Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-24 / 16. szám
z SZABAD FÖLDMŰVES 1971. április 24, Az SZKP Ш kongresszusának jelentősege további munkánkban (Folytatás a* 1. oldalról.) A pártakttván Husák elvtárs a továbbiakban megemlítette, hogy a XXIV. kongresszus és az SZKP politikájának egyik nagyon kifejező vonása az a küzdelem, amelyet a szovjet kommunisták a szovjet nép és a szovjet állam a vllágbékéért, a háborús tűzfészkek felszámolásáért, az Imperialisták tervének megakadályozásáért folytat, azért, hogy kialakuljanak a békés emberi élet, minden nemzet békés fejlődésének feltételei. A kongresszuson a felszólalók hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió, a szovjet nép, a fegyveres erők és a szovjet politika biztosította a Szovjetunió számára a huszonötéves békés fejlődést. A külföldi küldöttek azt Is megmondták, hogy a Szovjetunió nemcsak a szovjet polgárok részére biztosította a békét, hanem egész Európának. Európában vannak erők, amelyek sok problémát erőszakkal akarnának megoldani, és csupán a Szovjetunió politikája, gazdasági és katonai ereje tartja kordában az Imperialista és revanslszta erőket. Pártunk első titkára ezután megemlítette, hogy 28 éven át ml Is békés feltételek között élünk és ezt magától értetődőnek tartjuk. Azonban le kell szögeznünk, hogy országunkban azért van béke, mert szövetségi kötelékek fűznek a Szovjetunióhoz, az európai és világbéke szavatolójához. A beszámoló rátért arra is, hogy a szovjet kommunisták tanácskozása, amelyen a kommunista és munkáspártok, valamint az ún. harmadik világ különféle demokrata pártjainak több mint 100 küldöttsége vesz részt, a jövőben milyen hatással lesz a munkás, a demokratikus, és általában a haladó mozgalmakra. Az említett küldöttek azzal a reménnyel tértek vissza hazájukba, hogy a Szovjetunió a világ legnagyobb szocialista állama továbbra Is nagy segítséget nyújt a gyarmatosítás és a félgyarmatosítás felszámolásához. A kongresszus egyik jellemvonása volt, hogy igyekezett kialakítani a reakciós erők elleni egységfrontot. Hogy ez sikerrel járt, arról tanúskodnak a testvérpártok képviselőinek felszólalásai is, amelyek nagy figyelmet szentelnek a szocialista tábor egységének megszilárdítására és a gazdasági és szociális források kihasználására és tovább fejlesztésére. Határozottan kijelentették, hogy pártjaik mindent megtesznek az imperialista egységbontó törekvések meghiúsítására. Mindazon törekvések, amelyek szakadékot akarnak előidézni a szocialista táborban, a kommunista pártok egyesült ellenállásába ütköznek. Husák elvtárs ezután elmondotta az aktíva résztvevőinek, hogy а XXIV. kongresszuson pártunk és egész népünk nevében megköszönte a Szovjetunió internacionalista segítségét, melyet 1968-ban nyújtott nekünk. Tájékoztatta a kongresszust, hogy 1 millió 200 ezer csehszlovák kommunista és népünk többsége sikeresen konszolidálta a politikai és gazdasági életet és ma büszkék vagyunk arra, hogy a szocialista tábor szilárd része vagyunk és mindent megteszünk azért, hogy elmélyüljön a Szovjetunióval való barátságunk. Megemlítette, hogy aki nem szereti a Szovjetuniót, az nem szeretheti Igazán saját hazáját sem, mert hisz a Szovjetunió garantálja függetlenségünket. Husák elvtárs szólt arról Is, hogy a különböző találkozásokon a CSKP küldöttsége azt tapasztalta, hogy a Szovjetunió népe őszinte testvéri és baráti érzéseket táplál munkásosztályunk, dolgozó népünk, a csehszlovák kommunisták iránt. Mindenütt örömüket fejezték ki afelett, hogy sikerült leküzdenünk a nehéz, válságos időszakot, valamint eredményeink felett, amelyeket politikai, gazdasági és szociális téren elértünk. Gustáv Husák beszédében kiemelte, hogy а XXIV. kongresszuson a politikai kérdések mellett a felszólalók rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak a közgazdasági problémáknak. Ez számunkra is igen nagy fontosságú, mert az utóbbi években elárasztottak bennünket a politikai és társadalmi problémák és így a gazdasági problémák közvetlen megoldásához bizony csak úgy balkezesen nyúltunk. A kongresszus visszatükrözte azokat az erőfeszítéseket Is, amelyek a tudományos-műszaki forradalom meggyorsítását segítik elő. Pártunk első titkára beszámolójában foglalkozott a Szovjetunió népgazdaságának eredményes fejlesztésével Is és a gigantikus munkák érzékelésére megemlítette, hogy az utolsó ötéves terv alatt a Szovjetunióban több mint 11 millió lakásegységet építettek, ami kb. 51 milliós városnak felel meg. Ehhez nem kell kommentár, ez annak a nagy Igyekezetnek a gyümölcse, amely a szovjet emberek életkörülményeinek szüntelen Javulását szolgálja. Ezen Igyekezet a kilencedik ötéves tervben tovább folytatódik. A beszámolóban szó volt még arról, hogy a szovjet társadalom rendkívül szilárd. Ezt bizonyltja a kiegyensúlyozott politikája is, amelynek értelmében a bevált kádereket nem cserélgetik, hanem inkább lehetőségeket adnak nekik, hogy munkahelyükön távlati célkitűzéseiknek, elképzeléseiknek megfelelően dolgozzanak. Husák elvtárs tájékoztatta a funkcionáriusokat arról is, hogy а XXIV. kongresszus delegátusai bizakodóan nyilatkoztak XIV. kongresszusunk előkészületeiről és meg vannak róla győződve, hogy a CSKP megalakulása 50. évében a kongresszus olyan határozatokat hoz, amelyek elősegítik a marxista-leninista erők további győzelmét és hozzájárul a proletár internacionalizmus elmélyítéséhez. Husák elvtárs beszámolóját a pártfunkcionáriusok többször megtapsolták és lelkesen éltették a Szovjetunióval való barátságot. Mindannyian egyetértettek azzal, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusának beszámolói, valamint határozatéi számunkra is tanulságosak és helyesen tesszük, ha azokat felhasználjuk a pártmunkában és a szocializmus építésében. Tanácskozott az SZSZK kormánya (ČSTK) Az SZSZK kormánya a múlt hét elején dr. Colotka miniszterelnök vezetése mellett megvitatta és jóváhagyta az SZSZK 1971—1975. évi ötödik ötéves népgazdaságfejlesztési tervjavaslatának koncepcióját. Ugyanakkor intézkedéseket fogadott el a további fejlődés szempontjából fontos problémák megoldása céljából, főlega termelés terén. A tervfeladatokkal kapcsolatban megvitatta az SZSZK költségvetési kilátásainak javaslatát és állást foglalt az 1971—1975. évi pénzügyi tervhez. Értékelte továbbá az ötödik ötéves terv időszakára javasolt árpolitika alapelveit és az árképzés irányzatát. Megtárgyalta Bratislava fejlesztésének problémáit. A kormány megtárgyalta az államigazgatásnak a közlekedés rendezésére vonatkozó javaslatait, amelyek az SZSZK hatáskörébe tartoznak, és egyben Jóváhagyta a legiszlatív intézkedésekre vonatkozó javaslatokat, amelyeket jóváhagyás végett az SZNT elé terjeszt. Miért folyik vér Pakisztánban 1 Mint Ismeretes Kelet-Pakisztánban már hosszabb Ideje testvérháború dúl. Ennek oka, hogy a választásokon elsöprő győzelmet aratott Avami liga síkra szállt Kelet-Paklsztán autonómiájának ellsméréséért, mely törekvések meghiúsítása céljából a központi hatalmat képviselő Jahla Khan elnök — a megegyezési lehetőségek Józan mérlegelése helyett — fegyverek segítségével igyekszik „rendet“ teremteni. A világ-közvélemény, mint azt tapasztalni lehet nem a katonai akciók