Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-24 / 16. szám

iKOiföiCipr] гtbz&fz&h. VEGYSZERES HALÁSZAT? Vanderhors R. akvárium­ba és halastóba nátrium­szulfátot (N2SO4) helyezett, mely oxigénhiányt idézett elő. Ekkor a halak a víz felszínére emelkedtek, pi­pálni kezdtek. A szerző sze­rint e módszer megkönnyít­heti a nehezen lehalászható vizek halkitermelését. Van­derhors tanulmányában le­írja, hogy minden gramm nátriumszulfáthoz 1 mg ko­­baltkloridot (COCI2) kevert — katalizátorként. Végül ar­ra is kapunk választ, hogy minden víz S—48 óra alatt visszanyeri korábbi oxigén­­tartalmát. (Fisch Culturist) SERTÉSTÁPHOZ 4 g lizint és 2 g metionint adva az aszajszki kísérleti telepen (népesítés 1600 db ponty és 800 db növényevő hal/ha) az eredmények Igen jók voltak, az átlagos ponty­súly 1520 g volt, míg a kontroll tóban csak 860 g. A fehér busa mindenütt kb. egyformán fejlődött, de az amur átlag 1282 g-t ért el, a kontroll tóban viszont 788 g-t. Terramycint minden tó­ba adtak. A biostimulátorok alkalmazása 30—40 %-os többlettermést tesz lehető­vé. (Rübnoje hozjajsztvo) „ILLATOSÍTOTT VILLANTÓ" cím alatt írja A. E. Mars- Vallett a L’Humanité hor­gászrovatában: A legna­gyobb horgászcikkgyárak egyike szagos körforgóvil­­lantót hoz forgalomba a kö­zeljövőben. Tudvalevőleg a ragadozó halak, általában rendkívül érzékenyek a szagok iránt és ezen tulaj­donságuk felhasználásának segítségével lehetne legyőz­ni azt a már nagyon mesz­­szemenő bizalmatlanságot, amellyel az általuk már tú­lontúl ismert villantókkal szemben viseltetnek. Meg kell még azt jegyeznünk, hogy a halászati törvény tilalmai (szúrás, ütés, rob­bantás, fény, mérgezés) a szagokra nem terjednek ki, tehát a szagos villantó meg­jelenésének a kereskede­lemben e téren nincs aka­dálya. Mindenesetre a leg­­éberebb figyelemmel fogjuk kísérni ennek a nagyon elő­rehaladott stádiumban levő érdekes kísérletsorozatnak a sorsát. (L’HUMANITÉ) Л z ember munkája mellett ” szórakozásra is vágyik, amely iránt az érdeklődés egyénenként változik. A szá­mos lehetőség közül a legkel­lemesebbek közé tartozik a horgászat. Hogy miért? Mert az ember számára a friss leve­gő élvezetét, a természet szép­ségeinek csodálatát jelenti. Té­len, amikor dudál a hideg szél, bent a meleg szobában a ha­lásztársak szívesen elevenítik fel az elmúlt nyár vagy ősz él­ményeit. A sporthorgász szá­mára élmény a fogás, de az ezzel kapcsolatos beszélgetés is. mentünk, barátom már reggel három órakor a ház előtt pö­­fögtette motorkerékpárját, hogy jó korán a helyszínen lehes­sünk s természetesen a jó he­lyeket el ne szalasszuk. Alapos köd ülte meg a ha­tárt ezen a reggelen. Kissé tar­tottam is az úttól, de tervünk­től nem álltunk el. így hát el­indultunk. A motorkerékpár fénycsóvája csupán néhány mé­terre világított az úttesten. A sűrű köd lecsapódva az arcun­kon folyt végig, de szeren­csénkre egyszer sem kötöttünk ki az árokban. Az út a terve­zettnél tovább tartott ugyan, A halászat jó szórakozás A horgászok nem riadnak vissza a nyári melegtől, az őszi ködtől, de olykor a téli hidegtől sem. Nem sajnálják a fáradságot, mert hiszen ez nem is fáradság, inkább olyan egészségügyi séta, felüdülés az egésznapi vagy heti fáradság után. Hogy néha bosszankodik az ember ha lemarad a hal, elszakad a zsineg, ez már ős­idők óta a halászattal jár. De a téli vagy koratavaszi unal­mas délutánokon kifogjuk újra meg újra azt a bizonyos pon­tyot, vagy csukát, talán több­ször is mint kellene. Egy ilyen poharazgató délutánon hang­zott el az alábbi élmény is. — Tudjátok az akkor volt, amikor már Jól bent jártunk az őszben. Hűvös leheletétől megsárgultak a falevelek, s ha mozdult a szél, garmadával hullottak a barna földre. A nappal még aránylag meleg volt, de reggelenként megdere­­sedett a fű, s a természet gyön­gyeivel kirakott pókhálók hir­dették, hogy közeledik a tél. Egyik barátommal haditanácsot tartottunk, és kidolgoztuk az elkövetkezendő halászat tervét. Meghánytuk vetettük a dolgo­kat abban a reményben, hogy az ősz szép napjait, ameddig csak lehet, kihasználjuk lak­helyünktől távolabb eső vize­ken. Az indulást előre megbe­széltük. Ugyanis előtte való napon szolgálati útra kellett mennem, így csak a késő esti órákban tértem haza. Nyugod­tan elutaztam, mert úgy gon­doltam, barátom mindent meg­tesz a halászszerencse érdeké­ben. Hazatérésemkor barátom már várt. Amolyan indulás előtti megbeszélést tartottunk. Akkor derült ki, hogy egy kis galiba akadt. Barátom ugyanis nem szedett kukacokat, mondván, most úgy is csak ragadozókra halászunk. Én szeretem, ha horgászáskor mindenféle meg­lelhető csali van nálam, mert ha nem kapnak a csukák, ak­kor sem kell a parton tétlen­kedni. A dolog kissé elkedvet­lenített, de a halászat nem maradhatott el. Mivel messzire de így is idejében odaértünk a kiszemelt helyre. A kőd még mindig nagyon sűrű volt, olyannyira, hogy a túlsó partot nem láttuk, csak hol itt, hol ott, hallottunk rab­lást. Elkezdtünk blinkerezni, de valahogy a blinker nem ízlett nekik. Eszembe jutott, hogy az előző halászatból meg­maradt kukacokat reggel a tás­Közben szólítgattam a baráto­mat, mert noha a halat még nem láttam, éreztem, hogy egyedül nehezen fogok boldo­gulni vele. Hívó szavamra nem jött válasz. Valahol távolabb riasztgatta a halakat pléhcsa­­lijával. Minden lehetőség meg­fordult a fejemben. Közben a halam, akarom mondani a hal, a horgon pokolian védekezett. Minden áron szabadulni akart. Homlokomat kiverte a verejték. Remegő kézzel próbáltam a ha­lat megfékezni, mert minden­áron a vízbedőlt fa ágai közé vette az irányt. Jó Ideig ve­sződtem vele, mire megmutatta magát. Jókora csuka volt. Már­­már kezdtem reménykedni, hogy az enyém lesz, hiszen egészen a partnál volt, de ha­lásztársam még mindig nem jelentkezett. Mit gondoltok, mi történt ezután? — Kifogtad — mondtuk. Egyi­künk élcelödve megjegyezte — annak a farkát rágtad még egy hete is. — A fenét — mondja ö, s folytaja tovább. — Lenyúlva a zsineghez, ki akartam emelni. Ekkor meg­csúsztam és zupsz, bele a víz­be. A zsineg meglazult, a hal pedig, egy farklegyintéssel bú­csút intve, jő fürdést kívánt, és eltűnt a szemem elől. Mér­gelődve öntöttem ki a csiz­máimból a vizet, s dideregve