Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-20 / 11. szám
Szakmelléklet KERTESZET-MEHESZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója Gyümölcsözött a kezdeményezés MINDENBŐL TÖBB KERÜL A DOLGOZÓK ASZTALARA Komisz időjárást hozott a télutó. A csípős, tomboló szél még a múlt hét végén is dühöngött, porfelhőket képzett, hordta, keverte a csallóközi földet. A mezőgazdasági termelés hasonlóan, mint hajdanában, most is ki van téve az időjárás viszontagságainak. Az észleltek után különösen jó érzés volt, amikor beléptünk a Gyulamajori Állami Gazdaság kellemes, fűtött üzemi klubjába. A klub nagytermében meghitt volt a hangulat. Szlovákia minden részéről odasereglett mezőgazdasági üzemek képviselői csillogó szemmel hallgatták a vezető dolgozók beszámolóit. Németh )enő mérnök, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter helyettese értékelte a „Topofčany-i versenyfelhívást“, amelyet tavaly 24 járás fogadott el. A verseny kibontakozását jelentősen elősegítette a Pravda szerkesztőségének sokoldalú propagációs tevékenysége. Németh elvtárs hangsúlyozta, hogy a felszabadulásunk 25. évfordulójára és V. I. Lenin születésének centenáriumára tett kötelezettségvállalások, illetve azok teljesítése jelentősen hozzájárult a népgazdaság konszolidálásához. Az elfogadott versenypontok alapján 9391 tonna bússal, 17 millió liter tejjel, 23 millió tojással került több a dolgozók asztsiára. Ezenkívül sok más mezőgazdasági termékkel is gazdagodott az ország. A versenyben a legjobb eredményt a komáromi, a senicai, a nitrai, a Lipt. Mikulás-i és a Dolný Kubín-i járások érték el. Az első helyre került komáromi járásban nagy figyelmet szenteltek a vállalt feladatok teljesítésére. Az átgondolt irányító munkának, a dolgozók szocialista öntudatának és nem utolsósorban a rendszeres ellenőrzésnek tudható be az elért eredmény. A komáromiak elsősorban arra fordítottak nagy gondot, hogy jelentősen növeljék a szarvasmarha, az anyasertések és a tojók számát. Ez is hozzájárult, hogy terven felül eladtak 3600 mázsa húst és 300 ezer liter tejet, amelynek értéke meghaladja az ötmillió koronát De a növénytermesztésben vállalt kötelezettségeket is magasan túlteljesítették és összesen 8 millió 306 ezer korona értékben adtak el többet a mezőgazdasági üzemek, mint amit az állami terv előírt. A győztes járás nevében Jozef Sobota mérnök, a járási mezőgazdasági társulás igazgatója szólalt fel. A versenyt értékelő beszédében köszönetét mondott a mezőgazdaságban dolgozóknak, akik nem ismertek fáradságot a nemes cél megvalósításának érdekében. Sobota elvtárs végül kijelentette, hogy átveszik a stafétabotot a Topoföanyaktól, és pártunk megalakításának 50 éves évfordulójára, valamint a XIV. pártkongresszus tiszteletére újabb kötelezettségvállalásra hívta tel a mezőgazdasági dolgozók képviselőinek figyelmét. A komáromiak felhívását több járás már az ünnepélyes értékelő gyűlésen elfogadta. Az értekezleten felszólalók közül Štefan janut mérnök, a Nyugat-Szlovókiai Kerületi Pártbizottság titkára kihangsúlyozta, hogy csakis a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság képes a hallottakhoz hasonló eredményt elérni. Napjaink már igazolják a IX. pártkongresszus helyes célkitűzésének eredményeit. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során talán légjelentősebb a fejlődés a nyugat-szlovákiai kerületben, ahol a fejési átlag 2900 liter és tavaly a növénytermesztés mutatóiban is túlteljesítették a kitűzött feladatokat. Tavaly terven felül 1000 vagon húst, 40 millió tojást adtak a társadalomnak. Az idén a párt újabb felhívással fordult a mezőgazdasági üzemekhez. Szlovákiai méretben a terven felül 80 millió literrel szeretnék emelni a tejtermelést. Ebból 42 millió a nyugat-szlovákiai kerületre esne. Ennek megvalósítása nem könnyű feladat, de nem is lehetetlen a teljesítése. Az, hogy tavaly 4500 darabbal emelkedett a tehénállomány, magában 12—13 millió liter tejet jelent. Ha sikerül a bel üzemi fogyasztást csökkenteni és jobb takarmányozással emelni a tejhozamot, a vállalás realizálása lehetséges. A titkár elvtárs a jövő nagy tartalékát a tudományos-technikai forradalom fejlesztésében látja. Ha sikerül a tudomány vívmányait jobban felhasználni az eddiginél, mind a növénytermesztésben, mind gz állattenyésztésben nagyot léphetünk előre. Az is a tudománynak és a jó együttműködésnek köszönhető, hogy sikerült egy év alatt a tojáskérdést megoldani, s lassanként az eladás okoz gondot. Ugyanezt láthatjuk a hektárhozamoknál is, amelyet röpke néhány év alatt a szovjet búzafajtákkal jelentősen, közel 10 mázsával emeltünk. Nagy jelentősége lesz az egycsírés cukorrépa vetőmagnak is, amely lehetővé teszi a gépi művelést. Tény, hogy a mezőgazdaság nagy tartalékai a tudomány vívmányainak gyakorlati felhasználásában vannak. A komáromi járásban a versenyben elért kiváló eredményekhez nagyban hozzájárult a Bajcsl Állami Gazdaság és a marcellházai szövetkezet is. A Marcellházal EFSZ-ben többek között a múlt évben 484 literrel emelték tehenenként a fejési átlagot és 24 százalékkal a sertéshús-termelést. De egész sor mezőgazdasági üzemben lehetne igazolni, hogy a tudományos módszerek szakszerű felhasználása jelentősen emelte a hektárhozamokat a mezőgazdasági termelésben, a gyümölcsészetben és szőlészetben, valamint az állattenyésztésben. Ezt minden bizonnyal jelentősen serkentették a szocialista kötelezettségvállalások, melyeknek teljesítéséért minden járható utat megkerestek a mezőgazdasági üzemek irányitól és a pártszervezetek, amelyek politikailag sokoldalú munkát végeztek. Tóth Dezső Pista bácsi, a veterán kertész úgy törődik a gyümölcsfákkal, mint gondos szülő a csecsemővel, fgy az eredmény nem maradhat el, s az ország egyik legrégibb gyümölcsészének kertjében minden évben kiváló termést szüretelnek. t rmm Gondolatok a szövetkezeti demokráciáról A demokratikus jogokkal való viszszaélés, s persze a demokráciának jó indulatúnak tűnő, de helytelen értelmezése is, mindenkor veszélyes következményekkel jár. Ezt hatványozott méretekben tapasztalhattuk három évvel ezelőtt, amikor a szocializmusellenes jobboldali elemek a demokratizálódási folyamat fejlesztése jegyében elmélyült politikai és társadalmi válságot, a gazdaságlrányító és termelő munkában pedig felmérhetetlen anyagi kárhoz vezető anarchiát idéztek elő. A jelenlegi időszakban, amikor társadalmi és gazdasági életünk konszolidálásán és a fejlődés meggyorsításán fáradozunk, tudatosítanunk kell, hogy a demokratikus jogokkal való visszaélés, s persze a demokrácia helytelen értelmezése is, veszélyes következményekkel járhat függetlenül attól, hogy ez a jelenség a társadalmi életünk melyik szakaszán mutatkozik. Ha egy kissé körülnézünk szövetkezeteink házatáján tapasztalhatjuk, hogy a szövetkezeti demokráciával eléggé gyakran visszaélnek, vagyis egyes embertársaink éppen a demokratikus jogaik helytelen értelmezése és gyakorlása folytán válnak a közösség gyarapodásának és boldogulásának fékezőivé. Tehát mivel nem egyedi jelenségről van szó, talán időszerű lesz ezzel a kérdéssel is egy kissé behatóbban foglalkozni. A szövetkezet, mint ismeretes egyéni gazdaságok társítása nyomán jött létre. Ennek természetes következménye, hogy mindazok, akik tagjaivá váltak és aktív dolgozói a szövetkezetnek, a szövetkezeti vagyon, Illetve a közösen kitermelt javak birtoklóinak tarthatják magukat. Ebből a megcáfolhatatlan igazságból következik, hogy a szövetkezet minden aktív tagjának — a szövetkezeti demokrácia alapelveinek tiszteletben tartása mellett — nemcsak jogában áll, hanem erkölcsi kötelessége közreműködni a vezetőség megválasztásában, a termelési és a gazdaságfejlesztési feladatok meghatározásában, de kötelessége az is, hogy a saját munkaszakaszán — javadalmazási rendszer betartásának igénylése mellett — elősegítse a közösen meghatározott és vállalt termelési és gazdaságfejlesztési feladatok maradéktalan teljesítését. Az élet sajnos azt bizonyltja, hogy ezt nem minden szövetkezeti tag tudatosítja egyformán. Nézzünk csak körül egy kicsit! Biztosén találunk soraink között jó néhány olyan embert, aki a gyűléseken a szövetkezeti demokrácia jegyében önző célokat hajhászva hangoskodik, a munkához pedig csak „tessék-lássék“ módon viszonyul. Persze a legtöbb félreértés és zavaró körülmény abból ered, hogy egyesek a szövetkezeti demokráciát úgy értelmezik, hogy mindenki azt csinál, amit akar. Tehát a szövetkezeti demokrácia alapján zavart okoznak a munkaszervezésben, agitálnak a taggyűlés által megszavazott építkezési és más jellegű beruházások realizálása ellen, vagyis megnehezítik a kollektív szellemmel párosuló közös erőfeszítések, illetve közös akarat megszilárdulását. Egy szövetkezeti közösséget összetartani, alkotó képességét és erejét a közösen vállalt feladatok teljesítésére összpontosítani, anarchiához vezető .demokráciával“ nem lehet. Arra van tehát szükség, hogy a szövetkezeteink életében, a vezetés és a tagság kölcsönös viszonyában, érvényesítsük a demokratikus centralizmus alepelveit. A demokratikus centralizmus alapelveinek gyakorlása abban jut kifejezésre, hogy a szövetkezeti tagság vezetői Joggal ruházza fel a legrátermettebb tagtársait, majd évi termelési és pénzügyi tervekben, valamint távlati gazdaságfejlesztési tervekben meghatározza azokat a feladatokat, amelyek teljesítésének szervezési teendőit a vezetőségre bízza. Továbbá kifejezésre jut abban, hogy a tagság munkaszakaszonként megállapítja a teljesítmény-felmérés sajátos módszereit, vagyis a helyi természeti és ökonómiai adottságok alapján az egyes munkálatok műszaki normáit és a különböző munkák jutalmazásának, valamint a prémiumok kifizetésének mércéjét. A demokratikus centralizmus elvének gyakorlása azonban azt is feltételezi, hogy a bizalommal felruházott vezetőség — amely lényegében a szövetkezeti közösség állandó ellenőrzése mellett fejti ki tevékenységét -— ne ütközzön akadályokba a tagság által meghatározott feladatok teljesítésének szervezeti biztosítása közben. Lényegében tehát arról van szó, hogy a szakmai felkészültséggel és széleskörű áttekintéssel rendekező vezetőség részére biztosítani kell annak a jognak korlátlan méretű gyakorlását, mely a termelési feladatok teljesítésével járó kérdéseket — amennyiben azok nem lépik túl a szövetkezet házirendjében körvonalazott hatáskörét — a saját belátása alapján oldja meg. Ebből adódik, hogy a demokratikus centralizmus, amely a közös igyekezet és akarat gyakorlati megnyilatkozáshoz vezet, feltételezi azt is, hogy a tagság egy emberként alárendelje akaratát a bizalmával felruházott vezetőség akaratának, vagyis a közösségi érdekek lebecsülését tükröző önző magatartásával senki ne okozzon gondot és áthidalhatatlannak látszó problémákat, a vezetőség közösségi érdekeket szolgáló munkájában. Mint már említettem is — a vezetőség a tagság állandó ellenőrzése mellett működik. Ez másként el sem képzelhetői Mert a demokratikus centralizmus többek között azt is jelenti, hogy az ellenőrzésnek feltétlenül érvényesülnie kell mind a vezetőségtől lefelé, vagyis a tagok 'felé, mind pedig a tagságtól felfelé, tehát a vezetőség ténykedésének irányában. Míg azonban a vezetőségnek — tekintettel arra, hogy felelős a tagság által meghatározott termelési és egyéb Jellegű feladatok megoldásáért — erkölcsi kötelessége az ártalmatlannak tűnő fogyatékosságok megszűntetése céljából is haladéktalanul intézkedéseket tenni, addig a szövetkezet sorkatonái, akiknek nincs, mert a sok bonyolult probléma „útvesztőjében“ nem is lehet minden esetben hiteles áttekintésük mindenről, helytelenül teszik, ha egyes nem kívánatosnak tűnő intézkedések alapján félreverik a „vészharangot“, vagyis ha később oknélkülinek bizonyuló esemény miatt bizalmatlanságot szítanak a vezetőséggel szemben. Persze a tagságnak jogában áll, s egyben kötelessége is, hogy a termelési részlegek gyűlésein és a taggyűléseken — s főleg az ellenőrző bizottság útján — az egyéb kérdések mellett — feltárja a vezetés fogyatékosságait, s amennyiben azok nemcsak tájékozatlanság alapján feltételezett „mellékfogások“ voltak, úgy követelje azok orvoslását. Amennyiben azonban a vezetőség munkájában tapasztalt fogyatékosságok olyan jellegűek és méretűek voltak, hogy veszélyeztetik a közösség által meghatározott feladatok teljesítését, úgy a tagságnak jogában áll az is, hogy a vezetés művészetének gyakorlására éretlen, hibát hibára halmozó személyeket a felelősségteljes funkcióból leváltsa. Magától értetődik, hogy a demokratikus centralizmus gyakorlati érvényesítése tekintetében nagy felelősség hárul a párt falusi vagy a szövetkezet üzemi szervezetére. A pártszervezetnek, amennyiben helyesen akarja érvényesíteni vezető szerepét, „a közösség ütőerén kell tartania a kezét.“ S nemcsak fel kell figyelnie a veszélyesnek tűnő Jelenségekre, hanem a szövetkezet vezetőségét és tagságát rá kell vezetnie a problémák megoldásához vezető helyes útra. PATHÚ KAROLY 1971. március 20. Ara 1,— Kčs XXII. évfolyam, 11. asém.