szervezői, hanem az alkotmányos keretek között tömörülő s jogaiért küzdő népmilliők mellett foglal állást. Ez főleg azzal magyarázható, hogy a pakisztáni viszonyok iránt érdeklődést tanúsító emberek indokoltnak tartják a kelet-pakisztáni nép nagy részének törekvéseit. A jelenlegi belpolitikai válság legfőbb oka, hogy az eredeti koncepcióval ellentétben Pakisztánt nem független mohamedán államok föderációjaként, hanem erősen centralizált központi hatalommal hozták létre. Ennek a központi hatalomnak a formája több Ízben megváltozott. 1947-től 1958-ig a földbirtokosok és a burzsoázia különböző rétegeinek érdekeit képviselő pártok uralma jellemezte a helyzetet. A pártharcok 1957—1958-ban az államaparátus felbomlására vezettek, s ekkor a hadsereg vette át a hatalmat. Előbb Ajub Khan, majd Jaihla Khan vezetésével katonai diktatúra jellemezte a helyzetet — egészen 1970 decemberében tartott általános választásokig. E változások ellenére a központi hatalom jellege annyiban állandó maradt, hogy a tényleges hatalom központja Nyuget- Pakísztán volt, amely a keleti országrészt messzemenően kizsákmányolta. Nyugat-Pakisztán 800 ezer négyzetkilométer területű, csaknem hatszorosa Kelet-Pakisztánnak. A lakosság többsége azonban a sűrűn lakott Kelet-Pakisztánben él. A juta-export révén Kelet- Pakisztán termeli az egész ország devizabevételének több mint felét. Az elmúlt húsz esztendő statisztikája azonban azt bizonyltja, hogy az állami költségvetés kétharmad részét — a katonai és adminisztratív kiadások négyötödét — Nyugat-Pakisztánra költötték. Száz köztisztviselőből 85 és száz katonatisztből 90 nyugat-pakisztáni. A gazdaságfejlesztésnek és a politikai hatalomnak ez az egyenlőtlen elosztása rendkívüli módon kiélezte az ellentéteket a két országrész között — annál is inkább, mert az egyszerű emberek szemében a nyugat-pakisztáni hatalom gyakorlatilag Idegen elnyomásként jelentkezett Kelet-Paktsztánban. Ugyanis míg az utóbbi tartomány lakosságának nagy része bengáll, addig a hatalomgyakorló Nyugat-Pakisztán lakosságát pandzsábi és szlndl nemzetek alkotják. Az említett ellentétek mellett a konfliktusok kiéleződésében közrejátszik az a körülmény is, hogy a hajdani angol gyarmati India területén, a lakosság vallás szerinti kettéosztása alapján eléggé fantasztikusnak tűnő államalakulatot hoztak létre. Ugyanis az ország két részét, Nyugat- és Kelet- Pakisztánt 1500 kilométer távolság választja el egymástól. A felhalmozódott feszültségek tehát nem új keletűek, s az 1951-ben alakult Avami liga, Kelet-Pakisztán vezető pártja már akkor követelte a pakisztáni állam keretein belül a „Bengáll állam“ teljes autonómiáját. Ezeket az autonóm követeléseket az 1958 óta tartó katonai uralom bár elnyomta, de egyben ki is élezte a gyűlöletet a hatalmat monopolizáló nyugatpakisztáni uralkodó rétegekkel szemben. A Nyugat-Pakisztán érdekeit képviselő központi hatalom jelenleg arra törekszik, hogy az Avami liga köré tömörült tömegek indokoltnak és jogosnak minősíthető mozgalmát vérbe fojtsa. Nem akarja tudomásul venni, hogy olyan ellentéteket hozott létre, amelyeket katonai diktatúrával megoldani nem lehet. —pa— A szocialista társadalom feiesztésérol tárgyalt a Balsár Kommunista Párt X. Kongresszusa A bolgár kommunisták kongresszusa a szocialista társadalom építésében elért nagyszerű eredmények jegyében folytatta tanácskozását. Kétségtelen, hogy a bolgár nép a kommunista pártja vezetésével teljesítette azokat a feladatokat, amelyeket а IX. kongresszus meghatározott. A két kongresszus közötti időszakban szinte zavarmentesen és gyors ütemben fejlődött Bulgária népgazdasága, amit az is bizonyít, hogy 1965-höz viszonyítva a nemzeti jövedelem 52 százalékkal növekedett, főleg a társadalmi munkatermelékenység rendkívüli méretű növekedése alapján. Szép eredményeket értek el a szocializmus anyagi-műszaki alapjainak korszerűsítésében, az ország iparosításában, melynek következtében az ipari termelés színvonala 70 százalékkal emelkedett. A mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében hozzáláttak a termelés további összpontosításához és szakosításához, az ipari szintű, gépesített termelés összes előfeltételének megteremtéséhez. Az említett időszakban 1 millió 268 ezer dekárral bővítették az öntözött területek terjedelmét, s Így 1970-ben az öntözött területek összterjedelme meghaladta a 10 millió dekárt. A gépesítés színvonalának emelkedését szemléltetően bizonyítja az a körülmény, hogy öt év alatt 27 300 traktort, 5100 kombájnt, 112 repülőgépei és a további termelőeszközök sokaságát kapta a mezőgazdaság. A termelés összpontosításával és szakosításával, valamint a gépesítés, kemizálás színvonalának emelésével, s persze a nagyhozamű gabonafajták alkalmazásával elérték, hogy a mezőgazdasági termelés az említett időszakban 26 százalékkal növekedett. A bolgár népgazdaság anyagi-műszaki alapjainak korszerűsítése a szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelveihez igazodva, vagyis a Szovjetunióval és a többi szocialista országokkal való szoros együttműködésben valósult meg. A párt társadalom- és gazdaságfejlesztési politikája lényegében a dolgozók munka- és életkörülményeinek javulását szolgálta. Erről meggyőzően tanúskodik az is, hogy az ötödik ötéves terv időszakában 33,5 százalékkal emelkedett a lakosság reáljövedelme. Növekedtek a munkabérek, a különböző jellegű juttatások, úgymint az ösztöndíjak, családi pótlékok, stb. A társadalmi fogyasztási alap körülbelül 90 százalékkal növekedett, miáltal lehetőség nyílt az egészségvédelmi intézmények, az Iskolák fejlesztésének meggyorsítására és a szociális gondoskodás színvonalának lényeges emelésére. Ma a hároméves korhatáron aluli bolgár gyermekek 11,2 százaléka bölcsődékben, míg a három és hét év közötti gyermekek 67,9 százaléka óvodákban nevelkedik. A termelés növekedésével párhuzamosan javult a közellátás is, amit az is bizonyít, hogy a kiskereskedelmi forgalom a két kongresszus közötti időszakban 51 százalékkal növekedett. A párt X. kongresszusa arra a következtetésre jutott, hogy a fejlett szocialista társadalom felépítése érdekében összpontosítani kell minden erőt a hatodik ötéves terv által előirányzott társadalmi és gazdaságfejlesztési feladatok teljesítésére. Ez megköveteli a tudományos-műszaki forradalom összes vívmányainak észszerű kihasználását, a társadalmi munkatermelékenység szfnvon alán ak gyors emelkedését és azt, hogy a gazdasági fejlődés következményeként az eddigieknél Jobban legyen kielégítve a dolgozók anyagi és szellemi igénye, de ugyanakkor elmélyüljön az emberek szocialista öntudata is. A főfeladatok teljesítése — mondják a bolgár elvtáreak — megköveteli a népgazdaság intenzitásának és hatékonyságának további fokozását a termelés szerkezetének progresszív módosításával összhangban. De feltételezi a termelés további összpontosítását és szakosítását, a termelési folyamatok korszerűsítését, komplex gépesítését és automatizálását, a munkaerő és az anyagi források racionálisabb kihasználását, a nemzetközi szocialista integráció további fejlesztését, valamint a társadalmi viszonyok és az irányítás színvonalának emelését. A Bolgár Kommunista Párt a társadalmi jólét céljából előirányozta, hogy a hatodik ötéves terv időszakában 1970-hez viszonyítva a nemzeti jövedelem 47—50 százalékkal, egy átlagdolgozó személyi jövedelme 25—30 százalékkal, az áruforgalom pedig 38—40 százalékkal emelkedjen. Szaporodik a bölcsődék száma is, vagyis 1975-ben 63 ezer három éven aluli gyermek nyer elhelyezést, míg a hét éven aluli gyermekek 78 százaléka óvodai gondozásban részesül. Az új ötéves terv éveiben 250 ezer lakásegységet építenek, míg a lakosságnak nyújtott különböző szolgáltatásokat 70—80 százalékkal növelik. Az említett és még a további intézkedések mellett — a lakosság életkörülményeinek javítása céljából — napirendre tűzik a munkaidő fokozatos csökkentését is. A gazdaságfejlesztési feladatok megoldásában nagy szerepet szánnak a tudományos-műszaki kutatásnak A mezőgazdaság szakaszán előtérbe kerül a növény- és az állatnemesítéc fejlesztése és az ipari színvonalú termelési technológia meghonosítása. A kongresszus arra a következtetésre jutott, hogy az új ötéves terv idején meg kell gyorsítani az ország iparosításának ütemét Első helyen lesz olyan iparágaknak a fejlesztése, amelyek a testvéri szocialista országokkal való előzetes megegyezések szellemében biztosítják, hogy Bulgária aktívan vehet részt a szocialista országok gazdasági integrációjában. Az ipari termelésben rangos helyet szánnak a gépiparnak, melynek termelése az ötéves terv időszakában megkétszereződik. Persze lényegesen meggyorsítják a vegyipar fejlődését, is, mely 1975-ben többek között 1 millió 150 ezer tonna műtrágyát gyárt. A mezőgazdaság elé azt a feladatot tűzték, hogy a termelés további koncentrálása és korszerűsítése alapján 17—20 százalékkal többet termeljen hogy elégítse ki a hazai piacot hússal és további állattenyésztési termékekkel, hogy több és Jobb minőségű gyümölcsöt, zöldséget termeljen hazai szükségletre és az exportigények kielégítése céljából. Nyomatékosan hangsúlyozzák, hogy a mezőgazdaság fejlesztésében döntő tényezőként szerepel a nagyméretű összpontosítás, a termelési folyamatok szüntelen korszerűsítése s agráripari komplexumok kialakítása. Ezeket az igényes feladatokat tervsze» rűen, a tudományos-műszaki vívmányok teljes kihasználása mellett, s az egyes termelési körzetek sajátos természeti és közgazdasági adottságaival összhangban oldják meg. A mezőgazdaság anyagi-műszak! fejlesztését — a párt irányelvei értelmében — a komplex gépesítés és az automatizálás Jellemzi. A gabona, a cukorrépa, a takarmányok és a gyapot termesztésével járó munkálatok komplex gépesítése céljából nagy teljesítményű, gyors és széles gépekkel látják el a mezőgazdaságot. S főleg olyan mezőgazdasági gépek beszerzését szorgalmazzák, amelyekkel több munkafolyamat végezhető. A gépesítéssel egyidőben megteremtik az előfeltételeket a növekvő műtrágyaszükséglet kielégítésére, s tervek szerint 1975-ben egy átlagdekárra 20—21 kg tápanyagot juttatnak majd. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében komoly szerepet szánnak až öntözéses gazdálkodásnak. Ezt az Is bizonyltja, hogy az öntözött területek terjedelme az öt év alatt 2 millió 500 ezer dekárral bővül. Az ismertetett és a további Intézkedések következtében a mezőgazdasági munka termelékenysége 1975-ben (1970-hez viszo* nyitva) 40—45 százalékkal emelkedik. Már e cikkben Ismertetett célok is — amelyek az ötéves terv irányszámainak csak egy töredékét képe zik — meggyőzően bizonyítják, hogy a Bolgár Népköztársaság hatodik ötéves terve lényegesen meggyorsítja a szocialista társadalom fejlődését és a dolgozók életszínvonalának emelkedését. Pathó Károly
