Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-26 / 25. szám

-SZABAD FÖLDMŰVES 1971. június 26. ]ШЫ( A munkafeltételek egységes rendezése A Német Demokratikus Köztársaság mezőgazdaságában a kooperációs kapcsolatok fejlődésével párhuzamo­san számos probléma merül fel, ame­lyek nem korlátozódnak csupán a gazdaság tegíletére. Az együttműkö­dő mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek között ugyanis nagyon különbö­zőek és eltérőek a munkafeltételek, valamint az egyes szociális juttatások és szolgáltatások iránti igények is. Ezek a különbségek bizonyos mérték­ben a kooperációs kapcsolatok fé­­kezői is lehetnek a növénytermesz­tésben, mivel az egyforma munka kü­lönböző jutalmazása vagy pedig a szabadság, illetve egyéb szociális jut­tatás eltérő igénye nem alakit ki ked­vező légkört a kooperációs kapcsola­tok további fejlődésére. Ezért az NDK mezőgazdasági szövetkezetei jelenleg rendkívüli gondot fordítanak a mun­kafeltételek, valamint a szociális adottságok egységes kialakítására. Az NDK északi részén az anklami Új helyzet a gépkocsik körül A személygépkocsik új, alacsonyabb szabadpiaci ára, az első 8000 VÁZ 2101 Zsiguli behozatala még ez évben a Szovjetunióból, az átírási illetmé­nyek csökkentése a használt kocsik eladásakor lényegében olyan intézke­dések összessége, amely hatással van a gépkocsikereskedelem fejlődésére, s ugyanakkor a már várt további fejlődés távlatát vetíti. A gépkocsik szabadpiaci árának leszállítása elsősorban azt jelenti, hogy e piacon az árszint lassan ugyan, de feltartóztathatatlanul meg­közelíti az utalványra vásárolható gépkocsi kárát. Emellett az utalvány­ra vásárolható gépkocsik ára stabi­lizált és jelenleg ezt úgy értelmez­hetjük, mint egy határértéket, ame­lyet előbb-utóbb úgyis el kellene ér­nünk a kétféle piac nélkül is. Ter­mészetesen ez csak feltevés, és ne­héz előrelátni, mi lesz majd egy-két év múlva ... Tavaly a piacra 80 ezer személy­­gépkocsi került, az idei évben 113 ezerrel számolnak, és az ötödik öt­éves terv végéig az irányelvek sze­rint évente 170 ezer gépkocsit vásá­rolhatnak majd az érdeklődők. Az egyre növekvő külföldi behozatal kö­vetkeztében rövidesen megváltozik a hazai gyártmányú és a külföldről importált gépkocsik aránya: ez évben még a hazai gyártmányú gépkucsik lesznek túlsúlyban — összesen 83 ezer, a körülbelül 50 ezer külföldi kocsival szemben —, de már mond­juk két év múlva, a belföldi és a külföldi kocsik aránya egyensúlyba kerül, sőt az ötödik ötéves terv utol­só esztendejében a hazai gyártmányú személygépkocsik mennyisége a szo­cialista országokból behozott gép­kocsik számánál jóval kisebb lesz. Hiszen csak a Zsiguli gépkocsikból az ötéves terv időszakában 125 ezer darabot hozunk be — s ez a gép­­kocsimennyiség önmagában is tekin­télyes. Bizonyára érezhetően befo­lyásolja majd a hazai gépkocsipiac helyzetét. De már ma is, amint azt egyes je­lek mutatják, hazai gépkocsiiparunk komoly vetélytársra talált a Zsigu­likban. E szovjet gyártmányú, kor­szerű és minden kényelemmel ren­delkező gépkocsik ára a szabad pia­con 65 ezer korona lesz. Már ez ma­gában is nem egy kérdést állít majd hazai gépkocsiiparunk elé. Gyengébb kivitelű hazai gépkocsijaink árát ren­dezni kell. A gépkocsipiacon előre­láthatólag várható fejlődés még egy komoly kérdést vet fel. A legújabb statisztikai adatok szerint jelenleg negyedmillió gépkocsivásárlásra zá­rolt betétet tartanak nyilván ország­szerte. De vajon mennyi ezek közül az igazán komoly érdeklődő, komoly vásárló — és vajon hányán állnak csak úgymond a sorban? Mivel ma egyéb lehetőség nincs, egyelőre csu­pán ezt a feltételezett gépkocsivásár­lási szándékot lehet számításba ven­ni. Viszont előbb vagy utóbb keres­kedelmünknek ebben a kérdésben is rendet kell teremtenie. (—en) járás fvleetzow községében már há­rom éve hat mezőgazdasági szövet­kezet folytat kooperációs termelést. Több mint 5000 hektáron közösen folytatnak növénytermesztést. A koo­perációs társulás e hat tagja azon­ban lényegesen különbözik egymás­tól, nemcsak földterületét, hanem gazdasági színvonalát, közös jövedel­mét illetően is, s így az egyes szö­vetkezetekben a tagok munkajutalma, valamint szociális feltételei még a közelmúltban is lényegesen külön­böztek egymástól. Az együttműködés előkészítésének idejében a társulás tagjait képező szövetkezetek igyekez­tek erejükhöz mérten egységes szint­re hozni a teljesítménynormákat, és a munkajutalmak összegét is. Sike­rült elérniük azt, hogy pzok a szö­vetkezeti tagok, akiket saját szövet­kezetükből a kooperációs társulás keretén belül a társulás növényter­mesztésébe küldtek munkára, egysé­ges jutalmazásban részesültek. Ennek ellenére azonban a tagsá­got képező szövetkezetek között lé­nyeges különbségek maradtak, első­sorban a szociális kérdések megol­dását illetően. A társulás irányítását végző tanács tehát azt javasolta a szövetkezetek vezetőségének, hogy egységes alapokon dolgozzák ki a szövetkezetek munkaalapszabályát, amelyben rendeznék többek között a szövetkezeti tagok szociális feltéte­leit és szociális igényeit is. Az egy­séges, új munkarend javaslatát ez­után az összes társszövetkezet tag­gyűlésén jóváhagyták. Az új munkarend például egysége­sítette a fizetett szabadság megadásá­nak feltételeit. A szövetkezeti tagok szabadságigénye ezek szerint évente 12—14 nap attól függően, hogy a szövetkezeti tag milyen mértékben vesz részt a közös munkában. A sza­badság idejére Nzetett munkajutal­mat az előző időszakban elért átlag­­kereset alapján számítják ki. Lénye­gében ehhez hasonló feltételeket alakítottak ki az NDK legtöbb mező­­gazdasági termelőszövetkezetében is. A kooperációs társulásban résztve­vő szövetkezetek megegyeztek továb­bá a betegség idejére fizetett táp­pénz egységes rendezésében is, a-Előzö számunkban az NDK kooperációs társulásai által al­kalmazott teljesítmény-elszámo­lás kérdéseiről közöltünk cik­ket. Ehhez a témakörhöz kap­csolódik HANS SPECKERMANN- nak az egységes munkafeltéte­lek kialakítása problémájáról frt cikke, amit az alábbiakban főbb részeiben kivonatosan közlünk. mely a szövetkezeti tag átlagkerese­tének 90 százalékát teszi ki, s ezáltal ugyanolyan, mint a népgazdaság töb­bi ágazataiban dolgozók táppénz­illetménye. Említést érdemel egy szo­ciális jellegű további meghatározás is. Az új munkarendbe olyan pontot Iktattak, amely szerint a kórházban kezelt szövetkezeti tagot munkatársi látogatás keretében a kórházban fel­keresik. Ha a szövetkezeti tag 14 napnál tovább van kórházi kezelés­ben, úgy vagy csoportvezetője, vagy a szövetkezet elnöke, illetve ennek helyettese felkeresi a kórházban, és apró ajándékkal lepi meg. A kórházi látogatást minden hat hétben megis­métlik. Egységesen rendezték a szövetke­zeti tagok rendkívüli jutalmazását fontos családi események és jubileu­mok alkalmából. Így például házas­ságkötés esetén, ezüst- vagy arany­lakodalom megünneplésekor a szö­vetkezeti tag 40 márka értékű aján­dékot kap. A többgyermekes csalá­dok 50 márka különjutalomban ré­szesülnek, ha a gyermek először megy iskolába. De nem feledkeztek meg az idősebb szövetkezeti tagokról sem, akik életük fontos évfordulóin rendkívüli jutalmat kapnak. Az újonnan kidolgozott munkarend biztosítja azoknak a szövetkezeti ta­goknak, akik minősítésük fokozása érdekében tanfolyamokon, iskolázá­sokon vesznek részt, hogy ennek kö­vetkeztében munkajutalmuk ne csök­kenjen. Az iskolázás, illetve tanfo­lyam tartama alatt a szövetkezeti tag munkajutalom-kiesését a szövet­kezet teljes egészében kiegyenlíti. Ezenkívül a szövetkezet fedezi lénye­gében az iskolázással kapcsolatos összes költséget, tandíjat, az étkezés és elszállásolás kiadásait és megté­ríti a könyvek, valamint a többi ta­nulmányi segédeszköz kiadását. Az új munkarend anyagi ösztönzőket is tartalmaz, amelyek a jő tanulmányi eredmény elérésére serkentenek. Az iskola jellegétől és az elért tanulmá­nyi eredménytől függően a szövet­kezet munkarendjébe 400 márkáig terjedő prémiumot állapítottak meg. Az új munkarend a szövetkezeti ta­gok személyes szükségleteit is igyek­szik maradéktalanul kielégíteni. Ezek szerint például minden szövetkezeti család igényt tarthat a szövetkezet fogataival, illetve traktoraival nyúj­tott segítségre, ami fogatok esetében 24 óra, traktoros szállítás esetében 12 óra terjedelmű segítségre vonat­kozik. Ez a segítség teljesen ingye­nes. Ezen felül a szövetkezet rezsi áron más gépeket is bocsáthat tagjai rendelkezésére, amennyiben ezeket a gépeket pillanatnyilag a saját gaz­daságában végzett munkára nem használja fel. A szövetkezeti tagok csekély illetmény ellenében tűzifáju­kat is felfűrészeltethetik. A szociális és munkafeltételek egy­séges rendezése tehát jelentős mér­tékben hozzájárul a szövetkezeti ta­gok életszínvonalának általános fel­javításához. Az egységes rendezésnek köszönhető, hogy a neetzowi koope­rációs társulás gazdálkodásában ed­dig Is kiváló eredményeket tudott felmutatni. (en) Túltelített az EGK sertéspiaca Az angol sajtóvéleiuények szerint a Közös Piacnak, hogy megakadá­lyozza a sertéshús árának csökkené­sét, a következő hónapokban bősége­sen szubvencionálni kell a vásárlást. A Financial Times azt jósolja, hogy az EGK sertéshúspiacán a térítmé­­nyek minden eddiginél nagyobbak lesznek. Ennek oka az úgynevezett „sertésciklus“ — a piacnak sertés­hússal való túltelítettsége, illetve a piaci hiány váltakozása —, aminek kö­vetkezményeit már hosszabb ideje sínylik a tagországok sertésteny&sz­­tői. A sertéskínálat a jelek szerint áp­rilisban és májusban kulminált. A tagországok ez idő alatt 20 000—30 000 tonna sertéshúst vásároltak fel, azzal a céllal, hogy 5—6 hónap múlva dob­ják majd csak piacra. Az intervenciós időszak tartama a kilátásba helye­zett intézkedések sikerétől függ, de nem remélhető, hogy a sertéspiacon a helyzet a nyár vége előtt meg­javul. Egyébként a Közös Piacon be­lül az idén a terv szerint 9,2 százig lékkai nő a sertésvágás, azaz a ta­valyi 60,1 millió tonnáról 65,7 millió tonnára emelkedik. A különös báró EUROPA ELSŐ AGRO-METEOROLÓGIAI OBSZERVATÖRIUMÄRÖL Krásno (magyarul Széplaknak ne­vezték) nem nagy község Partizánské közelében. Vasúti állomása nincs, a cipőgyártás híres városából autóbu­szon lehet csak megközelíteni. Vajon kinek jutna eszébe, hogy a kis falu­nak nagy mezőgazdasági jelentősége van és hogy itt létesült annakidején Európa első agrometeorológiai obszer­vatóriuma. Megérdemli, hogy múltját egy rövid cikkben felidézzük. Tesz­­szük ezt annál inkább, hiszen tavaly volt alapítójának 130. születési év­fordulója. Krásno földesurai először az Odes­­calchi, majd a Migazzi, utánuk a Frie­­senhoff család. Az utóbbi német ne­vű bárói család oroszországi eredetű volt, és közeli rokonságban állt Pus­kinnal, a nagy orosz költővel. E csa­ládnak volt sarja Friesenhoff Ger­gely is, akit a messze környéken ál­talában „különös bárónak“ neveztek. Friesenhoff Gergely 1840-ben szü­letett, s minthogy ez a családban ha­gyomány volt (a család több tagja diplomata pályára ment), elvégezte a jogot. A jog azonban sohasem volt szívügye. Kiskorától a föld és a gaz­dálkodás érdekelte. Ezért elvégezte még Magyaróváron a mezőgazdasági akadémiát és otthon megtelepedett. Először Nedanovcen, majd Krásnon gazdálkodott. Itt lett belőle a „külö­nös báró“. 1913-ban, 73 éves korában halt meg. A Nyitna megyei gazdasági egyesü­let alelnöke volt, s mint kitűnő gaz­dálkodó nagyon jól tudta, milyen je­lentős tényező a gazdálkodásban az időjárás. Egész életét annak szentel­te, hogy az akkortájt még eléggé primitív és kezdetleges műszerei se­gítségével eljusson a helyes időjárás­előrejelzéshez, amit a gazdálkodás­ban felhasználhat. Már 1866-ban nedanovcei birtokán meteorológiai megfigyelő állomást létesített, rendszeresen mérte a csa­padékot és ellenőrizte a légnyomás változásait. Kiváló agroflzikus volt. Ténykedésének első éveiben kapcso­latot teremtett a magyarországi me­teorológiai intézet igazgatójával, dr. Schenzel Guidóval, akinek nagyon megtetszett a báró munkássága és nedanovcei állomását bekapcsolták az ország hivatalos hálózatába, má­sodfokú meteorológiai megfigyelő ál­lomásként, bár anyagilag ez nem so­kat jelentett, és a felszerelés na­gyobb részét továbbra is saját zsebé­ből a „különös báró“ fedezte. A köz­pont csupán egy Fortin-féle légnyo­másmérőt és egy August-féle pszich­­rométert adott, míg Friesenhoff maga vette az ombrométert és a szél­jelző készüléket, sőt maga állított fel egy Schönbein-fél© ozonométert és egy párolgásmérőt. A nedanovcei állomás tehát 1873-tól mint hivata­los meteorológiai állomás működött a „különös báró“ irányítása alatt. Dr. Schenzel 1876-ban személyesen is megtekintette az állomást, és meg­elégedésének adott kifejezést. Hogy­ne adott volnál Hisz közben a báró saját költségén két kollekció termo­métert rendelt és felszereltetett egy Robinson-féle anemométert. A döntő fordulat azonban 1880-ban következett be. Ebben az esztendő­ben tartották meg Bécsben a nemzet­közi agrometeorológiai konferenciát. Báró Kemény Gábor, akkori magyar földművelésügyi miniszter a „különös bárót“ küldte ide az ország küldöt­teként, mint Magyarország legjobb mezőgazdasági-meteorológiai szakem­berét. Friesenhoff a konferencián nemcsak, hogy eredményesen képvi­selte az ország érdekeit, hanem Eu­rópában az első volt, aki e konferen­cia határozatát meg is valósította. A konferencia ugyanis azt határozta, hogy az egyes küldöttek javasolják kormányuknak agrometeorológiai ob­szervatóriumok felállítását. Friesen­hoff felajánlotta, hogy állomását ag­rometeorológiai obszervatóriummá építi át. Pénztárcáját most sem saj­nálta és a költségekhez néhány ha­ladóbb gondolkodású földbirtokos is hozzájárult. így már 1881 januárjá­ban készen állt Európa első agro­meteorológiai obszervatóriuma, amely 1883-tól Krásnon már teljes üzemben volt, ahová Friesenhoff maga is át­költözve, kiépítette. így vált e kis falu Európa agrometeorológiájának történetében híressé. Friesenhoff azonban nem állt meg ennyinél, és további megfigyelő állo­másokat létesített, nagyobbára saját költségén. így két másodfokú állo­más létesült, éspedig Nyitrán és Prie­­vidzán, harmadfokú állomások Bá­­novcén és Zemianské Kostolariyban, míg Dolný Kemenecen és Veiké Úher­­cén negyedfokú megfigyelő állomás működött. Friesenhoff nemes idealiz­musa több állomásvezetőt is anyagi áldozatokra serkentett, annál is in­kább, mivel híre ment, hogy a „kü­lönös báró“ már egész vagyonát az agrometeorológiára költötte. Az or­szág területén 600 viharmegfigyelő állomást épített ki, az aratások ide­jén meteorológiai táviratokban tájé­koztatta a gazdákat a várható időjá­rásról, valamint „meteorológiai ka­lendáriumot“ is adott ki, mely ha­vonta kétszer, sőt később háromszor adott időjárás-előrejelzést. Persze a nyomdát is ő maga állíttatta fel saját költségén Krásnon. A nyomtatványok német, magyar és szlovák nyelven jelentek meg. 1,2 MILLIÓ TONNÁS RIZSTERMÉS ff A Szovjetunió rizstermelése a legutóbbi ötéves terv során megháromszorozódott. 1970-ben 1,2 millió tonnát arattak. Ezzel a Szovjetunió belföldi rizsszük­ségletét saját termeléséből tel­jes mértékben fedezni tudja. Oj rizsföldeket telepítettek a Vol­ga deltájában, a Don partján, Kazahsztánban, és a Primőrje partvidékén. A Szovjetunióban jelenleg kí­sérletek folynak a rizstermelés automatizálására. Így például Eszak-Kaukázusban 12 500 hek­táron automatikus -berendezé­sek szabályozzák az öntöző­­rendszerek vízállását. • MENNYIRE SZENNYEZETT A BALTI-TENGER? Kifutott egy lengyel óceánkutató hajó a gdynlal kikötőből, hogy kivizs­gálja a Balti-tenger szennye­zettségét. Erről a tengerről azt tartják, hogy a legszennyezet­tebb tenger a világon. Tizenkét tudós fogja elvégezni a bonyo­lult fizikai, vegyi és biológiai elemzést. • egymillió Eves ele­fánt MARADVÁNYAIRA BUK­KANTAK. Pratola Peligna olasz városkában a temető kibővíté­sén dolgozó munkások egy ős­kori elefánt kövületére bukkan­tak. A régészek feltevése sze­rint egy millió éves. Ormánya két méter hosszú, átmérője 58 centiméter. A szakértők meg­állapították, hogy ez a fajta elefánt nagyon elterjedt volt egymillió évvel ezelőtt Dél- Olaszországban. 6 POLGÁRMESTEREK A VI­LÁGVÁROSOK PROBLÉMÁIRÓL. Tokió kormányzója jövőre meg­hívja a japán fővárosba New York, Moszkva, London és Pá­rizs polgármesterét, hogy véle­ményt cseréljenek a levegő szennyeződéséről és a nagyvá­rosok egyéb problémáiról. Re­ményét fejezte ki, hogy Peking polgármestere is csatlakozni fog a tanácskozáshoz. Az obszervatórium még a Hold tu­dományos megfigyelésével is foglal­kozott. Működését akkor szüntette be, amikor a „különös báró“ anyagilag teljesen tönkrement. Neve azonban ekkor már közismert volt. Nemcsak a hazai obszervatóriumokkal, Ögyallá­­val, Herénnyel és Kalocsával állt kapcsolatban, hanem Béccsel, Trieszt­tel, Fiúméval, Pétervárral, Moszkvá­val, Londonnal, Koppenhágával, Ró­mával, Párizzsal, sőt amint levele­zéséből kitűnt, Rio de Janeiróval és San Salvadorral is. Friesenhoff több tudományos müvet is írt az agrome­teorológia tárgyköréből. Ma még áll az az épület, ahol dolgozott. A krás­­noi kis „emlékszobában“ sok szemé­lyes tárgya őrzi a „különös báró“ emlékét. MÄRTONVÖLGYI LÄSZLÜ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents