1970-ben viszont elkezdődött a Tisza II. vízlépcső, a Kiskörénél épülő duzzasztómű, erőmű és víztároló megvalósítása. Terv az ezredfordulóig A tervezők mintegy 100 esztendő vízjárási adataiból indultak ki. Megállapították, hogy 40 év átlagában ezen a vidéken — főleg Szolnok megyében — az évi csapadék csak 300 milliméter, azaz mnitegy 200 milliméterrel kevesebb, mint a nyugati országrészekben. Most még az egyéb tényezők felhasználásával is fejleszthető ezen a vidéken a mezőgazdasági termelés. Az egyéb fejlesztési lehetőségek 1973—1975-re azonban kimerülnek, s ekkor a legtöbb tényezővé a víz lép elő. A második vízlépcsőt a tervek szerint a Csongrádnál építendő harmadik vízlépcső követi, és emellett még Tiszalök felett a záhonyi és vásárosnaményi lépcső megépítését is tervezik az ezredfordulóig. A számítások azt mutatják, hogy az ezredfordulón viszont már a Dunából kell vizet hozni a Tiszába, másodpercenként mintegy 110—150 köbmétert, hogy a másfél millió holdas alföldi öntözéshez elegendő víz legyen. Ehhez viszont már szükség lesz a Duna —Tisza közti csatornára. Egy ilyen programmal a Tiszának — amely az ország legcsapadékszegényebb megyéjén folyik keresztül — teljes magyarországi hosszán, az év minden szakaszában gazdálkodni lehet a vízzel Mi is épül Kiskörén? Először is a folyó új medrében duzzasztómű, benne energiát termelő turbinákkal. A duzzasztás révén a gázlók megszűnnek, s újabb 120 kilométeren válik egész évben hajózhatóvá a Tisza. A víz felduzzasztásával a folyómederben — a bögében — és a védőgátak közé vont ártéren 44 kilométer hoszszú és 7 kilométer széles mesterséges tó keletkezik. Ez a tó egyötöde lesz a Balatonnak, s négyszer lesz nagyobb, mint a VelenceLtó. Az építés első üteme után 300 millió köbméter vizet tárol a 127 négyzetkilométernyi felületen. A duzzasztás révén a Tisza jelenlegi, augusztusi vízhozama kétszeresére nő. Félmillió Hol'd A duzzastás révén újabb félmillió hold (kb. negyed millió hektár) öntözésére nyílik alkalom, a program teljes befejezése után. Az első ütem 1975-ig béfejeződik. Azonban nemcsak az öntözést lehet az Alföld újabb aszályos vidékeire kiterjeszteni, hanem a duzzasztás révén mintegy 20 ezer holdas halastó is ellátható vízzel, s a környék növekvő ipari vízszükséglete is kielégül. Az építendő erőmű kétszeresét termeli a tiszalökinek s annyi áramot, amenynyi egy 120 ezer lakosú város évi szükségletét fedezi. A mesterséges tó környéke új üdülőközponttá válik. Máris nagy az érdeklődés a jövendő tó körüli telkek iránt. A megerősített gátrendszer újabb 65 kilométer hoszszan növeli a korszerű árvízvédelmi biztonságot, s a megépítendő Nagykúnsági és Jászsági főcsatornák nemcsak az öntözővizet juttatják el, hanem a vidéket sújtó gyakori belvíz elleni védelemhez is biztonságot nyújtanak. Kiskörén javában folyik az építés. Előre elkészül a lakótelep és az építés befejezésével nem marad vissza barakkváros. Praktikus előrelátással az építkezés dolgozóinak ellátását szolgáló ezerszemélyes ebédlő később a jövendő üdülőtelep turistáit szolgálja. Hatalmas mennyiségű földet — mintegy 26 millió köbmétert — kell megmozgatni. A munkagödör Épül a kiskörei vízi erőmű duzzasztógátja — amelyben a duzzasztómű alapjait építették — 25 méter mély. Rendkívül komoly műszaki problémát okozott, hogy a talajvízszintet mintegy 3000 kút segítségével 25 méterrel kellett csökkenteni. A hatalmas építésen magas fokú a gépesítés. Szovjet földgépek, lengyel óriásdaruk, NDK-hidraulika, napi 500 köbméter betont termelő gyár segíti az építkezést. A hatalmas gátakba mintegy 200 ezer köbméter betont építenek be. 15 milliard forint Mint ismeretes, a KISZ védnökséget vállalt a kiskörei vízlépcső építésénél a jövendő szakemberek kiképzésében. Az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO is felfigyelt erre a munkára, amelynek tapasztalatait főleg a fejlődő országok öntözésfejlesztésében próbálják hasznosítani. Ezekből az országokból már mintegy 20 fiatal szakembert fogadnak gyakorlatra. Végül a költségekről is érdemes szólni. Számítások szerint legolcsóbb a meder- és hullámtér-hasznosítás, az a módszer, ahogy most Kiskörén csinálják, hiszen 5—6 forint az egy köbméter duzzasztott vízre jutó beruházási költség, míg hegyvidéki vagy síkvidéki tárolók építése esetén a költség ennek duplája. A kiskörei vízlépcső 1,2, a tároló és böge egymilliárd forintba, míg a két főcsatorna mintegy 1,3 milliárd, azaz öszszesen 3,5 milliárd forintba kerül. Ehhez még mintegy 12 milliárd forintot kell számítani kapcsolódó beruházásokra (öntözötelep, halgazdaság stb.), együttesen tehát mintegy 15 milliárdos programról van szó, amely mint említettük, 1985-ig valósul meg. Számítások szerint ez a beruházás az építkezés befejezésétől számított 6—8 év alatt megtérül, s elengedhetetlen, hogy távlatilag is biztosítva legyen mezőgazdaságunk fejlesztése. Már állnak a duzzasztómű óriási betonpillérei, elkészültek a kazamaták a turbinákkal, most a hajózó zsilip betonteknőjén dolgoznak. Igyekezni kell, mert 1972 novemberében gáttal elrekesztik az öreg Tiszát és már új medrében, a vízlépcsőn keresztül kell folynia. 'Mez Lajos
