Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-05-08 / 18. szám
a SZABAD FÖLDMŰVES 1971. május 8. nincs hiány Varbő fVrbovka) mindössze 600 lakosú község a nagykürtösi (Vei. Krtíš) Járásban. A Járási székhelytől távol, a Járás' déli peremén terül el, megközelíteni csak jókora kerülővel lehet, mivel egyetlen út vezet a községbe. Nagykürtöstől 40 kilométert kell megtenni Varbőig, noha egy ihétkilométeres bekötőút megépítésével Zsélyen (Želovce) keresztül a távolság egyharmadára csökkenne. A varbóiak igen reménykednek, hogy ez rövidesen megvalósul. A község nem nagy, de a környéken egyike a legjelentősebbeknek. Itt épült fel az új kilencéves alapiskola is, egymillió 700 ezer korona, befektetéssel. Amíg ez elkészült, valóban mostoha körülmények között — a község öt épületében — folyt az oktatás, — mondta az iskola igazgatója, Csőri Mihály elvtárs. Talán ez is elősegítette, hogy a tervezett három év helyett két és fél év alatt építették fel az iskolát. Az építéshez nagyban hozzájárult az iskolához tartozó körzet lakosainak brigádja, a helyi földművesszövetkezet, valamint az építkezést patronáló Losonci Építészeti Középiskola. Mivel a községnek jól gazdálkodó szövetkezete v an, az idén egyesített három efsz-nek Varbó (Vrbovka), Kér (Kiarov), Kovácsi (Kováöovce) Varbó lett a központja. A közösben, mely a Vörös Csillag nevet viseli, Dánóczi Ferenc elnök irányítása mellett kétezernégyszáz ha mezőgazdasági területen gazdálkodnak. Sajnos, nehezíti munkájukat az Ipoly, mely évente 80—90 ha földterületet is elönt és tesz használhatatlanná. A községben a kulturális élet jó. Az ifjúsági szervezet és a CSEMADOK minden évben betanul egykét színdarabot. A fiatalok esténként összejönnek a klubban, ahol hasznos szórakozással töltik idejüket. A községi könyvtárban kb. 1250 könyv között válogathatnak az olvasók. Hiányosságok mutatkoznak azonban a lakosság ellátásában. A szűk, korszerűtlen üzletek csak nehezen tudják kielégíteni a lakosság vásárlási igényeit. Tervben van egy üzletkomplexum felépítése, ahol élelmiszert, hentesárut, ruházati cikkeket, és lábbelit árusítanának. De mikor kerül erre sor, azt egyelőre nehéz lenne megmondani. Pedig ha figyelembe vesszük a járási székhelytől való távolságot, az ellátottság érdekébeben sürgősen hozzá kellene látni az építkezéshez. íme egy község öröme, gondja dióhéjban. A lakosok tudnak a célokért lelkesedni és örülni az elért eredményeknek. De akad még megoldásra váró feladat is. Äm ha ezen feladatok megoldása a lelkes varbóiakon és környékbelieken múlik, remélhető, hogy a hiányossságokat látható időn belül eltávolítják. Bojtos János Domin János Nem bánta meg1 Fiatal mezőgazdasági szakembereink első munkaviszonyuk előtt bizony nemegyszer tartanak attól, vajon elég lesz-e az „élet iskolájában“ az a tudás, amit diákkorukban elsajátítottak. Csábon (Cabovce) a helyi szövetkezet irodájában munka közben zavartam meg Domin János mérnököt, aki fiatal kora ellenére igen komoly funkciót tölt be. A növénytermesztés mellett még a szövetkezet szőlőjét is őrá bízták. — Mikor végezte el a főiskolát? Honnan került Csábra? — A Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán a bor- és szőlészeti szakon végeztem 1968-ban. Nyitrai vagyok, de jelenleg már nagykür- , tösi (Vei. Krtíš) lakosnak mond- | hatom magam, mert nemrég kap- g tam egy új lakást, mellyel teljes mértékben elégedett vagyok. — Milyen a szövetkezet terve a szőlőtermesztéssel? — Terveink szerint 6—7 év múlva szövetkezetünknek már 200 hektár szőlője lesz. Ez előzetes számítások szerint mintegy 52 millió koronába kerül. Már dolgozunk a borospincék átépítésén, melyben ún. fogadószobát is berendezünk. — Elégedett beosztásával? — Teljes mértékben. Nem bántam meg, hogy tanultam. Ha az ember látja munkája eredményét, érzi, hogy bíznak benne, elégedettnek kell lennie. — Mivel foglalkozik szabad idejében? — Szeretem a labdarúgást és az atlétikát. Jelenlegleg a fiatalokat készítem fel atlétikai versenyekre. Esténként a szövetkezet építette kultúrházban keresem a szórakozást. Meg kell dicsérnem a helyi CSEMADOK jó munkáját. Az ő kezdeményezésükre minden évben megrendezésre kerül a járási szüreti ünepség, melyen a járás valamennyi bortermelő’ szövetkezete részt vesz. Dávid Nándor LELKES GÁRDA A bússal (Bušince) labdarúgócsapat a nagykürtösi járás (Velký Krtíš) második osztályában játszik. Róluk írok néhány sort, úgy gondolom, megérdemlik. A bussai fiúk az őszi idényben jól kezdtek. Később azonban az erőnlét fogytával csökkent a csapat teljesítménye is, így az együttes a 10. helyen telelt. Ezzel természetesen senki sem elégedett, hiszen Bússá nagy falu és szép számú közönség jár ki a mérkőzésekre, a szurkolók pedig nem tagadják, jó futballt szeretnének látni. Hogy ez így legyen, erről Vámos István edző gondoskodik, aki még , a téli hónapokban elkezdte a csapat felkészítését. Helyzete nem volt könyű, hiszen meleg öltöző, tornaterem Bussán nincs. A lelkesedés azonban legyőzte a hideget, s a fiúk hóban, esőben egyforma szorgalommal végezték az edzéseket. Jól tudják, hogy a rendszeres tréning, jobb erőnlét nemcsak a siker, de egészségi szempontból is fontos. A csapatba a tavasz folyamán néhány fiatal játékos is bekerült. Nagy László Végh Gabi, kapus és csapatkapitány télen sem hanyagolta el az edzéseket. (Nagy László felv.) Az évforduló tiszteletére A 400 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodó páti (Patince — komáromi járás) szövetkezet dolgozói is felzárkóztak azon gazdaságok közé, melyek értékes kötelezettségvállalásokat tettek az évforduló tiszteletére. A szóbanforgó szövetkezet dolgozói ígéretet tettek, hogy a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére átlagosan két mázsával növelik a gabonaféleségek hektárhozamát, s ezzel 540 mázsa gabonát — 86 400 korona értékben — termelnek terven felül, továbbá 0,52 kg-ról 0,55 kg-ra növelik a hízósertések átlagos súlygyarapodását, ami lehetővé teszi, hogy a tervezettnél 43 mázsával több sertúshúst termeljenek az év folyamán. A vállalás ezen részének értéke 44 700 korona. Nem feledkeznek meg a többéves takarmányok hozamainak növeléséről sem, 54 mázsáról 60 mázsára szeretnék fokozni, ami 360 mázsa terméstöbbletet jelent, 14 400 korona értékben. Továbbá vállalták, hogy ebben az évben 500 mázsával több gabonát és 30 mázsával több baromfihúst adnak a közellátásnak. Természetesen megtesznek mindent azért, hogy ezek a felajánlások ne maradjanak csupán pusztába kiáltott szavak. Az év folyamán növelik a dolgozók anyagi érdekeltségét, megjavítják a dolgozók munkakörülményeit, és bizonyos előnyös változtatásokat eszközölnek a termelési technológiai eljárásokban, valamint megszervezik a dolgozók iskoláztatását is. Kicsi a bors, de erős, mondja a közmondás, s a felsoroltak alapján ez a mondás nagyon is ráillik a páti szövetkezetre. Fister Magdat ÜNNEPÉLYES AKTUS A SZISZ Ielédi helyi szervezetének tagjai a CSKP megalakulásának 50. évfordulója alkalmából ünnepélyes keretek közt vették át tagsági igazolványukat. Az ünnepélyen részt vett Gajdošikova Edita járási kiküldött, Nemecskai Sándor hnb elnök és Dajcs Gáspár, a helyi pártszervezet tagja. Az ifjúsági szervezet együtt működik a pionírokkal. Ebből az alkalomból a pionírok kultúrműsorral szórakoztatták a tagságot. A műsort ünnepi vacsora és tánc követte. Gyurkovics Valéria Jó vezetők, szép eredmények Félen (Tomášov) a hnb nyilvános közgyűlést tartott, melyen a vezetők ismertették a falu fejlesztésében és szépítésében elért eredményeket az 1964-es esztendőtől napjainkig. A legszebb eredmények közé tartozik a kultúrház felépítése, mely 920 ezer koronába került, továbbá az 5 millió korona beruházással felépített betonhíd a Kis- Dunán. Az új üzlethálózat átadása és az utak portalanítása is jelentős eredménynek számít. A vezetők még beszámoltak a Z-akció keretén belül elért eredményekről is, melyeknek összege 845 ezer korona. Ennek az öszszegnek 19 603 brigádóra felel meg, amit a falu lakói ledolgoztak. A Znakció keretén belül épült fel az óvoda, a sportolók