Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-03-06 / 9. szám
Január 1-ével a Szlovákiai Méhészszövetség új irányelveket léptetett életbe. Az eddigiek megváltoztatását főleg az európai költésrbthadás elterjedése s ezzel összefüggésben az elrendelt zárlatok tették szükségessé. Olvasóinkat tájékoztatjuk a legfontosabb tudnivalókról, illetve az új irányelvekről. Az európai költésrothadás miatt zárlat alá helyezték az egész komáromi (Komárno) járást, míg az érsekújvári (Nové Zámky) járás területéről a következő községek kataszterét nem helyezték zárlat alá: Palárikovo, Tvrdošovce, Jatov, Rastislavice, Milanovce, Komjatice, Šurany, Kostolný Sek, Lipová, Moyzesová, Michal Žitavou, Černik és Kmetovo. A járás többi községét szintén lezárták. A lévai (Levice) járásban, a volt Ipolysági (Šahy) járás egész területe zár alá került. Szlovákia további részeiben is akadnak új, lezárt területek, de ezek felsorolásától eltekintünk. Az érdekeltek forduljanak a helyi illetékes méhészeti alapszervezethez, tájékozódás céljából. Zárt területekről méheket elvinni vagy bevinni szigorúan tilos. Ez nemcsa,. a méhcsaládokra vonatkozik, de rajokra, anyákra és a tartalékcsaládokra is. Azoknak a méhészeknek, akik vándorolni akarnak, a következő okmányokra, illetve bizonylatokra van szükségük: 1. Az Állami Állategészségügyi Intézet (Štátny veterinárny ústav) leletére, hogy a méhcsaládok atkamentesek. Ezt a beküldött méhminták kivizsgálása alapján állapítja meg az intézet. Ennek érdekében a méhésznek az összes kaptárból méhmintákat kell beküldeni, még azokból is, amelyekkel esetleg nem vándorol. A mintát a télen elhullott méhekből kell összegyűjteni. Egy-egy kaptárból mintegy 30 hullát teszünk gyufaskatulyába és postán küldjük a fent említett intézetbe. A hullákat az illető méhészeti alapszervezet megbízottja jelenlétében kell összegyűjteni. A jelenlevő megbízott azután aláírja a kísérőlevelet. A küldeményhez azt a feladó szelvényt is csatoljuk, amely igazolja, hogy méhcsaládonként befizettük a kivizsgálás árát, vagyis családonként két koronát. Ezt az összeget a Méhészeti Központba (Slovenský sväz včelárov) kell beküldeni. (Eddig egy korona volt a kivizsgálás ára, most két korona.) A két koronából 1,70 koronát az állategészségügyi intézet kap, míg 0,30 korona a méhészközpont számára marad vissza. Ebből fedezik a vándortanyák ellenőrzésének kéltségeit. A méhész a leletet a helyi méhészeti alapszervezettől kapja, ahova ezt a megejtett vizsgálat után az állategészségügyi szolgálat elküldi. A továbbiakban közöljük a méhminták kivizsgálására illetékes központok címét: Cstredný štátny veterinárny ústav, Bratislava, pri Botanickej záhrade č. 3., tel. 325-56. Illetékes járások: Bratislava, Dunajská Streda, palanta, Komárno, Senica, Trnava és Trenčín. Štátny veterinárny ústav, Nitra, Jašíkova é. 6., telefon 6556-2 kl. 04. Illetékes járások: Levice, Nitra, Nové Zámky, Topolčany. Štátny veterinárny ústav, Poltár. Illetékes járások: Banská Bystrica, Lučenec, Rim. Sobota, Veľký Krtiš. Štátny veterinárny ústav, Zvolen pod Dráhami č. 918. Illetékes járások: Prievidza, Zvolen, Žiar nad Hronom. Štátny veterinárny ústav, Žilina, Závodská cesta, tel. 331-54. Illetékes járások: Čadca, Dolný Kubín, Liptovský Mikulás, Martin, Pov. Bystrica, Žilina. Štátny veterinárny ústav, Košice, ul. Dukelský hrdinov č. 9., tel. 301. Illetékes járások: Košice, Poprad, Rožňava, Sp. Nová Ves, Trebišov. Štátny veterinárny ústav, Michalovce. Illetékes a michalovcei járásra. Štátny veterinárny ústav, Prešov, Stavy č. 1. Illetékes járások: Bardejov, Humenné, Michalovce, Prešov, Stará Ľubovňa, Svidník és Vranov. Felhívjuk méhészeink figyelmét, hogy a minták beküldését mielőbb intézzék el, nehogy emiatt a vándorlással fennakadás legyen. 2. A fiasítás kivizsgálásáról szóló bizonyítvány. Ezt az illető megbízott (odborník pre spoluprácu s veterinárnou službou) állítja ki, miután a méhcsaládok fiasítását megvizsgálta. Ezért a munkáért a méhész két koronát fizet a szakértőnek családonként. A jelenlegi bizonylat kiállítása abban tér el az előző éviektől, hogy ez csupán negyedévre szól és nem egy vándorlási időszakra. Például ha a bizonyítványt áprilisban állítják ki, úgy érvényessége júniusban lejár. Ha a méhész ezidáig nem tér vissza állandó telepére, úgy méhcsaládjai állapotát újra ki kell vizsgáltatni, és erről bizonylatot szerezni. Ennek érvényessége szeptember végéig tart. 3. A vándortelep tulajdonosának engedélyt kell adnia, hogy a méhész az adott területen kaptárait lerakhassa. Továbbra is érvényben marad azon intézkedés, hogy a vándorméhész a helyi méhészeti elapszervezet által kiállított vándoroltatási táblát a helyszínen, látható helyen felállítja. Így a méhész távollétében Is megejthető a vizsgálat, illetve ellenőrizhető, hogy a méhészek betartották-e az előírásokban lefektetett követelményeket. A táblák elhelyezése feltétlen szükséges, mert a betegségek elterjedése végett idén szigorúbb ellenőrzéseket hajtanak végre a vándortanyákon. Végül megemlítem azokat az intézkedéseket, amelyek az elmúlt évek során nem voltak érvényben. Ezek a következők: Annak a méhésznek, aki vándorolni akar, a vándorlás előtt ajánlott levélben értesítenie kell a helyi nemzeti bizottságot, a járási állategészségügyi szolgálatot, majd a helyi alapszervezetet arról, hová és hány családdal vándorol. Minden méhész köteles a járási állategészségügyi szolgálattól engedélyt kérni a vándorlásra. Ezt az engedélyt annak a járásnak az egészségügyi szolgálatától is kérnie kell, ahol letelepszik méheivel. E- nélkül senki sem vándorolhat. Ha a vándorméhész a helyi alapszervezetnél beadja a vándorlásra vonatkozó kérvényét, akkor az engedély beszerzését a szervezet titkára intézi el. Ha ezt az idő lejártáig (február végéig) nem kérvényezte, ügy a vándorlásra szóló engedélyt magának a méhésznek kell beszereznie. Kérjük a vándorméhészeket, hogy lelkiismeretesen tartsák be a vándorlásra szóló előírásokat, mert csak így akadályozhatjuk meg a betegségek elterjedését. S. L. A Szabad Földműves szak me! I ekIete Előző írásomban a téli K permetezéssel foglalkoztam. Számos helyen azonban megtörténik, hogy a téli permetezés valamilyen oknál fogva elmarad. Ez esetben javaslom, hogy rügyfakadás idején Akarition nevű organofoszfáttal (0,07%), illetve a jól ismert Arafosfotionnal (0,3 %) pótoljuk a téli permetezést. Mindkét vegyszernek erős rovar- és atkaölő hatása van. Ezt még növeljük ha hozzákeverünk 0,4 %-os hígításban Dykolt (ennek híján Metationt 0,2%) a bimbőlíkesztő bogár ellen. Akik elvégezték a téli permetezést, azok nyugodtan megvárhatják a rügyfakadást. Ugyanis a betegség elleni védelem csak azután kezdődik. A lísztbarmat elleni hatásos első védekezésnek igen fontos időpontja a rügyfakadás. A rügyekben áttelelt gombafonalak (micéliumok) tevékenysége nő s ennek káros hatása közvetlenül rügyfakadás után, de leginkább már zöldbimbós állapotban láthatók a fertőzés nyomai. Ebben az időszakban kell megakadályoznunk a másodlagos fertőzés terjedését. Ekkor rendszerint még hűvösebb időjárás Uralkodik, ezért javaslom a Sulka 1 %-os hígításban történő permetezést, melynek hatása a varasodásra is kiterjed. A Sulka amúgy sem keverhető más vegyszerrel, ezért legcélszerűbb ebben az időszakban felhasználni. Máskülönben mindent megpermetezhetünk vele (alma, körte, barack, őszibarack, a többi csonthéjas fákat, valamint az egrest és a ribizlit is). Ha valamilyen oknál fogva nem tudunk vagy nem akarunk Sulkávai permetezni, akkor a szokásos vegyszert használjuk. (A lisztharmat kártételével, illetve az ellene történő védekezéssel nem foglalkozom, mivel á szakmellékletben Jozef Molnár mérnök ezt aprólékosan ismerteti.) Az almafa varasodášának aszkospórái az évek többségében ebben az időpontban már előfordulnak a gyümölcsös légterében, ezért a fertőzés veszélyével számolnunk kell. Fentebb említettem, hogy a Sulkávai történő permetezés a varasodás fellépését is gátolja. Ajánlatosabb azonban a réztartalmú készítmények használata, melyeknek ebben az időszakban fitotoxikus (perzselő) hatásuk vagy csak igen kismérvű vagy egyáltalán nem Jelentkezik. Ilyen a Bordóilé vagy a Kuprikil 1 %-os hígitású hasz-Napirenden a gyümölcsfák tavaszi védelme 5. SZÁM 1971. MÁRCIUS (. • Amit az almafalisztharmatról tudni kell 9 Néhány gondolat a szőlő metszéséről és zöld munkáiról 9 Bevált csemegeszőlő fajták ismertetése 9 Márciusi figyelmeztető 9 Tavaszvárás a méhészetben Álanyás család anyásítása 9 9 Az én viaszterem 9 Vándorméhészek figyelmébe nálata, melyet a körténél gyakrabban szoktunk használni. Az almafa varasodását a lehullott levélen áttelelő gomba peritécium nevű alakja szaporítja, melyből tavasszal rügyfakadáskor askospőrák szóródnak ki. Az askospőrák megérését és kiszóródását nagy mértékben a hőmérséklet alakulása, a csapadékviszonyok szabják meg. Ahhoz, hogy a lehullott levélből az askospőrák kiszóródhassanak, a levélnek át kell nedvesednie, mégpedig hosszabb időre. Ugyancsak nedvesnek kell lennie a következő gazdanövény levelének, hogy a spóra kicsírázhasson és így bejuthasson a növénybe. A fertőzés létrejöttéhez 6 C°-nál 15 órán, 15 °C-nál négy órán, míg 26 C°-nál tíz órán keresztül tartó nedvesség szükséges. Nem marad más hátra, mint harcolni az askospőrák kiszáradása és megtelepedése (kicsírázása) ellen, gombaölőszerek felhasználásával. Virágzás előtt lehetőleg kétszer permetezzünk, egyiknek beszámít a Sulkávai, illetve a Bordóilével történő permetezés, másodszor pedig a vegetációs időszak alatt organikus gombaölőszereket használjunk. Ilyen az Orthocid 50 captán tartalmú rézmentes készítmény, mely alkalmas gyümölcs, szőlő, zöldség és dísznövény gombabetegségeinek megelőzésére. Almánál, körténél a varasodás; késői és raktári varasodás, raktári zöld-, és keserűrothadás, Monília és szürkepenész ellen. Csonthéjasoknál; levéllyukasodás, varasodás, gyümölcsrothadás, virágrothadás és szürkepenész ellen. Az őszibaracknál levélfodrosodás, meggynél hajtáscsúcsszáradás és virágfonnyadás, ribizli-köszméténél levélhullás, málnánál vesszőfolto(Folytatás a 2. oldalon.) A méhész jól látható helyre függeszti az előírásoknak megfelelően kitöltött táblát vándorkocsiján.
