Szabad Földműves, 1971. július-december (22. évfolyam, 26-52. szám)
1971-07-03 / 26. szám
1971. Július 3. Ага 1,— Kčs XXII. évfolyam, 28. szám. Újból gondot okoz a gabona raktározása A GABONASILŰK ÜGY KÉSZÜLNEK, MINT A LUCA SZÉKE Az utóbbi hetekben kedvezőre fordult időjárás hatására a vetések gyors fejlődésnek Indultak, s ahol nem okozott a jég, vihar jelentős károkat, ígéretes a termés. A gabona lassan érik, és így telt kalászokat ringat a nyári szellő. Minden jel arra mutat tehát, hogy az idén sok mezőgazdasági üzemben kiváló termést érnek el, ha sikerül minél kisebb szemveszteség nélkül betakarítani a gabonát. Az ország kenyere és a szemestakarmánnyal való ellátása nagyban függ a gondos raktározástól. Sajnos ezen a téren évről évre ismétlődnek a gondok, amelyeknek egyik fő oka, hogy lassú ütemben épülnek a gabonasilók. Léva (Levice) előterében mint valami hatalmas erődítmény emelkedik ki a három gabomasiló. Már ötödik éve épülnek, de az egyenként 2000 vagonos silóból ebben az évben még csak egyet próbaüzemeltethetnek. JOZEF SPISIAK, a terményforgalmi és ellátási vállalat járási igazgatója borús arccal emlegeti a „terminusokat“, amelyből már többet is kitűztek a gabonasilók átadására. Még nemrégiben is biztosra vették, hogy az idén nem kell igénybe venni a „csippcsupp“ tárolási lehetőségeket. A mezőgazdasági és más üzemek pedig őrültek, hogy az eddig gabona-raktározásra kölcsönzött helységeket más célra használhatják fel. Szomorú tény, hogy az elképzelés nem sikerült, és minden „lyukat“ fel kell használni a gabona raktározására. Az összes lehetőségek felmérése után is hiány mutatkozik és a gabona egy részét kénytelenek lesznek a szabadban tárolni. Igaz, Jó betonalapot készítettek és le is deszkázták. De ha majd a telt zsákokkal „körülölelt“ búzahalomra napról napra esik, és a ponyvák alatt nem tudnak megfelelően szellőztetni, abból komoly bajok is származhatnak. Kovács elvtárs, a járási pártbizottság mezőgazdasági titkára még borúsabb arccal beszél e problémáról. — Járásunkban többhelyütt nagyon mostoha volt az időjárás — mondta kissé kesernyésen. — Néhány mezőgazdasági üzemből komoly jégkárt is jelentettek. A sebes esők miatt a gabona jelentős része megdőlt, s ezért nehéz lesz az aratás. Ha a gabona betakarításának ideje alatt is tart a csapadékos Időjárás, szerintem kevés lesz a meglevő szárítóberendezés, s a raktározás megoldása nagy erőfeszítéseket követel majd. A lévai járásban, mint általában szintén repcével kezdődött az aratás. A fontos ipari növényből 1165 hektárt vetettek, de ebből tavasszal 52 hektárt ki kellett szántani. A repcéért ebben az évben is fizetnek pótlékot, ha többet vetettek az előirányzottnál és nagy hektárhozamokat értek el. Az 50 százalékos pótlék közel egymillió koronát jelent majd a mezőgazdasági üzemeknek és ha emelték a hároméves átlag alapján a hektárok számát, még 1000 korona prémiumot is kapnak egy hektár után. A repce szárítását öt helyen végzik a járásban és így a napi 1900—2000 mázsa felvásárolt szemet sikerül két váltásban megfelelően szárítani és elraktározni. Gabonából állami alapokra több mint 30 ezer tonnát vásárolnak fel évente a járásban. A raktározás jelentős részét még mindig kukoricatárolóban, cukorgyárban, kaszárnyában és kikölcsönzött mezőgazdasági raktárhelyiségben oldják meg. A