öltözője, az új tűzoltószertár, betonjárda, kanalizáció stb. A hnb nagy erőfeszítéseket tesz a 14 tantermes és 14 milliós költséggel épülő alapiskola felépítésére, melyet 1974-ben szeretnének átadni rendeltetésének. Az értékelésnél végül a kulturális téren elért eredményekről volt szó, melyek közé a heti filmvetítés és az évi 3—4 színi előadás, 8—10 táncmulatság, több nóta- és táncdalverseny rendezése tartozik. A lakosság e szép sikereket főleg a hnb-nek köszönheti, melynek elnöke Klinőák Ferenc. Nagy Ernő A cigánykérdés problémáiról A napokban Hornyák Imrével, a Muzslai HNB (Mužla) elnökével és Gubó Lászlóval a hnb alkalmazottjával beszélgettem a cigánykérdés problémáiról. Hornyák elvtárs elmondotta, hogy a falu vezetősége még 1963- ban igyekezett megoldani ezt az égető társadalmi problémát. Muzslán is — éppen úgy, mint máshol — egy gidres-gödrös telepen állt a putri, ahol emberhez méltatlan körülmények között éltek a cigányok. — Mi nagy erőfeszítések árán úgy oldottuk meg ezt a problémát —, mondotta Hornyák 1 Imre —, hogy állami segítséggel felvásároltunk a cigányok részére lakásokat és elszórtan betelepítettük őket a lakosság közé. Sajnos, egyes családok lakáskultúrája ma sem megfelelő. De — folytatta büszkén a hnb elnöke — már olyan családok is akadnak, kiket példaképül lehet felhozni. Ilyen pl. Lakatos Sándor és Lakatos András családja, akiknél már nem hiányzik a tévé, rádió és lakásuk modern bútorral berendezett. Mindketten állandó munkaviszonyban vannak. A helyi efsz-ben, illetve a párkányi (Štúrovo) téglagyárban dolgoznak. — Milyen eredményeket értek még el az említetteken kívül? — Elmondhatjuk, hogy minden iskolaköteles cigány származású gyermek rendszeresen látogatja a helybeli iskolát. Sőt, néhányan már előmenetel szempontjából is •jó eredményeket érnek el. E téren .nagy segítséget nyújt Mészáros Imre igazgató, aki egyúttal a hnb titkári funkcióját is ellátja. — A higiéna terén még sok a tennivaló, de mi ezen is igyekszünk javítani. Sajnos, néhol a szülők részéről nem találunk teljes megértést. — Ez év folyamán több előadást rendeztünk cigány polgártársainknak a következő témák,-kal: Az iskola és a higiénia, A szocialista kultúra jelentősége, A munkaerkölcs és a munkaviszony, A rendezett családi élet jelentősége stb. Reméljük, hogy ezek az előadások részben segítenek kiküszöbölni a felsorolt hiányosságokat. A Muzslai HNB dolgozói, a polgári ügyeket intéző bizottság, valamint az AKI igazgatósága min- \ dent megtesz, hogy a cigányproblémát a szocialista társadalomnak megfelelően megoldják. Nemes munkájukhoz sok sikert kívánunk! Dr. Hofer Lajos Szükség volt már rá Az elmúlt hónap végén végre jij már Félen (Tomášov) is megalakult a Kiskertészkedők és Zöldségtermesztők egyesülete. Az egyelőre 30 tagot számláló növénytermesztési csoport vezetője a szövetkezet kertésze, Milan Majtán, a titkári teendőket Jelinek József né végzi. Ténykedésüket egy szakmai előadással kezdték, ahol a központi szervezet kiküldöttje, Fekete Sán- 5 dór számolt be tapasztalatairól, a | növénytermesztésben jól bevált ál- (j talános tudnivalókról. Beszédében | átfogó képet nyújtott az egyes el- p járások jelentőségéről, a trágyá- j zástól kezdve a legkorszerűbb gyomirtók használatáig. Fekete p elvtárs valóban (hasznos tanácsok- I kai, útmutatókkal és javaslatokkal 1 látta el a tagságot. Mózes Imre jj Egy iskolázás | margójára Április közepén a SZISZ Duna- | szerdahelyi (Dunajská Streda) Já- у rási Bizottsága kétnapos iskölá- g zást rendezett Körtvélyesen (Hru- 1 šov) a járásban működő ifjúsági M alapszervezetek politikai felelősei f számára. Az iskolázás keretében Paksi i László elvtárs, a JPB titkára elő- ! adásban foglalkozott hazánk politikai helyzetével. Rédvay Aladár elvtárs, a SZISZ JB titkára hang- j súlyozta, hogy az ifjú nemzedék ideológiai nevelése a SZISZ egyik 1 alapfeladata. Az iskolázáson még Gašparik János, a járási SZISZ el- j nöke és Brányik György titkár L tartott előadást. Űváry Péter A korszerű ipolybalogi (Balog n/I.) iskola
