Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-22 / 20. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. május 22. Munkásmozgalmi kiállítás A CSKP félévszázados évfordulója jó alkalom arra, hogy felidézzük munkásmozgalmunk forradalmi hagyományait, a párt harcokban és győzelmekben izzó történetét, hogy számba vegyük a párt vezetésével elért vívmányokat. A kiállítás tárgyköre Komárom (Komárno) és környékének munkásmozgalmi múltját öleli fel: a mozgalom kezdetétől a szocializmus építésének időszakáig, tehát napjainkig. Eredeti okiratok, fotókópiák, plakátok és más bizonyító adatok pontos képet adnak egyegy korszak eredményeiről, harcairól. A magyarázó szövegek tömör áttekintést nyújtanak s így a látogató valós képet kap az elmúlt fél évszázad múltjáról és jelenéről. Rendszerezett, tudományos jellegű dokumentumok ezek, s így a szemlélő tárgyilagos véle. ményt alkothat a sok áldozatot megkövetelő harcról, emberi magatartásról. Megismerkedhetik azokkal az elvtársakkal, akiknek tudatos cselekvése, bátorsága, becsületes helytállása egyre határozottabban igazolja, hogy a lenini program ma is változatlanul érvényes. Megvalósítása, győzelemre vivése történelmi feladat, nemzedékek feladata, melyből nekünk is ki kell vennünk részünket. A Duna menti Múzeum dokumentációs kiállítása igényes. Tartalmilag, formailag gazdag. Tudatosan törekszik annak igazolására, hogy a dolgozó nép, s annak forradalmi, haladó erői hogyan biztosították társadalmunk előrehaladását, hogyan folytatták azt a harcot, amelyet Lenin indított el, s amelyet népünk tudatosított, s évtizedeken át küzdött egy jobb és igazságosabb életért, a társadalmi és nemzeti szabadságért. Klement Gottwald, Major István, Steiner Gábor és sok ismert és névtelen kommunista nevéhez fűződik ez a múlt, mely egyben a CSKP története is, a munkásosztály győzelme, amelyet marxistaleninista pártjának vezetésével, a forradalmi érők élén vívott belső és külső elnyomás ellen, a szocialista társadalom felépítéséért. S éppen ezért ez az értékes kiállítás eszköze a tömegek hazafias és internacionalista nevelésének is. Komárom és környéke munkásmozgalmának története e táj népének újkori történelmében a legszebb fejezetet alkotja. Van itt sok látni és tanulnivaló, mert nemcsak a CSKP megalapításának ünnepe ez a kiállítás, hanem a hősi harcoknak is, amelyet Komárom és környékének munkásai, földművesei és haladó szellemű értelmisége már az első köztársaság idején folytatott. De ünnepe J a Szlovák Nemzeti Felkelésnek és " a II. világháború idején a fasiz- 1 mus felett aratott győzelemnek is, 1 és mindazoknak az eredmények! nek, amelyet társadalmunk a szocialista rend építése terén ért el. A kiállítás augusztus 29-ig tart. Bizonyára teljesíti küldetését. Iskolások, szövetkezeti dolgozók, csoportok és egyének látogatják, hogy felidézzék a CSKP történelmi múltját 1921-től a nagy történelmi változásokon keresztül, a régi társadalom új szocialista társadalommá való átépítéséig, a dolgozó nép legdicsőbb nemzeti és forradalmi hagyományainak megismerésén át 1971-ig, a szocializmus építésének időszakáig. S ez egyben erőt Is jelent az elkövetkező esztendők feladatainak elvégzéséhez, amelyet a küszöbön álló XIV. kongresszus dolgozott ki hazánk fejlődésének további szakaszaira. —szem— Andor Ferencné és Bohák Béláné. Kacsakeltetőben Andor Ferencné és Bohák Béláné éppen ebédeltek, amikor megérkeztem a kétyi (Kvetná) kacsakeltetőbe. A melegtől az első percben kiverejtékezett a homlokom. — Nincs melegük? — kérdeztem bemutatkozás után. — Megszoktuk már, hisz mindketten több mint öt éve dolgozunk itt. — Mennyi tojás fér egyszerre a keltetőkbe? — Negyvenháromezerhétszáz tojás gépeink kapacitása. Egy műszak alatt van mit csinálnunk, hiszen ellenőrizzük a hőmérsékletet, a páratartalmat, fertőtlenítenünk kell, s a munka után még vár ránk a második műszak. A következő kérdéseket Bohák Béla zootechnikushoz intéztem, aki a bevezetőben elmondotta, hogy elégedett az asszonyok munkájával. — Mennyi kacsára számítanak az idei évben? — Körülbelül 130 ezer darab kacsára számítunk. Előzetes számításaink szerint mintegy 25 ezer darab kacsa marad a szövetkezetnek, a többit pedig a környéken értékesítjük. — Mennyibe kerül egy kiskacsa? — Egy kiskacsa előállítása öt koronába kerül és 11 koronáért adjuk el, tehát szép összeghez jut a szövetkezet. Dávid Nándor Kié lesz a jutalom? A Komáromi (Komárno) MMKI SZISZ vezetősége az év elején tisztasági versenyt hirdetett. Ebben a versenyben részt vett az iskola valamennyi osztálya. A feladat a következő volt: az osztályokat tisztán tartani és faliújságokat készíteni. A verseny iránt nagy volt az érdeklődés. A tanulók lelkesen gyűjtötték az anyagot a faliújság szerkesztéséhez. Az üres falakat hamarosan jelszók, az asztalokat virágok díszítették. Amikor elérkezett a pontozás napja, a tanulók izgatottan ültek a padokban, s reménykedtek, hogy az ő osztályuk kerül ki győztesen a versenyből. Az öttagú bizottság pontozása alapján a II. A osztály végzett az első helyen. A győztesek körében nagy volt az öröm. A II. A osztály különben nemcsak a tisztasági, hanem a tanulmányi versenyben is volt már győztes, (tudniillik iskolánkban ilyen verseny Is folyik). A III. B., és а И. В., a III A. és a IV. A. osztály dicséretben részesült. Az iskolaév végén 3000 korona pénzjutalmat tűztek ki annak az osztálynak, mely az év folyamán a legtöbb brigádórát dolgozta le és többször is elnyeri a tisztasági és a tanulmányi verseny első díját. A II. A osztály már közel áll a jutalomhoz. A versenyhez minden osztálynak sok sikert kívánunk, s örülnénk, ha a többi iskola is követné példánkat. Preiner Éva Biztató vállalkozás Az utóbbi időben a mezőgazdasági dolgozók megértették, hogy a társulásos gazdálkodás hatékonysága messzemenőbb, mert az üzemszervezés mintájára létrehozott egységekben nagyobb a szakosítás lehetősége. Néhány közös gazdaságunk ennél még merészebb lépésre szánta el magát, amikor a csoportosított értékek további összpontosítása mellett tette le a garast. Ennek egyik is/ kolapéldája az a 30 milliós beruházás is, amire a szőgyéni (Svodín), libád! (Ľuba), illetve a kéméndi (Kamenín) egyesített szövetkezet vállalkozott. A 10 részleggel rendelkező három mezőgazdasági társulás u- t gyanis két 5 ezer férőhelyes, automatizált sertésistálló felépítésére szövetkezett. Mindkét gazdasági épület zárt állományforgó lesz. : ; A pénzeszközök 50 százalékát a ■ szőgyéni közös gazdaság ruházza be, másik felén pedig a már em- |. lített két szakosított mezőgazda- i sági üzem osztozik. Az építkezés | fő kivitelezője az Érsekújvári (No- í vé Zámky) Meliorációs Szövetkezet lesz. A monumentális állatneveidé majd Szőgyénben kap helyet. Az alapozó munkákat valószínűneg még ez év augusztusában megkezdik. A „házigazda“ arány!lag nagyszámú építőcsoporttal segíti a főbb tennivalók mielőbbi elvégzését. Ahogy Bábi János, libá- 1 di közgazdász elmondta, a gépi berendezés értéke megközelíti a 10 millió koronát. Az épületkomp- ' lexum átadására 1973-ben kerül sor. Üzemeltetése 18 dolgozóból álló munkacsoportot igényel. A I kollektíva egyik tagja az egység vezetője, illetve állatorvosa lesz. A gépek kezelését 12 ember végzi ; majd. Teljes kapacitásának biztosításakor évente 430 vagon takarmányt emészt föl és 226 vagon húst termel. A takarmányhozzájárulást a tulajdonosok a beruházási arányszámnak megfelelően oldják meg. Ez a kulcsszám ké- I pezi majd a részesedési alapot is. A befektetett pénzeszközök 6—7 év alat térülnek meg, ha elérik a I napi és darabonkénti 55 dkg-os súlygyarapodást. Anyánként évente kétszeri ellésre számítanak átlagosan 9,5 darabos elválasztással, I vagyis 19 malaccal. Egy kg sertéshús előállítási költségét nem egészen 10 koronában határozták meg. A beruházási eszközök ilyen koncentrálásával a termelés olcsóbbá tétele és korszerűsítése mellett tulajdonképpen több disznóhús előállítására törekednek. Hogy ez mennyiben igaz, bizonyítja a már említett szövetkezeteknek az a döntése is, mely szerint j a meglevő sertésistállókban továbbra is a jelenlegi színvonalon végzik a sertéshús előállítását. Befejezésül már csak azt kíván-Sjuk, hogy szakosított szövetkezeteinkben ez a nagyszerű közös vállalkozás sikerrel járjon, hogy dolgozóink asztalára még több hús kerülhessen. Tóth jános A CSKP 50 éve címmel kiállítás nyílott meg április 29-én a Dunaszerdahelyi (Dun. Streda) Marxista-Leninista Esti Egyetem termeiben. A CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére a kiállítást néhány felsőbb szerv segítségével az SZLKP JB készítette elő. Az ünnepélyes megnyitón Ferencet elvtárs, az SZLKP JB vezető titkára megemlékezett a munkásmozgalom és a kommunista párt fejlődése sorsdöntő eseményeiről; természetesen a járás munkásmozgalmának fontos határköveiről sem feledkezett meg. „Büszkék vagyunk azokra, akik kiharcolták számunkra a szocialista jelent, de a CSKP ötvenéves története kötelez bennünket a jövőt illetően is. A XIV. kongresz-Sszussal a fejlődésnek egy fontos szakaszát zárjuk, s a jövő újabb feladatainak vágunk neki pártunk és szocialista társadalmunk további fejlődése érdekében.“ A megnyitón részt vettek a járás veterán pártharcosai Mondok Gábor, Árvái József, Bugár Titusz és Patócs Gábor elvtársak is. A kiállítás június 13-ig lesz nyitva, s anyagát a CSKP ötvenéves harcának általános és regionális jellegű fotodokumentumok alkotják. A járás munkásmozgalmát bemutató részen eddig nyilvánosságra nem hozott eredeti dokomeuntumokat tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítás nagy érdeklődés középpontja lett. Az iskolák, helyi és üzemi pártszervezetek csoportos látogatásokat szerveznek, hogy az állandó szolgálatot teljesítő szakelőadók kíséretével megtekintsék a pártunk dicső harcait szemléltető kiállítást. Az SZLKP JB kezdeményezése méltó hozzájárulás a CSKP megalakulásának 50. évfordulója ünnepségeihez. —bj— Sikeres bemutató A kicsinál (Malá n/Hronom) színjátszók helyi csoportja nagy sikerrel mutatta be a közelmúltban Sipos Jenő „Az agybaj, az nagy baj“ című víg játékát. Az előadás a környék lakóinak körében nagy tetszést aratott. A fiatalok щ Góra tanító elvtárs vezetésével minden este próbáltak. Valamenynyi szereplő dicséretet érdemel, \ mert mindnyájan tudásuk legjavát ; nyújtották. Reméljük, hogy ennek a színműnek a sikeres bemutatása nemcsak fellobbanő szalmaláng volt, de ezt a darabot újabbak követik majd. Jarábek Ernő, SPTS Komárno, III. A. Kedves vendén Emil Bolesláv Lukáö Szencen (Senec) a magyar és szlovák általános középiskolások és az ott tanuló külföldi diákok közé látogatott. Előadást tartott Pavol Országit Hviezdoslav és Ady Endre munkásságáról. Elszavalta Ady Endre Magyar Jakubinus dala című versét is. A diákok megköszönték a költőnek az előadást és megkérték, hogy a jövőben is látogasson el közéjük. Dömötör Zoltán Fortuna zenekar Nem egész két éve alakult az illésházi (Eliášovce) Fortune tánczenekar, amely a legjobb csallóközi amatőr zenekarok közé tartozik. A zenekar főleg Csallóközcsütörtökön (Štvrtok na Ostrove) és Somorján (Samorín) lép fel, de gyakran ellátogat a környező falvakba is. A Fortuna az idén részt vett Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) a járási táncdalfesztivál döntőjén, ahol a második helyen végzett, és bejutott az országos döntőbe. Az együttes vezetője Német Imre, a bratislavai Duna utcai középiskola II. éves tanulója, gitározik és énekel. Sebestyén Zoltán, a somorjai középiskola tanulója, az együttes basszusgitárosa. Szólógitáron és hegedűn Takács Kálmán főiskolás játszik. A dobokat Moravik Rudolf „kezeli“. Németh Tibor a zenekar orgonistája és énekese. Nagy Ernő Felejthetetlen élmény A CSEMADOK kistárkányi (Maié Trakany) szervezete elhatározta, hogy a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére bemutatja a község fejlődését a felszabadulástól napjainkig. Az ünnepségen a televízió riporterei is megjelen- | tek, akik felvételeket készítettek a szabó- és varrótanfolyamról, továbbá a divatbemutatóról, melyet a zsúfolásig megtelt kultúrházban tartottak. A legdivatosabb ruhákat 30 gyermek és 20 felnőtt mutatta be, mintegy bizonyítva, mennyit fejlődtünk a felszabadulás óta, hiszen Kistárkányban 25— 30 évvel ezelőtt a lakosság 80 százaléka cseléd és zsellér volt. Hogy ilyen nagyot változott a világ, azt pártunknak, kormányunknak s becsületes dolgozó népünknek köszönhetjük. Dobó Gáburne A kultúra fáklyavivői A CSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) helyi szervezete ebben az évben minden hónap utolsó keddjén műsorral szórakoztatja a közönséget. E műsorok keretén belül népdal-, műdal- és táncdalénekesek, táncosok és szavalók is fellépnek. Ezenkívül egy-két rövid jelenetet is bemutatnak. Február 23-án Boleman Iván, Madarász András és Barusz László sikerrel adták elő a kedvelt nép- és műdalokat. Szabó Sándor szavalataival aratott sikert. A színjátszók Jókai: Szeretve mind a vérpadig című regényéből az Ocskay elítétéséről szóló jelenetet mutatták be. Nagy sikert arattak. Záhorszky Elemér, Szládek János és Oros Zoltán kacagtató jelenetei, továbbá Frantáné vidám monológja. Ugyancsak februárban nagyon jól sikerült magyar bált rendeztek a kultúrházban, melyet magyaros népi motívumokkal díszítettek. A bált palotással nyitották meg, melyet Szombath Marika óvónő tanított be. A bál értékét emelte az igazi internacionalista légkör; négy szovjet tiszt, két szudánl diák — kik tagjai a helyi szervezet keretén belül működő Kassák Lajos Ifjúsági Klubnak — továbbá számos szlovák polgártárs is megjelent az estélyen. A magyarországi művészek közül Várady Hédi, Dubnovszky Tatjána, Koncz Gábor és Benkő Péter voltak hivatalosak. Várady Hédi szavalt, Dubnovszky Tatjána magyar népdalokat énekelt, Kolompár Pál népi zenekara kíséretével. Közvetlen modorával és kellemes hangjával nagy tetszést aratott. A már említett Kolompár Fái zenekara mellett egy másik CSEMADOK zenekar, a Szolcsan fivérek beat tánczenekara is hozzájárult az est sikeréhez. A hangulatot Domanizsa Károly tárogatószólója is növelte, aki művészi játékával örömkönnyeket csalt a hallgatók szemeibe. A bál befejezéséig őszinte, baráti hangulat uralkodott. A szovjet katonák, a szudáni diákok, valamint a magyar és a szlovák fiatalság együtt mulatott reggelig. Ilyen és ehhez hasonló barátságot szeretnénk látni máshol is. A CSEMADOK helyi szervezete a szovjet katonákkal együtt megünnepelte a Vörös Hadsereg, Illetve a szovjet hadsereg napját. A jó munkához őszinte szívből gratulálunk és további sok sikert kívánunk. Dr. Hofer Lajos A megnyitó tánc csinos táncosnői. кЛ i