Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-15 / 19. szám
6 SZABAD FÖLDMŰVES 1971. májas 15. Szolgáltatások a Szovjetunióban „Az embmek anyagi és kulturális szükségleteinek legtökéletesebb kielégítése a társadalmi termelés legmagasabb célja a szocializmusban .. (L. Brezsnyev. az SZKP XXIV. kongresszusán tartott beszámolójából.) Manapság minden családnak költségvetésében gondolnia kell nemcsak az élelmezés és a ruházkodás költségeire, valamint a szellemi szükségletek kielégítésének költségeire, hahanem az úgynevezett szolgáltatásokra Is. A modern kor embere e szolgáltatások nélkül már nem lehet meg. Kezdjük talán a lakbéren. A Szovjetunióban, amint ismeretes, a városok és a munkás települések lakóinak csaknem háromnegyede állami vagy szövetkezeti tulajdonban levő házak-' ban lakik. Elenyészően csekély azoknak a polgároknak száma, akik saját házukban laknak. A saját házukban lakó polgárok többsége a falvakon található. A szovjet emberek lakásfeltételei évről évye javulnak. A hasznos lakótér (azaz a lépcsőház, a konyha, a fürdőszoba, az illemhely és az egyéb mellékhelyiségek leszámítása után fennmaradó lakótér] ma 11 négyzetmétert tesz ki minden családtagra számítva. Ugyanakkor egyre növekszik a lakások összterülete is. Például egy három-négy tagú család lakóterülete a 44—46 m2ről 1975-ig 54—56 m2-re növekszik. A Szovjetunióban állami lakást a Jelentkezés sorrendjében minden kérvényező korlátlan időre kap. A lakót nem lehet a lakásból kilakoltatni, csupán abban az esetben (ami nagyon ritkán fordul elő), ha a lakást rongálja. A lakóházak építésének költségeit a városokban és a falvakon az állami költségvetésből, vagy az üzemek nyereségeiből fedezik. Emellett a kétszobás lakás építkezési költsége minden mellékhelyiséggel az 5000 rubel körül mozog. A lakbért a behurcolkodás napjától fizetik. A Szovjetunióban világviszonylatban legalacsonyabbak a lakbérek, mivel a bérek 3—4 százalékát teszik ki. Ez közismert tény. De a Szovjetunió határain kívül nagyon kevesen tudják, hogy a lakbérek a Szovjetunióban nem változtak és már 40 éve egy szinten állnak. A városokban a lakások karbantartási költségeinek két harmadát az állam a költségvetésből fedezi. Egy komfortos lakás azonban nem csupán a lakótér. Ehhez tartozik a központi fűtés, a hideg-meleg víz, a fürdőszoba, a gáz- vagy villanytűzhely, a közös tévé-antenna stb. Hogyan fizeti a szovjet család ezeket a közszolgáltatásokat? És ez mennyibe kerül? új lakást, amelyben ne lenne fürdőszoba. Ami a vízfogyasztást illeti, ez Moszkvában nincs korlátozva. Az átlagos napi fogyasztás körülbelül 200 liter egy lakosra. A Szovjetunióban nincs vízhiány, mint amilyennel például New York vagy Tökló küzd. A vízhasználatért a szovjet városok lakói havonta 28—30 kopejkát fizetnek. Csupán a legutóbbi tiz esztendő alatt 1400 városba és munkástelepü’ésre vezettek be vízvezetékhálózatot. A villanyenergia már elég régen létszükségletévé vált a városi és falusi családoknak. A legutóbbi tíz esztendő alatt 2800 város lakásába vezették be a gázt. De vajon mennyibe kerül a gáztűzhely használata? A városok lakói havonta 16 kopejkát fizetnek a gázhasználatért személyenként. Igen fontos, hogy a fűtés, a világítás, a vízvezeték, a csatornázás, a gáztűzhelyek és a fürdőszobák javítását is állami pénzből fedezik. A lakók e javításokat ingyen kapják. Korunkra jellemző a régi városok kibővülése és új városok létrejötte. Ezért egyre növekszik a városi forgalom szerepe. Amint ismeretes, sok európai és amerikai országban a városi közlekedésre fordított költségek érezhető tehertételt jelentenek a dolgozó családok költségvetésében. Csaknem naponta értesülnek a kapitalista országok polgárai a viteldíjak emelkedéséről. Nemrég például a nyugatnémet Deutsche Volkszeitung olvasóit azzal a hírrel „örvendeztette“ meg, hogy Dortmund. Bochum és más nagyobb Ruhr-vidéki város villamosvasútjának viteldíja 14—25 százalékkal emelkedett. De milyen a helyzet a városi forgalom viteldíja terén a Szovjetunióban? A Szovjetunióban a legelterjedtebb nyilvános>közlekedési eszköz a villamos, a trolibusz, az autóbusz és a metro. A folyópartokon elterülő városok jelentősebb közlekedési eszközei a vízibuszok is. És végül fontos közlekedési eszközök a taxik. Moszkvában (de más városokban Is) a viteldíj a távolságra való tekintet nélkül villamoson három kopejka, trolibuszon négy kopejka, autóbuszon öt kopjeka. A metro viteldíja öt kopejka, ami körülbelül öt gyufadoboz árának felel meg. A metró Igen kedvelt közlekedési eszköz. A Moszkvában, Lenlngrádban, Kijevben, Tbilisziben és Bakuban már üzembe levő metrókon kívül földalatti vasút épül Harkovban és Teskentben is és más, az egymillió lakost elérő, további városok számára is kidolgozták a metro projektumait. A Szovjetunió területén nagyon elterjedt a trolibusz-közlekedés, amelylyel csaknem száz szovjet város rendelkezik. A villamos második virágkorát éli, s ez a közlekedési eszköz évente több mint nyolcmilliárd utast szállít, azaz kétszer többet, mint az egész emberiség száma. E közlekedési eszközök előnye relatív biztonságosságuk, valamint az a tény, hogv nem szennyezik a városok levegőiét és nincsenek káros hatással a környezetre. Ha már a közlekedésről beszélünk, külön figyelmet érdemelnek a külvárosokba közlekedő villamosvonatok. Például Moszkvában naponta egymillió utast szállítanak a külvárosokat és a közeli településeket, városokat és üdülőközpontokat összekötő villamosvonátok. A viteldíi ezeken is igen olcsó. Ha Moszkvától körülbelül 40 kilométerre lakó polgár idényjegvet vásárol, (havi. negyedévi vagy félévi bérletet), és ezzel naponta jár be Moszkvába, úgy minden út oda és vissza hat kopejkába kerül, ami végeredményben olcsóbb, mintha két utat tenne meg trolibusszal vagy autóbusszal. A szolgáltatások természetesen nem korlátozódnak csupán arra, amit az előbbiekben felsoroltunk. Választékuk sokkal bővebb és nagyobb. De már csak az, amit eddig elmondtunk, világosan igazolja, hogv a szolgáltatás szférája, vagy amint azt ma mondják, a szociális, társadalmi szolgáltatások ipara, a szovjetek országában egyetlen célt szolgál. Kielégíteni az ember szükségleteit, és számára a legnagyobb kényelmet biztosítani, amit a jelenkor civilizációja biztosíthat. És Itt a szolgáltatások szférájában bukkanunk rá arra a határvonalra, amely a kapitalista világ termelési céljai és a szocialista országok termelési céljai között mutatkozik. A tőkés országokban a szolgáltatások szféráját a lehető legnagyobb nyereség utáni hajsza jellemzi, míg a Szovjetunióban éppen úgy, mint az egész szocialista termelés, az ember érdekében létezik és fejlődik. JAKOV USERENKO, az APN hírmagyarázója