Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-27 / 12. szám
1971. március 27. SZABAD FÖLDMŰVES A családi házépítők számára folyósításával, 400 m2-ig terjedő építőtelek személyes használatba adásával, ami csoportos építkezés esetében ingyenes, állami támogatás nyújtásával esetleg másfajta segítséggel. E támogatás megadásának feltétele azonban az, hogy az építkezést a községrendezés távlati tervével összhangban, Jóváhagyott építkezési engedély és felülbírálás után jóváhagyott projekciós tervdokumentáció alapján engedélyezték. Л rendelet aprólékosan megszabja az Állami Takarékpénztár által folyósított kölcsön megadásának feltételeit is. Az előbbiekben említett rendelkezések szerint az egyénileg építkezőnek az alábbi anyagi támogatás adható: A. Kamatmentes és feltételesen térítésmentes kölcsönök Ha az egyéni építkező családi házat akar építeni, úgy anyagi felkészültségét még az építkezési engedély kiadása előtt kell igazolnia. Az építkező anyagi felkészültségének megbírálásakor figyelembe veszik azt a pénzösszeget, amellyel vagy készpénzben, vagy az Állami Takarékpénztárnál letétbe helyezett összeggel rendelkezik. Tekintetbe veszik emellett az építkező és családtagjai rend szeres havi jövedelmének magasságát és hitelképességét. A legutóbbi esztendőkben a kormány több intézkedést foganatosított a családi házat építők támogatására, amely intézkedéseket a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Pénzügyminisztériumának a szövetkezeti és egyéni lakásépítkezés anyagi-, hitelés egyéb támogatásáról szóló Tt 137/ 1368 számú rendelete, valamint az SZSZK Pénzügyminisztériumának Tt 26/1969 számú kiegészítő hirdetménye foglal össze. Az előző rendelkezések alapján adható segítség következő formáit alkalmazhatjuk: A munkáltató szervezet dolgozóinak kamatmentes, illetve feltételhez kötötten térítésmentes anyagi támogatást vagy más segítséget adhat (gépek és járművek kölcsönzésével nyújtott segítség stb.J. A nemzeti bizottságok a polgároknak szintén támogatást nyújthatnak kamatmentes, illetve bizonyos feltételhez kötötten térítésmentes kölcsön 1. Az építkező az üzemtől (a vállalat saját pénzeszközeiből) 25 ezer korona összegig kaphat kölcsönt egyéni családi ház építésekor. A csoportos lakóház építésére 35 ezer korona összegig folyósíthat az üzem kölcsönt alkalmazottjának. A 35 ezer koronáig terjedő kölcsönt a munkáltató abban az esetben is megadhatja, ha a lakóház felépítésével legalább két önálló lakás létesül. Az építkezőnek csupán egy kölcsönt lehet folyósítani. Ha a több lakásból álló családi ház építésében néhány építkező személy közösen vesz részt, úgy építkezési kölcsönt minden egyes építkező külön kaphat. Ha az egy lakásból álló családi házat egy házaspár közösen építi, úgy mindegyikük kaphat külön-külön kölcsönt, de a kölcsönök együttes összege nem haladhatja meg az előbbiekben említett rendelkezések szerint meghatározott kölcsön összegét. 2. A nemzeti bizottságoktól (ha az építkező üzemétől nem kapott kölcsönt, illetve ha az építkező nyugdíjas stb.) az építkező 15 ezer koronáig terjedő kölcsönt kaphat az esetben, ha a nemzeti bizottságnak érdeke az ilyen személy megtartása a községben (orvos, tanító stb.). Csoportos családi ház építésekor 25 ezer koronáig terjedő kölcsönt kaphat, sőt egyes esetekben megítélhetik az ennél nagyobb kölcsönt, de legfeljebb 35 ezer koronáig. A csoportos családi házak építésének előmozdítására a nemzeti bizottság az olyan építkezőnek, aki üzemétől kapott kölcsönt, további kamatmentes kölcsönt folyósíthat ötezer korona erejéig. B. Állami hozzájárulások 1. A magasabb kiskereskedelmi árak kiegyenlítésére az építkező 8000 koronás állami támogatást kaphat, ha az építkezési engedélyt 1969. január 1-e után adták ki (ha az építkezési engedélyt 1967-ben adták ki a kölcsön összege 2000, ha pedig 1968- ban úgy 5000 korona lehet). 2. Ha az építkező a családi ház építését az engedély meghatározásaival összhangban 36 hónap alatt fejezte be (az engedély kiadásától számítva) úgy külön prémium címén 4000 koronát kaphat. Az említett állami támogatás megadásának javaslatát és ajánlatát az illetékes építkezési hivatal terjeszti elő, amely az építkezési, illetve a használati engedélyt kiadta. C. Kölcsönök 1. Az Állami Takarékpénztár hoszszúlejáratú hitelre, 30 éves lefizetésre adhat kölcsönt 2,7 % kamatláb mellett. A csoportos ház építésekor a kamatláb 1 %. 2. Az építkező az üzemtől a kulturális és szociális szükségletek alapjából esetleg az ösztönző alapból kaphat kölcsönt. Az ilyen kölcsönök kamatmentesek lehetnek. D. Mentesítés a házadó fizetésétől Az újonnan épített családi házak (amelyekre az építkezési engedélyt 1968. január 1-e után adták ki) 15 év időtartamára mentesek a házadó fizetése alól. E. Egyéb kedvezmények 1. A csoportos családi házak építésekor a nemzeti bizottságok az építőtelek ingyenes használatát teszik le hetővé az építkezőknek. 2. A mezőgazdaságban vagy az erdőgazdaságban dolgozóknak a családi ház építésekor munkaadó szervezetük a kamatmentes (feltételesen térítésmentes) kölcsönön kívül saját anyagi forrásaikból további kölcsönöket adhatnak, amire állami hozzájárulást kapnak (átlagban egy családi házra 22 500 koronát). 3. A többszintű lakások építése iránti érdeklődés fokozása céljából, hogy így a társadalmi beruházásokon nagyobb megtakarítást lehessen elérni és településeink architektonikus külcsínét javítani lehessen, az SZSZK kormányának 1970. március 4-én kelt 67. számú határozata értelmében a nemzeti bizottságok számára lehetővé teszi: 0 a támogatás megadásakor társadalmilag hatékonyabbnak tekinteni a kétlakásos vagy ikerházakat és minden önálló lakásra az ilyen házban térítésmentes kölcsönként 35 ezer koronáig terjedő támogatást nyújtani; 0 az Állami Takarékpénztár által adott építkezési kölcsön kamatlábát az ilyen házak esetében 2,7 %-ról 1 %-ra csökkenteni; 0 az építkezőnek az ilyen házak esetében 400 m2 területű építőtelket ingyen adni. A kormány egyúttal egyetértett azzal, hogy a nemzeti bizottságok és az állami takarékpénztárak az említett elvek szerint az 1970. január 1-e után kiadott építési engedélyek alapján még be nem fejezett építkezésekre már e nagyobb támogatást adják meg. A támogatás megadásának feltétele az, hogy: 0 az építkezést a település hosszúlejáratú tervével összhangban az érvényes építési engedély és a jóváhagyott tervdokumentáció alapján végzik; 0 az építkezést a nemzeti bizottság által meghatározott építőtelken valósítják meg és az egy családi házra eső építőtelek nem haladja meg a 400 m2-t; 0 betartják a ház területi kiképzésének méreteit (a lakásban legalább 30 m2 lakóterületnek kell lenni, két lakás esetében a lakóterület összesen legfeljebb 120 m2 lehet; 0 az épület két önálló lakásegységet képez az ehhez tartozó összes mellékhelyiséggel, egymás fölött elhelyezve, vagy ha egymás mellett kiképzett lakásokról van szó lakóterületük két földfeletti szintre oszlik. (A két lakóterület legfeljebb 120 m2 lehet a két lakásban.) T. N. TANÁCSOK Megtalálni a kiutat a baleseti helyzetekből Sok emberbe azt mondják, hogy az átlagosnál lassúbb az elhatározó képessége. Nos, lehet. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy az ilyen emberek a modern korban nem tudják megállni a helyüket. Éppen ellenkezőleg. Az ilyen alkatú ember is lehet — mint majd látni fogjuk — bölcsen előrelátó. Sőt, különös érzékkel alkalmas lehet1 árra, hogy a nagy sebességek korában is kellő gyorsasággal működjenek a reflexei. Minden emberben benne szunnyadnak a képességek, csak évmilliókon keresztül nem volt rájuk szükség. így nem kerülhettek felszínre. Szükségességükre csak a legutóbbi néhány évtizedben döbbentünk rá. Ezek után már csak a teljes igyekezettel való gyakorlásukra van szükség. Ha nem így lenne, nem születnének a manapság oly divatos autós ralley-versenyeken a gépjárművezetők fantasztikus teljesítményei. Pedig általában ezek az emberek sem rendelkeznek különleges képességekkel. Csupán hivatásuk folytán már a kiképzés alatt önműködően beléjük rögződik a veszélyélmény, és ez magával hozza az annak leküzdéséhez szükséges vezetéstechnikai gyakorlatot. Igen, ők kemény tréningeken, megszámlálhatalen órán keresztül megtanulják, hogy miképpen lehet kocsijukon minden helyzetben uralkodni. Vérükké válik, hogy tudatuk miképpen fogja fel a gyorsan változó körülményeket. Reflexeik következetesen követik ezeket és alkalmazkodnak is hozzájuk. Fizikai reakcióik fokozatosan egy ugyanolyan gyors szellemi reakcióval társulnak. így koordinált reakció jön létre, amely a legkritikusabb közlekedési helyzetekben, a legváratlanabbul felbukkanó akadály leküzdésénél is elősegíti az ellenintézkedés megszüntetését. Értelmetlen izomreflexek, mint például a félelem diktálta fékezés, nem fordulhat így többé elő, mivel vele párhuzamosan működik a szellemi reakció, amelyet nem bénít meg a pánik, és így a fizikai reakciót ellenőrizni tudja. Milyen is ez a módszeres veszélygyakorlat, és miből tevődik össze? Mint már láttuk, a pániknak és az idegek teljes rövidzárlatának oka a félelem és az Ijedtség. A váratlanul adódó kritikus közlekedési helyzetekben a félelem és a rémület a tanácstalanságból és tehetetlenségből adódik, jóllehet e tényleges helyzet a legtöbb esetben csak látszólag tűnik kiút nélkülinek. Az ilyen esetek többségében van még egy vészkijárat. Mindenesetre egy lehetőség, hogy a legrosszabbat elkerüljük. Arra kell tehát magunkat rászoktatnunk, hogy a váratlanul fellépő akadályoktól ne rémüljünk meg, az így adódó helyzeteket a lehető leggyorsabban mérlegeljük, találjuk meg a kiutat, és a megfelelő kitérési feladatot vezetéstechnikailag végre tudjuk hajtani. Az értelem taktikai parancsait kell követni, ahelyett, hogy értelmetlen, önműködő izomreflexeknek engedelmeskednének (például fékezéssel!). Ennek elérése céljából fantáziánkat kell dolgoztatnunk oly módon, hogy mnidennapi útjainknál ilyen veszélyes körülményeket képzelünk maguk elé. Tegyük fel, hogy autópályán haladunk 100 km/őra sebességgel, és éppen meg akarunk előzni egy teherautót. Próbáljuk lelki szemeinkkel látni, amint éppen egy nagy láda esik az út közepére. Azonnal el kell döntenünk, mit tehetünk, és — természetesen csak gondolatban — a megfelelő veszély-elkerülési manővert hogyan kellene a rendelkezésünkre álló adottságok között keresztülvinnünk. Fontoljuk meg: egy teherautó sem halad olyan lassan, hogy ne tudnánk mögéje besorolni túl erős fékezés nélkül. Persze, a követési távolságot ilyen esetben is feltétlenül be kell tartani. Gondoljunk csak arra például, hogy a teherautó vezetője észreveheti, hogy elvesztett valamit, és emiatt hirtelen fékezhet. Tehát, ha saját sebességünk ehhez a megoldási módhoz túlságosan nagy, akkor ez azt jelenti számunkra, hogy levesszük a gázt, fékezés nélkül balra kitérünk, és — akár az elválasztó sáv igénybevételével is — az akadály mellett elhaladunk. Véssük jól az emlékezetünkbe, hogy ebben az utóbbi esetben érintenünk sem szabad a fékpedált, mert ezzel megakadályozzuk a kormányzást. Amennyiben az útszélen járdaszegély van, ezt nem szabad túl hegyes szögben megcéloznunk, mert ez esetben kocsink visszapattanhat róla. Más alkalommal képzeljük magunk elé, hogy egy defektes kocsi hirtelen keresztbe áll, és elzárja előttünk az utat: vagy az ellenkező irányú útsávról elénk csúszik váratlanul egy jármű. Hogy nehezebb legyen a feladat, a legkedvezőtlenebb szöget és a legnagyobb sebességet tételezzük fel. A vészkijárat megtalálásának hármasszabálya: 1. A frontális ütközést minden körülmények között el kell kerülni.— 2. A felbukkanó akadályról a lehető leggyorsabban le kell venni a szemünket. — 3. Meg kell találni a vészkijáratot, és a rajta átvezető utat minden módon követni kell. A feladat mindéképpen az, hogy egy pillanat alatt meg kell találnunk a vészkijáratot. Leggyakrabban ilyenkor a középső sáv kerülhet szóba, azaz az elválasztó sövény, illetve a sövény melletti szegély, amely általában megfelel egy kocsi szélességének. Vajon hányán tudnának válaszolni arra, hogy milyen ez a szegély? Pedig ha pontosabban megfigyelnék, és ilyen elképzelt akadályoknál rendszeresen itt keresnék a menekülési lehetőséget, akkor a valódi veszélyeknél sem veszítenék el a fejüket. Néha az út jobb oldala felé is kínálkozik menekülési lehetőség. Minden körülmények között azonban el kell kerülni a frontális összeütközést! A legfontosabb, hogy hozzászokjunk a hirtelen felbukkanó bármilyen akadály megpillantásának gondolatához. Ezzel fokozzuk megunkban a belső „átállási készültséget“ s ezt lankadatlanul gyakoroljuk. Hasonlóképpen fontos a vészkijárat gyors megtalálásának állandó ismétlése. Hasonlóképpen fontos már a gyakorlat ideje alatt is, hogy amint megtaláltuk a helyes megoldást, szemünk ne tapadjon az elképzelt akadályra, hanem a kiutat keressük! A valóságban ugyanis az akadály látványa oly mértékben megragadja tekintetünket; hogy ezáltal a pszichológiai beállítás szükséges, hogy képesek legyünk tekintetünket a lehető leggyorsabban visszarántani az akadályról. Helyette szemünket szegezzük a „vészkijáratra“, és figyelmünké arra összpontosítsuk. A megfelelő döntés hozatalánál mindenekelőtt arra kell ügyelni, hogy a frontális összeütközést hogyan lehetne mindenáron elkerülni. Időveszteség nélkül dönteni kell! Itt írjuk fel magunknak egy cédulára az alábbiakat: 1. A frontális összeütközést minden körülmények között el kell kerülni. 2. A felbukkanó akadályról a lehető leggyorsabban le kell venni a szemünket. 3. Meg kell találni a vészkijáratot, és a rajta átvezető utat minden módon követni kell. A cédulát tegyük a levéltárcánkba, vagy olyan helyre, ahol gyakran a szemünk elé kerül. Addig és eddig olvassuk, tanuljuk ezt a szöveget, amíg már álmunkban is megjelenik. (am) \ 15 ALAJZUNK ГКЙ»Й ÜKRE Vagyonrendezés N. L., felsdpatonyi (H. Pötoü) olvasónk levelében többek között azt írja, hogy most már 92 éves és szeretné a vagyoni dolgait még életében rendezni. — A tagosítások után közvetlen tulajdonában maradt 50 ár föld, ház és melléképületek. Először más érdeklődött aziránt, hogy az egészet megveszi. Mivel a vételárat kevésnek találta, szerződés megkötésére nem került sor. Most az az elképzelése, hogy ez egész ingatlant, a házat és kertet az egyik vöje veszi át. Olvasónk fia két leány testvérét már kifizette az örökségből. Olvasónk kérdezi, lehetséges e az ilyen rendelkezés. Amíg a tulajdonos él és ép elmével, szabadon saját akaratából rendelkezni tud, szabadon eladhatja, vagy elajándékozhatja vagyonát, esetleg eltartási szerződéssel ruházhatja át. Az ilyen esetben nem maradna természetesen ön után örökség. Bár Polgári Törvénykönyvünk az ún. öröklési szerződéseket már nem ismeri, de főként a földműves lakosság között még ma is elterjedt, hogy az ilyen átruházással — vagyonrendezéssel kapcsolatban a vagyont átvevő méltányosan kifizeti a többit, akik mint törvényes örökösök számításba jönnének. Az ilyen megállapodás érvényes, mert lényegében még az örökhagyó életében méltányosan rendelkezik, hogy kinek mit juttat. Egyébként Polgári Törvénykönyvünk öröklés esetére szabályozza az ún. „beszámítást“. Minden törvényes örökösnek ugyanis be kell számítania az ingyenes juttatásokat, amelyek meghaladják a szokásos ajándékozás mértékét, amelyeket az örökhagyótól még annak életében kaptak. (Pl. ebben az esetben ilyennek lehet számítani az ingatlanok átruházását egyik leányra és annak férjére, az örökhagyó által eszközölt .„kifizetések“ stb.). A végrendeleti örökösök esetében akkor kell az említett beszámítást alkalmazni, ha ezt a végrendelkező kimondottan elrendelte, továbbá abban az esetben, ha végrendeleti örökös a köteles részre Jogosított utódokkal szemben a beszámítás alkalmazása nélkül, aránytalanul kedvezőbb helyzetbe kerülne. Az öröklési eljárás egyébként módot nyújt arra, ihogy az örökösök örökségl egyezséggel oldhassák meg ezeket a kérdéseket. Az állami jegyzőség az örökségi egyezséget, ha az nem ellenkezik a társadalmi érdekekkel, jóváhagyja. Befejezésül: a tervezett vagyonátruházással kapcsolatban tényleg méltányos arra is gondolni, hogy egyetlen gyermekének se legyen oka Önre haragudnia, amiatt hogy csak az egyiket részesítette előnyben és valamelyikükről esetleg megfeledkezett. APi^ HIRDETÉS 0 Kalapácsos darálókat eladok 120 kg/6ra teljesítménytől felfelé, ára 700 KCs-től. Cím: Tuéka Štefan, géplakatos, Horné Saliby 635, okr. Galante.
