Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-13 / 10. szám
1971. március 13. SZABAD FÖLDMŰVES .15 sa A mezőgazdasági szervezetek adóztatásáról Általában ismeretes, hogy ez év Január 1-től lépett érvénybe a jövedelmi adóról és a szociális bizosításhoz fizetett hozzájárulásról szóló Tt 116/1970 számú új törvény, amely rendezi az e törvény által érintett szervezeteknek az állami költségvetés iránti viszonyát. Ez esetben az olyan szervezetek adóztatásáról van szó, amelyek közé a mezőgazdaság ágazatából a közös szövetkezeti vállalatok, a talajjavftási társulások és a mezőgazdasági szolgáltatásokat végző szervezetek tartoznak. Az említett új törvény figyelembe veszf “ezeknek az adófizető szervezeteknek küldetését, valamint gazdasági lehetőségeit és szükségleteit. E mezőgazdasági szervezetek adóterve nagyságának megállapításánál jelenlegi és a jövőre feltételezett jövedelmi, vagyoni helyzetéből indultak ki. Az adózás intenzitása nagyjából ugyanazon a szinten áll, mint az őstermelést folytató mezőgazdasági üzemek mezőgazdasági adójáról szóló Tt 112/1966 számú törvény szerinti adózás. Emellett a közös szövetkezeti vállalatok, a talajjavítási társulások és a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó üzemek nem fognak a szociális biztosítás céljaira hozzájárulást fizetni. Tehát az új adózási rendszer támogatni kívánja a mezőgazdaságban kialakuló Integrálódási és kooperációs kapcsolatok fejlődését. » A Szlovák Nemzeti Tanácsnak a jövedelmi adóról és a szociális biztosítóshoz való hozzájárulásról szóló törvénye értelmében a jövedelmi adó két részből tevődik össze: a nyereségből eredő jövedelmi adóból (a továbbiakban csak nyereségi adó) és a bérek összegének adójából. Emellett a bérek összegének adóját vagy az összbérből számítják vagy az egyéni bérek adójaként fizetik. A bérek összegéből számított adót e törvény rendelkezései szerint a mezőgazdasági szolgáltatásokat végző szervezetek (pl. a gép- és traktorállomások, a mezögazadsági gépjavító üzemek, az állami tenyészüzemek stb.) és az egyéni bérekből számított adót a közös szövetkezeti vállalatok, valamint a talajjavítási társulások fizetik majd ugyanúgy, mint eddig a Tt 159/1968 számú jövedelmi adóról szóló törvény, valamint az SZNT elnökségének Tt 88/1969 számú törvényes végrehajtó rendelkezése értelmében fizették. A nyereségi adó alapját a mérlegben kimutatott nyereség képezi, amelyet az ehhez számított tételekkel növelnek és a törvényben megszabott leszállítható tételekkel csökkentének. A hozzászámítható tételek közül meg kell említeni a mezőgazdasági szolgáltatásokat végző szervezetek, közös szövetkezeti vállalatok és talajjavító társulások költségmegtérítésére adott állami hozzájárulást. Ezek a stabilizációra, az üzemfejlesztésre, valamint a tanoncok kiképzésének költségmegtérítésére adott dotációk. A leszámítható tételek közül ide sorolandók a közös szövetkezeti vállalatokban, a talajjavítási társulásokban és a mezőgazdasági szolgáltatásokat végző szervezetekben a prémium jellegű pótdíjak, ha ezeket a nyereségbe foglalták. Az 1971-es évre ilyen jellegű prémiumok lehetnek: a tej piaci árutermelésének növelésére adott prémiumok, a specializált borjúneveldékben gondozott borjak után fizetett prémiumok, a tenyészkanok vásárlására adott hozzájárulás, a tehénállomány növeléséért, valamint a sertésnevelés fokozásáért adott prémiumok. Ha az adófizető nem mutatna fel nyereséget, úgy az adó kiszámításának alapját a hozzászámított tételek összege képezné, amellyel túllépi a leszámítható tételek összegét. Ilyen esetben az adófizető veszteséget mutatna ki, a nyereségi adó alapját a hozzászámítható tételek összege képezi, amellyel túllépik a veszteségek összegét és a leszámítható tételeket. Tekintettel ez Igen különböző rentabilitásra, az üzemek különböző struktúrájára és a szervezési feltételekre ez az adózási rendszer a gazdaságilag gyengébb üzemek számára előnyösebb. A nyereségi adó kulcsa az adóalap tíz százalékától negyven százalékáig terjedő fokozatú a rentabilitás szerint, amit a mérlegben kimutatott nyereségnek az összköltséghez viszonyuló aránya szerint állapítanak meg. A közös szövetkezeti vállalatokban, a talajjavítási társulásokban és a mezőgazdasági szolgáltatásokat végző szervezetekben azonban nagyon elterjedt az olyan vállalkozási tevékenység is, amely közvetlenül nem függ össze a mezőgazdasági termeléssel és a mezőgazdaságnak nyújtott szolgáltatásokkal. Ezért a legalább megközelítőlég egyenlő gazdasági feltételek kialakítása érdekében a nem mezőgazdasági jellegű tevékenység végzésekor az ugyanolyan, vagy hasonló tevékenységet kifejtő többi szervezettel összehasonlítva, bevezették a nyereségből eredő jövedelmi adó alap-díjszabásához számított pótdíjat éspedig úgy, hogy a nem mezőgazdasági tevékenységből eredő bevétel arányának minden százaléka után az adó díjszabása egy százalékkal növekedik, de legfeljebb 50 százalékkal. A nyereségi adó díjszabásának nagysága beleszámítva a nem mezőgazdasági jellegű tevékenységből származó növeléssel együtt azonban nem lépheti túl az adóalap 70 százalékát. Az ún. nem mezőgazdasági tevékenység meghatározása aránylag elég komplikált. Nem mezőgazdasági tevékenységnek tekintik lényegében a nem mezőgazdasági termékek előállítását és eladását. Azonban itt is lehetnek kivételek éspedig olyan esetben, ha bizonyos nem mezőgazdasági termékeket mezőgazdasági szervezeteknek, illetve egyénileg gazdálkodó földműveseknek adnak el. Ilyen elbírálás alá esik továbbá a Mezőgazdasági Technika Központi Üzemének, valamint az Ágra és az Agrotechnika üzemeknek nem mezőgazdasági jellegű termékek eladása is. A kivételek közé sorolhatók az összes mezőgazdasági géphez és berendezéshez szolgáló pótalkatrészek előállítása és eladása. Viszont csakis azzal a feltétellel, hogy ezeket a pótalkatrészeket maguk készítik. A kivételek közé tartozik továbbá a saját gyártmányú építőanyagok előállítása és eladása, a kártevők elleni növényvédő szerek előállítása, a takarmányok és keveréktakarmányok előállítása, a mész- és szervestrágyák előállítása a kenőanyagok előállítása, kötőzsineg- és zsákkészítés stb. Nem mezőgazdasági jellegű tevékenységnek minősítik a saját kiskereskedelmi hálózatukban, beleértve vendéglátó üzemeikben még a saját termékeik eladását is. Ugyanilyen elbírálás alá esik, ha a mezőgazdasági ellátást és felvásárlást végző üzem mezőgazdasági termékeket ad el nem mezőgazdasági szervezeteknek. Ugyancsak nem mezőgazdasági tevékenységnek minősítik a más szervezeteknek (nem mezőgazdasági szervezeteknek és egyénileg gazdálkodó földműveseknek) nyújtott szolgáltatásokat, kivéve a saját termésű mezőgazdasági cikkek szállítását, az erdőgazdaságok számára végzett faközelítést, a téli időszakban végzett útjavítási munkákat, az állami talajjavítási igazgatóság számára végzett talajjavítási munkákat, a mezőgazdasági növények permetezését, a gyomirtást, az ürülékszállítást és minden más mezőgazdasági munkát. A nem mezőgazdasági jellegű tevékenység szempontjából igen fontos M OTOKOS TANÁCSOK Téli utakon Habár március van, mégsem mondhatjuk, hogy véget ért volna a tél. Ezért nem érdektelen, ha a jeges téli útakra gondolva röviden összefoglaljuk a téli tudnivalókat. A fokozott ütemű úttisztítás ellenére jeges útek várják az autósokat. Ez szükséges óvintézkedésekre figyelmeztet. Használjunk téli gumikat, állíttassuk be pontosan a fékeket, ellenőriztessük a kormány holtjátékát és általában vegyük figyelembe azt, hogy kényes helyzetekben, jeges utászon szervezetek meghatározása, amelyeket e törvény rendelkezései értelmében mezőgazdasági szervezeteknek minősítenek. Szlovákiában ilyenek: az egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok, növénynemesítő és magtermesztő üzemek, a mezőgazdasági szolgáltatásokat nyújtó összes üzem, a közös szövetkezeti vállalatok, tangazdaságok, mező- és erdőgazdasági tangazdaságok, katonai erdőgazdaságok, járási építő- és lakásépítő szövetkezetek, a Nyitral Állandó Mezőgazdasági Kiállítás gazdasága, valamint a növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkozó kutatóintézetek. A nem mezőgazdasági Jellegű tevékenységből a közös szövetkezeti vállalatok, a talajjavítási társulások és a mezőgazdaságnak szolgáltatásokat nyújtó vállalatok a szociális biztosításhoz való hozzájárulás címén a nem mezőgazdasági tevékenységből eredő nyereség összegének 10 százalékát fizetik. Ebben az esetben a hozzájárulás kiszámításának alapját a folyó évben elszámolt bérek összege képezi, beleszámítva a személyi kiadásokat, valamint a gazdasági eredmények alapján kifizetett nyereségrészesedést, amit csökkentének a legjobb dolgozóknak és munkaközösségeknek esetleg kifizetett jutalmak összegével, valamint azzal az összeggel, amelyet a szervezet a kormány, a Szakszervezetek Központi Tanácsa Vörös Vándorzászlajának elnyerésekor jutalom címén kapott. Röviden szeretnék még néhány szót szólni ennek az adónak fizetéséről, mivel itt a korábbi adófizetési rendszerrel szemben eltérések mutatkoznak. A jövedelmi adóra előlegeket kell befizetni, legkésőbb minden hónap vége előtti harmadik napon éspedig úgy, hogy a nyereségi adó képezi majd az egész évi adókötelezettség egy tizenkettedét, amit az illető évre tervezett nyereség alapján számítanak ki. Minden negyed év letelte után (kivéve az utolsó negyedévet) az adófizető kiszámítja mennyit tesz ki a nyereségi adó a ténylegesen elért nyereség szerint az év kezdete óta, és ha ez a kiszámított összeg nagyobb mint az eddig befizetett előlegek, úgy a különbözeiét a következő hónap előlegével együtt a következő negyedév első hónapjában kell megfizetnie. Az előleg címén esetlegesen túlfizetett öszeget a következő hónapokban számolják el. Az összbérekből, illetve az egyéni bérekből fizetett adóra a havi előlegek címén szintén az egész évre tervezett összeg egy tizenkettedét kell havonta befizetni. Indokolt esetekben az adófizető kérésére, különösen az idényjellegű tevékenység végzésekor az adó kezelését végző szerv a befizetendő előlegek összegét másként is megszabhatja. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy ez a cikk csupán egyes problémák megvilágítását célozza, különösen azokét, amelyek a mezőgazdasági szervezetekben leggyakrabban fellépnek a jövedelmi adóval kapcsolatban, tehát tájékoztató jellegű és nem célja a jövedelmi adó, valamint a szociális biztosításhoz fizetett hozzájárulás egész problémakörének magyarázata. AMBRÚZ LIST, mérnök ALASZUNK ^fftDESŰKRE Végrendelkezni akarnának G. P. olvasónk írja: „üregek és betegesek vagyunk. Van egy férjezett lányunk és egy nős fiunk. Mindkét gyermekünk külön, tőlünk távol él. üregségünk és betegségünk miatt támogatóra és ápolóra lenne szükségünk. — Bár nem vagyunk a szövetkezet tagjai, kertünkön és szőlőnkön kívül földjeinket az efsz használja. — Hetven éves koromig nem kaptam semmiféle segélyt, nyugdijat.“ Ha egyikük sem hagy végrendeletet, a törvényes öröklés rendje szerint a túlélő házastárs és két gyermekük egymás közt egyenlő arányban örökölnének (tehát mindegyikük egyharmad részt). Persze a hagyatéki tárgyaláson a hagyaték felosztását illetően hagyatéki egyezséget köthetnek, amit az állami jegyző jóváhagy, ha nem ellenkezik a társadalmi érdekekkel. A mezőgazdasági ingatlanok átvevőjét a hnb véleményezése szerint határozza meg az állami jegyzőség. A törvény nem ismeri a közös végrendeletet. Ha mindketten végrendelkezni kívánnak, úgy ezt külön kellene megtenniük. Ha a végrendeletben más személyt (pl. az esetleges ápolójukat) akarnák örökösként megjelölni, felnőtt gyermekeik örökrészét,, amit egyébként a törvény szerint örökölnének, csupán egy negyedével lehetne érvényesen korlátozni. A kiskorú utód örökrészét érvénye- 1 sen még végrendelettel sem lehet korlátozni. A végrendeletet, hogy érvényes legyen úgy lehet megszerkeszteni, hogy azt a végrendelkező teljes szövegében saját kezűleg írja, ellátja a végrendelkezés megszövegezése időpontjának teljes dátumával (év, ihónap, nap) és sajátkezűlég aláírja (teljes névvel, azaz vezeték- és utónevével). A végrendelkezés másik formája az állami Jegyző által hivatalos jegyzői okiratba foglalt végrendelet. Írni, olvasni nem tudók, esetleg erre betegségük miatt képtelenek, csak közjegyző előtt alkothatnak érvényes végrendeletet. A sajátkezűleg írt végrendeletet is el lehet helyezni megőrzés végett az állami Jegyzőségen. Természetesen végrendeletet csak nagykorú és cselekvőképességét tekintve teljes Jogú személy alkothat (szabadon, befolyásolás nélkül és ép elmével). Amíg valaki ép elmével, befolyásolás nélkül érvényes Jogügyleteket köthet, addig szabadon rendelkezhet vagyonával. Így például adás-vételi, ajándékozási, esetleg vegyes Jellegű eltartási szerződést köthet. — Az eltartási szerződések megkötésénél azonban az érdekelt felek gyakran csalódnak egymásban. A vagyon átírása után a gondozó nem egyszer elveszti türelmét és így az átruházóknak sokszor az az érzésük, hogy a megajándékozott gondozó csak a halálukra vár. Rendszerint mégis a saját gyermektől lehet elvárni több türelmet és megértést. Talán az önök esetében is volna erre mód. A Jogi gyakorlatnak általában rossz tapasztalata van az eltartási szerződésekkel. Ezek rendszerint nagyon szűkszavúak és nem számolnak az egészen természetes konfliktusokkal sem, amelyek az ilyen együttélésből gyakran adódnak. A bíróság ilyen ügyekben nehezen tud igazságot tenni. Nagyon nehéz az eredeti állapotot visszaállítani és a természetbeni tartás átváltoztatása pénzbeli ellenértékre nagyon kétes megoldás. Dr. F. J. О ELADÖ kiváló, korai, bőtermő Olimpia csemegeszőlő-újdonság, valamint a tíz nappal később érő, zamatos bőtermő Cardinál és a hasonló tulajdonságú középérésű Rekord gyökeres szőlő. Cím: Kontár Eduárd, Dunajský Klatov, okr. Dun. Streda, pošta lahodná. # Nőstény szamarát vásárolnánk, lehetőleg szürkét. Cím: JRD MuFka, okr. Lučenec. • Kalapácsos darálókat eladok 120 kg/óra teljesítménytől felfelé, ára 700 Kős-től. Cím: Tuška Stefan, géplakatos, Horné Saliby 635, okr. Galanta. GYILKOST KÖRÖZNEK A közbiztonsági szervek továbbra is nyomoznak Ján Czyz (szül.: 1929. június 12-én), Návsi u Jablunkova-i (Český Tešín-i járás) lakos kétszeres gyilkos után, aki bűntettét 1971. január 23-án a őadcai járás Svrčinovec községében követte el. A körözött látható különös ismertetőjele — a szája bal sarkánál levő, 2,5 cm hosszú sebhely. A közbiztonsági szervek ismételten kérik a lakosság segítségét a nyomozásban. Mindennemű tájékoztatás közölhető a legközelebbi rendőrparancsnoksággal. Az eddigi jelentések mindmáig nem vezettek nyomra. A gyilkos letartóztatásáról keringő hírek nem felelnek meg a valóságnak. kon a legkisebb műszaki hiba, rossz beállítás is végzetes lehet. Mindenki tudja, hogy jeges utakon általában nagyobb a féktávolság, de gyakorlat kell ahhoz, hogy helyesen számítsuk ki a fókhatásokat. Ha módunk van, végezzünk gyakorlati fékpróbákat, és így bizonyos előgyakorlatot szerezhetünk. Azt is tudni kell, hogy a jeges úton a kerék hamarabb blokkol, tehát könnyebben megcsúszik. Emiatt óvatosan bánjunk a fékpedállal, többet ér, ha fokozatosan fékezünk és nem egyetlen fékpedálnyomással akarjuk megállítani a kocsit. Jeges utakon nemcsak fékezni, vagy megállni nehéz, da elindulni is Előnyösebb, ha nem az egyes, hanem a kettes sebességgel indulunk és csak óvatosan adunk gázt, úgy, hogy a motor ne fulladjon le, de ugyanakkor a kerék se „pörögjön ki“. Helyes, fia egy kisebb ládában homokot viszünk magunkkal, hogy a kedvezőtlen indulási feltételeket a kerekek alá hintett homokkal tudjuk' megváltoztatni. Minden elővigyázat ellenére is bekövetkezhet, hogy a jeges úton nekicsúszunk egy kilométerkőnek vagy oszlophoz vágódik a kocsi. A legtöbb esetben az autó nem is szenved túl nagy sérüléseket, megőrzi járó-, Illetve működésképességér. Számítsunk azonban arra is, hogy a látszat csalhat és súlyos balesethez vezet, ha a sérült kocsit nem vizsgáljuk át tüzetesen, ez különösen a kormányműre, az első futóműre és a fékek állapotára vonatkozik. Előfordulhat, hogy az ütődésnél keletkező hónyomástól —, amikor a kerék és a karosszéria közé a hó kődarabokkal keveredve besajtolódik — megsérül a fékolajvezeték stb. A Jeges út tehát próbára teszi az autót és a vezetőt egyaránt. Hasznos az is, hogy meleg pokróc és termoszban forró tea egészítse kt a téli felszerelést, mert egy közönséges motorhiba miatt, az úton maradunk és sokáig tarthat, míg a nagy hidegben a mentés megérkezik. (-6) AMERIKÁBAN IS követelik az alkoholszonda bevezetését az ittas ámokfutók megfékezésére. Tavaly a részeg gépkocsivezetők több mint huszonnyolcezer embert gázoltak halálra az Egyesült Államokban, s az alkohol mintegy nyolcszázezer közlekedési balesetnek volt közvetlen előidéző oka. Az anyagi kár meghaladja a nyolcmilliárd dollárt. A döbbenetes adatok nyilvánosságra hozatala nyomán a sajtó követeli az alkoholszonda általános, kötelező bevezetését. Jelenleg az USA államainak csupán a felében köteles a gépkocsivezető alkoholellenőrzésnek alávetni magát, másutt vagy semmilyen megszorítás nincs — például Texas, Missisippi és New Mexicó államokban —, vagy a rendeletek rendkívül liberálisak, s ezáltal hatástalanok. Most országszerte „Állítsátok meg a részeg vezetőt!“ felírású plakátokkal igyekeznek mozgósítani a hatóságokat a gépkocsivezetők kötelező alkoholellenőrzésének elrendelésére.
