Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-13 / 6. szám

1971. február 13. SZABAD FÖLDMŰVES Századunk huszas éveiben Tornaija (Šafárikovo) lakosai­nak többsége a mezőgazdaság­ban kereste kenyerét. Ipari lé­tesítménynek csupán a Gömör­­horkai (Gemerská Horká) Cel­­lulózegyár számított. Annak ellenére, hogy a mun­kásmozgalom még nem rendel­kezett forradalmi tapasztalatok­kal, a lenini eszmék terjedése mégis pánikot keltett a burzsoá elemek, nagybirtokosok sorai­ban. Hiszen ebben a szervez­kedésben uralmuk veszélyezte­tését vélték. Ugyanis Róth Ernő, a Szo­ciáldemokrata párt helyi szer­vezetének titkára és Vaniga József, a választmány egy tag­ja 1920 őszén Rozsnyóról Prá­gába utaztak, hogy a „moszk­vai 21 pont“-ról, valamint a kommunisták feladatairól tájé­kozódjanak. Így kerül sor 1921 januárjában a kommunista párt rozsnyói helyi - szervezetének megalakítására. Ennek hatásá­ra még ugyanabban az évben Mogyoródi Lajos, Szkokan Sán­dor, Dusza Lajos és Barna Ist­ván megszervezik, majd meg­alakítják a helyi pártszerveze­tet Gömörhorkán. A pártszer­vezet kommunistái 1921-ben tüntető-sztrájkot szerveznek, tiltakozásul két kommunista bebörtönzéséért. A munkásság tömegmegmozdulására szaba­don bocsátották az elvtársakat. Miként válaszolt erre a bur­zsoá munkaadó? Több dolgozót elbocsátott a munkából, meg­fosztotta őket a kereseti lehe­tőségtől ... Annyi biztos, ne­héz és kockázatos volt a párt­tevékenység, azonban a töme­gek bizalma mindinkább erő­södött a párt iránt, benne lát­ták érdekeik egyedüli védelme­zőjét, irányítójukat. Az efféle meggyőződés vezé­relte a sánkfalvaiakat is, akik 1922. október 15-én alakították meg a pártszervezetet, amely­nek elnökévé a Szovjetunióból hazatért Majercsík Józsefet vá­lasztották. Néhány esztendővel később Tornaiján is megérlelődött a helyzet a kommunista párt he­lyi szervezetének megalakítá­sára (1928). Ebben a szervező, pártszervezet-alapító munkában jártak az élen: Péntek Sándor, Juhász János, Andrássi József, Kalo László, Kalo Pál és Ger­gely Pál. A járás munkásmozgalmi köz­pontja volt Gömörhorka, Tor­naija és Sánkfalva. Ezeknek a szervezeteknek körzeteik vol­tak. A körzetekben a párt irá­nyító sejtjei működtek Gömör­­ben, Alsóvályban, Királyiban, Méhiben, Harkácson, Fügében, Lenkén és Hubón. PELSÖCI KONFERENCIA: munkásegység A burzsoázia támadást indí­tott a munkásosztály ellen, megnehezítve életkörülményeit, megnyirbálva jogait. A kommu­nista párt sem tétlenkedik. Vá­laszul 1926-ban tömegtüntetést szervez, melyet a pelsőci kon­ferencia követ, amelyen a Gö­­mör völgy 35 ezer dolgozója vesz részt, az élen Gottwald és Sefránek elvtársakkal. Ez a konferencia szinte jeladás volt nak nyilván. Nem segít a mun­kanélküli segély sem. Napiren­den szerepelnek a végrehajtá­sok, csendőrök jelenlétében. A végrehajtók elvitetik a szegé­nyes bútort, párnát, dunnát, s lehúzzák erőszakosan még a jegygyűrűket is az adóterhek alatt nyögő emberek ujjúról. Sokan koldusbotra jutnak... Ilyen körülmények között folytatják harcukat Tornaija és környékének kommunistái a kizsákmányolók ellen, a CSKP vezetésével... A gazdasági válság évei nyo­masztóan hatottak a falvak szegényparasztjaira, nincstelen­jeire. A föld túlnyomrórészt az agrárburzsoázia és a bankok kezében összpontosult. A sze­gény- és ködlpparasztokat a nagybirtokosokénál jóval na­gyobb adóterhek sújtották. Azt