csavargattam ki a nadrág szá­rát, amikor drága egykomám Itt a tavasz, vízre kerülnek a csónakok. (A szerző felv. kába dugtam. Előszedtem a tartalékot, hogy azzal próbál­jak szerencsét. Szomorúan ál­lapítottam meg, hogy csupán négy-öt darab lézeng közülük félholtan a megemésztett föld között. Vékony damilra kis hor­got kötöttem és megpróbáltam keszegezni. Kis idő múlva volt is kapás, és kihúztam egy kis keszeget. A kukac oda lett, s én feltűztem a csukás ho­rogra a póruljárt halacskát. Fenékre engedtem, majd kis pihenő után nekifogtam kissé távolabb a blinkerezésnek. Bi­zonyos idő elteltével hallom ám, hogy berreg a csukás ho­rog orsója. Odarohanok, bevá­gok. A többit úgy is tudjátok. — Tudja a fene — bíztatjuk a beszélőt. — S ő folytatja. — Hát mi lehetett? El­kezdtem fárasztani a halat. üres kézzel visszatért. Láttam rajta sajnálja is meg nem is, bezzeg ha az ő horgáról ment volna ell Vizes nadrágom őt egészen hidegen hagyta. Otban hazafelé még felke­restünk néhány helyet. Hiába mosolyogtok, azért üres kézzel nem jöttünk haza, — fejezte be mondőkáját. Mosolyogtunk. Hiába ez már így van a horgászoknál. Majd­nem mindig a legnagyobb hal­nak sikerül valamilyen úton­­módon megszabadulnia. így az­után soha se lehet megmutatni a megálmodott nagy halat. De azért mindannyian szívesen ki­járunk a vízpartra horgászbo­tokkal a kezünkben. Hazatérve pedig a kellemes fáradságtól nyugodtan hajtjuk álomra fe­jünket. Adamcsik Ferenc, Vágsellye (Sala n/V.) KISÁLLATTENYÉSZTÉS A Szabad Földműves szakmell^klete VADÁSZAT HALÁSZAT A Magyarországon működő HUNNIAHIBRID üzemközi vállalat kapcsolatokat tart fenn a szlovákiai baromfitenyésztő vállalatokkal és mezőgazdasági üzemekkel. Megkértem dr. Körösvölgyi Lászlót, az HUNNIAHIBRID igazgatóját, tájékoztassa olvasóinkat vállala­tukról, tevékenységükről. A HUNNIAHIBRID termelő­­szövetkezeti vállalkozás, amelynek tíz tagja van. Ezek közűi hét tagüzem termelőszö­vetkezet, kettő keltető vállalat, egy pedig állami gazdaság. A tíz tagüzern célja a HUNNIA­­HIBRIDDEL az volt, hogy e kö­zös vállalat segítségével áthi­dalja az áruértékesítési problé­mákat, országos kooperációt alakítson ki és biztosítsa rész­det, amely a világ egyik leg­jobb hibridbaromfi típusa, va­lamint a HISEX tojőhibridet. E két termékkel a hazai pia­cokon rendkívüli népszerűség­re tettünk szert. Elég talán egy számot említeni ennek kapcsán. A HYBRO megjelenésével az évi tizenhárommillió darabos végtermék előálításunlcat 1971- ben huszonhatmillióra növel­hetjük és ez még nem véges, szállítani. Őszintén bevallha­tom, hogy egy olyan elképze­lésünk van, miszerint szeret­nénk Szlovákiát ellátni tehet­ségünk szerint HYBRO húshib­rid csibékkel, (hiszen az eddigi partneri viszonyunk is kötelez erre bennünket. Eddigi tapasz­talataink azt mutatták, hogy Szlovákiában elsősorban a hús­hibrid hizlalás iránt mutatko­zott nagyobb érdeklődés, hi­szen a szülőpár tartás nagyobb tapasztalatot, nagyobb takar­mányfelhasználást is jelent. Amennyiben igény jelentkezik Szlovákiai partnereink részé­ről, úgy dunántúli, valamint nagyalföldi üzemeink révén fe­dezni tudjuk a keresletet. Bár­mikor szívesen állunk az ér­deklődők rendelkezésére, (Bu-Űj hibridbaromfi a HYBRO pecsenyecsirke és a HISEX tojótyúk vételét a nemzetközi kereske­delemben. Vállalkozásunk ke­retein belül korábban a szin­tén Hunniahibrid nevet viselő hibridbaromfi előállításával foglalkoztunk. Ma örömmel új­ságolhatjuk, hogy ismét tovább­léptünk egyet, javítottuk a mi­nőséget és Hollandiából meg­vásároltuk a HYBRO húshibri­mert 1972-ben becslésem sze­rint közel harmincötmillió da­rabra tudjuk emelni termelé­sünket. — Mikor nyílik mód arra, hogy Szlovákia is kaphat az új hibridekből? — Terveink szerint már 1971 második felétől tudnánk szlo­vákiai megrendelőink számára dapest, V. Petőfi Sándor utca 3/1. em, tel.: 184-438). — Melyek a HYBRO húshib­rid előnyei? — Ezt a broiler típust jól ki­egyensúlyozottnak tartják, amit kitenyésztésének húszéves idő­tartama be is bizonyított. Az állat hordozója azoknak a gaz­daságilag előnyös tulajdonsá­A HISEX típusú, barnahéjú tojást gazdaságosan termelő tojóliibrid napos korban szín alapján sexálható. (A szerző felvétele) 8. SZÁM 1971. Április 24. • A TARTALOMBÓL-4 A baromfi társas viselkedése -4 Májusi teendők 4- Üzemközi lúdtenyész­­tési vállalkozás kibontakozóban -4 Jú tudni -4 A juhok kergesége -4 Náthásak a tyúkok -4 Eredmények О Vitás siketfajd-kakas О Mire vadászhatunk májusban О Látóhatár 0 Értékes trófeák © Vadmacska A Érdekességek a csuka tulajdonságairól A A falu pontya A Külföldi vizeken A A halászat jó szóra­kozás goknak, amelyek az üzem ré­szére maximális Jövedelmet biztosítanak. Ogy gondoljuk, hogy a HYBRO ezt a követel­ményt, minden más hasonló hibriddel szemben, a legjobban kielégíti. A pecsenyecsirke ne­velőjénél a végtermék héthetes korra 1,45 kg élősúlyt őr el. Takarmányértékesítése kiváló, hiszen 2—2,10 kg takarmány­ból 1 kg élősúlyt állít elő. Élet­­képessége kitűnő, testalkata szép, bőrszíne sárga. Nyugodt természetű, így könnyen kezel­hető. Tollasodása gyors, az ál­lomány pedig egyöntetű. Vá­gott állapotban csont-hús ará­nya az átlagosnál jobb. — Mit mutat a tapasztalat a HISEX tojóhibriddel kapcso­latban? — Évi tojástermelése 250 da­rab. A tyúk testsúlya tizenkét­­havi termelés után kb. 2390 gramm, napi átlagos takar­mányfogyasztása 125—130 gramm. Erőteljes életképessé­­gü, az elhullás csekély. Tojás­színe sötétbarna, színintenzitá­sa 70-es egységnek felel meg, tojássúlya tizenkét havi átlag­ban 62,6 gramm. Tojássúlya kezdetben is nagy. A napos­csibe szín alapján sexálható. — A holland adatok és а valóság között van különbö­zet? — Adatközlések során a hol­landok igen óvatosak voltak. Mi hazat takarmány alkalma­zásával mind a HYBRO, mind pedig a HISEX esetében a kö­zölt eredményeknél sokkal job­bat értünk el. A fejlődés a baromfitenyész­tés, valamint § hibridbaromfi előállítás terén soha nem lá­tott lendületet vett az egész világon. A termelés gazdasá­gossága, ami egyben verseny­­képességet is jeient, okvetlenül megköveteli, hogy üzemeink és tenyésztőink lépést tartsanak a haladással. Ezt kívántuk elő­segíteni sorainkkal. KUCSERA SZILÁRD

Next

/
Thumbnails
Contents