Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-03-20 / 11. szám

s SZABAD FÖLDMŰVES 1971. március 20. IAIURÓI I ALIIRA Merész tervekkel indulnak Padányban is, mint más kisköz­ségekben, a labdarúgás a legnép­szerűbb sportág. Ebben a község­ben is csak a felszabadulás után bontakozott ki a sportélet. Akkori­ban még a feltételek nem voltak a legkedvezőbbek, mert nem volt, aki anyagilag támogassa a spor­tolókat. Abban az időben még csak barátságos mérkőzéseket játszot­tak. A hatvanas évek elején már a harmadik osztályban szerepelt a falu csapata, de a nehézségek annyira letörték a játékos-gárdát, hogy később teljesen kiestek a bajnokságból. A sportolók csak az 1970-es évben jelentkeztek ismét a járási bajnokság IV. osztályába. Az őszi forduló elején a hosszú kihagyás után nehezen nyerték vissza formájukat, de á későbbiek során már nem vesztettek mérkő­zést. Most László Árpád vezetésével készül a csapat az idei szereplés­re. A játékosok nagy része ugyan utazik, de 80 százalékuk mindig résztvesz az edzéseken. A sportszervezet az anyagi tá­mogatás nagy részét az efsz-től kapja. Az 1971—75-ös időszakra kitűzött tervfeladatok arra enged­nek következtetni, hogy a sport­­szervezet elindult a fejlődés út­ján. Tervbe vették az öltözőhelyi­ségek rendbetételét, a futballpálya bekerítését és az ülőhelyek elké­szítését, valamint megfogadták, hogy a futballpálya köré gyü­mölcsfákat ültetnek. 1975-ig a futballpálya mellett kézilabda és röplabda pályát, távol- és magas­ugró pályát, valamint futópályát szeretnének létesíteni. Lábodi Imre Egy csöpp történelem Mérföldes léptekkel haladó ko­runkban talán a mezőgazdasági termelés ment át a legnagyobb változáson az utóbbi két évtized­ben. Fenntartás nélkül győzött a szocialista nagyüzemi termelés eszméje. A nagyüzemi gazdálkodás eltűn­tette a magángazdálkodás, a ma­gántulajdon évszázados jelképét, a mezsgyéket is. A mezsgyékkel együtt a föld alá forgatta az egy­kori dűlőneveket is. A mai fiatal szövetkezeti dolgozók mér egyre ritkábban találkoznak az olyan dűlőnevekkel, mint Szikes, Malom­szegély, Sárrét, Kanta-tábla. Má­­csonyás, stb. és ezek a dűlőnevek lassan feledésbe merülnek. Pedig kár, mert egyik-másik dűlőnév történelmi esemény, népek, nem­zetek, családok sorsának fennma­radt tanúja. Van köztük olyan is. amely egészen az Árpádok Idejé­ből maradt fenn, és a történet­tudósnak értékes forrásként szol­gálhat. Nem ártana összegyűjteni és megőrizni ezeket a dűlőneve­ket. Magyarországon már helyen­ként elvégezték a dűlőnevek ösz­­szegyűjtését, sőt a közeljövőben a Hazafias Népfront támogatásával egy országos akciót indítanak. Magyarországon egyébként száz évvel ezelőtt már végeztek ilyen irányú gyűjtést, de akkor, az adott körülmények között nem sikerült a gyűjtőknek teljes értékű mun­kát végezni. Azt hiszem, egy ilyen akció ná­lunk is hasznos lenne. Amennyi­ben ilyen méretben nehézségbe ütközne a megvalósítása, akkor legalább a községi krónikában kellene megőrizni a dűlők nevét, mert minden elfelejtett dűlőnévvel egy darab történelem merül a fe­ledés homályába. Palágyi Lajos Az utóbbi időben keveset hal­lattak magukról a virti fiatalok. Igaz, hogy néhányan aktívan tá­mogatják a szomszédos dunanad­­ványi {Rád vári nad/Dunajom) sportszervezetet, — Virten nincs sportszervezet — de a lényegesen igényesebb kultúrális téren nem nagyon csillogtatták tudásukat. Ezért is meglepték a község kul­túrát kedvelő lakosságát á fiata­lok által rendezett, táncmulatság­gal egybekötött, farsangi esztrád­­műsorra invitáló falragaszok. Az emberek nem akartak hinni a sze­müknek. Este azonban mindenki eleget tett a meghívásnak. Az esztrádműsor első részében a családi élet hétköznapjait és tréfás eseteit elevenítették meg a szereplők, a második részben pe­dig a társadalmi hiányosságokat és fonákságokat pellengérezték ki. A hálás közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a szerep­lőket és a műsoros est szervezőit. A műsor végeztével felcsendült a zene és a friss talpalávaló üte­mére virradatig ropták a táncot fiatalok és öregek egyaránt. A fiatalok pedig elhatározták, hogy a jövőben gyakrabban rendeznek hasonló esztrádműsort és emeny­­nyiben a lehetőségek megengedik, színdarabok betanulására is vál­lalkoznak. —r— Ahol solia nincs tél Fábrik Károly, fékertész Hét éve dolgozik a szakmában a želiezovcel (Zselíz, okr. Levice 1 üvegház vezetője, Fábrik Károly főkertész. Ezen idő alatt módjá­ban állt megismerkedni a problé­mákkal, tanulmányozhatta a leg­különbözőbb növényfajták alkal­mazkodó képességét és igényeit. Hogy a felügyelete alá tartozó csoporttal együtt kiválóan végzi feladatát, arról tanúskodnak az eredmények is. A múlt évben hozzávetőlegesen 300 ezer korona forgalmat bonyo­lítottak le. Ebben az évben kerek százezer koronával szeretnék túl­szárnyalni a múlt évi valóságot. Beszélgetésünk során a főker­tész elárulta, hogy egyesek sze­retnék megszüntetni vagy áthe­lyezni az üvegházat. Az üvegház sorsának bizonytalansága megne­hezíti a kertészeti csoport munká­ját, mert ilyen körülmények kö- ' zött nem lehet a távlati tervek 1 megvalósítására gondolni. A kertészet előtti virágüzletben i Polák Zsuzsanna értékesíti a szebbnél szebb virágokat. Sokáig i kellene keresgélni annak, aki ha- : sonlóan berendezett üzletet sze­retne találni. A virágüzlet feb- ] ruári forgalma 18 ezer korona j volt, a márciusi forgalom — az előző évek tapasztalatai alapján — azonban eléri a 40 ezret is. f A márciusban kiszedésre kerülő virágok helyébe salátát és retket ültetnek, hogy húsvétkor legyen , mivel meglepni a vásárlókat. Dávid Nándor Nagycsalomiján (Velká íalomija — Velký Krtíš-i járás) ebben az Ipoly menti faluban az utóbbi években jelentős építkezések foly- ž tak és folynak ma is. A régi üzlet düledező épületben foglalt helyet. Már szinte életveszélyes volt az ott-tartózkodás, és minden esőzés alkalmával beázott. Hasonló volt a helyzet az óvodában is. Problé­mák mutatkoztak a körzeti orvosi ; rendelő újjáépítésével kapcsolat- | ban is. A hnb vezetőségének igen 5 sok gondot okozott ezen hiányos- t ságok megoldása. Végül azonban minden megoldódott. 1966-ban át- g adták a korszerű, jól felszerelt '■ művelődési otthont. Tavaly elké­szült az új óvoda is. A régi roska- g dozó üzletház helyén új, korszerű В bevásárlási központ épül. Ebben sj az épületben lesz a vendéglő is. Az építkezés gyors ütemben fo­lyik, hiszen az időjárás még télen sem befolyásolta lényegesebben a munka menetét. Jól halad az egészségügyi központ építése is, ahol a tervek szerint helyet kap egy néhány ágyas „kórház“ is. Néhány hónapja kezdték meg az új tüzoltószertár építését. A falu távlati terveiről csak annyit, hogy a közeljövőben szeretnék megvaló­sítani három szövetkezeti lakás és egy új iskola felépítését. Ezenkí­vül egy korszerű sportpálya — beleértve az uszodát is — építését is tervezik a község vezetői. Pölhös Vendel i A Safarikovoi Mezőgazdasági Műszaki Középiskola igazgatósága f’ és Ifjúsági szervezete nagy gon- § dot fordít a tanulóifjúság politikai * nevelésére. я Iskolánkon sorozatos előadások és beszélgetések szervezésével f emlékezünk meg a kommunista !j párt megalakulásának 50. évfordu- í lójáról. Egy ilyen beszélgetés ke­retében ismerkedtünk meg Nagy Károly és Bárczi Béla elvtársak­kal, akiknek oroszlánrészük volt a gömöri „kommunista sejtek“ meg­alakításában. Mindketten a párt régi harcosai. A munkásosztály , nyomora és a mérhetetlen kizsák­mányolás elleni harc már ifjú ко- : rukban öntudatos kommunistává érlelte őket. Kérdéseinkre vála- ' szólva elmondották a kommunista párt megalakításának helyi körül­ményeit, azokat a nehézségeket és akadályokat, melyekkel lépten- - nyomon nehezítette munkájukat Я az akkori burzsoá társadalmi s rendszer. Ök nem inogtak meg a kegyetlen terror nyomása alatt j­­sem. Megalkuvást nem ismerve il- ;( legálisan terjesztették a párt esz- >] méit a Gömör vidéki munkások soraiban. Sztrájkokat, tüntetéseket szerveztek, a munkanélküliség : megszüntetése érdekében. Nemcsak hazánk, hanem egész Európa munkásainak harcát fi­gyelemmel kísérték. A spanyol polgárháború kitörésekor készsé­­gesen a Jogaiért küzdő spanyol munkásosztály segítségére siettek. Beszélgetésünk befejező részé­ben vendégeink az ifjúságra há­ruló feladatokról szóltak, s kér- * tek bennünket, hogy becsüljük j meg pártunk eddig elért eredmé­nyeit, s folytassuk az általuk vá- ■ lasztott egyetlen helyes utat. Burls Antal, IV/A oszt. tan. Bátran néznek a lövőbe A kiskövesdi (Malý Kamenec) szövetkezet 648 hektár mezőgaz­dasági földterületen gazdálkodik, amiből 559 hektár a szántóterület. A szeszélyes időjárás itt is rá­nyomta bélyegét az eredmények végső alakulására. A tervezett hektárhozamokat csak a többéves takarmányoknál és a cukorrépánál sikerült túlteljesíteni. Cukorrépá­ból például 400 mázsa helyett 463 mázsa termett hektáronként. A múlt évben nagyon gyengén fizet­tek a gabonafélék. Talán a pénz­ügyi terv adatai igazolják a leg­jobban az év termelési kudarcát. A növénytermesztésben tervezett 3 millió 430 ezer korona helyett csupán 1 millió 732 ezer koronát bevételezett az efsz. A szőlészet sem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A 11 hektár területen 54 mázsa átlag­hozamot terveztek, s mindössze 14,8 mázsát értek el, ami annyit jelent, hogy a félmillió korona bevétel helyett csupán 70 ezret könyvelhettek el. Hasonló a helyzet az állatte­nyésztésben is. Ezen a részlegen 449 ezer koronával maradtak adó­sak az 1970-es évben. A szövetke­zet a szarvasmarhák hizlalására és a kocatartásra szakosította az állattenyésztést. A részleg ered­ményeinek alakulásában nagy sze­repet játszott az is, hogy a hiz­laldának csak üszőborjak álltak rendelkezésére, s köztudomású, hogy a bíkaborjak sokkal jobban és gyorsabban híznak. A másik hátráltató körülmény az volt, hogy ismeretlen oknál fogva tűz ütött ki a telepen, melynek során 30 anyakoca és 91 malac megfulladt. A szövetkezetben egyébként csu- 8 pán 11,6 malacot választottak el átlagosan egy anyától 1970-ben. Ezen az eredményen sürgősen ja­vítani kell, mert így egy válasz­tott malac önköltsége 340 korona. Lényegesen csökkentette a szö­vetkezet a múlt évben a ráfordí­tás tervezett értékét, amit főleg az üzemanyag és a munkenormák megtakarításával ért el. Itt azon­ban szükséges megjegyezni, hogy ebben a törekvésben nagy segít­ségükre sietett a kedvezőtlen idő­járás, amely valósággal lehetetlen­né tette az egyes tervezett vagy szükségesnek mutatkozó művele- ! tek elvégzését. Ha a gazdaság múlt évi ered­ményeit mérlegeljük, talán elég annyit említenünk, hogy a terve­zett 7 millió 477 ezer korona he­lyett csupán 6 millió 900 ezer ко- f róna — ebben már benne van az j Állami Biztosítótól kapott kárté- " rítés összege is — bevételt ért el. A szövetkezet dolgozói tudatá­ban vannak annak, hogy a mező­­gazdaságban számolniuk kell az I időjárás szeszélyeivel is. A múlt év sikertelensége nem vette el kedvüket a munkától. A szövet­kezet dolgozói a CSKP megalaku- l lásának 50. évfordulója tiszteleté- i re 400 ezer korona értékű kötele­zettségvállalást tettek és elhatá- t rozták, hogy továbbra is becsüle­tesen helytállnak a termelésben. ' —palé— ? ♦ Munkához látnak a CSEMA­­DOK rimaszécsi (Rimavská Sei) helyi szervezetének tagjai — írj' levelében Dr. Izsói Zoltán. A nem­rég megtartott évzáró közgyűlé­sen sokan bírálták a szervezet tét­lenségét és rámutattak arra is, hogyan lehetne fellendíteni a falu kulturális életét. Megemlítették azt is, hogy a kultúrális tevékeny­ség és szórakozási lehetőség hiá­nyában a fiatalok is elpártolnak falujuktól, a szövetkezettől és ez később minden bizonnyal meg­bosszulja magét. A CSEMADOK szervezete belát­ta, hogy a helyzeten változtatni hall. Elhatározták, hogy minden erőfeszítést megtesznek annak ér­dekében, hogy kultúrházat kapjon a község. Addig is azon lesznek, hogy a lakosság számára — a lehetőségekhez mérten — biztosí­tani tudják a szórakozáshoz és kultúrális tevékenységhez szüksé­ges feltételeket; ф A CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére értékes kö­telezettségvállalást tettek a žem­­berovcei sportolók. Ezekről számol be Belányi János tudósítónk. A község sportolói vállalták, hogy aktívan kiveszik részüket az öltöző helyiségek javítási és a labdarúgó pálya karbantartási munkálataiból és a csúcsmunkák idején a szövetkezet segítségére sietnek, összesen ezerhatszáz mun­kaóra ledolgozására tettek Ígére­tet. Elhatározták továbbá, hogy az AKI igazgatóságával karöltve test­­nevelési és sportnapokat, valamint vetélkedőket rendeznek. A szövetkezet vezetősége meg­­igérte a szervezetnek, hogy a jö­vőben még fokozottabb mérték­ben támogatja a sporttevékenység fejlesztését. ♦ Színvonalas vetélkedő szín­helye volt nemrég a modern Mű­velődési Ház Hosszúszón (Dlhá Ves, okr. Rožňava). A vetélkedő fő feladata az volt, hogy felfedje és felelevenítse a helyi szokásokat, kultúrális értékeket. A szereplők tudásuk legjavát nyújtva adták elő az egyes szavalatokat, népda­lokat, és a zenekarok is igyekez­tek kitenni magukért. A nagyszá­mú közönség valóban jól szórako­zott és bátran elmondható, hogy a rendezvény teljesítette küldeté­sét. (Mohr Gedeon) ♦ így is lehet? A Komárno— Bratislava vonalon közlekedő sze­mélyvonat délutáni járatain nap­ról napra nagyobb a tolongás. A munkások és a diákok hazafelé igyekeznek, s így érthető, hogy senki sem szeretne lemaradni. Az ilymódon történő utazásra azon­ban a legjobb akarat mellett sem lehet rámondani, hogy kulturált, vagy ideális. Szerintem lehetne a helyzeten némileg segíteni, ha az illetéke­sek egy kicsit jobb akarattal vol­nának az utazók iránt. Az esti órákban induló szerelvény ugyan­is néha hét-nyolc kocsiból áll, holott erre egyáltalán nincs szük­ség. A délutáni szerelvények pe­dig négy-öt kocsiból vannak ösz­­szeállítva, s ez bizony kevésnek bizonyul. Nem lehetne a szerelvé­nyek összeállításán változtatni, hogy a délutáni órákban több ülő­hely álljon az utazók rendelke­zésére? (Álló litván) Mezőgazdasági üzemeinkben nagy gondot fordítanak az istállótrágya kezelésére, hiszen tisztában vannak azzal, hogy a helyesen kezelt ás adagolt istállótrágyák segítségével sokkal jobb termelési ered­ményeket lehet elérni. —k— НИШМНННЯЯИИЯИМВИВЯИ1 и ВИИ Szárnybontogató fiatalok Találkozás pártunk régi harcosaival

Next

/
Thumbnails
Contents