Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)

1971-08-14 / 32. szám

i 1971. augusztus 14. .SZABAD FÖLDMŰVES Fényképezés változó időjárásban Az idei nyár gyakran gondot nkoz a fotósoknak. Roppant vál­tozékony az időjárás, hol vakítóan süt a nap, hol pedig beborul, sü­tet felhők borítják az eget. Mit is csináljon ilyenkor szegény fotos. hiszen rendszerint csak egy gép­pel indul el s az természetesen egyfajta filmmel van betöltve. Legegyszerűbb ilyenkor a blen­de nyílást változtatni a világítás­nak megfelelően. De sokszor adód­hat olyan nagy különbség a nap­sütés és a borulat között, hogy ezt a blendeváltoztatással már nem lehet megfelelően kiegyenlí­teni. De mit kell tenni ilyenkor? Előre fel kell készülni az időjárás változásaira, mégpedig úgy. hogy érzékenyebb filmet töltünk a gép­be. Ez egyaránt vonatkozik a kis­­filmre és a nagyobb méretre. Te­hát legalább 17—21 din érzékeny­ségű filmet használjunk ezekben a hetekben. Sőt, aki maga hívja elő negatívjait, nyugodtan hasz­nálhatja a legérzékenyebb, a 27 dines filmet is. Ugyanis, ha fino­mabb szemcsézetű előhívóval dol­gozza ki negatívjait, a nagyítás­nál a legérzékenyebb film hasz­nálata esetében sem lesz gondja. Ezeknek a filmeknek sem lesz túl nagy a szemcsézetük, s a felvételi lehetőségek igen széles skálájúak. Napsütésben a legsötétebb ár­nyalatú színszűröt is használhat­ja, s még mindig elég rövidet exponálhat. Ha pedig beborul, vagy sötétebb, árnyékos helyen, belső helyiségben készít felvételt sem okoz majd gondot: az érzéke­nyebb film szinte minden feladat megoldását lehetővé teszi. Azt azonban ne feledjük, hogy az érzékenyebb film lágyabb ka­rakterű. A felvételek komponálá­sával ezt vegyük figyelembe: a fény és az árnyékok ellentéte na­­gyob lehet, ennek ellenére a ne­gatív kiegyenlítettebb lesz. Ez a legtöbb esetben a nagyítások el készítését is megkönnyíti, szép tónusú képeket kapunk. Természetesen, amikor már tar­­tósabb a napsütéses idő, ajánlatos kevésbé érzékeny filmet használ­ni, különösen a kisfilmes gépek­ben, hiszen az egyes filmeknél a nagyítás mérete szinte korlátlan lehet. R. M. HASZNAVEHETETLEN HEGYBŐL Az építkezési anyag beszer- Й zése nagy gondot okozott az Щ utóbbi években. Ebből kiindul­­wa több szövetkezet létesített Ц téglát gyártó üzemet. A kis Я téglagyárakban elsősorban a “ kor aztán kiderült, hogy arány­lag jó a kereseti lehetőség, a „vándormadarak“, vagyis a má­sutt dolgozók közül is arra szállingóztak. Persze, a munka dandárját a szorgalmas kisúj­sokban gazdára talált. A leg­jobb vásárlók közé a duna­­szerdahelyi járás tartozott. Tény, hogy azon a környé­ken több téglagyár van és ott egyre nehezebb elérni a sok millió téglát. De az is biztos, hogy járások egész sora van, ahol még mindig gondot okoz a tégla beszerzése. Sokszor az építkezési vállalatok, mezőgaz­dasági üzemek és magánépít­kezők fűhöz-fához folyamod­nak a fontos építőanyagért. Az egyes vidékeken gondot okoz a téglabeszerzés, a mási­­• kon lassanként azzá válik az eladás. Azért írunk erről la­punkban, hogy a mezőgazdasá­gi üzemek, más vállalatok és magánépítkezók tudják, hol lehet téglát vásárolni. Nyersanyagból egy hatalmas hegy van a kisújfalusi határban. A szövetkezet vezetősége a tégla árát a szocialista szek­tornak darabonként 80 fillér­ben, és a magánépítkezőknek egy koronában állapította meg. Nagyobb méretű rendelésnél esetleg alkura is sor kerülhet. A téglaüzemből három teher­autó szállítja ez árut. Rendelé­sek esetén hajlandók messzeb­­bi tájakra is elszállítani a fon­tos építőanyagot. Aki jó téglát akar, forduljon tehát bizalommal a Kisújfalusi EFSZ vezetőségéhez (levélben vagy személyesen). A rendelés esetén a legrövidebb időn be­iül „házhoz szállítják“. —tt— ANYAG Gulyás Sári, az ügyeskezű nyerstégla elszedönő. szövetkezet, a tagság és a falu lakosainak az igényeit elégí­tették ki. Kisújfaluban (Nová Vieska, nkr. Nové Zámky) szintén sok kiváló minőségű tégla alap­anyag van a határban. A pró­bánál megállapították, hogy a kiégetett tégla jó minőségű és falusi asszonyok végzik. A munkájuk nem könnyű, de a kereseti lehetőség jó. A szövet­kezet vezetősége máskülönben mindig számíthat a téglagyár­ban dolgozókra. Sürgős munka esetén a mezőn úgy helytáll­nak, mint az üzemben. A gyárban közel hárommillió Rakodnak és a megrendelt helyre szállítják a téglát. egy négyzetcentiméter terület­re 200 kg-os nyomás is nehe­zedhet. Ezért a szövetkezet irányítói úgy döntöttek, hogy téglaégetőt létesítenek. Ez meg is történt, és két évvel ezelőtt hozzáláttak a tégla gyártásá­hoz. Eleinte sok gondot oko­zott a munkaerő-kérdés. Mi­téglát készítenek évente. Eddig csak normál téglát készítettek, de a jövőben áttérnek a na­gyobb méretű, lyukacsos gyár­tására is. Nyers Béla, az üzem vezetője ezt már megbeszélte a szövetkezet vezetőségével. Az eddig gyártott mennyiség a környéken és a közeli járá-KIVÁLÓ ÉPÍTKEZÉSI baleset oka Számos és leggyakrabban halál­lal járó balesetet okoz az a ve­szélyesen felelőtlen közlekedés, amikor a gépjárművezető a kije­lölt gyalogátkelőhelyet viszonylag nagy, megállást nem biztosító se­bességgel olyan helyzetben köze­líti meg, hogy a gyalogátkelőhely forgalmát a másik sávban haladó járműtől nem látja, vagy csak korlátozottan tudja felmérni, mégis behalad az elsőbbségi helyre. Te­hát minden alap nélkül abban bí­zik, hogy nincs gyalagos forga­lom, vagy a gyalogosok elugrál nak, elsietnek előle. Az is előfor­dul, hogy a másik sávban haladó jármű lassítása vagy megállása sem jelent figyelmeztetést a ve­szélyre, s a továbbhaladás elhárít­hatatlan ul balesethez vezet. Az utóbbi forgalmi helyzetre szolgál például ez a súlyos bal­eset: A fiatal s mindössze 4 hónapja vezető gépkocsivezető egy osztott­pályás úttest jobb oldalán a külső sávban halad egy teherautóval, kh. 4U km-es sebességgel. Előtte a belső sávban egy személygépko­csi haladt. A kereszteződés mind­két sarkán, egymást követően ki­jelölt gyalogátkelőhely van fel­festve. A túlsó, távolabbi sarkon levő gyalogátkelőhelyen. balról jobbra, csoportosan gyalugosok haladtak át. A személyautó veze­tője megállt. A tehergépkocsi­­vezető vádlott csak csökkentette sebességét. A gyalogoscsoport már fellépett a jobb oldali járdára, amikor a kijelölt gyalogátkelő­hely távolabbi szélénél igyekvő léptekkel lemaradva haladt a bel­ső sávban egy 80 éves gyalogos. A személygépkocsi vezetője, ezt látva, továbbra is állva maradt. A vádlott azonban tovább folytat­ta útját, és ráhajtott a kijelölt gyalogátkelőhelyre, mert a gyalo­gost csak akkor észlelte, amikor áz kihaladt a külső sávban. A vádlott most már nyomban fékezett. A baleset azonban elke­rülhetetlen volt. A csak úticélját figyelő gyalogos nekiment a te­herautó rakfelülete bal oldali első részének, majd ismételten a kocsi rakfelületéhez vágódva az úttest­re zuhant. A teherautó után a gyalogátkelőhely távolabbi szélé­től 4,2 méterre kezdődő 8,2 m hosszú, állóra fékezési nyom ma­radt hátra. A gyalogos a baleset után néhány órával súlyos törési és koponyasérülés következtében meghalt. A vádlott azzal védekezett, hogy a szerencsétlen gyalogost csak akkor vette észre, amikor a sze­mélygépkocsi vonalából kihaladt. Megzavarta az is, hogy az álló személygépkocsi vezetője a gyalo­goscsoport elhaladása után kb. 1 métert előrehaladt és ismételten megállt. A műszaki szakértő véleménye szerint az elütés 23,3 km/óra se­bességgel történt — az észlelési időn belül. A gyalogos az átkelő­helyen messze féktávolságon kívül indult el, s még akkor is féktá­volságon kívül volt, amikor a zártpályás villamosvágányoknál haladt. A teherautó 3,82 méterre volt az elütéstől, amikor vezetője fékezett, s azt csak 15,22 méteren belül lehetett megállítani. Az elütött ember 174 cm magas volt, az állő személyautó pedig egy Volga, — az előtte haladó gyalogos mozgása tehát korábban is észlelhető lett volna. A bfrőság a fiatal, büntetlen előéletű vádlottat két évi szabad­ság vesztésre ítélte, és két évre eltiltotta a gépjárművezetéstől. A balesethez vezető elsődleges mulasztásnak az tekinthető, hogy a vádlót az elsőbbségi helyet egy­részt túlzott sebességgel, másrészt figyelmetlenül közelítette meg. A kijelölt gyalogátkelőhely felé közeledve a jármű sebességét min­den esetben a folyamatban levő vagy a várható gyalogosforgalom határozza meg. Ezt meg kell fi­gyelni, s ehhez képest kell cse­lekedni. Ez esetben az átkelőhe­lyen gyalogosforgalom folyt, még­pedig csoportos, tehát folyamatos forgalom, s még nem fejeződött be. A belső sávban haladó, majd megálló személyautó láthatóan felhívta a teherautóvezető figyel­mét a közúti forgalom 80. sz. tör­vényében meghatározott köteles­ség teljesítésére: „Tilos a kijelölt gyalogátkelő­hely előtt a másik forgalmi sávon lassító vagy álló jármű mellett elhaladni, ha a gyalogátkelőhe­lyen gyalogos megy át.“ Az elsőbbség teljesítése tehát még könnyebb volt. Ha a vádlott ezzel a szándékkal halad, s elnéz az állé személyautó felettt, ész­leli a veszélyt, s el tudta volna hárítani a balesetet. A fiatalember mulasztása tehát nagyfokú felelőtlenségre, erősza­kosságra utal, ami egyben nagyobb fokú gondatlanságot képez. Mind­ez azért is súlyos, mert a hasonló körülmények között bekövetkezett balesetek száma az utóbbi időben növekszik! 15 ÁLASZUNK "kIrdésükré Kutyák tartása lakásokban V. N. kérdezi: Problémáink vannak az állami és a szövet­kezeti lakásokban tartott ku­tyákkal kapcsolatban. Azzal a kérdéssel fordulunk a szer­kesztőséghez, hogyan kell az ilyen kérdéseket megoldani? Rövidek leszünk a válasz­adást illetően. Ugyanis jogsza­bály, amely a kérdést rendezné (vagyis amely a kutyatartást tiltaná vagy szabályozná) a mai napig még nem. jelent meg. Ezért a nemzeti bizottságokról szóló Tt 69/1967 sz. törvény 2. §-áből kell kiindulni, amely­nek értelmében a nemzeti bi­zottságok védik a polgárok és a szervezetek jogait és jogos érdekeit és oda hatnak, hogy a polgárok és a szervezetek megtartsák a törvényeket és a polgárok tiszteletben tartsák polgártársaik jogait. Valószí­nűleg akad a városban olyan polgár, aki panaszkodik, hogy szomszédja kutyát tart lakásá­ban, persze sokan vannak azok is, akik kutyát tartanak és vé­delmezik a kutyákat. Az olyan polgárokat Illetően, akik családi házban tartanak kutyát nincsenek problémák. A kutya ugyanis ilyen esetben senkit sem zavar. Bonyolultabb a helyzet, ha a polgárok a bérház lakásában tartanak kutyát. Megtörténik ugyanis, hogy a kutya ugatásá­val zavarja szomszédok pihe­nését, esetleg bepiszkítja a fo­lyosókat. Meg kell jegyezni, hogy amennyiben a kutyatulaj­donos ezt megengedi, magatar­tása nincs összhangban a szo­cialista együttélés szabályaival. Senkinek nincs Joga visszaélni jogaival a társadalom rovásá­ra. A Polgári Törvénykönyv 160. §., 2. bek. értelmében a lakáshasználók kötelesek jo­gaik gyakorlása folyamán ügyelni arra, hogy a házban olyan légkör alakuljon ki, ame­lyik valamennyi lakó számára biztosítja lakásának és a kö­zös helyiségeknek zavartalan használatát. A Polgári Törvénykönyv fel­hatalmazza a nemzeti bizottsá­gokat, ihogy a lakások haszná­latával kapcsolatos részletkér­déseket a házirendben szabá­lyozzák. Szövetkezeti házakban külön házirendeket adnak ki, amelyeket a lakásépítő szövet­kezet szerve hagy jóvá. Véleményünk szerint a ku­tyatartásra vonatkozó kérdése­ket (a kutyák tartása, sétálta­­tása, vizsgálata, tisztítása stb.) a házirendben kellene szabá­lyozni, esetleg a városi nem­zeti bizottság külön általáno­san kötelező rendeletben sza­bályozhatná e kérdéseket (Tt 69/1967 sz. törvény 39. §., 2. bek. к/pont). A rendeletet a nemzeti bizottság elnöke és titkára írja alá. Helyes lenne, ha a kutyákat, macskákat a házkezelőség tud­tával és a lakóbizottság bele­egyezésével tarthatnák a lakók, amennyiben nem zavarják a többi lakót. Az olyan lakások­ban, ahol közös mellékhelyisé­gek vannak, a kutyatartást a többi lakó beleegyezéséhez kel­lene kötni. Más a helyzet az olyan kutya tartásával, ame­lyik vakot vezet. Persze az ilyen esetben is biztosítani kell a higiéniai és az állatorvosi intézkedéseket. A Garamvölgyi Efsz (JRD Hronské údolie — Kamenín, okres Nové Zámky] eladásra ajánl: Két pár félnehéz négyéves lovat, Két db kenderkombájnt (ZK—2,1) és Egy db kétsoros krumpli­­kiszántót. 4/0714

Next

/
Thumbnails
Contents