Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-04-10 / 14. szám
1971. április 10. SZABAD FÖLDMŰVES 7 A legújabb népszámlálás adatai szerint Tejtalu (Mliečno) л hozzácsatolt településekkel (Körtvályes, Királyfa, Búcsúháza és Sámot) 1150 lélekszámú község. Ami a siralmas múltat illett, a két világháború között három nagyobb földbirtokos uralta: Csiba Sándor 150, Csiba Antal 50 és Bartalos Vilmos 40 hektár földet műveltetett. Volt még néhány középparaszt s я többség szegényperaszt, Illetőleg nincstelen földmunkás. Az utóbbiak cselédekként, napszámosokként robotoltak a samotl káptalani birtokon és a falu földbirtokosainál. KI volt valójában a parasztok réme? Nem más, mint egy Franki nevű harácsoló, aki trafikkel kezdte, majd füszerüzletet, kocsmát nyitott e faluban, s az eladósodott szegényparasztok földjeit árverés útján megvásárolta. A harmincas években már a fél falu az övé volt. Majd földjeit árendába adta, magyar holdanként 2—3 mázsa búzáért. Tejfalu vadonatúj utcája, « .,Somarjai utca“, ahol szövetkezeti tagok és államigazdasági dolgozók laknak. A ma már öreg tejfalusi pártharcosok az októberi forradalom és a CSKP megalakulásának hatására 1921 őszén helyt pártszervezetet alakítottak, amelynek első elnöke Dénes Ferenc elvtárs volt. A pártszervezet tagja! munkát, jogot és emberséget követeltek a földbirtokosoktól. GYŐZ A SZÖVETKEZETI GONDOLAT A két világháború megpróbáltatásai, szenvedésekkel, izgalmakkal terhes évet után a Csehországba telepítés keserveibe Is belekóstolt szegényemberek, mint az acél, megedződtek. Amikor jött a szövetkezetesítés, ezek az emberek 1949-ben az akkori somorjal járásben az elsők között alakítottak szövetkezetét a falu nagybirtokosai és a királyfal báró jeszenák altábornagy földjein, mintfolytatják. Betonutakat kapott a szövetkezet gazdasági udvara. Aszfaltozott út vezet a falun keresztül. Oj kerítést kapott a „Pipagyújtogató“ néven ismert emlékmű, ahol az 1848-as szabadságharc elesett hősei alusszák örök álmukat. S szólni kell még az elmúlt években épült korszerű iskoláról, valamint a vadonatúj kultúrházról, amelyet a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet közös erővel épített, több mint másfél millió korona költségráfordítással. A kultúrházban helyet kaptak a hnb és az efsz irodái, az ülésterem, a 250 férőhelyes kultúrterem, valamint a klubhelyiség, az olvasó-terem stb. Büszke is erre a létesítményre a falu apraja-nagyja, hiszen a kultúrszomjas fiatalok, javakorabeliek és nyugdíjasok egyaránt lehetőséget találnak itt a művelődésre, szórakozásra. BAJBAN ISMERED MEG A BARÁTOD AKIK A MÄÉRT HARCOLTAK Az első világháborút és a fogolytáborokat megjárt nincstelenek, cselédek, zsellérek sokat tapasztaltak. Az OlasZ frontot megjárt Dénes Ferenc, Ozogány József, Nagy Vendel és mások már a galíciai fronton rádöbbentek arra, hogy az ellenség nem az olasz és orosz katona, hanem az otthonmaradt grófok, bárók, föld-'birtokosok és azok pribékjei. Tehát amint lehetőségük adódott, összebarátkoztak az orosz és olasz katonákkal. Tőlük hallották először Lenin nevét. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének hatására arra az útra tértek, amely a mához vezetett. Nagy öröm volt számomra, hogy Nagy Vendel elvtárssal elbeszélgethettem. Ez a 81 esztendős ember egyik szervezője volt az 1921. évi győzelmes arató-sztrájknak. Az idős kommunista a régi világra terelve a szót, felidézte a fél évszázaddal ezelőtti eseményeket. Elmondotta, bizony nehéz, könyörtelen volt a sorsuk; gürcölni, szenvedni kellett a betevő falatért. Megsokallva a nélkülözést, 1921-ben Patócs Gábor veterán kommunista bíztatására aratósztrájkot szerveztek Nagy Vendel, Szabó József, Botlú Mihály és mások. Ez a sztrájk győzelemmel végződött; amikoris a 13. kereszt helyett minden 11. volt az övék a gabonából, s köményes, valamint bableves, darástészta, kukorica-gánci helyett már túróstésztát és húst is kaptak. — Hát Így éltünk bizony a múltban — elmélkedett a munkából kiöregedett pártharcos. Vendel bácsi még jól érzi magát. A 900 korona havi nyugdíjjal elégedett. Olykor még a Jó borocskát is megissza. A hajdani nincstelenek, hogy megélhetésüket némiképp biztosítsák, tialásztak-vadásztak. Télidőben a közeli erdő nyújtott munkalehetőséget, aminek bére csak arra volt elég, hogy egyik napról a másikra tengessék életüket. egy 400 hektárnyi szántót közös művelés alá véve. A szövetkezet alapító tagjai közül említést érdemel Kovács János, Botlő Lajos, Vassi Gyula, Szamaránszky György, Szabó József, Nagy Vendel, Sáringer Péter és mások. Számos ellenlábasa volt a szövetkezeti gazdálkodásnak, „tiszavirág“ életet jósoltak neki. Am a volt vöröskatonák, kommunisták, mint a haladó eszmék vallói és terjesztői az élen jártak. Végül is győzedelmeskedett a szövetkezeti gondolat; 1952-ben szövetkezeti faluvá lett Tejfalu, 583 hektár földterülettel... Ma ugyanennyi hektár földön, sokkal ésszerűbben gazdálkodnak, s a közös vagyon értéke megközelíti a 13 millió koronát. ANYAGI JÖLÉT, MEGSZÉPÜLT FALU A tejfalusi és sámoti emberek, akik rendszeresen és becsületesen dolgoznak — akár a szövetkezetben, akár az állami gazdaságban — azok jól is élnek. Elbeszélgettem traktorosokkal, állatgondozókkal, akik havonta megkeresik a 2000—2200 koronát. Hát igent Fellendült itt az élet, sokat adnak az emberek a lakáskultúrára, öltözködésre és kulturális igényeik kielégítésére. Gyönyörűen berendezett — függönyös, szőnyeges, fürdőszobás, központlfűtéses — lakásaikhoz a gyümölcsöskert, illetve a szőlő is hozzátartozik. Tévé-készülék, rádió, magnetofon, mosógép, zeneszekrény, motorkerékpár, személygépkocsi mind-mind tartozéka a hajdani cselédnek, volt zsellérnek, munkáját könnyíti, a kulturált élet követelményeit elégíti ki, s szórakoztatja. S milyen a falu arculata? Szinte a felismerhetelenségig megváltozott a múlthoz viszonyítva. Eltűntek a nádtetős viskók, s ezek romjain gyönyörű, tágas családi házak épültek. Ezek száma 125, amelyekből csupán tavaly 20 épült fel. Hát még az átépítettek száma? ... Tavaly kezdték a beton-járdák építését és az idén Valaha ilyen és ehhez hasonló viskókban laktak a falu nincstelenjei. A tejfalusiak 1968—89-ben is tudták hol a helyük, nem hagyták magukat megtéveszteni a jobboldali elemektől, szilárdan álltak a marxlzmus-leninlzmus talaján. Akadt ugyan egy-két szájtoős, akik nemzetiségi torzsalkodást akartak szítani, de mihamar belátták, nincs értelme az ellentéteket szító politikának, hangulatkeltésnek. MtjvELÖDÉS, FALUSZÉPÍTÉS, KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS Az elmúlt huszonöt esztendő alatt tizen szereztek a falubeliek közül főiskolai diplomát és huszonheten érettségi bizonyítványt, hogy az élet felelősebb posztjain helyt tudjanak állni. Tavaly vízvezetéket kapott a falu. Hódít a divat is, főleg a fiatalok körében, ami természetes, hiszen Tejfalutól mindössze 25 kilométerre van Szlovákia fővárosa. A lakosok 150 Űj Szót, 115 Szabad Földművest és 50 „Csallóközt“ járatnak, illetve olvasnak. A CSKP megalakulásának 50. évfordulója, valamint a CSKP XIV. kongresszusa tiszteletére a lakosság többszáz óra társadalmi munkát vállalt, ami főleg a faluszépítésre, az új kultúrház környékének parkosítására, a járdák és az utak javítására irá-Az 1985-ös árvíz-katasztrófa idején, amikor a Duna kilépett medréből, a csallóközi falvak jelentős részét elárasztotta a pusztító áradat, köztük Tejfalu alacsonyabban fekvő részeit is, s 15 ház erősen megrongálódott, kettő pedig rombadőlt. Víz vette körül a szövetkezet gazdasági udvarát, az állatállományt vízmentes, biztonságosabb helyre kellett szállítani. A nemzetközi összefogás azonban erősebb volt a pusztító elemeknél: öszszefogott cseh, szlovák, szovjet és magyar, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül segítsen a bajbajutottakon. A falu büszkesége: az új kultúrház, amelyet nemrég adtak át rendelteté- nyúl. sének. Pongrácz Gábor Amilyen a gazdasági udvar, olyan a gazdája! nyAron magtAr, TÉLEN GARÁZS Régen a gyepes udvar szegénységről, a szemetes udvar hanyagságról tanúskodott, a rendbentartott, tiszta porta viszont példás gazdára vallott. Manapság ugyanez a megállapítás okkal-móddal a szövetkezetek, állami gazdaságok majorjaira, gazdasági udvaraira, telepeire is vonatkoztatható. Ott, ahol rend és tisztaság uralkodik, többnyire a gazdaságvezetés is jó kezekben van. Húsz év óta Jó gazdálkodásáról híres a klstárkányi (Maié Trakanyf szövetkezet. Ám gazdasági udvaráról nemigen lehetett erre következtetni: kis iroda, egyszerű istállók, kis gépszín és egyéb épületek. A gépek jórészt a szabad ég alá szorultak. Most más a helyzet! Továbbra is előkelő helyet foglal el a szövetkezet a járásban. De már keveslik a munkanormánként kifizetett 30 koronát. Különösen a fiatalok szeretnének nagyobb fizetést, de nem több munkával, hanem több szabad Idővel. A kultúra és a sport iránti igényük is megnövekedett. Ojból itt járok. S ml lep meg legjobban? A gazdasági udvar, amelynek közepén egy hatalmas épület emelkedik. — Nézzük meg belülről! — ajánlotta Fazekas Béla, a szövetkezet elnöke, akinek tisztsége csaknem a szövetkezettel egyidős. — Számoltunk azzal, hogy a alapító tagok — akik megszokták a látástól vakulásig tartó munkát — lassan megöregednek és átadják helyüket e fiataloknak, a gépkedvelő új nemzedéknek. Azért készítettük ezt a „pavilont“. Valóban pavilonnak tűnik. Az épület egyik szárnyában gépszínek vannak, a másikban meg szociális helyiség mosdóval, fürdővel ellátva. Ezt az irodahelyiség követi és a raktár. Onnan a gépjavltómflhelybe nyílik az ajtó. A másik oldalon oly széles a bejárat, hogy a legnagyobb kombájn is könnyűszerrel bejárhat. A műhely kétrészes: a nagyobbik felében gépeket szerelnek. Minden javítónak külön munkapad áll rendelkezésére. A szerszámok kéznél vannak, könnyű a rendtartás. A műhely kisebbik részében található a vaseszterga. Az épület másik része pedig nyári magtár. Itt tisztítják a kombájnoktól behordott gabonát. Télen viszont gépszínnek használják. Még az idén bevezetik a központi fűtést. A padlástér felében almatárolót rendeztek be, amely 10 vagonnyl gyümölcs tárolására alkalmas. Ez a „mindenes “épület több mint egymillió korona beruházási kéltséget igényelt, s máris egymillió korona értékű mezőgazdasági gépet vád a rozsdától, az idő viszontagságaitól. A nagy összegű beruházás miatt kisebb a fizetés, mint lehetne, de a jövőt alapozzák, főleg a fiatalok jövőjét. Általában elég sok fiatal dolgozik az állattenyésztésben. Az 6 jövőjük jobbátétele is főleg attól függ, mennyire korszerűsödik a termelés. Ez ugyancsak elképzelhetetlen jelentősebb beruházások nélkül. Eddig két olyan tehénistálló épürt, amelyek megfelelnek a mai követelményeknek, de... — hiányzik a tejház. Ennek építését még az idén megkezdik. Korszerű lesz, erre enged következtetni az is, hogy osaknem félmillió koronát igényel a felépítése és berendezése. Ez a 920 hektáros szövetkezet területéhez viszonyítva elég nagy gyümölcsössel rendelkezik: megközelíti a száz hektárt. Zöldséget 33 hektáron termesztenek. A gyümölcs- és a zöldségtermesztési csoportok — amelyeknek Gjlaki Ferenc, illetve Horváth Pál a példás vezetőjük — nemes versenyben állnak. A termőterületeket egyéni művelésre osztották fel, hogy az iparban dolgozó családtagok is kivehessék részüket a közös munkából. Csupán almából, amely Jonathán fajta, 80—70 vagon termést várnait évente. A fákat ötször, hatszor permetezik. A zöldségtermesztésben az idén első Ízben használnak fóliát, hogy a primőráru idejében kerülhessen a piacra. Érdemes megemlíteni, hogy a 237 állandó dolgozónak mintegy 60 százaléka nő. De nemcsak számban kerekednek felül, hanem a munkában is derekasan helytállnak. Például Furik Magdi nemcsak a szarvasmarha-hizlalásban ér el szép eredményeket, hanem a kulturális munkában is. Sok sikert aratott már a tánccsoportban és a sajtóterjesztésben egyaránt. Annakidején Fülek Zsuzsával 130 előfizetőt szereztek a Szabad Földműves-nek. A fiataloknak mindenütt megtisztelő hely jut, nemcsak a munkában, hanem a vezetésben is. Például Gönczy László agronómus 26 éves, az ugyanennyi éves Pál Ferenc zootechnikus és a két évvel idősebb Farkas Barna pedig gyümölcskertész. Az irodai munkát Is jobbára fiatal, szakképzett nők végzik. S még valami: a fiatalok egyik legszebb jellemvonása, hogy nagy tiszteletben tartják a munkában megöregedett dolgozókat, s ljasznosítják a tőlük szerzett gazdag tapasztalatokat. Ennek meg is mutatkozik az eredménye. Tavaly a mostoha időjárás ellenére is túlteljesítették évi termelési tervüket. Búzából az előirányzott 29 mázsa helyett 30,30 mázsával növelték. Tejből például 68 ezer literrel adtak többet a tervezettnél. Az idén még többet vállaltak. S ha teljesítik vállalt feladataikat, akkor kétmillió koronával növekedik a bevételük a múlt évihez viszonyítva. Tehát a gazdasági udvar nemcsak régen, hanem most is elárulja, hogy milyen a gazdája ... Csurilla József Az idei rendkívüli időjárás bizony megnehezítette az ősziek fejtrágyázását is. Azonban a Gyulamajori Állami Gazdaság vezetői repülőgépet rendeltek és a dolgozók ezzel végezték a fej trágyázást és a tavasziak alá is elszórták a műtrágyát. Képünkön: a repülőgép tartályát autódaru tölti műtrágyával. Néhány másodperc múlva a rajtoló gép már széles sávban, ködszerűen juttatja a földre a műtrágyát. Balia felv.