Mezőgazdasági gépek is vásárolhatók május 23-tól 30-ig a BRNO 71 Eladási Vásáron Sportkifejezéssel élve a brnoi kiállítási területen az idei vásárok első menete befejeződött. De azonnal megkezdődtek egy további, nem kevésbé jelentős akció — a Brno 71 Eladási Vásár — megrendezésének előkészületei. Ennek az eladással egybekötött nagyszabású vásárnak egyik hagyományos résztvevője a Mezőgazdasági Technika Központi Vállalata (Ústrední podnik zemédelské techniky). Ez évben a Z pavilon melletti térségen csaknem 2000 m2 területen állítja ki e vállalat azokat a mezőgazdasági gépeket és munkaeszközöket is, amelyeket a gépállomásuk, a járási ipari vállalatok és más gépgyártó cégek készítenek. A földműves-látogatók számára tehát sok érdekes látnivalót és a mezőgazdasági gépek nagy választékát mutatja be, ami teljes egészében a nagyközönség előtt alig ismert. Ezzel jól kiegészíti a mezőgazdasági gépeket gyártó állami vállalatok termékeit és a külföldről behozott mezőgazdasági gépek választékát. Igen sok gépállomás, járási ipari vállalat és sok más gyártó cég örömmel vette a Mezőgazdasági Technika Központi Vállalatának felhívását a szorosabb együttműködésre és a kiállításon való részvételre. Ezek a vállalatok 80 különböző— a talajművelő és takarmánybetakarító gépektől kezdve az állattenyésztés gépesítését szolgáló berendezésekig — új termelőeszközt mutatnak be. A vásár látogatói többek között megtekinthetik a legkülönbözőbb takarmányfelszedő kocsikat és pótkocsikat. A kiállított mezőgazdasági gépek között néhány külföldi gyártmányú traktor is szerepel. A gépjavítókat és karbantartókat elsősorban a szerviz- és garázsberendezések érdekelhetik. Megjegyzendő, hogy a kiállítók nem feledkeztek meg a szövetkezetek és az állami gazdaságok építkezési munkáinál, valamint a karbantartásnál szükséges speciális gépekről sem. A Brno 71 Eladási Vásáron — amely ez év május 23-tól 30-ig várja a vásárolni szándékozó látogatókat és az érdeklődőket — valóra válik az a földművesek által gyakran hangoztatott kívánság, hogy a kisebb gyártó vállalatok készítette gépipari termékeket Is egyetemesen mutassák be. A meghívott gyártó vállalatok számára ingyenesen bocsátják rendelkezésükre a kiállítási területet, és kereskedelmi tárgyalásaik lebonyolításához a kereskedelmi pavilonokat. Abban az esetben, ha a kiállító vállalatok ez általuk gyártott cikkeket a vásáron áruba is bocsátják, úgy a Mezőgazdasági Technika Központi Vállalata gondoskodik a szervizszolgálatról, valamint az alkatrészek biztosításáról. A vásár vezetősége és különösen a Mezőgazdasági Technika Központi Vállalata szeretettel hívja a földműves nagyközönséget a brnoi vásárra. A meghívással egyidejűleg arról tudja biztosítani, hogy a látogatók számára a keresett cikkek nagy választékát készíti elő. JAN DUSEK Több szociológiai felmérés, valamint a szovjet szakemberek adatai Is azt mutatják, hogy ezek a kiadások alig terhelik a családi költségvetést. Sokat vár az elgondolások józan megvalósításától De hogy ne beszéljek a levegőbe, néhány példával szeretném állításomat alátámasztani. Moszkvában egy háromszobás lakásban lakó család a központi fűtésért havonta legfeljebb 1,5 rubelt fizet, ami a Szovjetunióban egy munkás vagy alkalmazott átlagos 122 rubel havi keresete mellet elenyésző összeg. Ugyanez a család a melegvízért havonta 1,24 rubelt fizet. Talán a nők tudják legjobban értékelni, milyen kényelmet jelent az állandó melegvíz egy lakásban. Moszkvában, Kijevben, Leningrádban és sok más szovjet városban fürdőszoba már a lakások több mint 80 százalékában található. A városi lakos ma már nem Is fogadna el olyan • India ez év végén beszünteti a kenyérgabona behozatalát, amint ezt hivatalos helyekről közölték. Az indiai földművelésügyi miniszter kijelentette, hogy az ország búzából önellátó és belátható időn belül a hozamok növekedése következtében a rizshiányt is leküzdi. • Uruguayban a növényt olajakat gyártó cégek a napraforgó mag hiányával számolnak ebben az évben, mert a földművesek alig mutatnak érdeklődést a napraforgó termesztése iránt. • A kukorica múlt évi termésmennyiségét az egész világon 242,4 millió tonnára becsülik, ami két százalékkal kevesebb, mint az 1969-cs év terméseredménye. Két esztendővel ezelőtt ugyanis a kukorica össztermése 246 ezer 943 millió tonna volt. Az utóbbi hat évben nagyon sokat fejlődtek a kassal (Košice) Járás szövetkezetei. Ezek közül az egyik kiemelkedő gazdaság a somodi (Drienovec) szövetkezet, amely 1964-től 1969-ig a növénytermesztést 360, az állattenyésztést 540 százalékra fejlesztette. Az átlagos növekedés tehát 400 százalékot ért el. Messziről Indultak, messzire jutottak. De ez a messzi nem is olyan nagy, ha a valóságos eredményeket nézzük. Tejtermelésben érték el a legszebb eredményt, 3850 literes átlagos évi tejhozamot, Ez nagyon szép eredmény, viszont az elmúlt évben már csak 3300 litert termeltek. Természetes, hogy ez nem az ő hibájukból történt, hanem a rossz időjáráá okozta. A feketetarka, tejelő fajta tehenek, jó hogy meg nem betegedtek a jónépréti ingoványos savanyú füvű legelőn. De másutt is sok volt az eső, és mégsem csökkent a tejhozam, hanem tizenkét gazdaságban növekedett. Főképpen az egyesült szövetkezetekben. Ennek az az oka, hogy jobb legelőt is létesíthettek, mint a Jónéprétje, amely alacsonyabban fekszik, mint vízgyűjtő Bódva folyó. De nemcsak a legelő esetében, hanem a kapás takarmánynövények termesztésében is korlátozottak a lehetőségek. A vasút mentén kell termeszteniük a siló- és a szemes kukoricát, mert a gabonafélék meggyulladnának a mozdonyok szikráitól. Még jó, hogy a kukorica monokultúrában is bevált. De a kukorica sem termelhető egy helyen korlátlan ideig a jelenlegi termelési viszonyok között. Nagyon helyesen teszik, hogy kapa nélküli növényápolást alkalmaznak, mert náluk is kevés a kétkezi munkás a határban. De a gépi betakarításra már nem nyílik lehetőség, egyrészt, mert a földterület nem elég nagy és nem használnák ki a gépeket kellően, másrészt pedig ily kis területen a gépi betakarítás még drágább lenne, mint a kézi. A szövetkezet ezer hektáron gazdálkodik és vannak 50—70 hektáros dűlői is. Eddig ez nagy előny volt a többi kisebb parcellákon gazdálkodó szövetkezetekkel szemben. De az eddig egyesült szövetkezetekhez viszonyítva már kicsinek bizonyultak. Hát még az ötéves tervben egyesülésrd váró nagy szövetkezetek lehetőségeihez képest... Kelet-Szlovákiában is az az elv uralkodik, hogy csak a nagy gazdaságok fokozhatják kellő mértékben a termelést és itt is számolnak azzal, hogy 500 hektáron is termelnek majd szemeskukoricát egy tagban és ahhoz megfelelő mértékű sertésállományt tartanak a gazdaságban. A