mondani sem kell, hogy a jő minőségű földeket a nagybirto­kosok uralták. így volt ez Har­kácson, ahol Spanyol József földbirtokos 850 hektáron, Vel­­kenyén 746 hektáron meg az botázs-akciókat hajtott végre. Dühöngött a fasizmus. Dikta­túrája odáig fajult, hogy nem­csak a zsidókat hurcoltatta el,' hanem a kommunistákra is ki-' ' vetette hálóját: Tornaijáról el­hurcolták Péntek Andrást, Nagy István, Sikátori Lászlót és Pi­­larszky Józsefet. • A szenvedéseknek a Vörös Hadsereg csapatainak érkezése vetett véget, akik .1944. dece/n­­ber 17—1945. január 21-e kö­zött felszabadították a tornai­jai járás falvainak népeit, szét­törve a jogfosztottság, az el­nyomatás bilincseit, megszün­tetve a kizsákmányolást. A FÖLD AZÉ, AKI MEGMŰVELI A járás községeiben, falvai­ban már 1949-ben utat, tört a szövetkezeti gondolat. Élőké szítő bizottságok alakvltak má­jusban, júniusban Tornaiján, Gömörhorkán, Ardón és Méhi­ben, majd a tevékeny működés következtében ősszel megala­kultak a második típusú szö­a bejei és a sajószárnyal sző- П vetkezet, s az egyesülés tág Й teret nyit a jobb termelési1 le- ÍJ hetőségek meg1tererút^éhez, a gépek maximális kihasználásé- N , Vaiaptmt. a nagyobb “tó'je-HARCA, REMENYE «• m á m Szlovákia dolgozói részére, hogy egységes álláspontra he­lyezkedjen a gyárak leszerelé­se ellen. Ugyanis a cseh ipari burzsoázia meg akart szaba­dulni konkurrenseitől, ezért a morva agrárbanknak kétmillió koronát ígért, hogy állítsák le a munkát és adják el a gépe­ket. Šrámek és Peroutka minisz­terek azt tanácsolták a gö­­mörhorkal dolgozóknak, hogy a csehországi Špira-céghaz menjenek dolgozni, ahová a gyár gépeit akarták szállítani. Ám a párt zászlaja alá sora­kozott munkásokat nem lehe­tett kijátszani. Az összefogás, a munkásegység ereje győzött: a gömörhorkai gyárat nem si­került leszerelniük az egység­bontásra törekvő gyárosoknak, a burzsoázia érdekeit védelme­ző minisztereknek. MUNKÁT, KENYERET, BÉKÉT! A következő években széles méreteket ölt a munkásság életkörülményeinek megjavítá­sáért folytatott (harc. 1928 márciusában 700, 1930. tava­szán pedig 275 munkás sztráj­kol. Évről évre nő a munka­­nélküliség. Csupán 1936-ban Tornaiján 103, Gömörhorkán 129, Gömörön 80 és Hosszúszón 60 munkanélküli családot tarta­egyház szipolyozta a zsellére­ket, napszámosokat; hajnali 3 órától késő estig dolgoztak, s koldus-szegényen éltek, egész­ségtelen lakásokban, egy szo­bában 2—3 család összezsúfol­va. Űjabb sztrájkokra kerül sor Királyiban, Lenkén, Sajószár­­nyán 1938-ban; július elsején a harkácsi Spanyol-féle nagybir­tokon is beszüntetik a dolgo­zók a munkát, tiltakozva a ki­rendelt igazgató, Fodor István nagybirtokos önkényeskedése, munkabér-megvonása ellen ... A MEGSZÁLLÁS ALATT IS ÉL A PÁRT 'Mindjárt a HOrthy-megszáU* lás után 'munkához láttak vi­dékünkön a katonai hivatalok. Üldözési hadjáratot indítottak: a kommunistákat letartóztatták, vizsgálati fogságban tartották, vagy bebörtönözték. Az illegalitásba kényszerült párt azonban nem adta fel a harcot, tevékenysége csökken­tésével is élt, működött. Az elvtársak Gömörhorkán Szko­kan Sándor szőlőjében talál­koztak titokban, Sánkfalván pedig a temetőben .. A nép nagy szimpátiával fo­gadta a Szlovák Nemzeti Fel­kelés hírét. Terjesztette a fel­kelők sajtóját, gazdasági sza­vetkezetek Csízben, Tornaiján, Gömörhorkán, Gömörpanyiton és Ardón, összesen 160 taggal és 572 hektár föld közös műve­léséhez láttak hozzá. Ezek voi-' tak a járás elsá szövetkezeti úttörői. Kezdetben sok nehéz­séggel küzdöttek. Az elhanya­golt földeket fel kellett 'javí­tani, nem volt megfelelő állat­­állomány, sem gép... Ám a párt és a kormány nem hagyta ma­gukra a szövetkezeteket: anya­gi és erkölcsi segítséget nyúj­tott. így azután 1954-ben már 54 harmadik típusú szövetke­zet működött a járás területén. Azóta évről évre jobb gazda­sági eredményeket érnek el, s mai életszínvonaluk olyan ( szinten mozog, ameJyp^ji'.éieígr/ľ sét maguk sem hitték még tíz­­tizenöt évvel ezelőtt. MILYEN A HELYZET MA? A tornaijai szövetkezet je­lenleg 765 hektáron gazdálko­dik, élén a munkaérdemrendes Bató Jánossal, aki már 1952-től a közös gazdaság elnöke. Ezen idő alatt közel tízmillió korona értékű gazdasági épü­letet hoztak tető alá. De az igazi gazdaságfejlesz­tés még csak ezután követke­zik. Az elnök szavai szerint ez év elején egyesült a tornaijai, •hoz sítményű gépek vásárlásához is. Most pedig Szepesi.Lászlóé a szó, aki már 15 éve , ;:tagja a szövetkezetnek: * „Megtaláltam számításomat á-közösben. Csak egyel sjajpálok, hogy miért is nem kezdhettem mindjárt húsz­éves fejjel így az életet. Szép családi hazat építettem, amit korszerűen be is rendeztem. Meg is dolgoztam . érte, mint állatgunduzú.“ Л Ami ‘pedig Tornaiját illeti, üt és félezer lakosú, az: utóbbi húsz év alatt, diákvárossá fej­lődött. A középiskolán kívül mezőgazdasági, középiskola, va­lamint .az Ódévá kereskedelmi tanonciskolája és a Kovohron tanonciskolája is itt működik. — Menpyít fejlődött az utób­bi tíz évben Tornaija? 1 Erre ,a kérdésre Peter Lainc, a hnb' elnöke válaszolt. — Az utóbbi" években Igen sokat javult a város lakóinak szociális helyzete. Se szeri, se száma a korszerű háztartási gépeknek, televízió-készülékek­nek, személygépkocsi-tulajdo­nosoknak. Ami pedig az épít­kezéseket illeti, 1965-ben kez­dett üzemelni a ruháüzem, két évvel később 54 millió korona költségráfordítással új üzem­részlegek épülték. M'éŔ ebben az évben átadásra kerül a mező­­gazdasági felvásárló-üzem üj raktára, amely 30 millió kóro­­nát igényelt. Ugyanakkor a Z- akció keretében megépült és átadásra került a városi strand­fürdő. AZ utóbbi öt évben 136 család költözhetett állami, üze­mi vagy szövetkezeti lakásba. Sikernek számít a Sajó szabá­lyozásának befejezése. Oj por­­talanított út épült a városban 1600 folyóméter hosszúságú, s további 1100 f. m. utat por­­talanítottunk. Öt kilométer hosszú járda épült, s 219 neon­égő javítja a közvilágítást. A hnb-elnök a városfejlesz­tés jövőjével kapcsolatban meg­említette, hogy folytatódik a ■ csatornahálózat építése, kiépül a •■város déli része, ahová mint­egy 600 család beköltözhet. Még említésre méltó: épül az országos méretben is legkor­szerűbbnek ígérkező téglagyár, amely előreláthatólag 1973-ban elkészül, 53 millió korona költ­ségráfordítással, s évi kapaci­tása 42 milliő tégla lesz. Azzal búcsúztunk egymástól, hogy a hnb elnöke szívből kö­szönti Csehszlovákia Kommu­nista Pártját, megalakulásának közelgő 50. évfordulója alkal­mából és további sikereket kí­ván a szocializmus építéséhez. Pierzchala József, Tornaija Zárszámadások idején: Tegnap, ma, holnap A legutóbb a Lévai (Levice) Mezőgazdasági Termelési Igaz­gatóságon járva megtudtuk: a nagysallői (Тек. Lužany) szö­vetkezet a járás legjobb közös gazdaságai közé tartozik. Pakusza Lajos szövetkezeti elnökkel és Kovács Ernő üzem­gazdásszal beszélgettünk arról, milyen eredményekkel zárták a múlt esztendőt. Szavaikból ki­tűnt, hogy a főbb termelési iránymutatókat teljesítették. Ami a jövedelem felosztását illeti, a többi között elmondot­ták, hogy két és félmillió ko­ronát fordítanak gazdaságfej­lesztésre, másfélmilliót követel az adó, egymillió koronát év végi részesedés címén felosz­tanak a tagok között az elvég­zett közös munka arányában, 350 ezer koronát fordítanak a szociális és művelődési alapra, s 80 ezer koronát folyósítanak a Szlovákiai Szövetkezeti Föld-Pakusza Lajos, a szövetkezet elnöke művesek Szövetsége járási bi­zottsága részére. Jövedelmük fő forrásai? A vetőmagtermesztés és az állat­­tenyésztés. Például búzából 42,4, tavaszi árpából 39,5 és kukoricából — májusi mor­zsoltban számítva — 50 mázsát takarítottak be átlagosan, hek­táronként. Csupán a zöldség­­termesztésben nem érték el a tervezett mennyiséget. Rovar­­kártevők támadták meg a pap­rika gyökérzetét, s így jelentős hektárhozam-csökkenés követ­kezett be. Az elnök általában elégedett a múlt évet illetően, hiszen az időjárás sem volt éppen a leg­kedvezőbb. Megemlítette, bár a termelési tervet globálisan túl­teljesítették, de viszont a ki­adások tervét is túlszárnyal­ták, amibe semmiképp sem nyugodhatnak bele. Panaszkodtak, hogy nagyon szűkreszabott a gépvásárlási lehetőségük. Pedig anyagi esz­közökkel is rendelkeznek. Pél­dául az 1971. évre négy trak­tor vásárlását irányozták elő, de — legfrissebb értesüléseik szerint — örülnek, ha egyet sikerül kapniuk. Ez súlyos helyzetbe hozza a növényter­mesztést, mert a már régi trak­torok gyakran meghibásodnak, üzemképtelenekké válnak. Mert bizony az alkatrész nemcsak drága, de a beszerzése is na­gyon körülményes. Bonyolítja a helyzetet a munkaerőhiány is, mivel a fia­talok — a kedvező kereseti le-Kovács Ernő ökonómus hetőségek ellenére — nem na­gyon kedvelik a fizikai mun­kát, főleg a gépkezelés felé orientálódnak. Ez az időszak nem csupán a zárszámadások ideje. Most ké­szítik az évi, valamint a távlati (ötéves) terveket. Összehason­lításképpen néhány számadat: Állattenyésztés — az idei tejhozam-terv 2800 liter, vi­szont 1975-ben már 3200 liter, ami el is érhető, ha megteszik a tehenészet fejlesztésével kapcsolatos intézkedéseket. Eb­ben az évben 360 borjú elvé-1 lasztásával számolnak, ugyan­akkor az ötéves tervidőszak utolsó esztendejében 420 darab lesz. Növénytermesztés — az 1971- | es évben búzából 41, árpából 39 f és, kukoricából pedig 42 mázsa 9 hektárhozamot irányoztak elő, ám az 1975-ös évben- már a M sorrend alapján 45, 43 és 45 mázsás átlaghozamot szeretné­nek betakarítani. Ha a bőter­­mó szovjet gabonafajtákra ala- . | pozzák e tervüket, valamint az a ugyancsak bő terméshozammal g fizető hibrid-kukoricákat része- 1 sítik előnyben, maximálisan ki- ! használva a vegyszeres gyom- p, irtást, valamin): a legújabb tér- Й melési technológiát, bizonyára nem csalatkoznak majd számí­tásukban. A tervek realizálásakor mesz­­szemenően vegyék figyelembe az adott lehetőségeket, s ha el­jön az ideje, maximálisan hasz­nálják ki azokat. Úgy gondolom, erre kötelezi ;j a szövetkezet valamennyi tag­ját a „Kiváló Munkáért“ állami kitüntetés is. Ábel Gábor. ШЯ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents