Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-29 / 21. szám

s Herbicidek alkalmazása a szőlészetben A szőlőtermelők gyakran for­dulnak hozzánk azzal a kérés­sel, hogy adjunk szaktanácso­kat a szőlő gyomirtó herbicld­­jeinek helyes alkalmazására. Erre az alábbiakban adjuk meg a választ. Az Idén többféle herbicidet alkalmazhatnak a szőlőterme­lők a gyomok Irtására. Ilyen a SIMAZIN (bolti neve Gesatop 50, Herbex és Hungarin DX), SÉMPAROL (30 százalék atra­­zínt, 11,5 százalék metylklór­­fenoxy-propión-savat és 5,2 szá­zalék 2, 4, 5, WP-tryklórfe­noxyl-ecetsavat tartalmaz], PA­­RAQÜAT (bolti nevén Gramoxo­­ne) és a granulált PREFIX (10 százalék hatóanyaga 2,6 diklór­­biobenzamid). A Gesatop 50 a svájci Geigy cég gyártmánya, a Herbexet a Bratisíavai J. D. Vegyi Művek állította elő, a a Hungazin DT viszont beho­zatal Magyarországról. A Sem­­parol szintén a Geigy cég ké­szítménye, a Gramoxone az angliai Plant Protecion ISI cé­gé. A Prefix-et kezdetben a Shell cég hozta forgalomba, most licencium keretén belül a ludwigshafeni BASF (NSZK) állítja elő. Az 1971-es évben nálunk a Prefix nincs az enge­délyezett gyomirtók jegyzéké­ben. 1968-ban Svájcban és Dél- Franciaországban a Prefix és Casoron (Philips—Duphar cég) a szőlőn perzselést okoztak. A gyártó vállalat bevonta a ne­vezett herbicidet és a kárt meg­térítette. Mindkét készítményt 1968 tavaszán használták na­gyon magas éghajlati hőmér­séklet mellett és a keletkező vegyi párák főleg az alacsony vezetésű szőlő levelét megká­rosították. A BASF 1969-től kezdte meg ismét a Prefix elő­állítását és nagyon ajánlja igénybevételét azzal az utasí­tással, hogy kora tavasszal al­kalmazzuk, amikor a bőmér­séklet még alacsonyabb fokon mozog. Granulált változata ké­zi vagy háti szórók, kis vető­gépek használatát teszi lehe­tővé. Idén ezt a készítményt nem hoztuk be, de az 1968-as szál­lítmányokból még van egyes raktárakon. A többi: Semparol, Gramoxone, Gesatop 50, Herbex és Hungazin DT megfelelő mennyiségben áll rendelkezé­sünkre. A megfelelő herbicidek kivá­lasztása. A herbicidek kiválasz­tásánál főként az előforduló gyomnövények határozzák meg a leghatásosabb kiválasztását. A Simazin egymaga alkalmas a magról szaporodó gyomnövé­nyek elpusztítására, évelő gyo­mok esetében hasznos a Sima­zin és Semparol kombinációja. Úgyszintén alkalmas évelő gyomok Irtására a granulált Prefix (100—120 kg/ha). A ml körülményeink között a 8 kg/ha mennyiségű Simazin nem pusz­títja el az alábbi gyomokat: apró szulák (Convolvulus ar­­vensisL.), ürömfélék (Artemis­­sia], Kakukktorma (Cardaria drahaL.), nem teljes hatású a Simazin a tarackbúzára (Agro­­pyron repens L.), közönséges kakaslábffire (Echinochloa crus­­galli), csillagpázsitra (Cynodon dectylon), ujjasmuharokra (Dt­­giteria) és a vadmuharokra (Setaria). Hatása korlátozott még egyes otyan gyomok ellen, amelyek kisebb mennyiségben fordulnak elő szőlőskertjsink­­ben. A Simazint még a szőlő rügyfakadása előtt kell hasz­nosítani. A Prefix (6 kg/ha) nem irtja a következő évelőket: fokhagy­ma (Allium), farkasalma (Aris­­toloehia clametitis L.), erdei szélfű (Mercurialis perennis L.j. Az utolsó ellenálló a Fre­­fix-el szemben még 10 kg/ha alkalmazásánál is. . A 8 kg/ha Semparol nem ha­tásos a kakukktorma és a kö­lesfélékre (Pannicum). A Gra­moxone az egyszikűeket pusz­títja, a széleslevelű