Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-23 / 3. szám

1371. január 23. SZABAD FÖLDMŰVES f%asi Mi a teendő, ha a terményeket nem veszik át ? Ha az ember a szövetkezeteket jár­ja, beszédbe elegyedik egyes funkcio­náriusokkal, vagy akár kétkezi dol­gozókkal, nem egyszer hallja, hogy' a szövetkezetek kevés védelmet, tá­mogatást kapnak termékeik értékesí­tése kapcsán felmerült nehézségeik­ben. Hol az egyik, hol a másik fel­vásárló vállalat okoz nehézségeket, amikor az árut át kellene vennie, avagy a mezőgazdasági szükségletei két (műtrágya, vetőmag, keverékta­karmány stb.) szállító vállalattal van bajuk, sőt a mezőgazdasági terítékek rendszeresen Ismétlődő adásvétele al­kalmával is jelentősen károsodnak a minőség meghatározásakor, az áru osztályozásakor, a laboratóriumi elem­zéskor stb. Elöljáróban tényként kell leszögez­ni. hogy szövetkezeteink felelős dol­gozói, irányítói igen sokszor inkább nyelnek egyet, semmint érvényesítsék a szállítási feltételekből származó jo? gaikat. Nem szeretünk veszekedni, pörösködni, jegyzőkönyveket irkálni, erre nincs időnk, sem kedvünk — ez a szteTeotyp válasz. Viszont elfelej­tik, hogy igen sokszor nagy kárt okoznak ezzel a magatartásukkal szö­vetkezetüknek. Dehogy is kell peres­kedni, veszekedni, irkálni, felesleges jegyzőkönyveket felvenni! Igen rövid és egyszerű úton is könnyen elérhetik céljukat, igazuk elismerését. Vegyünk mindjárt egy példát: itt van a tejátvétel, ennek elszámolása. Halljuk a panaszokat, hogy a tej zsír-* tartalmánál károsodik a szövetkezet, sokszor jelentős mértékben. Pedig milyen egyszerű ez is! A me­zőgazdasági termékek átadását szabá­lyozó 55/67 számú — máig is érvény­ben lévő — rendelet pontos és sok­szor igen egyszerű rendelkezéseket tartalmaz. Nem olyan nagy probléma manapság beszerezni egy zsiradék­­tartalom-mérőt. Minden nap meg kell mérni a zsírfokot, a tej átadási blokk­ba beírni a zsiradéktartalom-százalé­­kot és egy példányt aláíratni az át­vevő kiküldöttjével. A rendelet szerint a tejet leadó üzem (tehát a szövetke­zet) minden alakalommal köteles blokkot kiállítani, amelyben fel kell tüntetni a tej mennyiségét, bőfokát, tisztasági és a savanyodási fokát. Ez a rendelet szerint kötelező. Megtold­­hatjuk a zsiradéktartalom feltünteté­sével. Ha a tejvállalat laboratóriumi elemzése nem egyezik a szövetkezet deklarációjával, azaz a tejre vonatko­zó minőségi adatokkal, még az átvé­tel napján köteles az észlelt eltérést azonnal bejelenteni a szövetkezetnek. Ha ezt elmulasztja, a termelő minő­ségi adatai mérvadók a tej elszámolá­sánál. Ezt igen jól jegyezzük meg! Minden alkalommal mintát kell ven­ni a tejből az átvétel helyén, annak egy példánya marad a termelőnél, egyet elvisz az átvevő. Ha nem egyez­nek a termelő által beírt adatok azok­kal, amelyeket a tejfeldolgozó üzem állapít meg saját üzemében — mint mondottuk —, köteles még aznap rek­lamálni a termelőnél és ha nem egyeznek meg, akkor minden egyes alkalommal köteles a tejüzem mintát küldeni a Mezőgazdasági Központi Ellenőrző és Vizsgáló Intézetnek (szlovák rövidítése UKSUP), ennek döntése a mérvadó. Ha ezt a tejvál­lalat elmulasztja, hiába számolja el a tejet a saját laboratóriumi vizsgá­latának eredményei alapján, nem ez számít, hanem a termelő deklarációja. A lényeg tehát az, hogy a termelő maga állapítsa meg a tej zsiradék­tartalmát az előírt norma szerint (57 0530 sz. czabvány), ezt tüntesse fel a tej-kiadási blokkon, s ha a tej-: vállalat nem tudja felmutatni a hiva­talos vizsgálat eredményét, nem szá­molhatja el a tejet másként, mint a termelő deklarációja szerint. A meg­engedett eltérés 0,1 százalék. Ha a tejüzem az elszámolást a tér? meló deklarációjától eltérően állította össze, és nem tud felmutatni esetről­­esetre hivatalos vizsgálati iratot, úgy a termelő követelheti a saját dekla­rációja szerinti elszámolási összeget. Ilyen értelmű döntést hozott a cseh­szlovákiai legfelsőbb döntőbíróság (Főarblter) S 224/68 számú határoza­tában. Ide kívánkozik a másik sokszor megismétlődő eset, amikor a felvá­sárló vagy átvevő vállalat nem veszi át a szerződés szerint rendesen fel­ajánlott árut (terményt). Nem veszi át, mert nincs diszpozíciója, nincs va­gon, nincs raktározási lehetősége stb. Itt nyilvánvalóan szembenáll a ter­melő érdeke, hogy a termény marad­jon még a termelőnél. De feltesszük a kérdést: Van-e a termelőnek vala­melyest is befolyása arra, hogy az átvevő kapjon felsőbb diszpozíciót, kapjon vagont, legyen tárolóhelyisége stb.? Nyilvánvaló, hogy nincs, ha pe­dig nincs, akkor nem létezik ok, mely indokolná, hogy az átvétel elhúzódá­sából eredő kárt a termelő viselje. Ennek az ellensúlyozására szolgál a Gazdasági Törvénykönyv 168. §-á­­nak 2. bekezdése és a mezőgazdasági szállítási feltételeket szabályozó ren­delet 6. §-a, amely az úgynevezett pótátadás, azaz egyoldalú teljesítés módját hozta létre. A feltétel csak az, hogy szerződésileg lekötött áruról le­gyen szó, hogy azt a termelő rende­sen felajánlotta átvételre és az átvevő ezt megtagadta. Ide tartozik például az az eset is, amikor az átvevő nem ad idejében göngyöleget, amiben az árut norma szerint kell átadni, avagy más módon akadályozza a ter­mény átadását. Ez esetben a követ­kező az eljárás: A termelő felajánlja az árut, s ha az átvevő ezt nem veszi át, a termelő egyszerűen ajánlott le­vélben bejelenti, hogy a rendesen fel­ajánlott árut (megnevezendő az áru neme, mennyisége, norma szerinti osztályozása és az a hely, ahol ezt a terményt elkülönítve tárolja) pót­leadással teljesíti. A termény a levél elküldésével a másik szerződő fél tu­lajdonába megy át ezzel és az átadó tovább már az átvevő felelősségére, és veszélyére, az ő költségére tárolja az árut, sőt azonnal ki is számlázhat­ja annak értékét és — amennyiben van úgynevezett közvetlen inkasszó­egyezménye — a bankon át ki is fi­zetteti. Inkasszó-egyezmény híján a faktúrát a lejárati napon kell a má­sik félnek megfizetni. Egyszerű példa: A felvásárló válla­lat nem veszi át a felajánlott egy vagon paradicsomot. A termelő erre levélben közli, hogy rendesen fel­ajánlotta a szerződött 10 000 kg para­dicsomot, amit azonban a felvásárló nem vett át, tehát póteladással telje­sít (szlovákul: náhradné vyskladne­nie) és 8000 kg I. osztályú, 2000 kg II. osztályú paradicsom a szövetkezet zöldségraktárában (ha nincs raktár, másként kell megjelölni a közelebbi helyet, ahol ez az áru külön van rak­tározva, például: a zöldségtermelői részlegen, szabad ég alatt, ládákba rakva) rendelkezésére áll. E levéllel az áru átment a felvásárló vállalat tulajdonába, s az ő veszélyére és fe­lelősségére tárolják az árut. Ugyan­akkor a felvásárlót értesíti, hogy a faktúrát külön küldi. Ha ily esetben az | áru megromlik, úgy nem a termelő áruja romlott meg, ha másként megkárosodik, nem a ter­melő áruja károsodott, hanem a fel­vásárló vállalaté, hisz pótteljesítés folytán ez átment a felvásárló válla­lat tulajdonába. Sőt raktározási, ke­zelési díjat, esetleg más költséget is felszámíthat a termelő. Ez különösen akkor áll elő, ha például a felvásárló