Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-08-21 / 33. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES 197Í. augusztus 21« A szovjet repülök napja Augusztus 18-án ünnepeltük a szovjet katonai repülők napját. A szovjet légierő még közvetlen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom első napjaiban jött létre. V. I. Lenin utasításai alapján a szovjet katonai repülők sikeresen harcoltak a fehér kozákok ellen. Pétervár felé vonuló lovasegységeiket pusztították. Támogatták a Vörös Hadsereg egységeit, amelyek az ellenforradalmi egységekkel harcoltak. Amikor befejeződött a polgárháború, megkezdődött az első szocialista állam építő munkája. Azonban a történelem első szocialista államának első évei nem voltak zavartalanok. Az imperialisták minden módon felforgató tevékenységet akartak véghez vinni a fiatal államban és csak az alkalomra vártak, hogy megtámadhassák. Ezért meg kellett erősíteni az ország védelmi képességét, korszerűen felszerelt hadseregre volt szükség. A hadseregben jelentős helyet kapott a légierő. Már a harmincas években a legkorszerűbb repülőgépekkel volt felszerelve a szovjet katonai légierő. Ezek a repülőgépek már a legösszetettebb feladatok megoldására is képesek voltak. Ki ne emlékezne V. Ckalov legendás repülésére az északi sarkon keresztül Amerikába. Vagy V. Serova Poliny, Grizodubovej és más szovjet repülők törekvéseire; minél gyorsabban és minél messzebb repülni. A szovjet repülők mesterien vezették gépeiket s Spanyol Köztársaság védelmében, majd a japán imperialisták ellen, akik katonai konfliktust idéztek elő a Chalchy folyó mentén. Azonban a legnehezebb vizsga a szovjet katonai repülök számára a Nagy Honvédő Háború volt a német fasiszták ellen. A leningrádi, a moszkvai, a sztálingrádi és kurszki nehéz ütközetekben, valamint 1944-ben a második világháború befejezésének szakaszában, a szovjet repülőktől rettegtek a menekülő fasiszták. Prága felszabadításánál S. A. Kraszovszkt hadseregtábornok repülői segítettek. A szovjet haza magasan értékelte a szovjet repülők hőstetteit. Kilencszáz repülő egységet magas kitüntetésben részesítettek. Háromszáz közülük megkapta a gárdaegység nevet, hétszáznak pedig elismerő oklevelet adtak. Több mint kétszázezer repülőt tüntettek ki különböző érdemrendekkel, a Szovjetunió és más államok emlékérmeivel, 2500 szovjet repülőnek ítélték oda a Szovjetunió Hőse című kitüntetést és 65-en kétszer is részesültek ilyen magasfokű kitüntetésben. A szovjet légierő ma a legkorszerűbb gépekkel és jól felkészült pilótákkal rendelkezik. A korszerű légierő mindenkor kész megvédeni a világ első szocialista államát, amely a szovjet légierő megalakulása óta óriássá növekedett és ma olyan erőt képvisel, amely meghátrálásra készteti a háborús uszító imperialistákat. JÄN MIČÄTEK, alezredes «—U»'NoJI ....... IUIHII.,1 ss Kedvezően fejlődik Csehszlovákia és a Szovjetunió áruforgalma A kölcsönös előnyökre alapuló árucsere-forgalom Csehszlovákia és a Szovjetunió között 1971. januárja óta fokozódó mértékben fejlődik. Az év elejétől júniusig szinte rohamosan növekedett mindkét fél részéről az áruszállítás és az Időterveket is teljesítették a két ország kereskedelmi dolgozói. Június elejéig a Csehszlovákia és a Szovjetunió közti árucsere-forgalom évi tervét már 51,5 százalékra teljesítették. Igen biztató, hogy a gépipari árucsereforgalom is meghaladta az évi ötven százalékot. A Szovjetunió túlteljesítette a prágai Metro építéséhez szükséges gépek és berendezések szállításának tervét. Ugyancsak jóval több árut szállított a tervezettnél a gázvezeték építéséhez is. Az elmúlt félévben a Szovjetunió 1 millió 430 ezer tonna szenet szállított Csehszlovákiának, mégpedig a kívánt választékban, 1 millió tonna gabonával többet a tervezettnél és 36 ezer tonna szuperfoszfátot, valamint 54 ezer tonna vasércet szintén terven felül. Csehszlovákia cserébe mintegy 13 millió rubel értékben szállít a. Szovjetuniónak konfekciós árut, lábbelit, bőrárút és bútort. Bizonyítsuk a szocializmus igazát! A járási és helyi nemzeti bizottságokon most, a választási előkészületek idején egyre több szó esik a fiatalokról. Hazánk polgárai közül ezer és ezer fiatal járul először az urnák elé. Olyan emberek ezek, akik életükben első esetben vesznek részt ilyen nagy politikai jelentőségű eseményben. Ezért nem is várhatjuk tőlük, hogy számukra minden kérdés világos legyen. A fiataloknak sokféle elképzelésük van, jellemző rájuk a gyors felbuzdulás, s aztán az első sikertelenség utáni megtorpanás, hitvesztés. A fiatalok általában nagyot akarnak alkutni, többet mint az előző generáció, de kivitelezéskor közülük már sokan ellankadnak. Ez egy átmeneti időszak, és az idősebbeknek is meg kell ezt érteni, mert fiatal korában mindenki ilyen volt, nehezen találta meg önmagát. Azt azonban állíthatjuk, hogy minden új generáció többet adott az emberiségnek, mint az előző, a tudományos és műszaki fejlődés kövekeztében. Szocialista hazánknak igen szép és alkotó képességű ifjúsága van. Ott találjuk őket a kohóknál, a vasutakon, mindenütt az ipari üzemekben, gépjárműveken, a mezőgazdaságban, a légi járatokon stb. Igazán becsülettel helytállnak és ha szükséges, önfeláldezőan társadalmi tevékenységet is kifejtenek. Nem mindig rajtuk múlik, hogy alkotóképességük és önfeláldozásuk nincs felhasználva. Emlékezzünk csak vissza, milyen önzetlenül mentek a fiatalok díjtalanul építeni az ifjúsági vasutat és más akciókban is részt vettek. Sajnos később a felsőbb szervek nem adtak az ifjúság számára ilyen lehetőségeket. Nem beszélve az 1968—19B9-es időszakról, amikor a Csehszlovák Ifjúsági Szervezet vezetőségében teljes káosz uralkodott és az ifjúság nevelése teljesen háttérbe szorult, s így egyre kevesebbet beszéltek az önzetlen társadalmi tevékenységről. A Szocialista Ifjúsági Szervezet most újabb akciókat szervez és az ifjúság ezrei jelentkeznek rá. Azonban a rossz szervezés miatt a jelentkezők egy része nem juthat el az építkezésekre. Több járásban elkeseredetten panaszkodtak. No lám milyen az ifjúság. Csak meg kell őket mozgatni és máris készek a szocializmus érdekében tevékenykedni. A novemberben sorrakerülő választások előtt az ifjúságnak főleg azt kell megmagyarázni, hogy mindent a szocializmus érdekében, végső fokon az emberek fokozódó jólétének érdekében teszünk. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának határozata is konkrétan kifejtette, hogy összes igyekezetünk fő célja a nép életszínvonalának emelése, A választások nem kortes módra, különböző pártok érdekében történnek. Szocialista rendszerünk vezető ereje, a munkásosztály élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja, az összes dolgozó érdekeinek megfelelően olyan programokat formál kongresszusain, plénum ülésein, amelyek hozzájárulnak a szocialista társadalom dinamikus fejlesztéséhez. A választások nem egyének érdekeit szolgálják, hanem az egész társadalomét. Ezt kell tudatosítania minden fiatalnak. Az Amerikai Egyesült Államokban az 1968-as választások 300 millió dollárba kerültek. Az utóbbi tizenkét évben a kortes költségek 43 százalékkal emelkedtek. Amerikában csakis gazdag emberek kaphatnak sok szavazatot, mert meg kell vásárolniuk a választókat. Nixonnak például tizenkét millió dollárjába került a választási győzelem. Ezzel szemben a mi képviselőinknek nincsenek milliói, a dolgozó nép soraiból jelöljük őket, munkahelyükön való helytállásuk és társadalmi tevékenységük alapján. A mi választásaink után senki se juthat tőkéhez, mint ahogy az a kapitalista államokban van. Ismeretes, hogy az amerikai elnökök egy-egy választási idő alatt jelentősen megtollasodnak és később igen nagy nyugdíjat élveznek. Fiataljainknak tehát magyarázzuk meg szocialista rendszerünk előnyeit és a szocialista választások demokratikus jellegét. Az 1968-as időszakban a jobboldali revizionisták azt hirdették, hogy egy-egy jelöltnek nincs szüksége a szavazatok többségére, akkor is képviselő lehet. Választási törvényünk szerint csak az lehet képviselő, aki megkapja legalább a szavazatoknak több mint felét. Tehát világosan látjuk, hogy a választásokkor a többség akarata érvényesül. Nálunk mindenki választhat és mindenki választható, aki eléri a választási törvényekben előírt életkort. Nem mindenhol van ez így. Svájcban például csak az utóbbi években kaptak az asszonyok szavazati jogot. Egyes országokban a jövedelem mennyiségéhez kötik a választói jogot. Vannak olyan esetek is, hogy az egyik körzetben több, a másikban kevesebb szavazat kell a képviselő megválasztásához, illetve a százalékarányt úgy változtatják, ahogy az megfelel az uralkodó párt érdekeinek. A szocialista építésben persze követtünk el hibákat is, azonban fiataljainknak konkrét példákon keresztül szemléltetően bizonyíthatjuk, a szocializmus igazát, azt a nagy igazságot, amely minden polgár számára munkát, kenyeret biztosított, a világon a legsikeresebben oldotta meg a szociális problémákat és aránylag rövid idő alatt olyan gazdasági sikerek elérését biztosította, amilyenekre a történelmünk folyamán még nem volt példa. [bulla] Készülünk a szlovákiai araióünnepélyre GAZDAG KULTURÁLIS ÉS SPORTPROGRAM Szlovákia földművesei miután példásan teljesítették gabonabeadási tervüket, örömmel készülnek az 1971. szeptember 4—5-én megrendezésre kerülő össz-szlovákiai aratóünnepélyre. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a Mezőgazdasági Újságírók Klubjával együtt már igen aktívan dolgozik a VI. szlovákiai aratőünnepély előkészítési munkáin. Az ünnepi manifesztációs menet idén Nyitrán az új Prior áruház előtti téren vonul át. Ügy mint az elmúlt években most is bemutatásra kerülnek a mezőgazdasági üzemek legjobb allegorikus kocsijai. A jókedvről hét fúvószenekar gondoskodik. A szabadtéri színpadon fellép a katonai művészegyüttes. Az aratási koszorút a gabonatermesztésben legjobb eredményeket elérő járásnak aoják át. Nyitrán az aratóünnepség alkalmából sor kerül a mezőgazdasági ifjúság sportversenyére és lóversenyre is. Nem hiányzik majd az aratási sorsjegy sem és a vásárváros is gazdagon el lesz látva jóféle ételekkel és italokkal A nemzetközi szocialista integráció mezőgazdaságunk fejlődését is szolgálja A KGST-tagállamok együttműködésének további elmélyítését, valamint a szocialista gazdasági Integrációjának fejlesztését célzó komplex program mind hazánkban, mind pedig a testvéri szocialista országokban kedvező visszhangra talált. Biztató Jelenség tehát, hogy a szocialista nemzetek a proletár nemzetköziség alapelveivel összhangban, az állami szuverenitás, a függetlenség és egymás nemzeti érdekeinek tiszteletben tartása mellett, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítség alapján fognak össze a szocialista világrendszer gazdasági erejének növelése, a társadalmi termelés hatékonyságának fokozása, tehát a népjólét növekedéséhez szükséges gazdasági előfeltételek megteremtése céljából. Kétségtelen, hogy ennek az összefogásnak, tehát a sokrétű együttműködés tökéletesítésének kedvező hatása lesz a mezőgazdaságra is. Ezt már csak azért is meggyőződésből állíthatjuk, mert az eredményeink egész sora már napjainkig is a testvéri szocialista országokkal — elsősorban is a Szovjetunióval — való együttműködésünk alapján született. Tehát az együttműködés elmélyülése —, amely a tudományos és műszaki vívmányok teljes értelmű közkincsé válásához vezet — az eddigieknél még sokkal hatékonyabban segítheti a közös célokért küzdő szocialista nemzetek mezőgazdaságának fejlődését. A gazdaságfejlesztés lehetőségeinek maximális kihasználása tekintetében nagy jelentőséggel bír az az intézkedés, amely a lakosság növekvő szükségleteinek és az ipar nyersanyagigényeinek távlati körvonalazását, illetve felmérését, majd a feltételezett szükségletekkel és a tagországok sajátos gazdasági és természeti adottságaival összhangban, a mezőgazdasági termelés szakosításának következetes megvalósítását, tehát a meglevő feltételek hatékonyabb kihasználását, s így a munkatermelékenység színvonalának emelkedését irányozza elő. Mint ismeretes, élelmiszerszükségletünket — még a rendkívüli jó termés mellett is — csak behozatallal tudjuk fedezni. Ezért a mi esetünkben hatványozott jelentőséggel bír az is, hogy a KGST országok —. a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekben mutatkozó — importszükségletet kölcsönös szállítások révén, hosszú lejáratú megállapodások alapján akarják megoldani. Csak üdvözölni lehet azt az intézkedést is, amely feladatul adja a tagországoknak, hogy erőfeszítéseiket elsősorban a legfontosabb tudományos problémák együttes megoldására összpontosítsák. Ez a törekvés, amely a tudományos vívmányok széles skálájának együttes fejlesztését szolgálja, tehát felöleli a biológiai tudományok fejlesztését és eredményeinek bevezetését a szelektálás, a vetőmagtermesztés, a növények és állatok kártevői és betegségei elleni küzdelemben, továbbá számol a talajok termelékenységének fokozása, szerves, ásványi és bakteriológiai trágyák felhasználási hatékonysága elméleti alapjainak kidolgozásával, a mezőgazdasági termelés ipari jellegének fokozásával, vagyis a munkák gépesítésével, villamosításával és automatizálásával járó kérdések megoldásával, nagyszerű távlatokat nyit mezőgazdaságunk részére. Az utóbbi években — főleg a nagyhozamú szovjet búzafajták térhódítása nyomán — felismertük a vetőmagtermesztés és nemesítés rendkívüli szerepét. S ezért nem véletlen az sem, hogy a szocialista országok gazdasági együttműködésének komplex programja szinte megkülönböztetett figyelmet szentel a vetőmagtermesztés fejlesztésének. Megállapítja, hogy „Tökéletesíteni kell a vetőmagtermesztés, a mezőgazdasági kultúrák gazdaságilag értékes fajtáinak és hibridjeinek előállításában és a mezőgazdasági termelésbe való bevonásában kifejtett együttműködés azon formáit és módszereit, amelyek elősegítik a kultúrák terméshozamának és betakarítható mennyiségének további növelését, valamint a mezőgazdasági nyersanyag minőségének a feldolgozóipari követelményeknek megfelelő javítását.“ E célból előtérbe kerül a mezőgazdasági kultúrák nemesítésének további szakosítása és a kooperációs viszonyok fejlesztése, tehát rendszeres együttműködés jön létre a tagországok nemesítő és vetőmagtermesztését irányító tudományoskutató intézmények és szervezetek között. Bíztató jelenség az is, hogy a nagyhozamú vetőmagszükségletek kielégítése céljából is intézkedések történtek, vagyis, hogy már 1971-ben ajánlásokat kell tenni az érdekelt KGST-tagáUamok minőségi vetőmagvak, gazdasági kultúrák kiindulási és szaporítóanyagai iránti importszükségleteinek kielégítésére a termelés szakosítása alapján, hosszú lejáratú szerződések keretében történő szállításokal. Megnyugvással tölthet el bennünket annak tudata, hogy a jövőben is élvezhetjük a már közismert ' és az újabban bemutatkozó nagyhozamú szovjet búzafajták előnyeit. A program komoly figyelmet szentel az állattenyésztés fejlesztésének ' is. Hangsúlyozza, hogy az érdekelt országok közötti kooperáció és munkamegosztás alapján már 1971—1973- ban meg kell szervezni egyes állati termékek ipari módszerekkel történő slőállításához szükséges korszerű technológiák, munkaszervezési módszerek és állattenyésztési objektumok . íorszerű típusainak komplex kidolgozását. Ugyanakkor intézkedések történtek abból a célból is, hogy ki/áló apaállatoktól származó sper- ! nákban jelentkező lmportszükségleíek kölcsönös szállításokkal legyenek kielégítve. ; Az állattenyésztési termelés szűnelen fejlődésének egyik legfontosabb előfeltétele a minőségi takarmányokkal való ellátottság. Ezért azzal párhuzamosan, hogy a tagországok intézkedéseket tesznek a saját termelésű növényi fehérjedús takarmányok mennyiségének növelésére, gyümölcsöző együttműködés jön létre a fehérjetakarmányokban, szintetikus, biokémiai és ásványi takarmánykiegészítőkben Jelentkező szükségletek kielégítésére. E célból az érdekelt országok közös erőfeszítésekkel vállalatokat létesítenek, vagy más együttműködési formákban állapodnak meg a takarmányélesztők, szintetikus amínosavak, vitaminok és egyéb takarmánykiegészítők előállításáról. Szorosabb együttműködés jön létre az állategészségügy területén is. Az együttműködő országok összpontosítják erőfeszítéseiket a fertőző és a nem fertőző állatbetegségek elleni védekezés leghatékonyabb eszközeinek és diagnosztikai módszereinek kidolgozására. Ezzel egyidőben megvalósul az állategészségügyi készítmények, műszerek és készülékek gyártásának szakosítása is. Nem kell különösebb kommentár annak bizonyítására, hogy a gépesítés milyen rendkívüli jelentőséggel bír a munkatermelékenység növekedése szempontjából. A gépek áldásos szerepét a gyakorlati tapasztalatok már napjainkig is bebizonyították. Azt azonban lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy a gépek iránti igények szüntelenül növekednek. Feltételezhető, hogy a növekvő igények kielégítésében dicséretes szerepet tölt majd be az az intézkedés, amely feladatul adja a tagországoknak, hogy a belső lehetőségeik kihasználása és az együttműködésük elmélyítése alapján, az 1985-ig terjedő időszakban biztosítsák a mezőgazdaság olyan traktorokkal, főbb mezőgazdasági talajjavító gépekkel és az állattenyésztési termelés fejlesztéséhez szükséges korszerű berendezésekkel való ellátását, amelyek megfelelnek a kor műszaki követelményeinek. E célból — az egyeztetett követelmények alapján — előtérbe kerül a tudományos-kutató és kísérleti-szerkesztési munkák koordinálása, a traktor- és a mezőgazdasági gépgyártás szakosításában megvalósuló nemzetközi együttműködés bővítésével, valamint az egységesítési és szabványosítási munkák elvégzésével. A szocialista mezőgazdaság fejlődését szolgáló együttműködés a termelés minden ágazatára kiterjed. Így például közös erőfeszítések történtek a növényvédelem, a meliorációs munkák és az öntözéses gazdálkodás színvonalának emelésére is. Meggyőződésből állíthatjuk tehát, hogy a KGST-tagországok — közös osztályérdekek alapján elmélyülő és tökéletesedő együttműködése, vagyis a szocialista gazdasági integráció mezőgazdaságunk hatványozottabb ütemű fejlődését is szolgálja. PATHÖ KAROLY