változato­kat is. HároA-négy, esetleg hat hét (az esőtől függően) a növé­nyek ismét regenerálódnak. Az egyes készítmények alkal­mazása: SIMAZIN. — Kora ta­vasszal, még a szőlő fakadása előtt alkalmazzuk. Elkésett használat esetében fennáll az a veszély, hogy a talaj felszínén marad, a tavaszi esőkkel nem Jut a feltalaj rétegeibe. Sima­zint a talajban a humusz meg­köti. A szőlőben történő alkal­mazása előtt el kell távolíta­­nunk a tőkék harmatgyökereit, mert rajtuk keresztül a méreg­anyag felszívódhat. A mérgezés tünetei a levéllemezen megje­lenő foltok, de a levélnyelek is elszíneződhetnek (sárgulás). A Simazint vízben oldva per­metezők segítségével juttatjuk a talajra. Először megállapít­juk, mennyi vizet fogyasztunk el egy ár bepermetezéséhez, s ezt átszámítjuk egy ha-ra. Általában 600—1500, sőt 2000 liter víz szükséges egy hektár terület permetezéséhez. Na­gyon fontos, ha erre mód van, hogy eső előtt alkalmazzuk, esetleg nedves földre juttassuk a Simazint. Ha e herbicíd hosz­­szabb ideig a föld tetején ma­rad — eső hiányában — a nap sugarainak hatására rövidesen a hatóanyagok felbomlására kerülhet sor. Kisebb terület gyomtalanítására öntöző kan­nát Is alkalmazhatunk. Á permetanyag elkészítése a következő: A meghatározott mennyiségű Simazin először ki­sebb mennyiségben vízben fel­oldjuk. Permetezőbe a szüksé­ges víznek csak negyedét-felét készítjük el, majd szitán ke­resztül hozzáöntjük az oldott herbicidet. Állandó keverés mellett öntjük fel a permete­zőt. Egész talajfelület permetezé­se csak a sűrű — gyalogműve­lésű — szőlőkertekben jöhet számításba. A magasvezetékes, Simazint és Semparolt csak 3—4 évesnél idősebb telepíté­sen hasznosíthatunk. Ugyanúgy Prefixet is csak 4 éven tűi al­kalmazhatunk. Ha a szőlő kivágását tervez­zük, már az előző két évben nem használjuk a nevezett her­­bicideket, főleg Simazint. SEMPAROL. Szőlővirágzás után alkalmazzuk — június vé­gén, július elején — főleg olyan helyeken, ahol a Simazin nem pusztította ki az évelő gyomo­kat. Elkészítése hasonló, mint a Simaziné. Alacsonyabb hő­mérsékleten, szélmentes Időben permetezünk. A herbicíd nem juthat a levelekre és csak ala­csony nyomású permetezőket alkalmazhatunk. Középkötött talajok esetében a megválasz­tott koncentráció 8 kg/ha. A szőlő károsodása felléphet Sem­­parol alkalmazása esetében olyankor is, ha az év nagyon csapadékos és a herbicíd na­gyobb talajmélységbe mosódik be. Ä permetezéshez alkalmazott eszközöket, permetezőket hasz­nálatuk után a következőkép­pen tisztítjuk: 1 hl vízbe 200 g aktív szenet teszünk és éjjelre a permetezőben hagyjuk, majd utána jól kimossuk a gépet és a permetezésnél használt tár­gyakat. Granulált PREFIX. Alkalma­zására még nincsen megfelelő vetőgépünk, azért a talajon kézzel kell elszórni. Mivel á bőrt marja, gumikesztyűt alkal­mazunk. Szélmentes időben nagy sortávú szőlészetekben helyes, ha a sorköz közötti részt mechanika! úton, kulti­válással gyomtalanítjuk, s csak a tőkesorok sávjait (kb. 50 cm) permetezzük Simazínnal. Ilyen­kor azonban nagyon ügyelnünk kell a valóban bepermetezett terület pontos átszámítására, nehogy nagyon erős legyen a koncentráció. Az alkalmazott mennyiség megválasztására nyújt segítsé­get az alábbi táblázat; szórjuk a talajra és jól bege­reblyézzük. Kora tavasszal — még rügyfakadás előtt — hasz­náljuk alacsony hőmérsékletű időben. Minél több humuszt tartalmaz a talaj — kötődik a humuszhoz — annál jobb ha­tást érünk el vele. 150 kg fiá­nál nagyobb mennyiségű gra­nulált Prefix már hátrányos le­het a levelek fejlődésére. GRAMOXONE. Hasznosítása után a talajban nem marad vissza káros anyag, azért fiatal ültetésekben is hasznosítható (esetleg a kivágásra szánt te­lep utolsó évében Is J. Alkalma­zott mennyisége: 3—6 kg/ha. Kedvező hatást érünk el, ha á permetvízbe még Agral 90 jel­zésű lágyítót is teszünk. A per­­raetanyagból nem juthat sem a levelekre, sem a fürtökre, mert ezek hatására elhalnak. Alkal­mazása után 24—28 óra alatt elhalnak a gyomok, azonban ez erősebb gyökerűek később még regenerálódhatnak. Egyes csapadékdűs években a sorközök sarabolása szinte lehetetlen, ilyenkor kedvező a Gramoxone alkalmazása. Az el­pusztult gyomnövények árnyé­kolják a talajt és fékezik an­nak erózióját. Ezt a herbicidet néhány szakember elveti rövid ideig tartó hatása miatt, de egyesek éppen kiemelik elő­nyeit: a talajban nem marad hátra használata után káros anyag, de nem befolyásolja a talajképző folyamatokat чт. PETER RÁGALA mérnök, a Szőlészeti és Borászati Kutatóállomás dolgozója A herbicid-szükséglet kg/ha abban az esetben, ha különféle sortávoknál is csak 50 cm széles sávon permetezünk (a sortávok cm-ben) 188 280 220 250 275 300 4 1,1 1,0 8,9 0,8 0,7 0,6 « 1.7 1,5 1,4 1,2 1,0 0 9 8 2,2 2,8 1.8 1,6 1,4 1,3 10 2.8 2.5 2,3 2,0 1,8 1,6 Az alkalmazott herbicíd mennyisége kg/ha TÖBB MÉHÉSZTŐL hallottam már, hogy könnyebb lenne mé­hészkedői, ha senki sem tarta­na állományában rabló méhe­­ket. A tapasztalt méhészek régóta tudják, bogy rabló fajta méhek nincsenek, de minden méhcsa­lád rablóvá válhat, ba nincs elég legelője. Ilyenkor onnan gyűjt, ahová hozzáfér. Termé­szetesen előbb az erős családok kezdik meg a rablást és a vé­dekezésre képtelen, anyátlan és gyenge családokat támadják meg. Minél silányabb valahol a legelő, minél nagyobb a hor­­dástalan időszak, annál na­gyobb a méhek rablási hajlan­dósága. Nagy hiba lenne ilyenkor a jó szerencsére várni, bogy a rablás magától megszűnik. El­ső teendőnk a rablás megelő­zése a következő intézkedések végrehajtásával: a gyenge csa­lád egyesítése, az anyátlan család anyásítása, továbbá az álanyás család felosztása. Ezen­kívül a jő méhlegelőre történő vándorlás vethet véget a rab­lásnak. A családok etetése nem gyengíti a rablás erősségét, ha­nem fokozza, még akkor is, ha az eleséget éjszakára adjuk a családnak. Az etetés csak ak­kor lehet eredményes, ha a rablást előbb megszüntettük. Minél nagyobb egy család gyűjtési ösztöne jó hordás ide­jén. annál nagyabb a rablásra való hajlandósága hordástalan időben. Minél nagyobb, illetve erősebb a család, annál hajla­mosabb a rablásra. Nem a rab­lásra hajlamos méheket kell megfékeznünk, hanem azokat az okokat számoljuk fel, ame­lyek a rablást kiváltották. Példának leírok egy érdekes esetet. Szomszédunk megvárta a hordás végét két legerősebb családjával, mert akkor szere­tett volna pergetni. Boldogan figyelgette a keretléctöl keret­­lécig befedett mézes Iépeket. Nekem pedig számtalanszor mondogatta: „Láttál már ilyet, äeskös?“ Bizony én is sokszor mondtam édesapámnak, vár­junk a pergetéssel, míg az az emlékezetes eset nem történt. A szomszéd előbb elszedte mindkét családtól a mézeske­reteket és lerakta méhesünk sarkához. Mire a pergetőt és a pergetésre szánt helyiséget ki takarította, a méznek hűlt he­lye volt. A szomszéd engem gyanúsított, hogy talán tréfából kicseréltem a mézes kereteket üresekre, de mikor alaposab­ban körülnézett, látta, bogy két családnnkból, amelyek a rablást elkövették, még akkor is úgy jártak a méhek, mintha rajzáshoz készülődnének. Mi­kor kibontottuk a „tettes“ csa­ládok mézkamráját, csodálkoz­tunk egy nagyot. A két nap­pal előbb kipergetett lépek te­listele voltak. Utána megszűnt a rablás, a két család elégedett volt az eredménnyel. Ősszel, amikor nincs, tavasz­­szol, amikor még nem kezdő­dött el a hordás, leghajlamo­sabbak a méhek a rablásra. Ahol pedig már tavasszal ál­talánossá vált a rablás, alig “J tart egy kis szünetet — legfel­jebb gazdag gyűjtés idején — RABLÓ azután újra kitör és addig tart, míg a méhész kellő intézkedés­sel ezt meg nem akadályozza. Az erős családokat nem bánt­ják a rablók. A nagyobb erő elől menekülnek, de a gyen­géket megtámadják. Először nem támadnak, csak lopva hordják a mézet, de amikor a kis család védekezni kezd, ók is támadnak. A harc vége felé az anyát is megölik, de soha­sem azzal kezdik, ahogy egye­sek gondolják. Hordástalan időben kutató méhek ( rendszerint öregek) keresik fel az olyan gyenge családokat, amelyek nem, vagy alig védekeznek. Ilyenek az anyátlan, álanyás és egyéb gyenge családok. Nehezebb ná­luk a védekezés akkor is, ha a család alsó kijárúval bír, mi­kor a méhek zöme távolabb tartózkodik, maga a kijáró pe­dig teljesen önzetlen. A rablók a megtámadott kap­tárban lerágják a bepecsételt mézes lépek fedeleit, megtá­madják a fiasítást, annak a fedelét is felbontják, és a sok morzsaíékot a kaptár fenekére szórják. Egyszóval kíméletlen munkát végeznek. Az olyan kaptárokban, ahol nagy a ki­járó, vagy máshol is akad rés, a rablók munkája könnyebb, mert megoszlik a védelem. MÉHEK Ha a rablók első támadása sikerrel jár, többed magukkal jönnek a család teljes kirablá­sára. Mikor eggyel végeznek, megtámadják a többit. Ily eset­ben az erős családokra is sor kerül. Természetesen, minél nagyobb a támadás, ezzel szem­ben erősebb a védelem, annál több bulla marad a küzdőre ren. A legtöbb esetben reggeltől estig tart a támadás, majd másnap fokozódik. A rablók nemcsak az otthon tartózkodó méheket támadják meg, hanem a munkából hazatérőket is. Azok, mintha idegen kaptárba tévedtek volna, vonakodás nél­kül átadják terhüket a táma­dóknak. Most már a szomszédos csa­ládok és azok szomszédjai is észreveszik a könnyű prédát és azon igyekeznek, hogy ők is kivegyék belőle a részüket. Olyan tömegekben jönnek, hogy be sem lérnek a kijárón. Egy­mással dulakodnak, hogy be­jussanak. Mivel nem győzik türelmesen kivárni, míg rájuk kerül a sor, rajtaütnek a szom­széd családokon. Így történik azután, hogy egyetlen gyenge vagy anyátlan család, amelyre rákaptak a rablók, oka lehet az egész állomány pusztulásá­nak. Senki sem védi már a va­gyont a hatalomra jutó rablók ellen, sőt az is megtörténik, hogy a kifosztottak is a rablók­hoz állnak. Segítenek nekik a vagyon teljes elszállításában. A kifosztott nép azután beké* redzkedik a szomszédukhoz vagy a rablókhoz szegődik. Ha véletlenül megmaradt az anya, azzal együtt költözik ki a kaptárból a család. De nem úgy viselkedik, mint a raj, hogy fára ül, hanem más kaptárra telepszik, rendszerint a rabló­kéra. Azok leszúrják az anyát, népét pedig rendszerint befog­ják. A rablott család könnyen fel­ismerhető. A megtámadott kap­tárban már kora reggel erősen tódulnak a méhek és napnyug­ta után is tart a kirepülés, amikor más családok már pi­hennek. Nagyon sok méhészt csak a rablás figyelmezteti a hordás megszűntére, családja árvasá­gára és kis családok egyesíté­sére. Mindig könnyebb a rab­lás megelőzése, mint az ellene történő védekezés. Rablás esetén az anyátlan családot vigyük pincébe vagy más hűvös helyre és ott anyá­­sítsnk meg. Ha pedig az egész állományra kirtejedt. akkor a jó legelőre történő vándorlás segít a legtöbbet. Kutatást, rablást a sűrűn zárt kaptársorok is eredményezhe­tik. Ezért ajánlatos, hogy a kertben külön-külön helyezzük el a méhcsaládokat. CSURILLA (ÔZSEF A méhek lefújása Tavaly többféle munkára használtam a ház­tartási porszívót eredményesen, így például szerszámgép portalanítására a műhelyben vagy disznóperzseléskor. Ez adta a gondolatot, hogy a méhek eltávolítására is kipróbáljam. A régebbi csúszótalpas porszívó alá gumi­szőnyeget erősítettem, hogy ezen álljon. A por­zsákot eltávolítottam, a gégecsövet — a végén' a réselőcsővel — kifújósra akasztottam. Szige­telt kábellel a porszívót a kaptárig vezettem. Méhészetem kertemben van. Idős korom miatt már vándorlásra nem vállalkozom. Az erdős, változatos vidék így is megfelelő ered­ményt ad. Kaptáraim rakodók, három fiókkal dolgozom. Kaptárbontáskor a porszívóval többfélekép­pen próbálkoztam. Először a leemelt fiókot függőleges léputcával oldalára állítottam, és így próbáltam a méhek eltávolítását. Ez nem volt eredményes. A nyitott keretbak aljára ponyvát erősítettem, és a méheket erre fújat­­tam rá. Ez sem vált be. A méhek gyorsan visszaálltak a keretekre, még mielőtt a kap­tárba öntöttem volna őket Végül a következő módszert találtam jónak. Feleségem a kijáró irányától balra helyezke­dik el a porszívóval, én pedig a jobb oldalon csukott, keréken gördülő keretbakkal, kezem­ben méhseprővel és füstölővel. Füstölőre leg­inkább akkor van szükség, ha hordás után pörgetünk. A felső fiókról, melyből pörgetni akarunk, eltávolítjuk a tetőt és rostát majd feleségem a fújást a repülés irányában meg­kezdi. A réselő csövet nem egészen síkban tartva fokozatosan szorítja lejjebb és tejjebli a méheket az alsó fiókba, én pedig a lefújt Iépeket a zárt keretbakba helyezem. Ha a ki­emelt lépen még méhek vannak, a keretet kéz­ben tartva alsó sarkán ügy forgatom a lég­sugárba, hogy a fújás oldalról érje a még erősen kapaszkodó méheket. A visszamaradó­­kat szükségből méhseprővel távolítom el. Ha a keretek körül erős a repkedés, füstölők. Ä nyitott kaptár fölött nincs jelentős repülés, hiszen itt dolgozunk a porszívóval, a méhek a szelet nem kedvelik, rablásra tehát nem igen van esély. Tapasztalatomat hordástalan időszakról ír­tam. Amikor bőséges hordás van. az ered­mény még jobb, s a munkát egy személy is el tudja végezni. Igaz, hogy a kivitelezéshez szükséges kábel nem olcsó, de a munka sokkal gyorsabb, köny­­nyefjb a seprésnél, s a fújás nem árt a méhsk­­nek. A gépesítésnek egyszerű, kínálkozó módját írtam itt le. Bizonyára van ennél fejlettebb, korszerűbb is, pl. kisebb tégturbtná* megoldás* kisgépekhez való csatlakozás. Kóta Károly

Next

/
Thumbnails
Contents