Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-26 / 25. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1971. június 26. Ara 1,— Kčs XXII. évfolyam, 25. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója ÉRETTEK LETTEK A holnapra is gondolni kell Az elmúlt napokban tartották a „főpróbát“ a mezőgazda­­sági műszaki középiskolákban is. Negyvenegy technikumból 1812-en léptek a vizsgáztató bizottság elé, s vallottak a négy-, azaz inkább a tizenhárom éves munkájuk eredményeiről. A hat magyar nyelvű mezőgazdasági irányzatú középiskolában több mint 200 diák érettségizett. A dunaszerdahelyi technikumban (Dun. Streda) az idén 11 fiú és ugyannyi lány tett hitvallást tudásá­ról. Legtöbben bizakodóan, felemelt fővel léptek a vizsgáztatók elé, mert a szlovák és a magyar nyelvből az Írásbeli vizsgák aránylag jól sikerül­tek. Bár ottjártunkkor még a bizott­ság nem mondta ki az „ament“, a ta­nárok úgy vélekedtek, talán minden­kinek sikerül. A diákok holnapjáról már gondos­kodtak. Mindenkire szükség van, sőt kevés a középkáder. Sajnos, a lányok válogatósak, és öten nem fogadták el a fölkínált állást. A dunaszerda­helyi iskolából öten készülnek főis­kolára, s közülük többen a Magyar­óvári Agrártudományi Főiskolán sze­retnék tovább folytatni tanulmányai­kat. Hogy miért éppen ott? Mert még mindig komoly gondot okoz a szlo­vák nyelv tudása. Ügy látszik, az alapfokú iskolákban napjainkban is kevés gondot fordítanak a minden szempontból fontos nyelv elsajátítá­sára. A komáromi technikum falai között majdnem egyszerannyian, az A és В osztályból 42-en vizsgáztak az elmúlt héten. A „szép nemből“ 14-en tettek tanúvallomást érettségükről. Komá­romban is a nyelvek okozták a na­gyobb gondot. A szakvizsgák már sokkal jobban sikerültek. Talán a szervezései birkóztak meg a legne­hezebben a végzős diákok. Gyakor­latban az érettségizők általában jók voltak, csak a gyengébb nem képvi­selői — bár tudták, mit kell csinálni — esetenként fizikailag képtelenek voltak a feladatot megoldani. A jónevű komáromi technikumból 16-an szeretnék tovább folytatni ta­nulmányaikat. Ebből 14-en a Nyitral Mezőgazdasági Főiskolán. Az elhe­lyezésnél szintén a lányokkal van gond. Az igazgatóhelyettes a követ­kezőket mondta: „Más járásokba is kérnek tőlünk szakembereket. A Du­­natőkési Állami Gazdaságba három technikust szerettek volna Komárom­ból. Igaz, csak fiúkat.“ Mácsik Kál­mán, a bagotai szövetkezet elnöke az érettségiztető bizottság tagja félig komolyan, félig tréfásan ezt a meg­jegyzést tette: „Kiforr a bor, megbíz­nak a kacsák, és férjhezmennek a lányok, s máris nincs szakember.“ Talán egy kicsit eltúlzott ez a vé­lemény, de van benne valami igaz­ság. Az egyik ismerős említette, ihogy az ő évfolyamukból érettségiző hat lány közül már egy sem dolgozik a mezőgazdaságban, viszont a 27 fiúból legtöbben már komoly funkciókat töltenek be. Ebben az évben több az érettségiző fiúk száma, mint a lányoké. A gya­korlat és a mezőgazdasági üzemek irányítóinak véleménye szerint ez he­lyes, mert az „érett“ lányok közül még mindig kevés az olyan talpra­esett, aki komolyabb funkciót be tud­na tölteni a szövetkezetben avagy az állami gazdaságban. Ennek ellenére furcsa elképzelések vannak a mező­gazdasági műszaki középiskolákkal kapcsolatban. A dunaszerdahelyi tech­nikumban például két osztály nyílik szeptemberben, egy ökonómiai irány­zatú és egy általános (32—32 tanuló­val). Az irányszámok szerint mind­össze két fiú felvételét engedélyezik. Komáromban szintén két általános irányzatú osztály van (növényter­mesztés és állattenyésztési szak). Ott (Folytatás a 2. oldalon.) Nagy az izgalom az érettségiző diákok kö­zött. Először a kérdés tudásának pillanatában dobban meg erősebben a diákok szíve. Pálin­kás Etelkának (komáromi technikum) csalódást lehetett leolvasni az arcáról. A má­sik képen Lelkes István (Dunaszerda­­hely) látható, aki alaposan felkészült, mielőtt a bizottság elé lépett. A sókszelőcei (Selice) Latics János szlovák nyelvből érettsé­gizik. A negyedik képen azok a diáklányok láthatók, akik felszabadultan nevetnek, mert sikerült az érettségijük. Aki mindenkiért szur­kol, az Barczi András mérnök, a duna­szerdahelyi technikum igazgatóhelyettese. Ü szeretné a legjobban, ha mindenkinek kivá­lóan sikerülnének a vizsgái. A legkevesebb veszteséggel gyűjtik a termést A kanyargós Ipoly mentén az átmeneti záporok bizony sok mezőgazda­­sági üzemben tönkretették a lucerna első termését. Ezek után viszont jó volt hallani a Busái (Bušince) EFSZ-ben, hogy a lucerna első kaszálását egy szem eső nélkül gyűjtötték a „Moravia“ silótornyokba. Ezt Ján M о - r a v č í к mérnök főagronómus újságolta. Összesen 600 tonna jó minőségű takarmányt gyűjtöttek be a lucernatábláről. Örömmel, jó érzéssel szemlélődtünk a nagyon korszerűen kiépített gazdasági udvaron, ahol igazán példás rend uralkodik. A traktorok egy­más után vontatták be a hat nagy befogadóképességű pótkocsit, ame­lyekbe a réten begyűjtőgép fújatta nagyra szecskázva a réti szénát. A drót­hálóval ellátott, tágas félszerbe pedig szénafújó juttatta a jőszagú, igazán jőminőségű szénát. Három agronómussal is találkoztam egyszerre. Az egyik a már említett Ján Moravéík, a másik J a n c s 6 Béla segédagronómus, a harmadik pedig Kovács László, aki ugyan jelenleg a gazdasági udvar vezetője, de 15 évig agronómus volt. Csupa olyan újdonságot, információt tudtam meg tőlük, amelyek arról tanúskodnak, hogy a Busái EFSZ-ben igazán magas szintű a munka szervezése, és az egyesítés után még jobban ki tudják használni a szervezőképességgel, valamint szaktudással rendelkező káde­reket és a gépeket is. A korábban is jő eredményeket felmutató efsz-hez még hozzácsatolták a múlyadi és rieékai szövetkezetét. Ogy látszik a tár­sulás bevált, mert a termelési eredmények nem mindennaposak. A „másfélévtizedes“ agronómus úgy véli, hogy ilyen termés még nem ígérkezett a falu határában. Ez egyrészt az időjárásnak, másrészt a jó munkaszervezésnek és ésszerű gazdálkodásnak köszönhető. A kukoricát például művelés szempontjából a gabonák közé sorolják, mivel vegyszeres gyomirtást alkalmaznak, tehát nem dolgoznak kézi erővel. Hogy a tagok gondtalanabbul vehessenek részt a közös munkában, a háztáji földet közösen művelik, és így főleg a csúcsmunkák idején nem hivatkozhatnak arra, hogy a háztájiban kell dolgozniuk. A legjobb munkásokat megfele­lően díjazzák. Ha valaki ünnepnapon vagy vasárnap dolgozik, egyszer­­annyi bért kap. Eddig, mivel a munka sürgetett, minden vasárnap dol­goztak. Jancsó Béla agronómus szintén nagyon elégedett a termelési eredmé­nyekkel. Ö is az idejében és jól végzett munkának könyveli el a sike­reket. A közelben állomásozó szovjet katonák is nagy segítséget nyújta­nak nekik mind fizikai munkában, mind szakmai téren, Idén is szovjet kombájnosok segítenek a begyűjtésben. Ha szükség van rá, naponta negy­venen is eljönnek. Bizony, így aratás előtt, a nagy munkák dandárjában az 1300 hektáros efsz tagsága igazán példás munkát végez. A gépek indulásra készen. Be­tonlapokkal ellátott félszerek várják a gabonát ideiglenes szárításra, úgy­hogy őket meglepetés nem érheti. Balia József Magasan a terven felül A mezőgazdaság teljesíti társadalmi feladatát A mezőgazdasági dolgozók alapvető feladatai közé tarto­zik a lakosság élelmiszerellá­tásának biztosítása. Ez nagyon igényes feladat, s ezért öröm­teljes, ha teljesíteni tudják. Napjainkban már nem a ki­­zsákmányolók jólétét, igényeit elégítjük ki, hanem a dolgozó népét, s ezért az a cél, hogy minél többet és olcsóbban ter­meljünk. Ezt akkor tudjuk va­lóra váltani, ha minden mun­kahelyen betartjuk a fegyelmet, ha maximálisan kihasználjuk a munkaidőt, helyesen szervez­zük a munkaversenyt és a me­zőgazdasági üzemek, valamint az ott dolgozók teljesítik vál­lalt kötelezettségeiket. Az igényes feladatok teljesí­tése érdekében nem szabad be­lenyugodnunk az eddig elért eredményekbe, hanem köves­sünk el mindent a munka töké­letesítéséért és keressük az új lehetőségeket a nagyobb ter­melési eredmények eléréséhez. Az érsekújvári (Nové Zámky) járásban a mezőgazdasági üze­mek többsége tudatosította a feladatokat az élelmiszerellá-' tás érdekében, s nemcsak telje­sítik, hanem jelentősen túllé­pik azt. Ez kitűnik abból is, hogy az állattenyésztési termé­kek eladási tervét az év első négy hónapjában minden muta­tóban túlteljesítették az 1970-es év hasonló időszakához viszo­nyítva. A májusban megtartott érté­kelés alapján a feladatok tel­jesítése az állattenyésztési ter­mékek eladásában a következő­képpen alakult: a húseladást 114,1 százalékra teljesítették a járásban, vagyis a múlt év ha­sonló időszakához hasonlítva 19 370 mázsával adtak el töb­bet a közellátásnak. A marha­húseladást 120 százalékra, a sertést 110,8 százalékra, és a baromfit 117,7 százalékra telje­sítették. A tej eladását a kitű­zött nagyobb feladatok ellenére is sikerült 100 százalékra telje­síteni, a tojáseladást pedig 116-ra. Az elért jó eredmények a szö­vetkezetekben és állami gazda­ságokban dolgozók odaadó munkájának az eredménye. örvendetes, hogy az eladott áru minősége is sokat javult az utóbbi időben. A nemrégiben megtartott fe­lülvizsgálás és a foganatosított intézkedések a feladatok to­vábbi teljesítése érdekében megteremtik a lehetőséget, hogy az állattenyésztésben kitűzött egészévi feladatokat is túltel­jesítsük. Ha az állattenyésztési termé­kek felvásárlási tervét túl is teljesítettük járásunkban, nem lehetünk elégedettek néhány mezőgazdasági tizemben, ame­lyek ezen a téren lemaradtak. A húseladást nem teljesítette a pozbai, a helembai (Chlaba), a baracskái (Bardoňovo) és a sikenickai szövetkezet. A tej­eladással pedig a bíííai, a llpo­­vái, a podhájskéi, a palárikovói és még több mezőgazdasági üzem maradt le. Az említett üzemekben nincs nagy lemara­dás,'fontos, hogy a lehetőségek ésszerű felmérése nyomán mi­előbb tegyenek intézkedéseket a hibák eltávolítására. Szükséges, hogy a lemaradt mezőgazdasági üzemekben a pártalapszervezetek vezetőségei megtárgyalják a tagsággal és a felelős funkcionáriusokkal az adott helyzetet, s időben, ne az év végén állapítsák meg, hogy a terv nem lett teljesítve, Azokban a mezőgazdasági üze­mekben, ahol a tervet magasan túlteljesítik, fontos a jó ered­ményeket elérő dolgozók mun­kamódszereit nyilvánosan pro­pagálni, és méltányolni odaadó tevékenységüket. Eddig csak nagyon kevés esetben történt meg, hogy a magasan túltelje­sített tervvel foglalkoztak vol­na a különféle szervek, szer­vezetek és propagálták volna hogy mások is levonják belőle a tanulságot. Közeledünk a félév végéhez, ezért feltétlenül szükséges, hogy ahol nem voltak kellő­képpen értékelve az elért ered­mények, és a lemaradás okai, azt minél előbb tegyük meg a mezőgazdaságban dolgozók, az egész társadalmunk megnyug­tatására. Ing. PAVEL HUDEC a járási pártbizottság titkára

Next

/
Thumbnails
Contents