vállalat nem vesz át élő állatokat, vágómarhát, sertést, baromfit stb. A pótteljesítés bejelentésénél itt is megadandó az áru neme (pl. ser­tés), a darabszám, súly (tisztasúly), osztályozás és a külön elhelyezés megjelölése (pl. а II. számú istálló­ban stb.). Ha ilyen esetben elhull az állat, már a'felvásárló vállalat állata hullott el, az ő kára ez, hisz a tulaj­donjog átszállt reá. Ily esetben is kö­teles azonban a termelő e termékeket — mint kezelésében lévő idegen va­gyont — a rendes gazda gondosságá­val kezelni, tehát, az állatokat etetni, de felszámíthatja a takarmány érté­két, a munkadíjat, összes kárát és mindamellett megvan a joga a bünte­téspénz követelésére is, amely az áru értékének 5 százaléka. Itt is mindjárt faktúrázhatja az állatok értékét. A gyakorlati tapasztalat azt mutat­ja, hogy ilyen esetekben mindjárt történt intézkedés az áru átvételére, hisz az' átvételt megtagadó vállalat­nak nagy a kockázata, anyagi felelős­sége. Ha azután a felvásárló vállalat a levél vétele után eljön és átveszi a terményeket és például a sertések átesnek alacsonyabb értékű kategó­riába .akkor is köteles kifizetni a pót­eladást közlő levélben feltüntetett osztályozás szerinti árakat, mert a súlycsökkenés már a felvásárló vál­lalat tulajdonába átment sertéseknél történt. Az átvétel szempontjából pe­dig az a mérvadó, amikor az áru a felvásárló vállalat rendelkezésébe póteladás folyamán átment.' Dr. Kardhordó Ödön ALHSZUNK Irt ill 0/tanAcsok Néhány jó tanács a téli üzemszünethez Tél van és nagyon sokan elhatároz­ták, hogy leállítják a kocsit, hiszen kirándulni nem lehet veié, és a téli útviszonyok miatt a városban sem ajánlatos autózni. Sokan azért sem akarják télen használni kocsijukat, mert meg akarják óvni az ipari só káros hatásától. Ezért két-háróm hó­napra valami garázsba, födél alá ál­lítják. Az alábbiakban néhány tanácsot adunk az ilyen vezetőknek. О A motor Az általános gyakorlattól eltérően a télire leállított kocsi motorját nem kell három-négy naponként vagy he­tenként begyújtani (persze csak ak­kor, ha az akkumulátort kiszereltük és időről-időre feltöltjük). Amikor a kocsit beállítottuk végleges téli he­lyére, a garázsba, csavarjuk ki a gyertyákat, és a hengerekbe öntsünk egy,-két evőkanálnyi speciális konzer­váló olajat, vagy a motor kenésére használt olajat. Ezután forgassuk meg néhányszor a motort (kézi erővel vagy tologatással), hogy az olaj egyenletesen bevonja a hengerfalakat. Nem jelent nagyobb költséget és min? denképpen kifizetődik, ha a leállítás előtt olajat cserélünk a motorban, mert az elhasznált olaj egyes alkat­részei károsan hatnak. A téli két-há? rom hónapos szünetre föltétlenül ér­demes lecserélni az olajat, s egy ke­veset a hengerekbe is önteni. Ezután csavarjuk vissza a gyertyákat a he­lyükre. Az általános téli előkészületekkel kapcsolatban kívülről is mossuk meg a motort, hogy megtisztítsuk minden szennyeződéstől. ® A villamos berendezések karbantartása A gépjármű villamos berendezései közül csak az akkumulátor kíván kü­lön gondozást. Szereljük ki az akku­mulátort, és raktározzuk el zárt he­lyen. Havonta egyszer feltétlenül fel kell tölteni, mert különben teljesen kimerül és tönkremegy. Ha értünk hozzá és van ráérő időnk, ellenőriz­zük a lámpafoglalatokat is. Vegyünk ki minden égőt és tisztítsuk meg az esetleges rozsdától, majd a fémrésze­ket kenjük át leheletvékony vazelin­réteggel. ф A hűtő Még abban az asetben is töltsünk fridexet, fagyálló folyadékot a hűtő­be, ha a garázs meleg, ha központi fűtése van. A fagyálló folyadék nem támadja meg a hűtőrendszert, mert korrózió ellenes anyagokat is tartal­maz. Erre az elővigyázatosságra azért ’ van szükség, mert a tél szeszélye ki­számíthatatlan. Megtörténhet, hogy a garázs központi fűtése felmondja a szolgálatot, és máris kész a baj. Nem ajánlatos leeresztett hűtővel, üresen hagyni a kocsit télire, mert ilyenkor könnyebben rozsdásodik a hűtőrend­szer belseje. # A krómozott felületek, abroncsok A krómozott felületeket a téli pi­henő előtt tisztítsuk meg az erre a cél­ra készült készítménnyel, mert ezek­ben a tisztítóanyagok mellett korró­zióvédő anyagok is vannak. A garázs­ban álló kocsinál nincs szükség a krómozott részek külön védelmére. A sebességváltó és a hátsőhíd ola­ját cseréljük ki-, és a téli garázsolás előtt alaposan mossuk meg a kocsi alját. Az abroncsok szempontjából az a legbiztosabb védelem, ha a téli pihenő helyén rönkökre emeljük fel a kocsit, s így tehermentesítjük az abroncso­kat. Körülbelül a felére engedjük le a nyomást is. A gumikat kenjük be kívülről védőanyaggal, majd ha meg­száradt, az abroncsokat csavarjuk be csomagolópapírral. Az így előkészített kocsi jó állapot­ban várja majd a tavaszi idénykez­dést. KfWKÜKRE A szállodába bevitt vagy elhelyezett használati tárgyakról Szolgálati utam során az egyik szállodai helyi­ségből eltűnt a télikabátom. A szállodai szolgálta­tásokat nyújtó szervezet felel-e a szállodába bevitt dolgokért? R- M> Nitra Szerkesztőségünkbe több le­vél érkezett, amelyekben olva­sóink a szervezetbe bevitt vagy a szervezetben elhelyezett dol­gokkal kapcsolatban keletke­zett kár megtérítése iránt ér­deklődnek. A felvetett kérdé­sekkel kapcsolatban azért ösz­­szefoglaló választ szeretnénk adni. A bevitt vagy az elhelyezett dolgokkal kapcsolatban kelet­kezett kár megtérítését a Pol­gári Törvénykönyv 433. és köv. §§-nak rendelkezései szabá­lyozzák. Az egyes rendelkezé­sekből kiindulva a következő esetek foroghatnak fenn: — a szállodai szolgáltatásokat nyújtó szervezetek felelős­sége az elszállásolt polgá­rok által vagy számukra a szervezetbe bevitt használa­ti tárgyakért, — a garázsok vagy a hasonló vállalatok üzemeltetőinek felelőssége a garázsba el­helyezett közlekedési eszkö­zökkel és ezek. tartozékai­val kapcsolatban keletke­zett kárért, — dolgok megőrzésével kap­csolatos tevékenységet foly­tató személyek felelőssége az ilyen tárgyakkal kapcso­latban keletkezett kárért. Az olyan üzemeltetők eseté­ben, akiknek szervezetében rendszeresen dolgokat visznek be vagy helyeznek el, objektív felelősségről van szó. Nem szá­mít, hogy ki okozta a, kárt, a szervezet dolgozója vagy har­madik személy-e. A szervezetbe bevitt vagy elhelyezett dolgok­kal kapcsolatban keletkezett kárt az üzemeltető köteles megtéríteni. A Polgári Törvénykönyv 433. §-ának 3. bekezdése kifejezet­ten elrendeli, hogy az üzemel­tető a törvény által elrendelt felelősség alól nem mentesül akkor sem, ha egyoldalú kije­lentést tesz, hogy elutasítja a felelősséget, vagy ha a káro­sulttal megállapodást köt. Ez­zel kapcsolatban meg kell je­gyezni, hogy a szervezet nem mentesül a felelősség alól, ha pl. üzemében kifüggeszt egy táblát, hogy a „szervezetben elhelyezett dolgokért felelőssé­get nem vállalunk“. Az ilyen kijelentés ellentétben áll a Polgári Törvénykönyv idézett rendelkezéseivel. A kárfelelősség törvényes előfeltétele: a) hogy a kár a szállodai szol-, gáltatásokkal, illetve a ga­rázs üzemeltetésével össze­függő szolgáltatásokkal, vagy olyan tevékenység el­látásával kapcsolatban jöj­jön létre, amelynek során használati tárgyak elhelye­zésére kerül sor. Például az olyan szervezet is kárfelelősséggel tartozik, ame­lyik az elszállásolás mellett gépkocsik garázsolésát is vál­lalja. Ilyen szervezetek pl. a szállodák, amelyek saját gará­zsokkal rendelkeznek. Ilyen létesítmények közé tartoznak továbbá az őrzött parkolóhe­lyek, autocampingek stb. Hasz­nálati tárgyak elhelyezésére kerül sor az éttermekben, ká­véházakban, vendéglőkben, bor­bély- és fodrászüzemekben, egészségügyi létesítményekben, sportstadionokban, strandfür­dőkben, színházakban, mozik­ban, üzemi étkezdében stb. b) A kár az olyan használati tárgyakkal kapcsolatban kell, hogy keletkezzék, amelye­ket a szervezetbe bevittek, vagy az erre kijelölt helyen, vagy a szokásos helyen he­lyezték el. Olyan jogviszonyokról lesz szó, amelyek a szállodai szol­gáltatások biztosítása során a bevitt használati tárgyakhoz fűződnek, illetve a garázsok üzemeltetése során a közleke­dési eszközökhöz,» illetve ezek tartozékaihoz. A dolgok rend­szeres elhelyezésével kapcsola­tos tevékenység során a dolgok elhelyezésére kijelölt vagy a szokásos helyen elhelyezett dolgokhoz fűződik jogviszony. Amennyiben a polgár nem saját használati tárgyát vitte a szállodába, vagyis nem olyan tárgyat, amely tulajdonát ké­pezte, a dolog ennek ellenére védelem tárgyát képezi. Az sem lényeges, hogy a használati tár­gyat a polgár maga vagy szá­mára más személy vitte a szál­lodába. A garázs vagy a parkolóhely üzemeltetője felei a garázsban vagy a parkolóhelyen elhelye­zett gépkocsiért és ennek tar­tozékaiért (pl. a pőtkerékért, benzintartályért, szerelővasa­kért stb.). Az adott esetben nem képezik védelem tárgyát a gépkocsiban elhelyezett olyan dolgok, amelyek nem képezik a gépkocsi tartozékát (pl. fe­hérnemű, fényképezőgép, köny­vek, stb.). A Polgári Törvénykönyv 433. §. 2. bekezdése értelmé­ben elhelyezett használati tár­gyak az olyan dolgok, amelye­ket a polgár rendszerint a szolgáltatásokkal kapcsolatban helyez el a szervezetben (vagy­is lemond közvetlen felügye­letükről). Ennek tipikus esete, amikor a polgár a vendéglőben elhelyezi kabátját. Ott, ahol a dolgok elhelyezésére külön he­lyet jelöltek ki (pl. ruhatár) ezt igénybe kell venni, külön­ben az üzemeltető mentesül kárfelelőssége alól. c) További feltétel, hogy a kár a jogosult személy dolgával kapcsolatban keletkezzék. Az üzemeltetők különböző kategóriái szerint jogosult személy: 1. a szállodai szolgáltatásó­­kat nyújtó szervezetek eseté­ben az a személy, aki a szál­lodában van elszállásolva és aki a szervezet helyiségébe a dolgot bevitte ( vagy aki szá­mára a dolgot bevitték), 2. a garázsokat vagy a ha­sonló üzemeket üzemeltetők esetében az a személy, aki a szervezettel megállapodott a közlekedési eszköz elhelyezé­sére vonatkozóan és aki a gép­kocsit valóban elhelyezte a ga­rázsban (a parkolóhelyen), 3. az olyan szervezetek ese­tében, amelyek tevékenységé­vel dolgok elhelyezése függ ösz­­sze, azok a személyek, akik a szokásos módon jöttek az üzembe és azzal a szándékkal helyezték el ott dolgaikat, hogv igénybe vegyék az üzem szolgálatait. A szervezet az ön esetében is felel az elveszett kabátért. A kártérítési igényt a Polgári Törvénykönyv 433. és köv. § § -ai szerint az üzemvezető­nél érvényesítse, mégpedig ha­logatás nélkül, legkésőbben azonban 15 napon belül az­után, hogy a kárról értesült. Amennyiben kárát a törvényes határidőn belül nem érvénye­síti, kártérítési igénye megszű­nik.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents