Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-06-19 / 24. szám

1971. június 19. .SZABAD FÖLDMŰVES .15 aszno; TVDNMAMK A kézi­­tűzoltó­­készülé­­kekről Két héttel ezelőtt lapunk 22. számában írtunk már néhány kézi tüzoltókésziilék használatá­ról. Akkor külső munkatársunk e cikkét helyszűke miatt nem tudtuk teljes egészen közölni, ezért az alábbiakban most hoz­zuk a cikk befejező részét. Az NDK-ból származó kézi bro­­midoltó készülék ugyanaz, mint a ml tetraklóros készülékünk, csu­pán a töltet más, melynek párol­gó képessége két és félszer na­gyobb a tetraklórénál. Több nagy­ságban készül — 1 kg és 4 kg töl­tettel — hatótávolsága vízszintes irányban 5—7 méter. Oltóhatása abból áll, hogy az igen gyorsan elpárolgó folyadék párái hatszor nehezebbek a levegőnél és elzár­ják a levegő érintkezését az égő agyaggal. Nagyon jól használható elektromos berendezések, kábelek, könnyen gyúló folyadékok, olajok, zsírok, viasz, kátrány stb. tüzelnél. Nem használható pincékben, ki­csiny és nem szellőztethető, vagy rosszul szellőztethető helyiségek­ben — nem használható szesz ol­tására sem — párái mérgező hatá­súak, hosszabb ideig hatva mér­gezést okozhatnak. Használatának módja: ugyanaz mint a ml tetraklór készülékein­ké, az állványból kiemelve minél közelebb visszük a tűzhöz és a szelepkerék balraforgatásával hoz­zuk működésbe. Lényeges tudni, hogy a készülék működése szük­ség szerint megszakítható és a megszakítás után a készülék újból használható addig,, amíg tartalma teljesen ki nem ürül. Az oltóhatá­sa páráiban, s nem a folyadékban van! Az NDK-ból származó kézi por­oltó tűzoltókészülék használatban eltér az eddig használt hazaitól. Két nagyságban használjuk, a P 12 (Pi 12) 12 kg töltettel, a XP jelzésnél 6 kg-os töltettel. A szó­rás hatósugara 4—6 m. A nagyobb, 12 kg tartalmú készülék СОг-ot tartalmazó acélpalackja kívülről kapcsolódik a készülékhez, úgy­hogy tartalmát bevezető cső szál­lítja a készülékbe, a 6 kg tartal­mú készüléknél а CO2 ugyancsak magasnyomású acélpatronban van a beütőszerkezettel ellátott záró­födél alatt magában a készülék­ben. A gumicső és a lövőke minden irányba lehetővé teszi a por szó­rását, a nagyobbik készüléket le­állítjuk a főidre, ahol a szükség szerint könnyen mozgatható, át­helyezhető, míg a kisebbik készü­léket az oltás egész tartama alatt kézben kell tartani. A pisztolyos lövőke azt a célt szolgálja, hogy závárának megnyitásával és elzá­rásával a készülékben fokozódik a nyomás, nyomáslngadozás lép fel, aminek hatására a závár új­bóli megnyitásánál erős profelhő tódul ki a lövőkén (3—13 atm. nyomás keletkezik). A kisebb — 8 kg-os — készüléket úgy hozzuk működésbe, hogy állványából ki­emelve a lehető legközelebb visz­­szük a tűhöz, a készüléket a táró­fedél beütőszerkezetével a föld felé fordítjuk, majd a beütőszer­kezetet mérsékelt földhöz való le­ütéssel beütjük a készülékbe. Egyik kezünkben tartjuk az így működésbe hozott készüléket, s a másik kezünkben pedig a piszto­lyos lövőkét fogluk. A nagyobb készüléket — 12 kg­­osat — szintén kiemelve állványá­ból minél közelebb visszük a tűz­höz s ott leállítjuk a földre. Egyik kezünkbe fogjuk a pisztolyos lö­vőkét s ^ másik kezünkkel balra elcsavarjuk az acélpaleckon levő szelepkereket. (A szelepkereket hiába fogjuk esetleg visszacsavar­ni, a készülék működését nem tudjuk megszakítani vele). A ké­szülékek működését nem lehet megszakítani! Tehát ha egyszer működésbe hoztuk, akkor a ké­szülék egész tartalmát ki kell ürí­teni. A készülékek olthatása abban áll, hogy a keletkezett porfelhő részben megakadályozza a levegő útját az égő anyaghoz, részben a meleg hatására keletkező gázok — szénsav — elzárják a levegő érintkezését az égő anyaggal. Kiválóan alkalmas égő ruhane­műk és iratok oltásánál, továbbá nagyon jól oltja a benzint, ola­jat, zsírókat, szilárd és nem izzó anyagokat és az elektromos be­rendezéseket. Nem szabad használni szerves eredetű por állagú anyagok füzé­nél, mint pl. ahol lisztpor, szén­por, textilpor van, mivel felkeveri a port, mely a levegővel bizonyos arányban keveredve veszedelmes robbanó elegyet alkothat. E két készülék a nálunk hasz­nálatban levő poroltókészülékek­től — általában a gyakorlatban azt használjuk — abban különbö­zik, hogy üzembehelyezése a sze­lepkerék balra csavarásával tör­ténik és a szelepkerék nagyobb vagy kisebb nyitásával szabályoz­zuk a kilővelő porfelhő erősségét, s ami a lényeges, a készülék mű­ködését a szelepkerék visszafelé csavarásával, tehát elzárásával meg tudjuk szakítani, viszont ha kell, meg tudjuk nyitni. Illetve újból működésbe tudjuk hozni a készüléket, s ezt .annyiszor ismé­telhetjük, amíg töltet van a ké­szülékben, illetve CO2 a készülék acélpalackjában. Magukon a készülékeken fel van tüntetve még az is, hogy a készülék tartalmára való tekintet­tel fagymentesek-e vagy sem. Ez azt Jelenti, hogy a készüléket le­het-e olyan helyen tárolni, ahol a hőmérséklet nem csökken alább, mint a készüléken feltüntetett fagymentességi határérték. Végezetül fel kell hívni minden dolgozó figyelmét arra, hogy e ké­szülékek a tűz keletkezésénél, észrevételénél szolgálnak a tűz tovaterjedésének, megakadályozá­sára, illetve oltására. A kézi tűz­oltókészülékeket mindig aszerint kell megválasztani, hogy milyen helyiségben, környezetben és mi­lyen anyagok tüzének oltására fogjuk használni. A kézi tűzoltó­készülékeket mindig védeni kell az időjárás külső behatásaitól, fe­déllel, szekrénykével. A készülé­kek rendszeres ellenőrzését is be kell biztosítani éspedig aszerint, hogy a készülékeket milyen tűz­veszélyes helyen tartjuk készen­létben, a szabadban csakis —30 °C-ig fagyállókat, nem fűtött he­lyiségben pedig —15 °C-ig fagy­állókat lehet elhelyezni. Azon készülékeket, melyek ál­landóan nyomás alatt vannak, mint a tetrachlór, bromid, szén­­savhó-oltó, védjük a sugárzó hő hatásától is, és ezért ezeket nem szabad fűtőtestek közelében sem elhelyezni. Az elmondottakkal szerettem volna hozzájárulni a mezőgazda­­sági dolgozók figyelmének felhívá­sával a munka biztonságának fo­kozásához a mezőgazdasági üze­mekben, ami a tűzveszélyek csök­kentését illeti. Még van rá lehe­tőség, idő, hogy a legfontosabb tűzvédelmi előírásokkal, hirdet­ményekkel megismerkedjünk és Ismereteinket iskolázás keretében átadjuk a mezőgazdaságban dol­gozók legszélesebb körének. SÜMEGH LAJOS Noввз ÁCSOK A kézifék is fontos A kézifék a legtöbb személy­autóban csak két kereket fékez — egy okkal több, hogy beállítá­sát, hatásosságát gyakrabban, pél­dául minden szerviz alkalmával ellenőriztessük. Mire való a kézi­fék? A kézifék rendszere függet­len a fő fékrendszertől, s általá­ban mechanikus megoldású. A modern autókban kettős fékkört találunk: ez azt jelenti, hogy az első és hátsó fékek külön-külön vezetékkörből kapják a fékolajat, illetve a féknyomást. Ha tehát hiba keletkezik valamelyik kör­ben, ott a tartalék, illetve az ép kör. Ha pedig mindkettő felmond­ja a szolgálatot, a kézifék hatásos működésében reménykedhetünk. Ez persze a 100 km/óra sebesség­gel futó kocsit nem tudja ugyan­olyan féktávon belül megállítani, de mégiscsak lefékezi a sebessé­get és ad valami biztonságot, il­letve csökkenti a baleseti veszélyt, vagy annak súlyos kimenetelét. A kézifék nemcsak fékezésre, hanem elsősorban az autó rögzí­tésére való. Fontos ez akkor is, ha az autó vízszintes pályán, út­testen parkol, vagy pedig olyan helyen várakozik, ahol a kerekek rögzítése nélkül könnyen gurulni kezd. Különösen olyan helyeken veszélyes az autó lassú nekigu­­rulása, ahol például tilos állású lámpáknál kell várakozni és az autó hátrafelé indulhat el. Ilyen­kor gyakori a mögöttünk álló ko­csival való összekoccanás, a lám­pasérülés stb. Meredekebb lejtőn viszont nem elég a kézifék behú­zása, a biztonság kedvéért tegyük sebességbe a váltót, de mindenek­előtt kődarabbal, faékkel támasz­­szűk ki a hátsó kereket. Az első kerék alá nem ajánlatos támaszt helyezni, mivel a kormányzott ke­rék könnyen kifordul. Vigyázni kell arra, hogy a gyen­ge kéziféket a sebességváltó nem pótolja. Ha a kézifék nem fog tisztességesen, az 1-es, illetve 2-es fokozatba, vagy a hátrameneti fo­kozatba tett váltó a kocsi súlyából származó egész terhelést mindösz­­sze néhány togaskerékfog viseli. A sorrend tehát az, hogy előbb a hatásos kézifékkel megállítjuk, rögzítjük a járművet, biztonság kedvéért támaszt helyezünk (első­sorban lejtőn) a hátsó kerekek alá és a váltót is bekapcsoljuk. Lejtőn a kormányzott kerekeket nőm kifelé, hanem a járdaszegély­hez fordítjuk el. A kéziféket rend­szerint az gyengíti, hogy elfelejt­jük kiengedni indítás előtt. Ezt el kell kerülni, mert nemcsak a fék­pofákat égeti le, hanem ez a mo­tort és a tengelykapcsolót is ron­gálja. (F.j Ismét a gyorshajtás Űlabb áldozatokat, anyagi páro­kat követelt a meggondolatlanul kockázatos gyorshajtás. Gyakori kép az ilyen — sajnos — ország­sainkon. Pedig egy kts megfon­toltság, elővigyázatosság mellett a kidöntött fa ma már hús árnyat adó zöld lombkoronával gyönyör­ködtetné az arra haladót és a gép­kocsi — néhány perccel később talán — épségben érkezett volna meg utasaival céljához. (Foto: Ordódy) Lényegesen csökkentették a gépkocsik árát és a használt kocsik átírási illetményeit A közelmúlt napokban a Szövet­ségi Kormány legújabb rendelke­zéséből értesültünk, amely szerint egyes gépkocsik szabadpiaci árát lényegesen leszállították. E rendelkezés szerint a VÁZ 2101 — Zsiguli nevű szovjet személygép­kocsik (amelyeket előreláthatólag a harmadik negyedévben vásárolhatnak meg az érdeklődők), a szabad piacon vásárolható gépkocsik közé sorolták, és kereskedelmi árukat 65 ezer koro­nában szabták meg. Leszállították a hazai gépkocsik kiskereskedelmi árát. A Skoda 110 L árát 69 ezerről 63 000 koronára csökkentették, a lengyel gyártmányú Fiat 125P gépkocsi 1300 ccm köbtartalmú motorral 75 ezer helyett csak 65 ezer koronába, ugyan­ez a típus 1500 ccm-es motorral 80 ezer helyett 70 ezer koronába kerül. Ugyancsak csökkentették az olasz gyártmányú Fiat gépkocsik árát, és­pedig az 500-as személygépkocsi ára 49 ezerről 45 ezerre, a 850-esé 69 ezerről 59 ezerre csökkent. Az emlí­­.tett gépkocsik árleszállítása vissza­menőleg 1971. jűnitis elseje után vá­sárolt gépkocsik árkülönbözetét a Mo­­totechna n. v. mindazoknak a vásár­lóknak visszatéríti, akik e gépkocsi­kat ez év Június elseje után vásárol­ták. A Szövetségi Kormány 1971. június 14-i hatállyá! lényegesen csökkentet­te a használt kocsik átírási költségeit is. Mivel a gépkocsik szabadpiaci ára jelentősen csökkent és az új árak nagyon megközelítik az utalványra vásárolható gépkocsik kiskereskedel­mi árait, értelmetlenné vált az a ko­rábbi rendelkezés, amellyel a gép­kocsikkal üzérkedők mértéktelen nye­részkedését a használt kocsik na­gyobb átadási illetményei segítségével kívánták kiküszöbölni. Az új, lényegesen kisebb átírási Illetmények előreláthatólag kedve­zően befolyásolják majd az új kocsik fokozottabb vásárlását, mivel sokan azért nem vettek új gépkocsit, mert öregebb, használt kocsijukat a ko­moly átírási illetmény miatt, vásárló hiányában nem tudták megfelelő ösz­­szegért eladni. Az átírási illetmény csökkenése leg­szembetűnőbben a Skoda kocsiknál mutatkozik meg, amelyeknél az át­írási illetmény ez év június 14-től 600 korona lesz, tekintet nélkül a gépkocsi korára. Eddig az átírási illetmény az egyéves kocsik eladása esetében 18 ezer korona volt. A többi személygépkocsit három csoportba so­rolták. Az első csoportba tartoznak a Simca (1301 és 1501-es típus) sze­mélygépkocsik, amelyeknek átírási illetménye a kocsi korától függően HIRDESSEN ÖN IS LAPUNKBAN! változik. Az egyéves kocsi 'után 14 ezer, kétéves kocsiért 12 ezer, a há­romévesért 10 ezer, a négyévesért. 6000 és az ötéves kocsiért 3000 koro­na átírási illetményt kell fizetni. A második csoportba tartoznak a Ford Cortina, Saab, Fiat 850, Volga, Tatra 603 típusú kocsik. Az illetmény itt is a gépkocsi korától függően vál­tozik, éspedig az 1—5 éves kocsiknál 10 ezer, 8000, 6000, 4000 illetve 2000 korona lesz. A harmadik csoportba sorolták a többi márkájú személygépkocsit, mint pl. a Wartburg, Trabant stb. kocsikat, és az illetmény ezeknél a kocsi kora szerint 5000, 4000, 3000, 2000, illetve 1000 korona lesz. Az említett illetmények az olyan kocsik átírási költségére vonatkoznak, amelyéket 1969. június 10-e előtt, il­letve utalványra 1969. június 9-e után vettek. A motorkerékpárok átírási illetmé­nye továbbra is változatlan marad, éspedig az 50 ccm köbtartalmú motor­kerékpároknál 20 korona, a nagyobb köbtartalmú motorkerékpárok, riksák, háromkerekű Velorex-ek átírása ez­után is 200 koronába kerül. (ob) APRÓHIRDETÉS • § 1202 STW (dodávka) generáljavítás után eladó. Cím: F. J., Komárno, sídlisko V., bl., Ic/íl. ф fókarban levő zongora olcsón eladó. Cím: A szerkesz­tőségben, „Zongora“ jeligére.

Next

/
Thumbnails
Contents