csúcsfelvásárlás idején így is komoly gondok lesznek és mintegy 7000 tonnát a feldolgozó üzemeknek kellene már a begyűjtés idején átvenni. Kedvezőtlen időjárás esetén 10 szárítóberendezés áll a felvásárló üzem rendelkezésére, amelyek arányosan lesznek elhelyezve a járásban. Feltétlenül szükséges lesz két műszakban szárítani a gabonát, mivel csúcsforgalom idején 1500—2000 tonnát is felvásárolnak. Tény, a lévai járásban komoly Intézkedéseket kell tenni, hogy a busásnak ígérkező termést az aratás után megfelelően meg tudják szárítani és elraktározni. A nagykürtösi járásban már meszsziről kiemelkedik a Leszenyén (Lesenice) épülő 52 méter magas, 2100 vagonos gabonasiló. Pénteki napon voltunk ott, s bár már jól bent jártunk a délutánban, a dolgozók még mindig szorgoskodtak. Mivel az építkezés vezetőjét nem találtuk, Dénes István mesterrel váltottunk néhány szót. Kiderült, hogy a betonvárat több mint két évvel később kezdték építeni, akár a lévait, s már az idén raktározni szeretnék benne a búzát. A Banská Bystrica-i (Stavoindustria) épitőüzem szakemberei és segédmunkásai mindent időben elkészítettek és így nem gördítenek akadályt a belső szerelést végzőknek. Bíznak benne, hogy augusztus elejére elkészül a gabonasiló, s megkezdődhet a próbaüzemeltetés. Egy országban élünk. Léván és máshelyütt öt vagy még több év kell egy gabonasilő felépítéséhez, s Leszenyén nem egészen három. Sokszor érthetetlen, miért dolgoznak oly kevesen egy-egy építkezésen, s nagyon nehéz megérteni, hogy a vállalatok miért veszik félvállról a népgazdaság szempontjából nagyon fontos sürgős építkezéseket. Abból, hogy évről évre sok kisebb-nagyobb helységben tárolják a gabonát, nagyon sok kár, sőt viszszaélés is származik. De az sem mellékes, hogy a terményfelvásárló és ellátó vállalatok irányítói a mezőgazdasági társulás dolgozóival, a pártapparátussal mennyit fáradoznak, idegeskednek az építőválialatok közönye vagy a rossz munkaszervezés miatt. Végre valahára véget kellene már vetni az állam szempontjából fontos építkezések átadási határideje eltologatásának. Az örök kimagyarázkodás, a különböző objektív okokra való hivatkozás még nem oldja meg a gabona ésszerű raktározását. Tóth Dezső Megkezdődött az aratás • ÜLÉSEZETT A SZLOVÁK MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZPONTI ARATÄSI BIZOTTSÁGA • A KOMBÁJNOK 30 SZÁZALÉKA ALKATRÉSZHIÄNY MIATT ÜZEMKÉPTELEN # ARATJÄK A REPCÉT ÉS AZ ŐSZI ÄRPÄT • Bratislavában ülésezett a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium mellett működő központi aratási bizottság, dr. Tibor Bohdanovský miniszterhelyettes vezetésével. A központi aratási bizottság első ülésén az aratási előkészületekkel foglalkoztak. A bizottság megállapította, hogy a gyors és a lehető legkisebb szemveszteséggel történő begyűjtés jó startot biztosít majd az ötödik ötéves tervben. Azonkívül, hogy a gyakori és olykor felhőszakadás jellegű esők sok helyen megdöntötték a gabonát, komoly gondot okoz az alkatrészhiány és ennek következtében a gépek javításának lassú üteme. Az aratás előtti ellenőrzés azt bizonyítja, hogy az emberek általában készen állnak az aratásra és a központi szerveknek kell komolyabb intézkedéseket tenni, hogy a gépek teljes üzemképességgel láthassanak munkához. A gépek javítása körül bizony komoly' problémák vannak annak ellenére, hogy