Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-21 / 33. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 197Í. augusztus 21« A szovjet repülök napja Augusztus 18-án ünnepeltük a szovjet katonai repülők nap­ját. A szovjet légierő még közvetlen a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom első napjaiban jött létre. V. I. Lenin uta­sításai alapján a szovjet katonai repülők sikeresen harcoltak a fehér kozákok ellen. Pétervár felé vonuló lovasegységeiket pusztították. Támogatták a Vörös Hadsereg egységeit, ame­lyek az ellenforradalmi egységekkel harcoltak. Amikor befejeződött a polgárháború, megkezdődött az első szocialista állam építő munkája. Azonban a történelem első szocialista államának első évei nem voltak zavartalanok. Az imperialisták minden módon felforgató tevékenységet akartak véghez vinni a fiatal államban és csak az alkalomra vár­tak, hogy megtámadhassák. Ezért meg kellett erősíteni az ország védelmi képességét, korszerűen felszerelt hadseregre volt szükség. A hadseregben jelentős helyet kapott a légierő. Már a harmincas években a legkorszerűbb repülőgépekkel volt felszerelve a szovjet katonai légierő. Ezek a repülőgépek már a legösszetettebb feladatok megoldására is képesek vol­tak. Ki ne emlékezne V. Ckalov legendás repülésére az északi sarkon keresztül Amerikába. Vagy V. Serova Poliny, Grizodu­­bovej és más szovjet repülők törekvéseire; minél gyorsabban és minél messzebb repülni. A szovjet repülők mesterien vezették gépeiket s Spanyol Köztársaság védelmében, majd a japán imperialisták ellen, akik katonai konfliktust idéztek elő a Chalchy folyó mentén. Azonban a legnehezebb vizsga a szovjet katonai repülök szá­mára a Nagy Honvédő Háború volt a német fasiszták ellen. A leningrádi, a moszkvai, a sztálingrádi és kurszki nehéz ütközetekben, valamint 1944-ben a második világháború be­fejezésének szakaszában, a szovjet repülőktől rettegtek a menekülő fasiszták. Prága felszabadításánál S. A. Kraszovszkt hadseregtábornok repülői segítettek. A szovjet haza magasan értékelte a szovjet repülők hős­tetteit. Kilencszáz repülő egységet magas kitüntetésben ré­szesítettek. Háromszáz közülük megkapta a gárdaegység ne­vet, hétszáznak pedig elismerő oklevelet adtak. Több mint kétszázezer repülőt tüntettek ki különböző érdemrendekkel, a Szovjetunió és más államok emlékérmeivel, 2500 szovjet repülőnek ítélték oda a Szovjetunió Hőse című kitüntetést és 65-en kétszer is részesültek ilyen magasfokű kitüntetésben. A szovjet légierő ma a legkorszerűbb gépekkel és jól fel­készült pilótákkal rendelkezik. A korszerű légierő mindenkor kész megvédeni a világ első szocialista államát, amely a szovjet légierő megalakulása óta óriássá növekedett és ma olyan erőt képvisel, amely meghátrálásra készteti a háborús uszító imperialistákat. JÄN MIČÄTEK, alezredes «—U»'NoJI ....... IUIHII.,1 ss Kedvezően fejlődik Csehszlovákia és a Szovjetunió áruforgalma A kölcsönös előnyökre alapuló árucsere-forgalom Csehszlovákia és a Szovjetunió között 1971. januárja óta fokozódó mértékben fej­lődik. Az év elejétől júniusig szinte rohamosan növekedett mindkét fél részéről az áruszállítás és az Időterveket is teljesítették a két ország kereskedelmi dolgozói. Június elejéig a Csehszlovákia és a Szovjetunió közti árucsere-forgalom évi tervét már 51,5 százalékra teljesítették. Igen biztató, hogy a gépipari árucsereforgalom is meghaladta az évi ötven százalékot. A Szovjetunió túlteljesítette a prágai Metro építéséhez szükséges gépek és berendezések szál­lításának tervét. Ugyancsak jóval több árut szállított a tervezettnél a gázvezeték építéséhez is. Az elmúlt félévben a Szovjetunió 1 millió 430 ezer tonna szenet szállított Csehszlovákiának, mégpedig a kívánt választékban, 1 mil­lió tonna gabonával többet a tervezettnél és 36 ezer tonna szuper­foszfátot, valamint 54 ezer tonna vasércet szintén terven felül. Csehszlovákia cserébe mintegy 13 millió rubel értékben szállít a. Szovjetuniónak konfekciós árut, lábbelit, bőrárút és bútort. Bizonyítsuk a szocializmus igazát! A járási és helyi nemzeti bizottsá­gokon most, a választási előkészüle­tek idején egyre több szó esik a fia­talokról. Hazánk polgárai közül ezer és ezer fiatal járul először az urnák elé. Olyan emberek ezek, akik életük­ben első esetben vesznek részt ilyen nagy politikai jelentőségű esemény­ben. Ezért nem is várhatjuk tőlük, hogy számukra minden kérdés vilá­gos legyen. A fiataloknak sokféle elképzelésük van, jellemző rájuk a gyors felbuzdulás, s aztán az első sikertelenség utáni megtorpanás, hit­vesztés. A fiatalok általában nagyot akarnak alkutni, többet mint az előző generáció, de kivitelezéskor közülük már sokan ellankadnak. Ez egy át­meneti időszak, és az idősebbeknek is meg kell ezt érteni, mert fiatal korában mindenki ilyen volt, nehezen találta meg önmagát. Azt azonban állíthatjuk, hogy minden új generáció többet adott az emberiségnek, mint az előző, a tudományos és műszaki fejlődés kövekeztében. Szocialista hazánknak igen szép és alkotó képességű ifjúsága van. Ott találjuk őket a kohóknál, a vasutakon, mindenütt az ipari üzemekben, gép­járműveken, a mezőgazdaságban, a légi járatokon stb. Igazán becsülettel helytállnak és ha szükséges, önfelál­­dezőan társadalmi tevékenységet is kifejtenek. Nem mindig rajtuk múlik, hogy alkotóképességük és önfeláldo­zásuk nincs felhasználva. Emlékez­zünk csak vissza, milyen önzetlenül mentek a fiatalok díjtalanul építeni az ifjúsági vasutat és más akciókban is részt vettek. Sajnos később a fel­sőbb szervek nem adtak az ifjúság számára ilyen lehetőségeket. Nem be­szélve az 1968—19B9-es időszakról, amikor a Csehszlovák Ifjúsági Szer­vezet vezetőségében teljes káosz ural­kodott és az ifjúság nevelése teljesen háttérbe szorult, s így egyre keve­sebbet beszéltek az önzetlen társa­dalmi tevékenységről. A Szocialista Ifjúsági Szervezet most újabb akciókat szervez és az ifjúság ezrei jelentkeznek rá. Azon­ban a rossz szervezés miatt a jelent­kezők egy része nem juthat el az építkezésekre. Több járásban elkese­redetten panaszkodtak. No lám mi­lyen az ifjúság. Csak meg kell őket mozgatni és máris készek a szocia­lizmus érdekében tevékenykedni. A novemberben sorrakerülő válasz­tások előtt az ifjúságnak főleg azt kell megmagyarázni, hogy mindent a szocializmus érdekében, végső fokon az emberek fokozódó jólétének érde­kében teszünk. Csehszlovákia Kom­munista Pártja XIV. kongresszusának határozata is konkrétan kifejtette, hogy összes igyekezetünk fő célja a nép életszínvonalának emelése, A vá­lasztások nem kortes módra, külön­böző pártok érdekében történnek. Szocialista rendszerünk vezető ereje, a munkásosztály élcsapata, Csehszlo­vákia Kommunista Pártja, az összes dolgozó érdekeinek megfelelően olyan programokat formál kongresszusain, plénum ülésein, amelyek hozzájárul­nak a szocialista társadalom dina­mikus fejlesztéséhez. A választások nem egyének érdekeit szolgálják, ha­nem az egész társadalomét. Ezt kell tudatosítania minden fiatalnak. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1968-as választások 300 millió dol­lárba kerültek. Az utóbbi tizenkét évben a kortes költségek 43 száza­lékkal emelkedtek. Amerikában csakis gazdag emberek kaphatnak sok sza­vazatot, mert meg kell vásárolniuk a választókat. Nixonnak például tizen­két millió dollárjába került a válasz­tási győzelem. Ezzel szemben a mi képviselőink­nek nincsenek milliói, a dolgozó nép soraiból jelöljük őket, munkahelyü­kön való helytállásuk és társadalmi tevékenységük alapján. A mi válasz­tásaink után senki se juthat tőkéhez, mint ahogy az a kapitalista államok­ban van. Ismeretes, hogy az ameri­kai elnökök egy-egy választási idő alatt jelentősen megtollasodnak és később igen nagy nyugdíjat élveznek. Fiataljainknak tehát magyarázzuk meg szocialista rendszerünk előnyeit és a szocialista választások demokra­tikus jellegét. Az 1968-as időszakban a jobboldali revizionisták azt hirdet­ték, hogy egy-egy jelöltnek nincs szüksége a szavazatok többségére, akkor is képviselő lehet. Választási törvényünk szerint csak az lehet kép­viselő, aki megkapja legalább a sza­vazatoknak több mint felét. Tehát vi­lágosan látjuk, hogy a választások­kor a többség akarata érvényesül. Nálunk mindenki választhat és min­denki választható, aki eléri a válasz­tási törvényekben előírt életkort. Nem mindenhol van ez így. Svájcban pél­dául csak az utóbbi években kaptak az asszonyok szavazati jogot. Egyes országokban a jövedelem mennyisé­géhez kötik a választói jogot. Vannak olyan esetek is, hogy az egyik kör­zetben több, a másikban kevesebb szavazat kell a képviselő megválasz­tásához, illetve a százalékarányt úgy változtatják, ahogy az megfelel az uralkodó párt érdekeinek. A szocialista építésben persze kö­vettünk el hibákat is, azonban fiatal­jainknak konkrét példákon keresztül szemléltetően bizonyíthatjuk, a szo­cializmus igazát, azt a nagy igazsá­got, amely minden polgár számára munkát, kenyeret biztosított, a vilá­gon a legsikeresebben oldotta meg a szociális problémákat és aránylag rövid idő alatt olyan gazdasági sike­rek elérését biztosította, amilyenekre a történelmünk folyamán még nem volt példa. [bulla] Készülünk a szlovákiai araióünnepélyre GAZDAG KULTURÁLIS ÉS SPORTPROGRAM Szlovákia földművesei miután pél­dásan teljesítették gabonabeadási tervüket, örömmel készülnek az 1971. szeptember 4—5-én megrendezésre kerülő össz-szlovákiai aratóünnepély­re. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériuma a Mezőgaz­dasági Újságírók Klubjával együtt már igen aktívan dolgozik a VI. szlo­vákiai aratőünnepély előkészítési munkáin. Az ünnepi manifesztációs menet idén Nyitrán az új Prior áruház előt­ti téren vonul át. Ügy mint az elmúlt években most is bemutatásra kerül­nek a mezőgazdasági üzemek legjobb allegorikus kocsijai. A jókedvről hét fúvószenekar gondoskodik. A szabad­téri színpadon fellép a katonai mű­vészegyüttes. Az aratási koszorút a gabonatermesztésben legjobb eredmé­nyeket elérő járásnak aoják át. Nyitrán az aratóünnepség alkal­mából sor kerül a mezőgazdasági ifjúság sportversenyére és lóverseny­re is. Nem hiányzik majd az aratási sorsjegy sem és a vásárváros is gaz­dagon el lesz látva jóféle ételekkel és italokkal A nemzetközi szocialista integráció mezőgazdaságunk fejlődését is szolgálja A KGST-tagállamok együttműködé­sének további elmélyítését, valamint a szocialista gazdasági Integrációjá­nak fejlesztését célzó komplex prog­ram mind hazánkban, mind pedig a testvéri szocialista országokban ked­vező visszhangra talált. Biztató Jelen­ség tehát, hogy a szocialista nemze­tek a proletár nemzetköziség alap­elveivel összhangban, az állami szu­verenitás, a függetlenség és egymás nemzeti érdekeinek tiszteletben tar­tása mellett, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítség alapján fognak össze a szocialista világrendszer gaz­dasági erejének növelése, a társadal­mi termelés hatékonyságának foko­zása, tehát a népjólét növekedéséhez szükséges gazdasági előfeltételek megteremtése céljából. Kétségtelen, hogy ennek az össze­fogásnak, tehát a sokrétű együttmű­ködés tökéletesítésének kedvező ha­tása lesz a mezőgazdaságra is. Ezt már csak azért is meggyőződésből állíthatjuk, mert az eredményeink egész sora már napjainkig is a test­véri szocialista országokkal — első­sorban is a Szovjetunióval — való együttműködésünk alapján született. Tehát az együttműködés elmélyülése —, amely a tudományos és műszaki vívmányok teljes értelmű közkincsé válásához vezet — az eddigieknél még sokkal hatékonyabban segítheti a közös célokért küzdő szocialista nemzetek mezőgazdaságának fejlődé­sét. A gazdaságfejlesztés lehetőségeinek maximális kihasználása tekintetében nagy jelentőséggel bír az az intézke­dés, amely a lakosság növekvő szük­ségleteinek és az ipar nyersanyag­­igényeinek távlati körvonalazását, illetve felmérését, majd a feltétele­zett szükségletekkel és a tagországok sajátos gazdasági és természeti adott­ságaival összhangban, a mezőgazda­­sági termelés szakosításának követ­kezetes megvalósítását, tehát a meg­levő feltételek hatékonyabb kihasz­nálását, s így a munkatermelékeny­ség színvonalának emelkedését irá­nyozza elő. Mint ismeretes, élelmiszerszükség­letünket — még a rendkívüli jó ter­més mellett is — csak behozatallal tudjuk fedezni. Ezért a mi esetünk­ben hatványozott jelentőséggel bír az is, hogy a KGST országok —. a mezőgazdasági és élelmiszeripari ter­mékekben mutatkozó — importszük­ségletet kölcsönös szállítások révén, hosszú lejáratú megállapodások alap­ján akarják megoldani. Csak üdvözölni lehet azt az intéz­kedést is, amely feladatul adja a tag­országoknak, hogy erőfeszítéseiket elsősorban a legfontosabb tudomá­nyos problémák együttes megoldásá­ra összpontosítsák. Ez a törekvés, amely a tudományos vívmányok szé­les skálájának együttes fejlesztését szolgálja, tehát felöleli a biológiai tudományok fejlesztését és eredmé­nyeinek bevezetését a szelektálás, a vetőmagtermesztés, a növények és állatok kártevői és betegségei elleni küzdelemben, továbbá számol a tala­jok termelékenységének fokozása, szerves, ásványi és bakteriológiai trá­gyák felhasználási hatékonysága el­méleti alapjainak kidolgozásával, a mezőgazdasági termelés ipari jellegé­nek fokozásával, vagyis a munkák gépesítésével, villamosításával és au­tomatizálásával járó kérdések megol­dásával, nagyszerű távlatokat nyit mezőgazdaságunk részére. Az utóbbi években — főleg a nagy­hozamú szovjet búzafajták térhódí­tása nyomán — felismertük a vető­magtermesztés és nemesítés rendkí­vüli szerepét. S ezért nem véletlen az sem, hogy a szocialista országok gaz­dasági együttműködésének komplex programja szinte megkülönböztetett figyelmet szentel a vetőmagtermesz­tés fejlesztésének. Megállapítja, hogy „Tökéletesíteni kell a vetőmagter­mesztés, a mezőgazdasági kultúrák gazdaságilag értékes fajtáinak és hibridjeinek előállításában és a me­zőgazdasági termelésbe való bevoná­sában kifejtett együttműködés azon formáit és módszereit, amelyek elő­segítik a kultúrák terméshozamának és betakarítható mennyiségének to­vábbi növelését, valamint a mezőgaz­dasági nyersanyag minőségének a feldolgozóipari követelményeknek megfelelő javítását.“ E célból előtér­be kerül a mezőgazdasági kultúrák nemesítésének további szakosítása és a kooperációs viszonyok fejlesztése, tehát rendszeres együttműködés jön létre a tagországok nemesítő és vető­magtermesztését irányító tudományos­kutató intézmények és szervezetek között. Bíztató jelenség az is, hogy a nagyhozamú vetőmagszükségletek kielégítése céljából is intézkedések történtek, vagyis, hogy már 1971-ben ajánlásokat kell tenni az érdekelt KGST-tagáUamok minőségi vetőmag­vak, gazdasági kultúrák kiindulási és szaporítóanyagai iránti importszük­ségleteinek kielégítésére a termelés szakosítása alapján, hosszú lejáratú szerződések keretében történő szállí­­tásokal. Megnyugvással tölthet el bennünket annak tudata, hogy a jö­vőben is élvezhetjük a már közismert ' és az újabban bemutatkozó nagyhoza­mú szovjet búzafajták előnyeit. A program komoly figyelmet szen­tel az állattenyésztés fejlesztésének ' is. Hangsúlyozza, hogy az érdekelt országok közötti kooperáció és mun­kamegosztás alapján már 1971—1973- ban meg kell szervezni egyes állati termékek ipari módszerekkel történő slőállításához szükséges korszerű technológiák, munkaszervezési mód­szerek és állattenyésztési objektumok . íorszerű típusainak komplex kidol­gozását. Ugyanakkor intézkedések történtek abból a célból is, hogy ki­­/áló apaállatoktól származó sper- ! nákban jelentkező lmportszükségle­­íek kölcsönös szállításokkal legyenek kielégítve. ; Az állattenyésztési termelés szűn­­elen fejlődésének egyik legfontosabb előfeltétele a minőségi takarmányok­kal való ellátottság. Ezért azzal pár­huzamosan, hogy a tagországok in­tézkedéseket tesznek a saját terme­lésű növényi fehérjedús takarmányok mennyiségének növelésére, gyümöl­csöző együttműködés jön létre a fe­hérjetakarmányokban, szintetikus, biokémiai és ásványi takarmányki­egészítőkben Jelentkező szükségletek kielégítésére. E célból az érdekelt országok közös erőfeszítésekkel vál­lalatokat létesítenek, vagy más együtt­működési formákban állapodnak meg a takarmányélesztők, szintetikus amí­­nosavak, vitaminok és egyéb takar­­mánykiegészítők előállításáról. Szorosabb együttműködés jön létre az állategészségügy területén is. Az együttműködő országok összpontosít­ják erőfeszítéseiket a fertőző és a nem fertőző állatbetegségek elleni védekezés leghatékonyabb eszközei­nek és diagnosztikai módszereinek kidolgozására. Ezzel egyidőben meg­valósul az állategészségügyi készít­mények, műszerek és készülékek gyártásának szakosítása is. Nem kell különösebb kommentár annak bizonyítására, hogy a gépesí­tés milyen rendkívüli jelentőséggel bír a munkatermelékenység növeke­dése szempontjából. A gépek áldásos szerepét a gyakorlati tapasztalatok már napjainkig is bebizonyították. Azt azonban lépten-nyomon tapasz­talhatjuk, hogy a gépek iránti igé­nyek szüntelenül növekednek. Felté­telezhető, hogy a növekvő igények kielégítésében dicséretes szerepet tölt majd be az az intézkedés, amely feladatul adja a tagországoknak, hogy a belső lehetőségeik kihasználása és az együttműködésük elmélyítése alap­ján, az 1985-ig terjedő időszakban biztosítsák a mezőgazdaság olyan traktorokkal, főbb mezőgazdasági ta­lajjavító gépekkel és az állattenyész­tési termelés fejlesztéséhez szükséges korszerű berendezésekkel való ellá­tását, amelyek megfelelnek a kor műszaki követelményeinek. E célból — az egyeztetett követelmények alapján — előtérbe kerül a tudomá­nyos-kutató és kísérleti-szerkesztési munkák koordinálása, a traktor- és a mezőgazdasági gépgyártás szakosí­tásában megvalósuló nemzetközi együttműködés bővítésével, valamint az egységesítési és szabványosítási munkák elvégzésével. A szocialista mezőgazdaság fejlődé­sét szolgáló együttműködés a terme­lés minden ágazatára kiterjed. Így például közös erőfeszítések történtek a növényvédelem, a meliorációs mun­kák és az öntözéses gazdálkodás szín­vonalának emelésére is. Meggyőződésből állíthatjuk tehát, hogy a KGST-tagországok — közös osztályérdekek alapján elmélyülő és tökéletesedő együttműködése, vagyis a szocialista gazdasági integráció mezőgazdaságunk hatványozottabb ütemű fejlődését is szolgálja. PATHÖ KAROLY

Next

/
Thumbnails
Contents