Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-29 / 21. szám
s Herbicidek alkalmazása a szőlészetben A szőlőtermelők gyakran fordulnak hozzánk azzal a kéréssel, hogy adjunk szaktanácsokat a szőlő gyomirtó herbicldjeinek helyes alkalmazására. Erre az alábbiakban adjuk meg a választ. Az Idén többféle herbicidet alkalmazhatnak a szőlőtermelők a gyomok Irtására. Ilyen a SIMAZIN (bolti neve Gesatop 50, Herbex és Hungarin DX), SÉMPAROL (30 százalék atrazínt, 11,5 százalék metylklórfenoxy-propión-savat és 5,2 százalék 2, 4, 5, WP-tryklórfenoxyl-ecetsavat tartalmaz], PARAQÜAT (bolti nevén Gramoxone) és a granulált PREFIX (10 százalék hatóanyaga 2,6 diklórbiobenzamid). A Gesatop 50 a svájci Geigy cég gyártmánya, a Herbexet a Bratisíavai J. D. Vegyi Művek állította elő, a a Hungazin DT viszont behozatal Magyarországról. A Semparol szintén a Geigy cég készítménye, a Gramoxone az angliai Plant Protecion ISI cégé. A Prefix-et kezdetben a Shell cég hozta forgalomba, most licencium keretén belül a ludwigshafeni BASF (NSZK) állítja elő. Az 1971-es évben nálunk a Prefix nincs az engedélyezett gyomirtók jegyzékében. 1968-ban Svájcban és Dél- Franciaországban a Prefix és Casoron (Philips—Duphar cég) a szőlőn perzselést okoztak. A gyártó vállalat bevonta a nevezett herbicidet és a kárt megtérítette. Mindkét készítményt 1968 tavaszán használták nagyon magas éghajlati hőmérséklet mellett és a keletkező vegyi párák főleg az alacsony vezetésű szőlő levelét megkárosították. A BASF 1969-től kezdte meg ismét a Prefix előállítását és nagyon ajánlja igénybevételét azzal az utasítással, hogy kora tavasszal alkalmazzuk, amikor a bőmérséklet még alacsonyabb fokon mozog. Granulált változata kézi vagy háti szórók, kis vetőgépek használatát teszi lehetővé. Idén ezt a készítményt nem hoztuk be, de az 1968-as szállítmányokból még van egyes raktárakon. A többi: Semparol, Gramoxone, Gesatop 50, Herbex és Hungazin DT megfelelő mennyiségben áll rendelkezésünkre. A megfelelő herbicidek kiválasztása. A herbicidek kiválasztásánál főként az előforduló gyomnövények határozzák meg a leghatásosabb kiválasztását. A Simazin egymaga alkalmas a magról szaporodó gyomnövények elpusztítására, évelő gyomok esetében hasznos a Simazin és Semparol kombinációja. Úgyszintén alkalmas évelő gyomok Irtására a granulált Prefix (100—120 kg/ha). A ml körülményeink között a 8 kg/ha mennyiségű Simazin nem pusztítja el az alábbi gyomokat: apró szulák (Convolvulus arvensisL.), ürömfélék (Artemissia], Kakukktorma (Cardaria drahaL.), nem teljes hatású a Simazin a tarackbúzára (Agropyron repens L.), közönséges kakaslábffire (Echinochloa crusgalli), csillagpázsitra (Cynodon dectylon), ujjasmuharokra (Dtgiteria) és a vadmuharokra (Setaria). Hatása korlátozott még egyes otyan gyomok ellen, amelyek kisebb mennyiségben fordulnak elő szőlőskertjsinkben. A Simazint még a szőlő rügyfakadása előtt kell hasznosítani. A Prefix (6 kg/ha) nem irtja a következő évelőket: fokhagyma (Allium), farkasalma (Aristoloehia clametitis L.), erdei szélfű (Mercurialis perennis L.j. Az utolsó ellenálló a Frefix-el szemben még 10 kg/ha alkalmazásánál is. . A 8 kg/ha Semparol nem hatásos a kakukktorma és a kölesfélékre (Pannicum). A Gramoxone az egyszikűeket pusztítja, a széleslevelű változatokat is. HároA-négy, esetleg hat hét (az esőtől függően) a növények ismét regenerálódnak. Az egyes készítmények alkalmazása: SIMAZIN. — Kora tavasszal, még a szőlő fakadása előtt alkalmazzuk. Elkésett használat esetében fennáll az a veszély, hogy a talaj felszínén marad, a tavaszi esőkkel nem Jut a feltalaj rétegeibe. Simazint a talajban a humusz megköti. A szőlőben történő alkalmazása előtt el kell távolítanunk a tőkék harmatgyökereit, mert rajtuk keresztül a méreganyag felszívódhat. A mérgezés tünetei a levéllemezen megjelenő foltok, de a levélnyelek is elszíneződhetnek (sárgulás). A Simazint vízben oldva permetezők segítségével juttatjuk a talajra. Először megállapítjuk, mennyi vizet fogyasztunk el egy ár bepermetezéséhez, s ezt átszámítjuk egy ha-ra. Általában 600—1500, sőt 2000 liter víz szükséges egy hektár terület permetezéséhez. Nagyon fontos, ha erre mód van, hogy eső előtt alkalmazzuk, esetleg nedves földre juttassuk a Simazint. Ha e herbicíd hoszszabb ideig a föld tetején marad — eső hiányában — a nap sugarainak hatására rövidesen a hatóanyagok felbomlására kerülhet sor. Kisebb terület gyomtalanítására öntöző kannát Is alkalmazhatunk. Á permetanyag elkészítése a következő: A meghatározott mennyiségű Simazin először kisebb mennyiségben vízben feloldjuk. Permetezőbe a szükséges víznek csak negyedét-felét készítjük el, majd szitán keresztül hozzáöntjük az oldott herbicidet. Állandó keverés mellett öntjük fel a permetezőt. Egész talajfelület permetezése csak a sűrű — gyalogművelésű — szőlőkertekben jöhet számításba. A magasvezetékes, Simazint és Semparolt csak 3—4 évesnél idősebb telepítésen hasznosíthatunk. Ugyanúgy Prefixet is csak 4 éven tűi alkalmazhatunk. Ha a szőlő kivágását tervezzük, már az előző két évben nem használjuk a nevezett herbicideket, főleg Simazint. SEMPAROL. Szőlővirágzás után alkalmazzuk — június végén, július elején — főleg olyan helyeken, ahol a Simazin nem pusztította ki az évelő gyomokat. Elkészítése hasonló, mint a Simaziné. Alacsonyabb hőmérsékleten, szélmentes Időben permetezünk. A herbicíd nem juthat a levelekre és csak alacsony nyomású permetezőket alkalmazhatunk. Középkötött talajok esetében a megválasztott koncentráció 8 kg/ha. A szőlő károsodása felléphet Semparol alkalmazása esetében olyankor is, ha az év nagyon csapadékos és a herbicíd nagyobb talajmélységbe mosódik be. Ä permetezéshez alkalmazott eszközöket, permetezőket használatuk után a következőképpen tisztítjuk: 1 hl vízbe 200 g aktív szenet teszünk és éjjelre a permetezőben hagyjuk, majd utána jól kimossuk a gépet és a permetezésnél használt tárgyakat. Granulált PREFIX. Alkalmazására még nincsen megfelelő vetőgépünk, azért a talajon kézzel kell elszórni. Mivel á bőrt marja, gumikesztyűt alkalmazunk. Szélmentes időben nagy sortávú szőlészetekben helyes, ha a sorköz közötti részt mechanika! úton, kultiválással gyomtalanítjuk, s csak a tőkesorok sávjait (kb. 50 cm) permetezzük Simazínnal. Ilyenkor azonban nagyon ügyelnünk kell a valóban bepermetezett terület pontos átszámítására, nehogy nagyon erős legyen a koncentráció. Az alkalmazott mennyiség megválasztására nyújt segítséget az alábbi táblázat; szórjuk a talajra és jól begereblyézzük. Kora tavasszal — még rügyfakadás előtt — használjuk alacsony hőmérsékletű időben. Minél több humuszt tartalmaz a talaj — kötődik a humuszhoz — annál jobb hatást érünk el vele. 150 kg fiánál nagyobb mennyiségű granulált Prefix már hátrányos lehet a levelek fejlődésére. GRAMOXONE. Hasznosítása után a talajban nem marad vissza káros anyag, azért fiatal ültetésekben is hasznosítható (esetleg a kivágásra szánt telep utolsó évében Is J. Alkalmazott mennyisége: 3—6 kg/ha. Kedvező hatást érünk el, ha á permetvízbe még Agral 90 jelzésű lágyítót is teszünk. A perraetanyagból nem juthat sem a levelekre, sem a fürtökre, mert ezek hatására elhalnak. Alkalmazása után 24—28 óra alatt elhalnak a gyomok, azonban ez erősebb gyökerűek később még regenerálódhatnak. Egyes csapadékdűs években a sorközök sarabolása szinte lehetetlen, ilyenkor kedvező a Gramoxone alkalmazása. Az elpusztult gyomnövények árnyékolják a talajt és fékezik annak erózióját. Ezt a herbicidet néhány szakember elveti rövid ideig tartó hatása miatt, de egyesek éppen kiemelik előnyeit: a talajban nem marad hátra használata után káros anyag, de nem befolyásolja a talajképző folyamatokat чт. PETER RÁGALA mérnök, a Szőlészeti és Borászati Kutatóállomás dolgozója A herbicid-szükséglet kg/ha abban az esetben, ha különféle sortávoknál is csak 50 cm széles sávon permetezünk (a sortávok cm-ben) 188 280 220 250 275 300 4 1,1 1,0 8,9 0,8 0,7 0,6 « 1.7 1,5 1,4 1,2 1,0 0 9 8 2,2 2,8 1.8 1,6 1,4 1,3 10 2.8 2.5 2,3 2,0 1,8 1,6 Az alkalmazott herbicíd mennyisége kg/ha TÖBB MÉHÉSZTŐL hallottam már, hogy könnyebb lenne méhészkedői, ha senki sem tartana állományában rabló méheket. A tapasztalt méhészek régóta tudják, bogy rabló fajta méhek nincsenek, de minden méhcsalád rablóvá válhat, ba nincs elég legelője. Ilyenkor onnan gyűjt, ahová hozzáfér. Természetesen előbb az erős családok kezdik meg a rablást és a védekezésre képtelen, anyátlan és gyenge családokat támadják meg. Minél silányabb valahol a legelő, minél nagyobb a hordástalan időszak, annál nagyobb a méhek rablási hajlandósága. Nagy hiba lenne ilyenkor a jó szerencsére várni, bogy a rablás magától megszűnik. Első teendőnk a rablás megelőzése a következő intézkedések végrehajtásával: a gyenge család egyesítése, az anyátlan család anyásítása, továbbá az álanyás család felosztása. Ezenkívül a jő méhlegelőre történő vándorlás vethet véget a rablásnak. A családok etetése nem gyengíti a rablás erősségét, hanem fokozza, még akkor is, ha az eleséget éjszakára adjuk a családnak. Az etetés csak akkor lehet eredményes, ha a rablást előbb megszüntettük. Minél nagyobb egy család gyűjtési ösztöne jó hordás idején. annál nagyabb a rablásra való hajlandósága hordástalan időben. Minél nagyobb, illetve erősebb a család, annál hajlamosabb a rablásra. Nem a rablásra hajlamos méheket kell megfékeznünk, hanem azokat az okokat számoljuk fel, amelyek a rablást kiváltották. Példának leírok egy érdekes esetet. Szomszédunk megvárta a hordás végét két legerősebb családjával, mert akkor szeretett volna pergetni. Boldogan figyelgette a keretléctöl keretlécig befedett mézes Iépeket. Nekem pedig számtalanszor mondogatta: „Láttál már ilyet, äeskös?“ Bizony én is sokszor mondtam édesapámnak, várjunk a pergetéssel, míg az az emlékezetes eset nem történt. A szomszéd előbb elszedte mindkét családtól a mézeskereteket és lerakta méhesünk sarkához. Mire a pergetőt és a pergetésre szánt helyiséget ki takarította, a méznek hűlt helye volt. A szomszéd engem gyanúsított, hogy talán tréfából kicseréltem a mézes kereteket üresekre, de mikor alaposabban körülnézett, látta, bogy két családnnkból, amelyek a rablást elkövették, még akkor is úgy jártak a méhek, mintha rajzáshoz készülődnének. Mikor kibontottuk a „tettes“ családok mézkamráját, csodálkoztunk egy nagyot. A két nappal előbb kipergetett lépek telistele voltak. Utána megszűnt a rablás, a két család elégedett volt az eredménnyel. Ősszel, amikor nincs, tavaszszol, amikor még nem kezdődött el a hordás, leghajlamosabbak a méhek a rablásra. Ahol pedig már tavasszal általánossá vált a rablás, alig “J tart egy kis szünetet — legfeljebb gazdag gyűjtés idején — RABLÓ azután újra kitör és addig tart, míg a méhész kellő intézkedéssel ezt meg nem akadályozza. Az erős családokat nem bántják a rablók. A nagyobb erő elől menekülnek, de a gyengéket megtámadják. Először nem támadnak, csak lopva hordják a mézet, de amikor a kis család védekezni kezd, ók is támadnak. A harc vége felé az anyát is megölik, de sohasem azzal kezdik, ahogy egyesek gondolják. Hordástalan időben kutató méhek ( rendszerint öregek) keresik fel az olyan gyenge családokat, amelyek nem, vagy alig védekeznek. Ilyenek az anyátlan, álanyás és egyéb gyenge családok. Nehezebb náluk a védekezés akkor is, ha a család alsó kijárúval bír, mikor a méhek zöme távolabb tartózkodik, maga a kijáró pedig teljesen önzetlen. A rablók a megtámadott kaptárban lerágják a bepecsételt mézes lépek fedeleit, megtámadják a fiasítást, annak a fedelét is felbontják, és a sok morzsaíékot a kaptár fenekére szórják. Egyszóval kíméletlen munkát végeznek. Az olyan kaptárokban, ahol nagy a kijáró, vagy máshol is akad rés, a rablók munkája könnyebb, mert megoszlik a védelem. MÉHEK Ha a rablók első támadása sikerrel jár, többed magukkal jönnek a család teljes kirablására. Mikor eggyel végeznek, megtámadják a többit. Ily esetben az erős családokra is sor kerül. Természetesen, minél nagyobb a támadás, ezzel szemben erősebb a védelem, annál több bulla marad a küzdőre ren. A legtöbb esetben reggeltől estig tart a támadás, majd másnap fokozódik. A rablók nemcsak az otthon tartózkodó méheket támadják meg, hanem a munkából hazatérőket is. Azok, mintha idegen kaptárba tévedtek volna, vonakodás nélkül átadják terhüket a támadóknak. Most már a szomszédos családok és azok szomszédjai is észreveszik a könnyű prédát és azon igyekeznek, hogy ők is kivegyék belőle a részüket. Olyan tömegekben jönnek, hogy be sem lérnek a kijárón. Egymással dulakodnak, hogy bejussanak. Mivel nem győzik türelmesen kivárni, míg rájuk kerül a sor, rajtaütnek a szomszéd családokon. Így történik azután, hogy egyetlen gyenge vagy anyátlan család, amelyre rákaptak a rablók, oka lehet az egész állomány pusztulásának. Senki sem védi már a vagyont a hatalomra jutó rablók ellen, sőt az is megtörténik, hogy a kifosztottak is a rablókhoz állnak. Segítenek nekik a vagyon teljes elszállításában. A kifosztott nép azután beké* redzkedik a szomszédukhoz vagy a rablókhoz szegődik. Ha véletlenül megmaradt az anya, azzal együtt költözik ki a kaptárból a család. De nem úgy viselkedik, mint a raj, hogy fára ül, hanem más kaptárra telepszik, rendszerint a rablókéra. Azok leszúrják az anyát, népét pedig rendszerint befogják. A rablott család könnyen felismerhető. A megtámadott kaptárban már kora reggel erősen tódulnak a méhek és napnyugta után is tart a kirepülés, amikor más családok már pihennek. Nagyon sok méhészt csak a rablás figyelmezteti a hordás megszűntére, családja árvaságára és kis családok egyesítésére. Mindig könnyebb a rablás megelőzése, mint az ellene történő védekezés. Rablás esetén az anyátlan családot vigyük pincébe vagy más hűvös helyre és ott anyásítsnk meg. Ha pedig az egész állományra kirtejedt. akkor a jó legelőre történő vándorlás segít a legtöbbet. Kutatást, rablást a sűrűn zárt kaptársorok is eredményezhetik. Ezért ajánlatos, hogy a kertben külön-külön helyezzük el a méhcsaládokat. CSURILLA (ÔZSEF A méhek lefújása Tavaly többféle munkára használtam a háztartási porszívót eredményesen, így például szerszámgép portalanítására a műhelyben vagy disznóperzseléskor. Ez adta a gondolatot, hogy a méhek eltávolítására is kipróbáljam. A régebbi csúszótalpas porszívó alá gumiszőnyeget erősítettem, hogy ezen álljon. A porzsákot eltávolítottam, a gégecsövet — a végén' a réselőcsővel — kifújósra akasztottam. Szigetelt kábellel a porszívót a kaptárig vezettem. Méhészetem kertemben van. Idős korom miatt már vándorlásra nem vállalkozom. Az erdős, változatos vidék így is megfelelő eredményt ad. Kaptáraim rakodók, három fiókkal dolgozom. Kaptárbontáskor a porszívóval többféleképpen próbálkoztam. Először a leemelt fiókot függőleges léputcával oldalára állítottam, és így próbáltam a méhek eltávolítását. Ez nem volt eredményes. A nyitott keretbak aljára ponyvát erősítettem, és a méheket erre fújattam rá. Ez sem vált be. A méhek gyorsan visszaálltak a keretekre, még mielőtt a kaptárba öntöttem volna őket Végül a következő módszert találtam jónak. Feleségem a kijáró irányától balra helyezkedik el a porszívóval, én pedig a jobb oldalon csukott, keréken gördülő keretbakkal, kezemben méhseprővel és füstölővel. Füstölőre leginkább akkor van szükség, ha hordás után pörgetünk. A felső fiókról, melyből pörgetni akarunk, eltávolítjuk a tetőt és rostát majd feleségem a fújást a repülés irányában megkezdi. A réselő csövet nem egészen síkban tartva fokozatosan szorítja lejjebb és tejjebli a méheket az alsó fiókba, én pedig a lefújt Iépeket a zárt keretbakba helyezem. Ha a kiemelt lépen még méhek vannak, a keretet kézben tartva alsó sarkán ügy forgatom a légsugárba, hogy a fújás oldalról érje a még erősen kapaszkodó méheket. A visszamaradókat szükségből méhseprővel távolítom el. Ha a keretek körül erős a repkedés, füstölők. Ä nyitott kaptár fölött nincs jelentős repülés, hiszen itt dolgozunk a porszívóval, a méhek a szelet nem kedvelik, rablásra tehát nem igen van esély. Tapasztalatomat hordástalan időszakról írtam. Amikor bőséges hordás van. az eredmény még jobb, s a munkát egy személy is el tudja végezni. Igaz, hogy a kivitelezéshez szükséges kábel nem olcsó, de a munka sokkal gyorsabb, könynyefjb a seprésnél, s a fújás nem árt a méhsknek. A gépesítésnek egyszerű, kínálkozó módját írtam itt le. Bizonyára van ennél fejlettebb, korszerűbb is, pl. kisebb tégturbtná* megoldás* kisgépekhez való csatlakozás. Kóta Károly