Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-04-03 / 13. szám

Szabad f ö ld m ű v e s Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyUmölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója 1971. április 3. Ara 1,— Kčs XXII. évfolyam, 13. szám. , , • / '/ A Kremlben lévő Kongresszusi Palotában tanácskozik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa. A Szovjetunió Kommunista Pártja kongresszusai min­dig történelmi mérföldkövet jelentettek a szovjet nép életében. Nem meglepő tehát, ha a XXIV. kongresszus a világ haladó közvéleménye érdeklődésének homlok­terében áll, a nemzetközi politikai élet kimagasló ese­ménye. A szovjet kommunisták számára a XXIV. kong­resszus a távlatok kongresszusa is. Konkrét feladata, hogy kitűzze és rögzítse a kommunista társadalomépítés feladatait, felmérje az .eddig megtett utat. Erre két szin­ten is sor kerül, mind Ideológiai, mind ökonómiai vonat­kozásban. Kétségtelen viszont az is, hogy az SZKP XXIV. kongresszusának figyelme kiterjed a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom időszerű problémái­nak boncolgatására, az aktuális feladatok körvonalazá­sára, ugyanakkor felméri az adott világpolitikai hely­zetet, állást foglal a népi-nemzeti felszabadítási mozgal­mak támogatása, a feszültséggócok felszámolása mellett. A szovjet kommunisták, a szovjet nép rendkívüli munkaaktivitással készültek e magas szintű tanácsko­zásra. Már a kongresszus előkészületéinek időszakában, a területi, majd köztársasági konferenciákon, illetve kongresszusokon megmutatkozott, hogy az ország népe egységesen tömörül pártja köré, egy emberként támo­gatja annak célkitűzéseit. Ez érthető is, hiszen a szovjet nép a történelem folyamán még soha sem csalódott él csapatában. A szovjet kommunisták tekintélyét az elért eredmények acélozták, a párt szavának hitele mögött a beváltott ígéretek hosszú sora áll. A kongresszus egyúttal jó alkalom arra is, hogy tör ténelmi visszapillantást tegyünk azokra a hatalmas erő­feszítésekre, amelyeket a Szovjetunió tett a világbéke megszilárdítása érdekében, a békés egymás mellett élés lenini politikájának megvalósítása ügyében. A világ első szocialista állama volt az a félévszázad során, amely félretéve az önös célokat, mindenkor az emberi társadalom haladásának érdekébe állította erejét. Lenin békedekrétuma a proletárállam megalakulásának pilla­natában született, s mintegy évtizedekre meghatározta a szovjet politika, a szovjet diplomácia útját. A világ haladó erői azóta is reménykedve, bizakodva tekintenek Moszkva felé. Hiszen a Szovjetunió törte meg a fasizmus pusztító erejét, s korunkban, pontosabban a második világháborút követő időszakban is, következetesen har­col az általános és teljes leszerelésért, a béke, biztonság megszilárdításáért. Ennek a küzdelemnek immár ígére­tes részeredményei születtek, annak ellenére, hogy в nyugati imperialista-militarista körök, a NATO hátteré­ben álló hadiipari komplexum minden eszközt megragad a béketörekvések elgáncsolására. így például szovjet kezdeményezésre került sor az atomsörompó-egyezmény ratifikálására, a tengerfenék fegyvermentesítéséről szó­ló egyezmény aláírására s nem utolsó sorban a straté­giai fegyverkorlátozási tárgyalások (SALT) megindulá­sára. Ezen túlmenően a szovjet nép óriási támogatást nyújt, s ha kell, áldozatokat is hoz a felszabadítás! mozgalmak támogatása érdekében, mind erkölcsi-politikai, mind anyagi szinten. Persze, nem csupán erről van szó, hiszen szovjet se­gítséggel folyik a szocialista társadalomépítés a szocia­lista társadalomközösség országaiban. Most, amikor a szovjet kommunisták történelmi jelentőségű tanácsko­zását köszönti hazánk dolgozó népe, nem hallgathatunk arról az önzetlen, baráti segélynyújtásról sem, amelyet a Szovjetunió nyújtott nekünk az elmúlt időszak válsá­gos napjaiban, ugyanakkor hangsúlyoznunk kell annak a támogatásnak a fontosságát, amelyet a konszolidációs folyamat során kaptunk és kapunk. Ki kell mondanunk hogy a szovjet kommunisták, a szovjet munkásosztály és dolgozó parasztság nem késlekedett, amikor szocia lista hazánk védelméről volt szó. Mint a múltban már annyiszor, ismét testvéri jobbját nyújtotta. Az elmondottak természetesen azt is feltételezik, hogy a szovjet nép tovább növelje országa társadalmi és gaz dasági erejét. Nem vitás, hogy a szovjet társadalom célkitűzései, a kommunista építés ütemének további fokozása, ezzel párhuzamosan az életszínvonal emelke­dése, újabb komoly feladatokat ró a Szovjetunió Kom­munista Pártjára. Az eddig elért eredmények hűen tük­rözik, hogy a megtett út — bár sok akadályt kelleti leküzdeni — méltán vívta ki a világ népeinek elisme­rését. A szovjet tudomány és technika sikerei ámulatba ejtettek bennünket. A marxista-leninista eszméknek a következetes megvalósítása a tudományos-műszaki for radalom korszakában is meghozta a várt eredményt Ma elmondhatjuk, hogy a szovjet állam hozzájárulása az emberi haladáshoz ebben a vonatkozásban szinte felbecsülhetetlen. A szovjet tudományos élet mindenre kiterjedő figyelemmel valósítja meg az Чраг és általában a termelés teljes mechanizációját, sőt automatizációját. A Szovjetunióban' járva lépten-nyomon felfigyelhetünk ennek a folyamatnak a konkrét megvalósulására is. Nem vitás, hogy például a Szovjet mezőgazdaság gépi ellátása elérte a világszínvonalat. A mezőgazdasági tér melés hatékonyságának a növelése lehetővé tette,, hogy fokozatosan csökkenjenek a létfenntartási költségek, mégpedig a mindennapi élet egyik legfontosabb szférá­jában, az élelmezés területén. Ugyanakkor rohamos lép­tekkel halad előre a szovjet nehéz- és könnyűipar is. Mindezzel egyidejűleg a kulturális élet magas szintű szervezettségének lehetünk tanúi. A Szovjetunió nem sajnálja az eszközöket, ha iskolarendszere további fej­lesztéséről van szó. Nem véletlen tehát, hogy a világ egyhatodát alkotó- országban nem kevesebb mint 178 ezer általános képzést nyújtó iskola működik, a tanulók létszáma 45 millió, míg további milliók látogatják a különböző iskolák, levelező és esti tagozatait. Ez gya korlatilag annyit jelent, hogy minden harmadik szovjet állampolgár tanul. Mindezt azért tartottuk fontosnak megemlíteni, hogy bizonyíthassuk: a szovjetek társadal­mának fejlődése nem véletlenszerű folyamat, hanem a marxista-leninista világnézet magas szintű érvényesíté­sének az eredménye. Nem vitás, hogy a tudományos­műszaki forradalom feltételei között csak magasan kép­zett munkásosztály állja meg a helyét. A Szovjetunió Kommunista Pártja immár megalakulása pillanatában tudatosította ezt, sőt éppen a XXIV. kongresszus az, amely újabb lendületet ad ennek a folyamatnak. Az elmondottakból is kitűnik, hogy a szovjet kommu­nisták tanácskozása méltán áll a világ haladó közvéle ménye érdeklődésének a középpontjában. A kongresszusi beszámoló, amely alapos elemzést nyújt és szinte az összes társadalmi jelenségre kiterjed, gyümölcsöző vitái eredményez. S bár nem akarjuk megelőzni az eseménye­ket, de nyilvánvaló, hogy ennek a kongresszusnak a do­kumentumai fontos jellegűek lesznek a szovjet társa­dalom további fejlődése szempontjából, augyanakkor hatást gyakorolnak majd a szocialista társadalomközös­ség, a kommunista világmozgalom fejlődésére is.. 1 A tavasz hozta el a szabadságot Huszonhat év telt el azóta, hogy a virágbaboruló tavasz hajnalán Szlovákia fővárosá­ban elnémultak a fegyverek. Bratislavából 1945. április 4-én a szovjet csapatok kiverték az értelmetlenül védekező német fasiszta egységeket. A megtépázott Duna parti metropol szomorú képet nyúj­tott. A város lakóiban talán a tavaszi napfény öntött egy kis reményt, kissé feledtette a tönkretett üzemek, lakóházak és a Dunát átszelő híd roncsai­nak szomorú látványát. Azóta több mint egy negyed­század telt el és Bratislava na­gyot fejlődött. A fellendülést főleg az segítette elő, hogy szocializmust építő ország let­tünk. A város felemelkedésé­ről Jurko Michal mérnökkel, a polgármester első helyettesé­vel beszélgettünk. Jurko elvtárs mint építész a város lakáskultúrájával foglal­kozott. — A városaink közül talán Bratislava fejlődött legtöbbet a felszabadulás óta, jelentette ki bevezetőjében. A lakosság több mint a kétszeresére nőtt és manapság már meghaladja a háromszáz ezret. 1945-ben 31212 lakásegység volt a vá­rosban. Ebből mindössze 12 ezer felelt meg a kulturális követelményeknek. Napjaink­ban 91 ezret is meghaladja a lakások száma, vagyis 60 ezer új lakásegységet építettünk a felszabadulás óta. Az ütemet az ötödik ötéves tervben még fokozzuk és 25 ezer lakásegy­séget szeretnénk építeni. Ebből 9500 lesz a szövetkezeti lakás és 9000 az állami. A többi üze­mi és magánépítkezés lesz. A lakások alapterülete általában 74 négyzetméteresek lesznek. Felszabadulási emlékmű Bratislavában. Nagy szükség van a laká­sokra, mert a lakosság 46 szá­zaléka huszonötéven aluli és az átlagéletkor harminckét év között mozog Bratislavában. Szlovákia fővárosának az ipara szintén óriásit fejlődött az utóbbi két évtizedben. A ve­gyi- és gépipara a jelentőseb­bek közé tartozik az ország­ban. A Slovnaft a legnagyobb üzem, amelybe a 2000 kilomé­ter hosszú „Barátság“ olajveze­téken folydogáló fontos nyers­anyag örökké összeköt ben­nünket felszabadítónkkal. A város építőipara is a legna­gyobb Szlovákiában. Bratislava egyetemi város. A felszabadulás után mindössze 1900 főiskolás tanult a megle­vő két fakultáson. Ma ennél a tanárok száma is jóval maga­sabb, meghaladja a háromez­ret. A városban 137 ezer diák van s ebből 12 ezer a főisko­lás. Tizenháromezer tanulót már szépen berendezett inter­­nátusokban tudnak elhelyezni. Kulturális és szórakozási szempontból szintén jelentős lépést tett a főváros. Három új színházat létesítettek és átépítik a Nemzeti Színházat is. Tény viszont, hogy az új városnegyedekben kevés a szó­rakozási lehetőség, mert még a filmszínházak Is a régi köz­pontban vannak. Sportlétesítményekben gaz­dag Bratislava. A városban 87 aportegyesület tevékenykedik, sok-sok szakosztállyal. A fel­­szabadulás után felépítették a ■ 65 ezer személyt befogadó Slovan stadiont, és néhány év­vel ezelőtt átadták rendelteté­sének az Inter impozáns sport­telepét. Ezek mellett még szá­mos sportlétesítménnyel dicse­kedhetnek a városban. Mostanában a legjelentősebb építkezések közé a televízió székháza, az új tévétorony, va­lamint a Duna-híd tartozik. A Zerge hegyen épülő tévétorony nemsokára színes adást is su­gároz az éterbe. A Dunán távlatilag öt hidat létesítenek majd. Egy már épül közülük és a különleges két­szintes egypilónost a jövőben szeretnék átadni rendeltetésé­nek. A város vezetősége nagy gondot fordít a műemlék-véde­lemre. Jelenleg 480 védett la­kás van Bratislavában. Köztük a legjelentősebb a történelmi nevezetességű vár, amelyet sok­milliós költséggel rendbehoz­tak, és most mint a Szlovák Nemzeti Tanács épülete repre­zentációs és kulturális célokat szolgál. Az évfordulót ünneplő város lakossága kegyelettel emléke­zik a szovjet hősökre, akik életüket áldozták a város fel­szabadításáért. A Slavinon ég­­betörő emlékmű soha nem hagyja feledni, hogy a felsza­badulásunkkal egyetemben még nagyobb lehetőség nyílott a szocialista rendszer megvalósí­tására, amely óriási lehetősé­get nyújtott Szlovákia főváro­sának fejlődésére is.

Next

/
Thumbnails
Contents