Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-16 / 2. szám

1971. január 16. SZABAD FÖLDMŰVES 3 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIÁI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Az efsz-tagok továbbképzéséért A Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének Nyitrai Járási Bizottsága legutóbbi ülésén foglalkozott az efsz-tagok továbbképzésével. A járás mezőgazdasági üzemeiben a múlt évben 34 fiatal technikai közép­káder helyezkedett el. Ezenkívül 32 mezőgazdasági főiskolás lépett a ter­melő miunkába. Ezek közül 11 agronómusi, • kettő zootechnikusi, kilenc pedig gépesítő! képesítéssel rendelkezik. A többiek ökonómusok. Ilyen szakképzett fiatal gárda jelentős segítséget nyújthat a termelésben. Azon­ban a járási bizottság látja, hogy az új kádereket is tovább kell képezni. Mindannyian egyéves gyakorlaton vannak, hogy a tapasztalatszerzés után jobban megállhassák (helyüket majd a beosztott funkciókban. A járási bi-i zottság pontos tervet dolgozott ki a közép- és főiskolás káderek elhelye­zésére. és továbbképzésére egészen 1980-ig. Amellett, hogy a szakképzett és fiatal káderek elhelyezésével és továbbképzésével állandóan céltudato­san foglalkoznak, nem feledkeznek meg a termelőmunkát végző tagok képzéséről sem. Erre is tervet dolgoztak ki. Az efsz-ek funkcionáriusainak számára rövidebb kiegészítő tanulmányi tanfolyamokat szerveznek. Az elnökök, agronómusoik, zootechnikusok, mechanizátorok, ökonómusok, vala­mint az ellenőrző bizottságok elnökei, a biztonsági felelősök, bérelszá­molók rendszeresen tanfolyamokat végeznek. A szakképzési terv második részében „mestereket“ képeznek. Ha elvég­zik a kurzust, fejőmesteri, állattenyésztési gépesítői, kombájnosi, hegesztői stb. képesítést nyernek. Hároméves tanfolyam kezdődik az állattenyésztés hasznosságának fokozására, a növénytermesztés racionalizálására, a sertés­­tenyésztés korszerűsítésére és más témákra. Az összes tagok a munka­­csoportokban ismerkedhetnek meg a biztonsági és tűzvédelmi előírásokkal. Az iskolázást az erre a célra alakult bizottságok szervezik és törődnek azzal, bogy a résztvevőik „szövetkezeti stipendiumot kapjanak. A járási bizottság foglalkozott az efsz-ek szociális és kulturális bizottsá­gának munkájával is, és megállapította, hogy a vráblei, nyitraivánkal (Ivanka pri Nitre) és más szövetkezetekben nem tulajdonítanak kellő jelentőséget a bizottságok munkájának. A járásban csak 43 efsz-ben fej­tenek ki némi tevékenységet ezek a bizottságok. A tervek szerint a bizott­ságoknak főleg azzal kell majd foglalkozniuk, hogy az efsz-ek milyen módon használják fel a szociális és kultúralapokat. A rendelkezésűikre álló pénzösszeget úgy kell felhasználniuk, hogy további jobb lehetőségeket teremtsenek az efsz-tagok élet- és munkakörülményeinek javítására, s fő­leg a fiatalok és az asszonyok élet- és munkakörülményei javuljanak. A tervek alaposak, átgondoltak és fia megvalósulnak, lényegesen hozzá­járulnak majd a tagok szakképzéséhez, és minden bizonnyal jobb élet- és munkakörülményeket teremtenek az efsz-efcben, és így vonzóbbá teszik mindenki számára a mezőgazdasági munkát. (d) Mindenki szocialista módon Parasztságunk támogatja a párt konszolidációs törekvését Pavel Jonáš mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának elnöke az óév végén olyan vezércikket írt, amely méltatja a mezőgazdaságban elért eredményeket, a szövetkezeti paraszt­ság osztályának fejlődését, és egyben vázolja. a parasztság előtt áldó feb adatokat is. A vezércikk fontosabb részeit Szövetségi Szemle rovatunk­ban ismertetjük olvasóinkkal. Jonáš elvtárs a bevezető részben megemlékezett az 1968t8s időszakról, és megállapította, hogy a januári plé­num igyekezett megoldani több olyan problémát, melyeknek megoldása már időszerűvé vált. A párt új vezetősége azonban nem volt képes megbirkózni a feladatokkal.. Tehetetlenségét ki­használták a jobboldali opportunista és antiszocíalista erők, fölnagyították a hibákat és a nehézségeiket, amelye­ket a múltban elkövettünk, s hely­telenül informálták a népet. Erről azért kell beszélni, mert a mezőgazdaság is a jobboldali oppor­tunista és antiszocíalista erők bírá­lata és hatása alatt volt, igen takti­kusan és átgondoltan fölnagyították azokat a hibákat, amelyeket a falu szocializálásakor elkövettünk. Meg voltak róla győződve, hogy az efsz­­tagok között sikerül olyan légkört te­remteni, amely a közös gazdaságok széteséséhez vezet. Nem számoltak azonban azzal, hogy éppen ezen a szakaszon találkoznak majd határo­zott ellenállással. A szövetkezeti föld­művesek a politikai zűrzavarban az 1988-as időszakban szilárdan álltak a szocializmus alapján. Az őév befejezésekor tudatosíta­nunk kell, hogy a párt IX. kongresz­­szusa 1949-ben célul tűzte a falu szo­cializálását és az efsz-ek megalakítá­sát.. A határozat megvalósításában főleg a párttagok szereztek érdeme­ket, akik mint agitátorok türelmesen felvilágosították a kis- és középpa­rasztokat a nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás előnyeirőíl. Nehéz, de eredményes munka volt ez. Erről ta­núslkodnak az efsz-ek egyre jobb ter­melési eredményei és a szövetkezeti parasztság életszínvonalának állandó emelkedése. Mezőgazdaságunk rövid idő alatt a felismerhetetlenségig megváltozott. Ma bátran kijelenthetjük, hogy hála a párt helyes marxista-leninista poli­tikájának, mezőgazdasági politikájá­nak aplikálása a gyakorlatban olyan eredményt hozott, hogy mezőgazdasá­gunkat ma európai méretben is a leg­fejlettebbek közé sorolhatjuk. A mezőgazdaság konszolidálódásáról tanúskodik az a tény is, hogy Szlo-. vákia földművesei teljesítették és túl­teljesítették a gabona-, a hús-, a to­jás- és tejtermelést. Bár a múlt évben sok nehézséggel kellett megküzdeni, a szövetkezeti parasztság mégis ered­ményes évet zárt, és elegendő élelmi­szert juttatott a kőzellátásnak. A parasztság jó termelési eredmé­nyeivel jelentősen hozzájárult nép­gazdaságunk konszolidálásához. Ter­mészetesen ezek az eredmények nem jöhettek volna létre a szövetséges munkásosztály segítsége nélkül. Ezt .állandóan tudatosítani kell, s a mun­kásosztály segítségét mindig meg kell becsülnünk. Kz 1970-es év azért volt eredmé­nyes, mert a párt új vezetősége már az 1969-es év áprilisi plénumán ki­tűzte a politikai és gazdasági kon­szolidációhoz vezető feladatokat. Vé­ge szakadt a káosznak, az anarchiá­nak, sikerült csökkenteni az inflációs nyomást. Rendszeresen, tudatosan és fokozatosan eltávolítjuk a politikai és gazdasági életből a deformációs je­lenségeket, amelyek az 1968-as évben keletkeztek. A párt új vezetése kérlelhetetlen harcot kezdett a jobboldali opportu­nizmus hordozói ellen, és megtisztí­totta tőlük a pártot a marxista-leni­nista egészséges magra támaszkodva. A párt határozatai arra köteleznek, hogy még jobban és eredményeseb­ben harcoljunk a párt politikájáért, magyarázzuk meg a széles tömegek­nek és a falun lakó többi dolgozók­nak a párt politikájának célját. Ezen a téren elsősorban is az efsz-ek funk­cionáriusai járhatnának élen, akik, mint tapasztalt szervezőik, ily módon is küzdhetnek mezőgazdaságunk to­vábbi stabilizálásáért, és új lehető­ségeket biztosíthatnak a fejlett szo­cialista mezőgazdaság megteremté­séért. A Liptovský Mikuláš-i efsz felhívása A Csehszlovák—Szovjet Barátság nevet viselő efsz-ek'és állami gazda­ságok Liptovský Mikuláš i aktíváján, amelyet a Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság Szervezetének Központi Bizott­sága, a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetségének Központi Bizottsága, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium hívott össze, megvitatta a Liptovský Miku­láš-i, a Poniky-i, a seňai szovjet ba­ráti szövetkezetek, valamint a Cseh­szlovák—Szovjet Barátság címét vi­selő Szenei Állami Gazdaság javasla­tát a szocialista munkakezdeményezés kiszélesítésére és a „Mindenki szo­cialista módon“ című mozgalom minél nagyobb méretű kibontakozására a mezőgazdasági üzemekben. A vita után a következő felhívás született meg: „Felhívással fordulunk az összes szövetkezeti, valamint állami gazda­sági dolgozókhoz, hogy a munkakez­deményezés kiszélesítésére az üze­mekben a „Mindenki szocialista mó. don“ mozgalom szellemében szervez­zék a szocialista munkaversenyt és ezzel segítsék elő a szocialista mező­­gazdaság fejlesztését, a nagyüzemi termelési formák alkalmazását s egy­ben a mezőgazdasági dolgozók jobb élet- és munkakörülményeinek meg­teremtésére törekedjenek. A mezőgazdasági dolgozók a múlt­ban is megmutatták, hogy szilárdan állnak a szocializmus alapjain és az ő szavukra mindig lejiet számítani. Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak 50. évfordulója a mezőgazdasági dolgozókra azt a megtisztelő felada­tot rója, hogy a termelési feladatokat túlteljesítsék és ismét bizonyítsák, hogy jő hazafiak, internacionalisták és megbízható támaszai a pártnak a konszolidációs törekvésekben. Az aktíva résztvevői“ A Mu n kaérdem renddé 1 (kitüntetett Liptovský Mikuláš-i efsz a CSKP KB szeptember 29-i határozatára vála­szolva elhatározta, hogy becsületes, céltudatos munkával a gazdasági eredmények emelésével, valamint a tagok élet- és munkakörülményeinek javításával nevez be a „Mindenki szo­cialista módon“ című mozgalomba. Ebből a célból az efsz-tagok között a párt 50. évfordulója tiszteletére szocialista munkaversenyt szervez. A „Minderakt szocialista módon“ mozgalmat úgy érvényesítik, mint az efsz állandó módszertani irányítóját, illetve jobb termelési sikerekre ser­kentő mozgalmat. A verseny a terme­lés és a közélet minden szakaszára kiterjed. Felmérve az összes politikai, szer­vezési, ökonómiai és anyagi forráso­kat, lehetőségeket, a tartalékok jobb felhasználásával az ötéves tervben lényegesen emelik a piaoi termelést. Az ötéves tervben átlagosan 36 má­zsás hektárhozamot érnek el gabona­félékből, ami az eddigihez képest 7,1 százalékos emelkedést mutat. A bur­­gofiya hektárhozama 230 mázsa Je^z, ami 15 százalékkal nagyobb a múlt év eredményeinél. Szálastakarmá­nyokból 74 mázsás, réti szénából pe­dig 42 mázsás hektárhozamot akar­nak elérni. Ha ezeket a mutatókat sikerül elér­ni, az árutermelés mintegy 10,6 szá­zalékkal lesz több, mint jelenleg, és a nyersbevétel pedig 12,1 százalékkal. A nyersbevétel elosztásakor az efsz előnyben részesíti a beruházási alap feltől tését. Már az ötéves terv első évében a munka minőségére és magasfokú eredményességére fektetik a fősúlyt, ami azt jelenti, hogy minden szaka­szon a munka termelékenysége kerül előtérbe. A felhívás ezután foglalkozik a gé-i рек jobb kihasználásával, az új tech­nológia bátrabb alkalmazásával, és mindenekelőtt a munka gépesítésével, amely lehetővé teszi a hatékonyabb termelést. A traktorosok munkabéré­­nekegy részét, a lánctalpas traktorok vezetői bérének 20 százalékát, a ke­rekes traktorok vezetői bérének 15 százalékát, a más üzemeknek fuvaro­zók bérének pedig 10 százalékát а gépek jó karbantartásáért járó juta­lom képezi. Ezzel azt a célt szolgál­ják, hogy minél kevesebb ideig állja­nak üzemképtelenség miatt a gépek. A növénytermesztésben egész sor olyan intézkedés történik, amely le­hetővé teszí egyre nagyobb hoza­mok elérését. Az állattenyésztésben arra töreked­nek, hogy minél több számosállat jus­son 100 hektáronként, évente mint-: egy 60 literrel emelik a fejőstehenek tejhozamát, hogy így elérjék az évi 3000 literes átlagot. Minden hektár után 205 kg húst adnak a közellátás­nak. A termelési eredmények mellett messzemenően gondoskodnak a tagok élet- és munkakörülményeinek meg­javításáról is. A mostani 22 szövetke­zeti lakásegység mellé újabb tizen­nyolcat építenek. Emellett az efsz segíti a családi házak építőit Is. A nyugdíjasokról sem feledkeznek meg. A szociális alapból az egyének havi nyugdiját 700 koronára, házas­pár esetében pedig 1000 koronára egészítik 'ki. Az eddigi szocialista verseny kere­tében már felépítettek egy zuhanyo­zóval és átöltözővei, valamint étkező­vel ellátott szociális épületet. A most indított mozgalom magában foglal egy lábbeli, valamint munkaruha szárító részleget, és több pihenőhelyiséget. A gazdasági udvarokon további uta­kat és járdákat építenek. PAVEL JONÁŠ mérnök, a Szövetkezeti Földművesek Szlovákiai Szövetsége Központi Bizottságának elnöke л Csehszlovák—Szovjet Ba­­rátság címet viselő szö­vetkezetek a legtöbb esetben magas színvonalon gazdálkod­nak, és sok olyan újdonságot vezetnek be, ami más efsz-ek számára is mutatja a nagyüze­mi szocialista gazdálkodás le­hetőségeit. A sásai efsz (zvolení járás) még 1962-ben kapta meg a Csehszlovák—Szovjet Barátság Szövetkezete nevet. Már akkor is jő eredményeket ért el. Az­óta rohamosan fejlődik a kö­zös gazdaság. Az utóbbi évek­ben pedig főleg a gabonater­mésben értek el rekordhoza­mokat. A Mironovszkája búza 40—42 mázsás hektárhozamot adott. Árpából 28—30 mázsát termietek hektáronként. Az állattenyésztés is remekelt, hisz tehenenként elérték az évi 3000 literes átlagos hozamot, a malacszaporulat pedig anya­kocánként 21 darab volt. Kl­­elégítőek a súlygyarapodási eredmények. Az 1000 darab juh is sok hasznot hoz. A cigája juhok minden darabja után 21 kg sajtot termeltek, és három kiló gyapjút nyírtak darabon­ként. A kötelezettségvállalások ér­téke megközelíti a félmillió koronát. Az élet- és munkakörülmé­nyek megjavítása céljából az efsz állattenyésztésében be­vezették a két műszakot. Az első műszak hajnal két őrátél délelőtt fél kilencig, a második pedig délután három órától fél tízig tart. Így minden nap sza­bad idejük is van a dolgozók­nak, ezért a fiatalok Is szíve­sen dolgoznak az állattenyész­tésben. A žemberovcel efsz (levicel járás) 1969-ben megkapta a V. I. Lenin szövetkezete címet. Szlovákiában csak ez a szövet­kezet büszkélkedhet ilyen cím­mel. Ez az efsz is közismert rendkívül jó gazdasági eredmé­nyeiről. Idén szintén kimagas­lóak voltak a gabonafélék hek­tárhozamai, de a szőlő sem maradt adós, hisz a Müller Thurgau 100 mázsát adott hek­táronként. Amikor átvették a büszke cí­met, vállalták, hogy terven fe­lül 7 vagon gabonát adnak a közellátásnak, de .ezt további 13 vagonnal túlszárnyalták. Az állattenyésztési dolgozók Is példásan teljesítették kötele­zettségvállalásukat. Az efsz mintegy félmillió korona beruházással korszerű épületeket ad át rendeltetésé­nek, másfél száz hektár rétet és legelőt öntöznek, hogy, több szálastakarmányuk legyen. Az efsz tagok hasznos ter­melési tapasztalatokat szerez­nek a szaratovi körzetben levő Micsurin kolhozból. Ez egy ki­mondottan gabonatermesztő kolhoz, ahol 20 ezer hektáron átlagosan 30 mázsás hektárho­zamot értek el. Az Itteni efsz­­tagoknak különösen az öntöző­­berendezések tetszenek. Éven­te több tapasztalatcsere törté­nik a két közös gazdaság kö­zött és egyre javulnak a gaz­dasági eredmények a közös gazdaságokban. A Velký Teriakovce-t efsz (Rim. Sobota-1 járás) 1961-ben vette fel a Csehszlovák—Szov­jet Barátság nevet. Azóta is büszkék voltak a tagok a cím­re, és úgy gazdálkodtak, hogy ne hozzanak szé4yent gazdasá­gukra. Az efsz elég mostoha körülmények között gazdálko­dik, földjei gyengén fizetnek, de 1969-ben így is elértek bú­zából 33, árpából 27, cukorré­pából pedig 525 mázsás hektár­hozamot. Tavaly a mostoha idő­járás miatt kissé gyengébbek voltak az eredmények, azon­ban a szövetkezet egészében eredményesen fejlődött. Külö­nösen sok hasznot hoznak a tenyészállatok és a baromfi. Figyelemreméltó a szakosítás, amelynek keretében minden 100 hektáron 45 tehenet tarta­nak. A jövőben összesen 700 tehenük lesz. A beruházásnál figyelembe veszik a távlato­kat. Háromszáz tehén részére építenek korszerű istállót, 1973-ban pedig egy 500 férő­helyes borjúneveldót. A szocialista munkaverseny kiváló eredményeket hozott, mert a kötelezettségvállalások értéke elérte a 2 millió 200 ezer koronát. A tagok részére 150 ezer ko­rona értékben szociális helyi­ségeket létesítettek, és 80 ezer korona értékű utat építettek. A fiataloknak 250 ezer korona értékű lakásegységet adtak át. Az efsz-nek a túlal körzetben levő objedinei fajtanemesítő kolhozzal van kapcsolata. A tagok megelégedéssel látták, hogy egy óriási gazdaságban átlagosan évi 3200 literes tej­hozamot értek el. Az odajáró efsz-tagok olyan szorgalmasan tanultak, hogy ma már maga­sabb tejhozamot érnek el és ezt levélben közölték a kolhoz­tagokkal. A zavart efsz (trnaval járás) még 1959. május 24-én Szlová­kiában elsőnek kapta meg a Csehszlovák—Szovjet Barátság Szövetkezete címet. Azóta jól sáfárkodtak, és megmutatták, hogy a szovjet kolhozok pél­dája nyomán nálunk is lehet eredményesen gazdálkodni. Hogy csak néhány példát em­lítsünk; a búza és az árpa hek­tárhozama 38—40 mázsa között mozog, a dohány 50 ezer ko­ronát jövedelmez hektáronként. Tehenenkéntl évi tejhozam 3077 liter. A jő gazdasági eredmények természetesen egyre gazdagab­bá teszik az efsz-tagokat Is. Ma az átlagkereset havonta 2200 korona körül mozog. A jelenlegi időszakban kor­szerűsítik a régi istállókat. Hetven efsz-tag számára meg­felelő szociális berendezést lé­tesítettek. A Csehszlovák—Szovjet Ba­rátság nevet viselő efsz-ek te­hát példásan gazdálkodnak és a nagyüzemi gazdálkodás vilá­gítótornyai. (Prokeš) Élenjáró szovjet baráti szövetkezetek

Next

/
Thumbnails
Contents