Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-13 / 10. szám
10 .SZABAD FÖLDMŰVES 1971. március 11 • t KÖNYVTÁRAK |Y|árcius a könyv hónapja. Talán azért esik több sző ezekben a napokban az ember legjobb barátjáról, szellemi kincsestáráról, a könyvről. Néhány évtizeddel ezelőtt a falusi emberek főleg a közkönyvtárakból jutottak a kultúra eme javaihoz. Manapság nnlcs ez így, mert egyre többen vásárolnak könyvet, és így sok családban létesítettek már magánkönyvtárat, emellett az üzemi könyvtárak száma is egyre Jelentősebb. Persze ezektől eltekintve a legjelentősebb szerepet falun még mindig a nemzeti bizottságok hatáskörébe tartozó könyvtárak jelentik. Az utóbbi években sok új kötet került a falusi könyvtárakba. A könyv megválasztása terén is javulás történt. Egyre jobban figyelembe veszik az olvasók igényeit és a társadalmi fejlődés jelenlegi helyzetét. Komoly segít, séget jelentenek a járási könyvtárak Is, amelyek- főleg irányító szerepet töltenek be. A minap a dunaszerdahelyi járási könyvtárban Raffai József igazgatóval, Szabó Zsuzsa és Trgó Imréné módszertani előadókkal beszélgettünk el a Járásban levő könyvtárak helyzetéről, a könyvellátöttságról, valamint a propagandáról. — Hány könyvtár van a járásban? — érdeklődtem ez Igazgatótól. — Jelenleg 72 könyvtárat irányítunk. A járásit, amely egyben városi is, ezenkívül hetet, ahol hivatásos könyvtáros van és 66-ot, ahol honorált könyvtáros végzi a kölcsönzést és tanácsadást. — Hány kötet van a könyvtárakban? — Közel 170 ezer, vagyis 1,8 könyv jut egy lakosra. Ezek közül legtöbb a szépirodalmi, de a tudományos ismeretterjesztő könyvek száma is meghaladja a 43 ezret. — Mennyi a mezőgazdasággal foglalkozó szakkönyv? Dióspatonyban (Orechová Potőií) szintén jelentősen emelkedett az olvasók szánta, mióta a korszerű művelődési otthonban, szépen berendezett helyiségben, hozzáférhető polcokon vannak a könyvek. — Jelenleg 7814 kötetünk van nyilvántartva. Emellett majdnem minden szövetkezetnek van kézikönyvtára. — Egy lakosra átszámítva milyen az ideális ellátottság könyvekből? — Azt hiszem, azok a községek tartoznak az élvonalba, ahol egy személyre átszámítva két kötet kölcsönözhető könyv jut. Már van jónéhány község, ahol túlléptük ezt a számot. Azt hiszem 1975-ig minden faluban elérjük ezt, mert évente több mint 300 ezer koronáért vásárolunk könyvet i.. — Vásárolnak? — Igen. Eddig nagyon decentralizált volt a könyvvásárlás, és megtörtént, hogy a kiutalt pénzen nem a könyvtárt bővítették, hanem mást vettek. Ezért kénytelenek vagyunk a könyv vásárlására szánt összeget közvetlenül irányítani, és azt csakis a könyvtár feltöltésére fordítani. A kiválasztásnál viszont már csak tanácsot adunk, és többnyire a könyvtárosra bízzuk a kötetek kiválasztását. — Milyen könyvek irányában van a legnagyobb érdeklődés? — Ez generációként változik. Az idősebb nemzedék a romantikus és történelmi regényeket kedveli. A középkorúak inkább a kritikai realisták, a mai írók és a dokumentumkönyvek mellett törnek lándzsát. A fiatal nemzedék szereti az útleírásokat, kalandos, izgalmas detekrívregényeket. Az utóbbi években egyre nagyobb az érdeklődés a tudományos ismeretterjesztő irodalom iránt Is. Különben a klasszikusok közül még mindig Jókai, Mikszáth. Móricz, Gárdonyi regényei a legkedveltebbek. De a csehszlovákiai magyar irodalom termékeit is szívesen vásárolnák járásunkban, ha lenne belőlük elegendő. Azt hiszem, az érdeklődés azért nagy, mert az írók közül valamennyien résztvettek már irodalmi esten és így személyesen ismerik őket az olvasók. Berkesi