több kombájnunk lesz mint a múlt évben, a meglevők 30 százaléka még nincsen megjavítva. De elmarad a traktorok javítása is, és számos traktor gumiabroncs hiány miatt üzemképtelen. Pedig amint tudjuk, aratás aiatt minden szállítóeszközre, illetve vontatóeszközre szükség lesz. A bizottság a vállalatok és a különböző szervezetek felelős képviselőit megbízta, hogy minden szakaszon elle-őrizzék az aratási felkészültséget, s tegyenek meg mindent az aratás gyors és kevés veszteséggel járó betakarításáért. Ajánlatos lenne, ha a védnökségi üzemek az elmúlt évekhez hasonlóan gyors segítséget nyújtanának a rászoruló mezőgazdasági üzemeknek. Intézkedéseket kell tenni a raktározó területek biztosítására is, hogy így a gabona megfelelő helyre kerüljön. A bizottság felhívja a földműveseket, hogy a jobb munkaszervezéssel, a gépek jobb kihasználásával tegyenek meg mindent a takarmányfélék gyors begyűjtésére, s az aratás dandárjában minden erőt a szemesek begyűjtésére összpontosítsanak. Az aratási bizottság ülésezése óta több hír érkezett járásainkból az aratással kapcsolatban. Ján Janovic mérnök mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Július Turoű mérnök, az SZLKP KB mezőgazdasági osztályának vezetője több szakemberrel együtt máris ellenőrzést végzett a lévai, a nyitrai és a trnavai járásban. A járási funkcionáriusokkal együtt elhatározták, hogy intézkedéseket tesznek a gabona jobb elraktározásának érdekében, és általában az aratási felkészültség ütemének meggyorsítására. A gabonamezőkről is hírek érkeztek. A dunaszardahelyi (Dunajská Streda) járásban a Pákái EFSZ-ben már az elmúlt héten teljes ütemben aratták az őszi árpát, de több szövetkezetben, főleg a komáromi járásban előkészületek történtek az őszi árpa aratására, vagy pedig megkezdődött a begyűjtése. Érdekes és egyben megnyugtató, hogy az őszi árpát idén a már évek óta megszokott, ún. „csúcs“ helyeken nem aratták mindenütt. Ez azért jó, mert lassabban érik az őszi árpa és nagyobb lesz a hozam. A repce sem érik egyszerre, Láttunk olyan táblát, ahol már szökött a mag, tehát már előbb rendre kellett volna vágni. Máshol még a múlt hét végén zöldes volt a kalásza. A repce aratása a héten lényegében teljes ütemben folyik és lassan be is fejeződik. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlíteni néhány észrevételt. Egyes helyeken tudatlanság és különböző „takarékossági“ okokból egyenes aratással gyűjtik a repcét és így nagyok a veszteségek, mert a mag jórésze megszökik. Vrana András, a Kálnai EFSZ elnöke találkozásunkkor elmondotta, hogy ők mindig kétmenetesen gyűjtik be a repcét, viaszérésben vágják és inkább egy nappal előbb, mint később. Általában harmaton és semmi esetre sem a legnagyobb forróságban csépelik a repcét, ezért érnek el minden évben nagy hektárhozamot repcéből. Idén is átlagosan 22 mázsára számítanak minden hektárról. A Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium központi aratási bizottságának ülése, valamint a járásokban szerzett tapasztalatok arra figyelmeztetnek, hogy idén nagyon komolyan fel kell készülni az aratásra egyrészt azért, mert gazdag termés mutatkozik, másrészt azért, mert az időjárás előreláthatólag sok gondot okoz majd a mezőgazdasági dolgozóknak. Nyugtalanító, hogy bár sok új gépet szereztünk az idei gabonabegyűjtéshez, több mezőgazdasági üzem vezetői panaszkodtak, hogy nem kaptak elég rendrakót, kombájnt. Az alkatrészhiány pedig azt eredményezte, hogy bár ma már vannak jól felszerelt műhelyeink a mezőgazdasági üzemekben és a gép- és traktorállomásokon, azonban hiába az igyekezet, ha sokszor filléres értékű alkatrész miatt nem lehet üzemképessé tenni a gépeket. (balia) Az Ipoly menti síkságon mint egy hatalmas erődítmény emelkedik ki a Leszenyén épülő gabonasiló. Az építők és a szerelővállalat mindent megtesz, hogy a kitűzött időpontban adják át rendeltetésének a gabonatárolót, vagyis még ebben az évben üzembe helyezhessék. BEZÁRTA KAPUIT AZ INCHEBA 71 A HARMADIK LEGJELENTŐSEBB NEMZETKÖZI ÄRUMINTAVÄSÄR CSEHSZLOVÁKIÁBAN A már hagyományossá váló nemzetközi vegyipari vásár, az Incheba bezárta kapuit. A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában egy hétig tartó nagyszabású kiállítás harmadik évfolyamán 19 ország 309 kiállítója vett részt s ez 1S0- nel több mint az elmúlt esztendőben. Az Incheba színvonala, melyről valamennyi látogató meggyőződhetett, évről évre nő, de ez természetes is, hiszen a vegyipar népgazdaságunk fejlődése szempontjából egyre fontosabb szerepet tölt be. Az ötödik ötéves tervben például hazánk vegyipari termelése több mint 60 százalékkal növekszik majd. (Az összipari termelés 32 százalékkal.) Az Incheba jelentőségét bizonyítja az is, hogy a Szövetségi Kormány úgy határozott, hogy ezt az egyre ismertebb és a tengeren túlon is nagy népszerűségnek örvendő vásárt egyenrangúvá kell tenni a Brnói Gépipari Vásárral, hiszen az Incheba az egyre szélesedő külkereskedelmi kapcsolatainkon kívül — melyek előreláthatólag 1980-ig hazánk külkereskedelmi forgalmának 12 szálékát képezik — nagyban hozzájárul a baráti országok, elsősorban a KGST keretébe tartozó államok kooperációjához és integrációjához. Az fnchebát a számos hazai, valamint külföldi tudományos és műszaki szakemberen és a sokezer látogatón kívül a legfelsőbb párt és állami szerveink vezetői is megtekintették. A kiállítás harmadik napján, DR. GUSTÄV HU SAK, a CSKP KB főtitkára vezetésével megjelentek: VASIL BIĽAK, a CSKP KB elnökségének tagja, Központi Bizottságának titkára, DR. PETER COLOTKA, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szlovák Kormány elnöke, MILOSLAV HRUŠKOVIC, a CSKP KB elnökségének póttagja, DR. JÁN JANIK és VÄCLAV VACOK az SZLKP KB elnökségének tagjai, a Központi Bizottság titkárai, akik valamennyien nagy érdeklődést tanúsítottak a legkorszerűbb eljárásokkal előállított közszükségleti cikkek, mű szálas anyagok, gyógyszerészeti műszerek, illatszer és kozmetikai cikkek stb. iránt. A csehszlovák vegyipar fejlesztéséhez az eddigiek folyamán legnagyobb mértékben a Szovjetunió járult hozzá. Ez a kapcsolat a továbbiakban sem változik. A lövőben még nagyobb mértékben kiszélesednek a kereskedelmi kapcsolataink az NDK-val, Lengyelországgal, Bulgáriával és Magyarországgal. Bulgáriából elsősorban műtrágyát, Magyarországról pedig gyógyszereket importálunk. Alojz Kusalík, Szlovákia iparügyi minisztere a számos sajtóértekezletek egyikén kihangsúlyozta, hogy a szlovákiai új vegyipari kapaci tások kiépítése lehetővé teszi a Magyar Népköztársasággal való kooperációt, mely mindkét fél számára igen előnyös lesz. (O. V.) Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat
