Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-05-22 / 20. szám

1971. május 22. Ага 1,— Kčs XXII. évfolyam, 20. szám. Mai számunkban közöljük: CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KB ELNÖKSÉGÉNEK ÉS A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG KORMÁNY ELNÖKSÉGÉNEK A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ÖSSZPONTOSÍTÁSÁRA ÉS SZAKOSÍTÁSÁRA VONATKOZÖ IRÁNYELVEIT Köszönet mindazoknak, akik hűek voltak a párthoz Dr. Gustáv H u s á k, a CSKP KB első titkára és a párt vezető funkcionáriusai a kongresszus résztvevőivel beszélgetnek. Tanácskozott az SZLKP kongresszusa Pártunk vezetésével a jövőért Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusát 1971. május 13. és 15-e között tartották meg a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában. A szlovákiai kommunisták legfelsőbb pártszervének tanácskozása pártunk megala­kulása 50. évfordulójának és а XIV. kongresszus elő­készítésének jegyében zajlott le. A kongresszus tanácskozását — amelyen részt vett a CSKP KB küldöttsége, Dr. Gustáv Husák elvtárssal az élen — Jozef Lenárt, az SZLKP első titkára nyitotta meg és ő tartott beszámolót Szlovákia Kommunista Párt­jának tevékenységéről, valamint a soronlevő feladatok­ról. Az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsá­gának tevékenységéről a bizottság elnöke, Viliam Sal­­govič elvtárs számolt be. A kongresszuson 586 küldött és 176 vendég vett részt, és a beszámolókat követő vitában 76-an szólaltak fel. A hozzászólók közül legtöbben mélyen és konkrétan elemezték a környezetünkben és az országban a poli­tikai és a gazdasági életet, beszéltek a pártszervezetek megerősödéséről, s arról, hogy a párt egyre jobban be­tölti vezető szerepét a politikai, gazdasági és kulturális életben, vagyis a társadalmi élet minden szakaszán. A felszólalók közül a mezőgazdaság helyzetével is többen foglalkoztak. Hangsúlyozták, hogy a mezőgazda­­sági dolgozók helytállását az elért eredmények bizonyít­ják a legjobban. De nemcsak az eredményekkel foglal­koztak, hanem a hiányosságokkal is. Felvetették a víz­gazdálkodási problémákat, a gép- és alkatrészhiányt. Arról is szóltak, hogy kedvező feltételt kell teremteni a koncentrált integrációnak, amely elősegíti a tudo­mány és technika hatékonyságát. Dr. Peter Colotka elvtárs, a Szlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke felszólalásában áttekintést adott a föderáció létrehozása óta kialakult helyzetről, beszélt a gazdasági, kulturális konszolidációról és a nemzeti bizottságok jelentős küldetéséről. Fontos gaz­dasági kérdésekkel foglalkozott az ötödik ötéves tervvel kapcsolatban, hangsúlyozta a tervek, a határidők betartá­sának fontosságát. Népgazdasági szempontból kiemelte a mezőgazdaság jelentőségét, mely több mint 32 száza­lékkal járul hozzá az országos termeléshez, és azzal is foglalkozott, hogy a termelés fokozása szempontjából szükség van a további koncentrációra és a mezőgazda­­sági üzemek kooperációs kapcsolatainak fejlesztésére. A CSKP küldöttsége és a KB nevében dr. Gustáv Hu­sák szólalt fel. A termékeny vitát Jozef Lenárt elvtárs zárta le. Ez­után sor került a Központi Bizottság tagjainak, póttag­jainak, valamint a Központi Ellenőrző és Revíziós Bi­zottságnak a megválasztására. Azután felolvasták Lnd­­vík Svoboda köztársasági elnöknek a kongresszushoz intézett levelét, amelyet a tanácskozás résztvevői kitörő lelkesedéssel fogadtak. A kongresszus mélyen átgondolt határozatot fogadott el a jövőbeni tevékenységgel kap­csolatban és levelet küldtek Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának is. A zárszót Jozef Lenárt elvtárs tartotta és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik hozzájárultak a kongresz­­szus eredményes munkájához. Bejelentette, hogy a kü­lönböző helyekről 1300 távirat, levél érkezett a kong­resszus időtartama alatt, ami azt jelenti, hogy az ország népe együtt élt a kommunisták tanácskozásával. Külön mondott köszönetét a pioníroknak, a fiataloknak, akik üdvözölték a kongresszust és azért az érdeklődésért is, amelyet a Cseh Szocialista Köztársaság üzemei, intéz­­t ményei tanúsítottak a szlovákiai kommunisták tanács­kozása iránt. Megköszönte a testvéri szocialista orszá­gok üdvözletét, a CSKP küldöttségének részvételét és hasznos munkáját, amellyel hozzájárult a kongresszus sikeréhez. A kongresszus befejezése után összeült Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a plénuma. A plénum megválasztotta az SZLKP Központi Bizottsá­gának elnökségét és titkárságának tagjait. Az SZLKP Központi Bizottsága elnökségének a tagjai: Ladislav Abrahám, Peter Colotka, Herbert Ourkovič, Ján Janik, Ondrej Klokoč, Jozef Lenárt, Elena Litvajová, Ľu­dovít Pezlár, Gejza Šlapka, Václav Vačok és Miroslav Válek. Az SZLKP Központi Bizottsága titkárságának tagjai: Ján Janik, Jozef Lenárt, Ludovit Pezlár, Václav Vačok és Bohuš Trávníček. Az SZLKP Központi Bizottságának első titkárává Jo­zef Lenártot, titkárává Ján Janíkot, Ľudovít Pezlárt és Václav Vačokot választották. A Központi Bizottság plénuma Viliam Šalgovičot meg­erősítette az SZLKP Központi Revíziós és Ellenőrző Bi­zottsága elnökének tisztségében. Jozef Lenárt elvtárs kongresszusi beszámolójából Szlovákia Kommunista Pártja kong­resszusán dr. GUSTAV HUSÁK elv­társ, az CSKP Központi Bizottságának első titkára, mint a KB küldöttségé­nek vezetője felszólalásában köszö­netét mondott mindazoknak, akik a nehéz években hűek maradtak pár­tunk tanához, politikai munkájukkal és a termelésben tanúsított igyeke­zetükkel hozzájárultak a válságjelen­ségek felszámolásához, pártunk és szocialista társadalmunk konszolidá­lásához. Szlovákia Kommunista Pártja helyt­állásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szlovákiai kommunisták szi­lárdan állnak a CSKP Központi Bi­zottságának irányvonala mögött és pártunknak, Csehszlovákia Kommu­nista Pártjának valóban harci alaku­latát képezik. Pártunk internaciona­lista jellegével kapcsolatban a kö­vetkezőket mondotta: — Pártunk, Csehszlovákia Kommu­nista Pártja internacionalista alapo­kon alakult meg mint a cseh, szlo­vák, magyar, német, ukrán és lengyel proletáriátus, az államunkban élő va­lamennyi proletár pártja. Ezt az in­ternacionalista jellegét, a mindkét nemzet és valamennyi nemzetiség munkásosztálya s dolgozó népe érde­keit egyesítő jellegét egész története alatt megőrizte. Ennek alapján győ­zedelmeskedett, ennek alapján érte el a sikereket. Husák elvtárs nagyra értékelte az SZLKP 1968 augusztusa előtti helyt­állását, valamint Vasil Bifak elvtárs szerepét. — Emlékeznek rá mi volt a helyzet az SZLKP 1968 augusztusá­ban tartott kongresszusán. Számtalan közbelépésem ellenére sem sikerült abban az időben bejuttatni Bilak elv­társat az SZLKP újonnan megválasz­tott Központi Bizottságába —■ mon­dotta Husák elvtárs. Majd így foly­tatta —í Akkor sok ember gyalázta nevét, szennyezte emberi és kommu­nista becsületét. Pártunk büszke le­het arra, hogy egy kelet-szlovákiai faluból származó proletárfiúból ilyen nagyszerű kommunistát, kiváló párt­­dolgozót és harcost nevelt, aki pár­tunk és államunk vezetőségében ma is nagyon pozitív és konstruktív szerepet játszik. Ha egyesek valami­lyen ellentétre spekulálnak, azoknak világosan meg kell mondanom, hogy Bilak eltvárs azok közé a legköze­lebb álló, legelvszerűbb munkatár­saim közé tartozik, akikkel a párt vezetésében együtt dolgozom. Husák elvtárs beszéde további ré­szében köszönetét mondott mindazok­nak, akik az eltelt ötven év alatt hűségesek voltak pártunkhoz, akik nem vesztették el hitüket a forra­dalmi marxista-leninista tanok ere­jében, akik magasra emelték a mun­kásmozgalom forradalmi lobogóját. Köszönetét mondott az öreg pártta­goknak is elvszerü magatartásukért, amelyet a válságos 1968-as évben ta­núsítottak. Majd annak a három kulcsfontosságú kérdésnek a megol­dásával foglalkozott, amelyekre pár­tunk az eltelt ötven év alatt rendkí­vüli figyelmet szentelt. így a nemzeti és állami szabadságunk nemzetközi biztosításával, a szociális kérdések megoldásával, nemzeteink és nemze­tiségeink kapcsolatának megszilárdí­tásával. Hangsúlyozta, hogy alapjá­ban véve mindhárom kérdést sikere­sen megoldottuk. — Népünk hatalmas többsége — nemcsak a kommunisták — megérti azt az alapvető igazságot, hogy né­peink szabadságát, államunk létét, nyugodt életünket és a szocialista rendszer fejlődését egyedül a Szov­jetunióhoz és a többi szocialista Öt­százhoz fűződő szövetség, barátság és együttműködés szavatolja — mon­dotta Husák elvtárs. Majd így foly­tatta — a burzsoá propaganda ma úgy festi le a csehszlovákiai hely­zetet, mintha valami megszállt ország lennénk, mintha azok az emberek, akik a párt és az állam élén állnak kola­­boránsok lennének — vagy ahogy mondják — idegen hatalom ügynökei. Ez nem új dolog barátaim. Aki az első köztársaságban, vagy a háború idején dolgozott a pártban, tudja, hogy a Szovjetunióhoz fűződő barát­ságot, a szovjet néphez fűződő osz­tálytestvériességet a burzsoázia min­denkor ügynökségnek, ellenséges te­vékenységnek minősítette. Nyíltan megmondjuk, hogy erre a szövetség­re, erre az együttműködésre építünk, ebben látjuk népünk politikai, gazda­sági és szociális fejlődésének távla­tait. Beszéde további részében Husák elvtárs méltatta azokat az eredmé­nyeket, amelyeket a szocializmus építésében elértünk majd a föderá­cióval összefüggésben arra figyelmez­tetett, hogy az eddigieknél sokkal nagyobb mértékben kell törekednünk a csehek és a szlovákok és a nem­zeti kisebbségek kapcsolatainak meg­szilárdítására. — A nemzetek és a nemzetiségek kapcsolatát a múlt évtizedekből szár­mazó különféle előítéletek befolyá­solják — mondotta a CSKP KB első titkára. — Ilyen előítéletek léteznek a cseh nemzet ellen, amit a Hlinká­­sok és mások szítottak, a magyar nemzetiség ellen, az ukrán nemzeti­ség ellen stb. Világosan meg kell mondani — folytatta Husák elvtárs — hogy a Szlovákiában végzett mun­kánkban kötelesek vagyunk ápolni a tiszteletet a cseh nemzet forradalmi demokratikus hagyományai iránt, a cseh nemzet iránt, és tiszteletet a többi nemzeti kisebbségünk iránt, mint a közös, egységes csehszlovák államunk részei iránt. Velük együtt élünk egy államban, semmiféle más útat a jövőben sem keresünk és pár­tunk ennek keresését soha nem en­gedi meg. Szüntelen harcot kell foly­tatni a nacionalista előítéletek ellen, a sovinizmus ellen. Bárhol forduljon elő az országban, pártunknak az el­len határozott küzdelmet kell folytat­nia. Husák elvtárs figyelmeztetett arra is, hogy amikor internaciona­lizmusról beszélünk ezt nem csupán a nemzetközi munkásmozgalom, a Szovjetunió és a többi szocialista ál­lamok viszonylatában értelmezzük. Ugyanis a proletárinternacionalizmus­nak megvan a hazai, belföldi vonat­kozása is — a nemzetek és a nem­zetiségek kapcsolatában. Meg kell kérdezni a lelkiismeretünket vajon ennek az elvnek szellemében léptünk e fel mindenkor és következetesen? Különösen a vegyes lakosságú terü­leteken. A föderációval kapcsolatban hang­súlyozta, hogy abból nagy felelősség is származik. Keveset segítene ne­künk, hogy van föderáció, ha nem oldanánk meg felelősségteljesen min­den problémát, amelyekre e szervek illetékesek. Tudjuk, hogy még sok megoldatlan probléma van, s bár büszkék vagyunk az elért eredmé­nyekre, de szüntelenül rá kell mutat­nunk a hiányosságokra és felelősség­re keli vonnunk azokat az embere­ket, akiknek e kérdések megoldása a hatáskörébe tartozik. Husák elvtárs beszéde további ré­szében méltatta Szlovákia gazdasági fejlesztésének eredményeit, majd az értelmiségi dolgozók magatartásával foglalkozott. Megállapította, hogy az értelmiségiek döntő többsége követke­zetesen támogatja pártunk politikáját, de a humán értelmiségiek között még akadnak jó néhányan, akik káros irányzatokat követnek. — A kultúrá­ban és a művészétben is azt a mér­cét (használjuk, hogy a népet szol­gálja-e, hogy segíti-e a szocialista társadalom fejlődését. Ami ártalmas azt riem lehet és nem is fogjuk tá­mogatni, s megtűrni — mondotta a CSKP KB első titkára. Felszólalása befejezéseként a következőket mon­dotta: — Mély meggyőződésünk, hogy a szlovákiai kommunisták pártunk többi tagjával egységes frontban, mint a CSKP szilárd részei fognak becsületesen harcolni a szocialista társadalom további fejlődéséért, marxista-leninista tanainak érvénye­sítéséért, csehszlovák dolgozó né­pünk további győzelméért. JOZEF LENÄRT elvtárs, az SZLKP Központi Bizottságának első titkára beszámolója bevezető részében a párt megalakulásának 50. évfordulójáról emlékezett meg. Fejtegette, hogy a párt most zárja le fél évszázados fej­lődésének egyik legbonyolultabb sza­kaszát. Nagyon igényes, nehéz, de eredményes politikai küzdelem idő­szakán mentünk át. Azokat az alap­vető célokat, amelyeket a CSKP KB 1969 májusi realizációs irányelve tű­zött ki, lényegében elértük. Viszony­lag rövid idő alatt'sikerült leküzdeni a párt és a társadalom mély válságát, amely 1968-ban ellenforradalmi hely­zetté alakult. Eredményesen teljesí­tettük mindenekelőtt a konszolidá­ciós folyamat legfontosabb feladatát, a párt marxista-leninista jellegének és társadalmi vezető szerepének fel­újítását. Ezért megállapíthatjuk, hogy pártunk úgy kezdi meg XIV. kong­resszusát, mint forradalmi marxista­­leninista párt, eszmeileg és szerveze­tileg egységes párt. Kongresszusunkat abban az idő­szakban tartjuk, amikor Csehszlová­kia Kommunista Pártja megalapításá­nak 50. évfordulóját ünnepeljük. A párt megalakulása népünk történeté­ben történelmi jelentőségű határkő volt. A párt küzdött hazánk népeinek szabadságáért és amikor a köztársa­ság veszélybe került, mint egyetlen politikai erő egyértelműen szembe­szállt a fasizmussal a köztársaság védelméért. Sürgette a Szovjetunió­hoz való orientációt, mert látta, hogy a világ első szocialista állama bizto­síthatja államunk függetlenségét. [Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents