Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-10 / 14. szám
1971. április 10. SZABAD FÖLDMŰVES J5 A közös szövetkezeti vállalatok tevékenységéből eredő jogok és kötelességek A szövetkezetek közös vállalatokat alakíthatnak tartós Jellegű gazdasági tevékenységük eredményesebb folytatására, akár mezőgazdasági, akár nem mezőgazdasági tevékenység Jellegét viselik. A közös szövetkezeti vállalat Jogi szubjektumát azok a társadalmi feladatok szabják meg, amelyeket a közös vállalkozás létrehozásáról szóló szerződésben tűztek ki, hagytak Jóvá s amit tevékenységük terjedelme befolyásol. A mezőgazdasági szervezetek és a feldolgozó ipar szervezetei a Tt 100/66 számú kormányrendelet 85. paragrafusának 8. bekezdése ás a Tt 169/69 számú kormányrendelet értelmében új (közös) szocialista szervezeteket alakíthatnak ki. A létrehozott új, közös szövetkezeti vállalat Jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, amennyiben ez nem áll ellentétben társadalmi feladatainak teljesítésével. Erre a Tt 72/1970 számú törvény első paragrafusának első bekezdése szerint a cégjegyzékbe (podnikový regiszter) történt bejegyzés napjától van joga. A cégjegyzékbe történt bejegyzés előtti Jogügyletek, illetve az olyanok, amelyek a közös vállalkozás társadalmi feladataival ellentétben állnak, mint törvényteleneket hatálytalannak minősítik. Ezen kívül az ilyen Jogügyleteket gazdasági szankciókkal sújthatnak — az állami költségvetés céljaira az ügylet pénzértékének átutalásával. Erre példaként hozhatjuk fel a közös vállalat olyan tevékenységét, amely nem szerepel a vállalat, Illetve társulás létrehozásáról szóló szerződésben. A közös szövetkezeti vállalat, illetve az új, közös szocialista szervezet gazdasági tevékenységével a tagságot képező üzemek anyagi érdekeit valósítja meg. Ezért az egyes gazdasági szervezetek a szerződés megkötésével bizonyos, közösen végzett gazdasági tevékenység folytatását szorgalmazzák, amely az összes résztvevő számára az anyagi előnyök optimumának elérését teszik lehetővé. A gazdasági tevékenység bizonyos ágazatának megvalósítása a legnagyobb anyagi előnyöket csupán akkor hozhatja a résztvevőknek, ha e tevékenység fejlett színvonalon áll. E tények szabják meg a szövetkezeti vállalkozás szerződésben rögzített közös feladatai megvalósításának és a közös gazdasági tevékenység terjedelmének jogi alapjait. A közös vállalkozás egyetlen szerve sincs felhatalmazva a szerződés egyes pontjainak megváltoztatására és arra sem, hogy a szerződéssel ellentétben bármelyik tag kárára intézkedjen. A szerződéssel ellentétes gazdasági tevékenység folytatásával így a közös vállalat valamelyik tagjának anyagi érdekeit sérthetnék meg. A résztvevők kötelességei és jogai A közös vállalatban a közösen folytatott gazdasági tevékenység során kialakuló integrációs kapcsolatokat a gazdasági tevékenységben résztvevők és a közös szövetkezeti vállalat közötti jogok és kötelességek jogszabályai rendezik. E kapcsolatokra is érvényesek a közös gazdasági tevékenységet folytatók és a közös vállalat jogait korlátozó rendelkezések. A közös szövetkezeti vállalat tagjainak kötelességei a közösen folytatott gazdasági tevékenységből erednek s ugyanígy az e kapcsolatból eredő jogokat a közös gazdasági tevékenységben résztvevők a vállalat létrehozásakor megkötött szerződésben fektetnek le. A tagok kötelességei A közös szövetkezett vállalatok az anyagi alap létrehozásához szükséges alapeszközöket a tagsági hozzájárulásokból nyerik. A tagsági hozzájárulás befizetése olyan kötelezettség, amely a közös vállalat létrehozásáról szóló szerződésből ered. A tagsági hozzájárulást a tagok különböző formában nyújthatják: készpénzben, anyagi eszközök Juttatásával, saját munkájukkal stb. A tagsági hozzájárulás számát és értékét, valamint esedékességüket a szerződésben határozzák meg a közösen folytatott gazdasági tevékenység beruházási és üzemi eszközeinek szükséglete szerint. A tagsági hozzájárulás értékének és számának meghatározását, amellyel az egyes tagok a közös gazdasági tevékenységben résztvesznek, valamint a tagsági hozzájárulás befizetésének módját már a szerződés szabja meg, mivel ez a szerződés egyik fontos pontját képezi. Az e tényekről történt megegyezés nélkül a közös szövetkezeti vállalat létrehozásáról szóló szerződést sem lehet megkötni. A tagsági hozájárulás értéke gyakran megoszlik a beruházási hozzájárulásra és a beruházási kölcsönre. A tagsági hozzájárulás befizetése gyakran a tagság létrejöttének feltételét képezi. Ez azt Jelenti, hogy a közös gazdasági tevékenységben résztvevő csak akkor lesz a közös szövetkezeti vállalat tagja, ha tagsági hozzájárulását befizette és értesült arról, hogy az üzem létrehozásáról szóló szerződést az illetékes járási nemzeti bizottság Jóváhagyta. A közösen folytatott gazdasági tevékenység megvalósítása gyakran történik úgy, 'hogy я tagok e tevékenységben termékeikkel, munkájukkal és teljesítményükkel vesznek részt bizonyos mennyiségben, minőségben és előre meghatározott időpontban. A közös szövetkezeti vállalatok létrehozásáról szóló szerződésekben az Ilyen kötelezettségek vállalása olyan kötelessségeket teremt, amelyekhez hasonlót a gazdasági törvénykönyvből nem ismerünk. Véleményünk szerint a közös vállalat tagja számára már a szerződésből ered az a kötelezettség, hogy a közösen végzett tevékenység érdekében előre megszabott mennyiségű terméket, munkát és teljesítményt nyújt egy meghatározott időszakban, amely szolgáltatások fajtáját, minőségét és időpontját egy előzetes megegyezés vagy a közös vállalat illetékes szervének döntése szabja meg, amely szervet erre felhatalmazták. E kötelezettségek alól a tagot csupán a közös szövetkezeti vállalat beleegyezése mentheti fel. A kötelezettség nem teljesítése, illetve elégtelen teljesítése a szerződés megszegését Jelenti és büntetést von maga után. A közös vállalat tagjainak jogai A közös vállalatok tagjai a vállalat irányításában az „egy tag — egy szavazat“ elv alapján vesznek részt. A taggyűlés határozatképes, ha a tagság képviselőinek több mint fele van jelen és a jelenlevők több mint fele szavaz a határozat mellett. A szerződésben leszögezett és a tagsági hozzájárulás után fizetett kamat a közös vállalat szerződéses kötelezettsége tagjaival szemben. A közös vállalat ezt a szerződésben megszabott határidőig köteles kifizetni. A nyereséget leggyakrabban a befizetett tagsági hozzájárulás összege szerint osztják szét. Találkozunk azonban olyan esetekkel is, hogy a nyereséget a gazdasági tevékenységben való részvétel szerint osztják szét. A tiszta nyereségben való részesedésnek e módszerei e leggyakrabban alkalmazottak a közösen folytatott gazdasági tevékenységben. A tiszta nyereség elosztása felöli döntés azonban a taggyűlés hatáskörébe tartozik. D. K. Felhívjuk az érdeklődők figyelmét, hogy a tavaszi idény alatt bármilyen mennyiségben háromnapos kiskacsákat adunk el kedvező áron. Megrendelhetők telefonon és írásban. Minden megrendelésre válaszolunk. JRD Milanove e, okr. Nové Zámky telefon: Milanovce 12 HIRDESSEN ÖN IS LAPUNKBAN TANÁCSOK Mi a teendő a közlekedési balesetnél ? A tél végén, amikor a hé eltakarodik az utakről ugrásszerűen megnövekedik a forgalom. Azok is kihozzák a garázsból a kocsijukat, hogy megjárassák, akik a tél elején konzerválták. Nyilvánvalp, hogy a többhónapos szünet után bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy pótoljuk mindazt, amit a téli hónapokban elfelejtettünk, hogy beilleszkedjünk a forgalomba. Gyakran történnek ilyenkor kisebbnagyobb balesetek, gyakrabban mint nyáron a legnagyobb szezonban. Mi a teendője a járművezetőnek, ha közlekedési baleset színhelyére érkezik? A közlekedési törvény szerint minden Jármüvexolö és minden utas köteles első segélyben részesíteni az úton talált sebesülteket. £len kell járniuk ebben azoknak, akik valamilyen elsősegély-tanfolyamot végeztek. A járművezető kötelessége, hogy a sebesültet az első orvosig vagy kórházba szállítsa. Ha azonban valószínű, hogy a mentők gyorsan megérkeznek, vagy fennáll a veszély, hogy a szállítás csak ronthat a sebesült állapotán, akkor Jobb, ha bevárjuk a mentőket, vagy az orvost. Ha közlekedési rendőr érkezik a helyszínre és betegszállításra kér fel valakit, az illető köteles eleget tenni a kérésnek és kórházba szállítani a sérültet. Ha velünk történik közlekedési baleset, amelyben sebesültek is vannak, és az anyagi kér is nagyobb, akkor a károsultnak joga van arra, hogy felfr|a a szemtanúk nevát és címét. A tanúk kötelesek ezeket az adatokat bediktálni. Ha mi idéztük elő a belesetet, kötelesek vagyunk bediktálni adatainkat a károsultnak, hogy ez később érvényesíthesse jogait a biztosítónál. Azok, akik valamilyen formában szerepet Játszottak a balesetben, kötelesek megvárni a helyszínelő bizottságot. A járművezető köteles gondoskodni arról, hogy megrongálödott jármüve na veszélyeztesse a forgalmat. Megfelelő módon, háromszöggel, fáklyával, lámpával, az előírt távolságban jelezni kell a járművezetők-ALASZUNK wKmtiüm Felmondás R. M., Košice kérdezi: — Jelenlegi munkahelyemen 15 éve dolgozom. Mivel munkáltatómnál nem találok megértésre lakásproblémám megoldását illetően, elhatároztam, hogy munkaviszonyomat felmondással megszüntetem. Munkáltatóm az adott esetben meghosszabbíthatja 8 hónappal felmondási időmet? A munkaviszonyt csak a Munka Törvénykönyvében meghatározott módon lehet megszüntetni. A Munka Törvénykönyve, mint alapvető jelentőségű követelményt írja elő (mind a szervezet, mind a dolgozó számára) az írásbeli formát. Amennyiben a dolgozó írásban kéri a munkaviszony megszüntetését bizonyos időpontban és ha a szervezet a kérelmet, a kézbesítésétől számított 15 napon belül nem utasítja el, a munkaviszony azon a napon szűnik meg, amelyet a dolgozó kérelmében feltüntetett. Arra a tényre, hogy a szervezet a kérelemmel kapcsolatban nem foglalt állást úgy kell tekinteni, mint beleegyezésre. A Munka Törvénykönyve 51. §-ának 1. bekezdésében kimerítő módon felsorolja azokat az eseteket, amikor a dolgozó felmondással szüntetheti meg munkaviszonyát. Ha a dolgozó a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó kárelmében más okot hoz fel, vagy egyáltalán nem indokolja meg felmondásét, akkor a felmondási Idő 6 hónappal meghosszabbodik, amennyiben a szervezet e kérdésben nem állapodik meg a dolgozóval. A felmondás érvényes, ha azt írásban kézbesítették a másik részvevőnek. A felmondási határidő minden dolgozó vonatkozásában egységes és a dolgozó kora szerint változik: — egy hőnap a 30 éven aluli dolgozó esetében, — két hónap a 40 éven aluli dolgozó esetében (akt betől; tötte 30. életévét), — 3 hónap a 40 éven felüli dolgozó esetében. Az a kor bír jelentőséggel, amelyet a dolgozó abban a naptári évben ér el, amelyben a felmondási határidő hatályba lép. A felmondási Idő a felmondás kézbesítése után következő hónap első napján veszi kezdetét. Az indokolatlan munkaerővándorlás megakadályozása érdekében a Munka Törvénykönyve úgy rendelkezik, hogy a felmondási idő 8 hónappal meghosszabbodik, amennyiben a szervezet és a dolgozó között nem Jön létre más megállapodás ás ha a dolgozó a Munka Törvénykönyvében feltüntetett okoktól eltérő más okot tüntet fel írásbeli felmondásában, vagy ha semmiféle okot nem tüntet fel. Az Ily módon meghosszabbított felmondási idő keretében a szervezetnek módjában áll olyan Intézkedést foganatosítani, amely kizárná a dolgozó felmondásával előidézett esetleges következményeket. Ahol nem fenyeget ilyen veszély, ott lehetőség van arra, hogy a szervezet a dolgozóval megállapodást kössön arra vonatkozóan, hogy a felmondási Idő meghosszabbítására nem kerül sor, esetleg, hogy a felmondási Időt nem 8 hónappal, hanem rövtdebb Idővel hosszabbítsák meg. í-u) Eladunk minden héten háromnapos kiscsibe két * 1 _ X es ha omnaoos k s b< kat Cím: JRD Vozokany nad Hronom, okres Levice Helyreigazítás Lapunk 13. számának 8. oldalán „Távlati célkitűzés a stabilizálódás“ című cikkünk utolsó bekezdése a sorok felcserélése következtében a nyomda hibájából érthetetlenné vált. A szöveg helyesen a következő: Az elmondottakból Is látható, hogy a szövetkezetben a múlt esztendei sikertelenség nem hagyott maga után mély nyomokat. Jő Jel, hogy a vezetők felismerték a fogyatékosságok okát ás Intézkedéseket tettek azok eltávolításéra. Olyan Intézkedések ezek, amelyek nem mérői holnapra', hanem hosszú Időtartamra szólnék. Formálják a szövetkezet termelésének jellegét és meghatározzák helyét abban a folyamatban, melyben a mezőgazdaság népgazdaságunk egyre erősödő láncszemévé válik. A hibáért olvasóink elnézését kérjük. nek, hogy baleset ssínhelye falé közelednek. Az illetékes hatósági szerv, közlekedési rendőr, helyszínelő bizottság köteles kiszállni a baleset helyére, ha sebesültek, halottek vannak, vagy nagyobb anyagi kár keletkezett. Télvégi karbantartás A tél vége nemcsak a fogások Ismeretét igényli a vezetésnél az autósoktól, hanem a gépkocsi kezelését Is. Az Ilyen jellegű viszonylag kis munkálatok a későbbiek során megtérülnek, s emellett zavartalanabbá, kellemesebbé teszik az autózást. Az autósok nagy része tudja, hogy az ablakok páramentesítésére az autósboltokban különböző készítmények kaphatók. Ennek ellenére viszonylag kevesen használják ezeket a szereket, Inkább állandóan törölgetik az elhomályosuló üvegeket. A kényelmetlenségen túlmenően az Ilyen megoldás a rossz látás és a vezető figyelemelvonása miatt baleseti veszélyt Is jelent. Télen a vezető és az utasok cipőjéről leolvadö sós hóié a fenékJemezekre került és rozsdásodást okozott. Időnként szereljük ki a szőnyegeket, hogy azok, valamint a fenéklemezek kiszáradjanak. Különösen fontos ez, ha textil- vagy fllcszőnyeg van a kocsiban, mert ezek nehezebben száradnak. Amennyiben a textilszőnyegekre a gumi lábtörlőhöz hasonló, de mélyebb üregezésfl speciális vízgyűjtő szőnyegeket helyezünk, az étnedvesedést elkerülhetjük. Ilyenkor elegendő a telítődött vízfelfogó szőnyegeket kiemelni ős kiönteni belőlük a vizet. Ha azt tapasztaljuk, hogy a fenéklemezek festáse felhőlyagosodott, vagy kezdődő oxidációt észlelünk, távolítsuk el a fellazult festékréteget, a rozsdás részeket drótkefével tisztítsuk meg és alvázvédő festékkel több rétegben fessük át. Ezzel az eljárással nagyobb költséget Jelentő karosszériajavítást előzhetünk meg.