András, közkedvelt magyarországi Író is járt nálunk a közelmúltban. Az ő könyvei szintén nagyon keresettek, de abból sem kapunk elegendőt. — A könyvtárakban az összetétel megfelelő? — Ezt nem mondhatnám. Főleg a legnagyobbakban, a dunaszerdahelyiben, (Dunajská Streda), a somorjaiban (Samorín) és a nagymegyeriben (Galovo) kell javítanunk az összetételt. Ezekben a könyvtárakban emelni kell a magyar könyvek arányát. A tudományos ismeretterjesztő irodalmat is itt kell szélesíteni. A politikai könyvek száma sem kielégítő (6076 kötet). Általában j rosszul állunk az ifjúsági irodalommal. Sajnos, nincs miből válogatni. Nehezen érthető, miért nem fordítanak idegen nyelvekből több ifjúsági regényt. — Melyiket tartják a járás legjobb könyvtárának? — A sárosfait, amely két ízben megkapta a járás, | egy-egy alkalommal a kerület és a Művelődésügyi Mi- j nisztérium elismerő oklevelét. Jelenleg Csehszlovákia legjobb könyvtára címért vetélkedik. Ebben a 800 lakosú kisközségben 2908 kötet sorakozik a polcokon, ami azt jelenti, hogy a nemzeti bizottság nem sajnálja a könyvvásárlásra a pénzt. Persze, elsősorban Méry Katalinnak, a könyvtár önkéntes dolgozójának jár köszönet, , aki nem ismer fáradságot. író-olvasó estéket szervez, t könyvklállításoket rendez, szóval nemcsak a kölcsönzéssel törődik, hanem a propagandával is. Doborgazi könyvtárunk szintén élenjáró és az Is megkapta a mi- ; nisztériumi elismerő oklevelet. — Milyen terveik vannak a CSKP megalakulásának féiévszázados évfordulójára? — Abban a hét könyvtárban, ahol hivatásos dolgozónk van, két-két irodalmi estet szervezünk munkásmozgalmi regényekről. Emellett ezekben a könyvtárakban egész sor kiállítást rendezünk, ahol Jelentős doku- ! mentumanyagot is felsorakoztatunk. Emellett mindenütt megrendezzük a kommunista költők estjét. A többi könyvtárak terveiről még nincs pontos áttekintésünk, de arról már meggyőződtünk, hogy több helyen hasonló akciókra készülnek. A módszertani tanácsadók arról beszéltek, hogyan segítik elő a falusi könyvtárak tevékenységét. Rendszeres tájékoztatót adnak ki a megjelent új könyvekről. Erre a célra igénybe veszik a Járási újságot is. Minden jelentősebb akcióra módszertani anyagot biztosítanak. Emellett rendszeresen ellátogatnak a falusi könyvtárakba, ahol tanácsokat adnak és részt vesznek író- i olvasó találkozókon, könyvismertetéseken. Szerintük azok a könyvtárak mennek jól, illetve ott sok a kölcsönzés, ahol szép a környezet, illetve korszerű könyvtárhelyiségek vannak és jól hozzáférhetnek a könyvekhez. Lényegesen fontos, hogy bő legyen a választék. Természetesen a legjelentősebbek közé tartozik a könyvtáros személye. Ha valaki nem szereti az irodalmat, aligha lehet jó könyvtáros. Aki nem tud tanácsot adni János bácsinak, Mari néninek, Pistinek, Erzsikének, ott kevés olvasót cserél a könyv. A jó könyvtárosok nagy jelentőséget tulajdonítanak a propagandának és a személyi agitációnak. A dunaszerdahelyi járási könyvtár másodszor kapta meg a „Példás“ elnevezést. Ezt valóban megérdemlik, mert bár mostoha körülmények között dolgoznak, példás rendet látunk a közvetlen irányított könyvtárban, és az olvasók kérését minden körülmények között igyekeznek kielégíteni, még abban az esetben is, ha külföldről kell beszerezni. Kár, hogy nincsenek megfelelő helyiségeik, ahol bejáró olvasókat fogadhatnának és egitációs, valamint propagációs tevékenységet fejthetnének ki. Az irányítómunkát szintén jól végzik, holott a 13 dolgozónak semmilyen jármű nem áll rendelkezésére. Ojből a dunaszerdahelyi járást hozzák fel példának — mondhatná lapunk olvasója. Akarva, nem akarva, arról kell írni, amiből mások is tanulhatnak. Jártunk mi az Ipoly mentén is, s bizony ahol megálltunk, nem tudtak mivel dicsekedni. Busán (Bušince, nagykürtös! járás) nem leltem otthon a könyvtárost, de egyesek véleménye szerint nem kielégítő a könyvekkel való munka. Ugyanakkor a járásban Csábon (Cebovcén) egy pedagógussal beszélgettem a könyvtár kérdéséről, őszintén elmondta, hogy nincs megfelelő helyiség, a könyvek be vannak zsúfolva, Így nem lehet eredményesen dolgozni. A könyvvásárlás területén is rossz a helyzet, és nem is nagyon szorgalmazzák, mert nincs hova elhelyezni a köteteket. Sok-sok községből hozhatnánk fel negatív példákat, ahol nincs megfelelő helyiség, a rozzant szekrények túlzsúfoltak, és a könyvtáros vajmi keveset törődik^a kölcsönzéssel, propagandával. Azokban a falvakban Is hasonlóan viszonyulnak az irodalom propagálásához. Szerencsére egyre több a példás könyvtár és a felmérések alapján ésszerűen bővítik a könyvtárakat, tanácsot adnak az olvasóknak és sokoldalúan népszerűsítik a Jó és hasznos irodalmat. Persze még sokhelyütt megfeledkeznek arról, hogy falvainkon egyre nagyobb szükség van a mezőgazdasági szakkönyvekre. Tény, hogy ezen a téren nagyon is a kereslet mögött kullogunk, holott egyre nagyobb az érdeklődés a népszerű szakkönyvek iránt. A falusi emberek szívesen olvasnak a gyümölcstermesztésről, baromfitenyésztésről, talajművelésről, öntözésről, növényvédelemről, a mezőgazdasági és kertészeti gépekről, azoknak kezeléséről, ha a könyvtárakban hozzá juthatnának. Napjainkban már nemcsak a vezető funkcionáriusok keresik a szakkönyveket, hanem a tagok és a szövetségbe tömörült kertészek is. Ezért helyes lenne, ha a szövetkezet kézi könyvtára mellett a közkönyvtárakban is jelentősen emelkedne a mezőgazdasági szakkönyvek száma. Aki megérti, hogy a lakosság általános és szakmai művelődésének egyik tényezője az olvasottság, az nagy jelentőséget tulajdonít a könyvtáraknak, amelyekből jóformán ingyen sok érdekes, hasznos könyvhöz jut az olvasó. TŰTH DEZSŐ A felvétel a tavalyi vetélkedőn készült. S z a 1 а у Marikát a CSEMADOK zenekara kíséri. Szenei Tavasz Mostanában sok szó esik a különböző, szervezeteken belül alakult Ifjúsági klubokról és az ott végzett kulturális munka formáiról. A CSEMADOK szenei helyi szervezete mellett működő ifjúsági klub sokoldalúan tevékenykedik és most a Szenei Tavasz megrendezésére készül, ami nem más, mint a kezdő műkedvelő táncdalénekesek részére kiírt verseny. A klub a verseny bevételéből szeretné biztosítani a kevésbé jövedelmező kulturális rendezvényeket, irodalmi esteket, író—olvasó találkozókat stb. A verseny megrendezésére március 27—28-án kerül sor. A tavalyi vetélkedésre 30 versenyző nevezett be. Köztük sok tehetséges, ígéretes fiatal. A rendezők kíváncsiak, mit fejlődtek az utóbbi évben. Ugyanis a vetélkedők közül a legtehetségesebbekkel további terveik vannak, műsoros esték rendezésénél vennék őket számításba, s ezáltal biztosítanák további szereplésüket. A versenyen az énekeseket a jónevű „Orion“ zenekar kíséri. Mészáros János ARDAM1CA FERENC: A rokon cseléd A mai csehszlovákiai magyar irodalom frisshangú üzenetével jelentkezett, amikor a fiatal és különös hangú Ardamica novelláskötetének kiadását lehetővé tette. A kötetben, amely 139 oldalával, 19 novellájával, érdekes . mondanivalóival, rokonszenves stílusával tesz tanúbizonyságot arról, hogy több írásának vastagabb kötetben való megjelenését is megérdemelte volna. De hát más az irodalmi érték, más a kiadási rezsi és a kettő együtt már bátor jelentkezés egy új írói tehetség bemutatkozására. Ardamica első könyve ellenére is már ismert nevű író, aki mondanivalóit a csehszlovákiai magyar irodalom különböző sajtóorgánumjaiban élénk olvasói és kritikai figyelemmel való kísérlet mellett tette közzé. Nehéz a helyzete a kritikusnak, amikor kénytelen megelégedni azzal, hogy találomra ragad ki ezekből a novellákból egyet-kettőt azzal a céllal, hogy a részből az egészre mondjon őszinte véleményt. Szellemes és egyben hiteles erejű az Alberichgasse prűd Kurtja és Yvett-je, ki céljai elérésénél gátlástalan. Finom gúnnyal veszi tollhegyre a Három balsikerben a karrierista író kísérletezéseit. Az Akt a mai „tizenéves“ kamasz szekszuális debüjének és az anya nevelési toporgásának kitűnő megfigyelése. Mindezek ironikusan figyelmeztetnek arra, hogy a mindent figyelő szem előtt meztelenek vagyunk hibáinkkal. De Ardamica Ferenc időnként leveti a csúfolódó álarcot és szíve érző, könyörületes melegségével siratja meg kitűnő lélektani elemzésével a „Negyedik részlet“, a „Társasutazás“, a „Karcolás a szekrényajtón“, a „Látogatás“, a „Matúš Matús adója“ élethűen jellemzett figuráit egyaránt. A koronát a címadő „A rokon cseléd“ novella teszi fel a kötetre. Itt a szerző sok melegséggel, az átéltség és a gyermekkor felvillanó képeinek állít érzelmes, őszinte emléket. Kár, hogy a befejezés soraiban kissé elsietettnek érződik a költői igazságszolgáltatás. Mindez semmit sem von le Ardamica Ferenc írói érdemeiből és összemarkolva a kötet 19 kis írói mozaikját, azzal az érzéssel fejezzük be mondanivalónkat: Ardamica Ferenc nem mindennapi író, van bátorsága megmondani az igazságot akár gúnyos fintorral, akár fájdalmasan ősz* szeszorult szívvel arról a kis világról, amely írói tehetsége előtt kitárult. Mindezt szépen, okosan és nem bántóan, hanem lírai finomsággal teszi meg. Ardamica Ferenc nagy ígéret a csehszlovákiai magyar irodalmi életben. Figyeljük útját, mert még nem mutatta meg, hogy mennyi értéket rejteget számunkra. Túri Varga Sándor Örökzöld melódiák A CSEMADOK garamvölgyi helyi szervezete nagysikerű nótaestet rendezett a közelmúltban. A több mint 400 férőhelyes művelődési otthont teljesen megtöltötte a közönség. Az est során tizenkilenc nő és férfi lépett fel. A falu szólistáit Béres Ernő zenekara kísérte. Csak az elismerés hangján szólhatunk valamennyi énekesről. Talán külön említést érdemelnek ifj. Molnár István, Béres Ernöné, K á c s o r Béláné, Hasznos Gyula és N a g y p á 1 Lajos. A műsorban a helyi tánccsoport is sikeresen szerepelt. Csekei Ernő A MATESZ márciusi műsorterve MATESZ KOMAROM (KOMÁRNO) 13. szombat, Vefký Biel 14. vasárnap, Farná 16. kedd, Nitra 18. csütörtök, Kosihy n. Iplom 19. péntek, Komárno 20. szombat, Svodín 21. vasárnap, Zemné 26. péntek, Okoő 27. szombat, Dvory n. Žltavou 28. vasárnap, Veiké Kosihy 30. kedd, Nové Zámky 19,30 Bánatos örökösök —Az anya 19,00 Bánatos örökösök —„— Az anya —Az anya —A nagy műtét —A nagy műtét —„— Diplomások —A nagy műtét —Diplomások THALIA SZÍNHAZA KASSA (KOŠICE) 13. szombat, Rešica 14. vasárnap, Drienovec 18. csütörtök, Košice 19. péntek, Hrhov 20. szombat, Turn. Nová Ves 21. vasárnap, Hrušov 24. szerda, Košice 25. csütörtök, Košice 26. péntek, Veľký Kamenec 27. szombat, Kr. Podhradie 28. vasárnap, Rožňava 19.30 Rettenetes szülők —„— Rettenetes szülők 19.00 Két úr szolgája 19.30 Két úr szolgája —Két úr szolgája —„— Két úr szolgája 10.00 Két úr szolgája 19.00 Két úr szolgája —„— Kolduskaland 19.30 Kolduskaland —Kísértetek