somodi szövetkezettel is szívesen összeházasodnának más szövetkezetek, mert nagyon vonzó a szorgalmas tagság és a jó vezetés. De vajon mit szólnak ehhez maguk a somodiak. Valamennyi megkérdezett azzal válaszolt, hogy sose voltak a jónak elrontói. Bodnár Ferenc mérnök, a szövetkezet elnöke nemzetgyűlési képviselő pedig így vélekedik: — Sokat várok az elv józan megvalósításától. Mármint attól, hogy érdemesebb három-ötezer hektáros szövetkezetbe egyesülni, mint kisebb egyesült szövetkezettel próbálkozni. A józan megvalósítás alatt azt a közösen megfontolt egyesülést érti, amelyik nem hoz viszályt falu és falu között. Köteles Ágoston zootecbnikus szintén a haladás zászlóvivője. Bejártuk vele az egész gazdasági udvart és megmutatta, milyen újításokat alkalmazott a termelés növelése érdekében. Azonkívül elmondta, mi mindent lehetne még megvalósítani egy nagyobb mezőgazdaságban. Most ők zárt tenyésztésben jóformán minden állatot tartanak és jegyezzük meg, elég szakszerű gondozásban. Például, külön tartj&c az anyakocákat a vemhesség első felében, külön a másodikban. Majd egy más istállóban foglalnak helyet a szoptatósak. A nagy tisztaságon és gyakori fertőtlenítéseit kívül érdemes megemlíteni a vemhes kocák kifutóját, amely az 61 déli részén van, hogy több napfény jusson hozzájuk. A kifutó egy részét pedig eresz fedi, ahol hűsölhetnek a kocák és eső ellen menedéket találnak. Az újszülött malacokat öt napig villanymelegítette fészekszerű ládában tartják az anya fölött, egy méternyi magasságban. Itt tisztább a levegő éá az anya sem nyomhatja agyon a malacokat. Nappal minden órában-, éjszaka kétóránként az anyához engedik a malacokat szopni. Ezáltal minimálisra csökken az elhullás. A marhahizlalásban is nagyon szép eredményeket értek el bizonyos újítások révén. De azt nem elemezhetjük, mert a cikknek más a célja. Ezt is csak azért említem, hogy jó partit jelent a tervbe vett házassággal <f somodi szövetkezet. Minden téren az újnak, a haladásnak az úttörői. Nagyszerű a borjúneveldéjük is, amelyben öt szövetkezetből nevelik a szopós borjakat három hónapos korig. Аз eredmények kiemelkedők, de munkaigényesek, és a gépk alkalmazása bizony itt is sokat könnyítene. A már 37 hektáros és a jövőben 50 hektárra bővülő szőlő is sóik kézi erőt leköt, és nagy beruházást igényel. Újabb beruházások a termelés korszerűsítésére már aligha eszközölhetők anélkül, hogy azt a tagság ne erezné meg. Egyesülés révén még akkor is növekedne a tagság jövedelme, ha gyengébb szövetkezetek képeznék partnereiket. De jobb szövetkezet is szóbajött. Minden házasulandónak hiányzik valami a hozományból, de mindegyik visz magával olyat, ami a másiknak nincs és előnyére válik. Leginkább a gépek és a szakemberek kérdése oldódhat meg. Itt van pél* dául a jánoki szövetkezet. Stromp elvtárs, a szövetkezet elnöke már átadná a stafétabotot. Nincs náluk olyan, aki nálánál jobban vezesse a szövetkezetei. Neki már mindegy volna, mert visszavonul, mégis azon töri a fejét, hogy a megkezdett út még több boldoguláshoz vezessen. Egyesüléskor ez a gond is eloszlik. Sorolhatnám az előnyöket, amelyek az egyesült szövetkezetekben adódnak, de azt már betéve tudják az itteniek a sok elolvasott újságcikk nyomán. Azonban érdemes lenne néhány ilyen szövetkezetét meglátogatni, mert több szem többet lát. CSURILLA JŰZSEF
