Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-02-27 / 8. szám

(Folytatás az 5. oldalról.) Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svéd­ország. Amerikából Kuba és Peru. Az ázsiai országuk közül Mongólia, Irán India: az afri­kai országok közül pedig az Egyesült Arab Köztársaság, Szu­dán. Tanzánia, Uganda, Kame­run, és Etiópia mutatja be nemzeti vadászatát. A gyarmati sorból felszabadult országok látványosnak ígérkező vadásza­ti bemutatókkal először szere­pelnek a világ színe előtt. A résztvevő országok önálló nemzeti bemutatón szemléltet-Világrekord dámlapát. Inter­­nacionális pontszáma 214.99 hetik természetvédelmi, vadá­szati kultúrájukat, vadgazdái-» kodásukat s a természetjáró, vadászó, horgászó ember ké­nyelmét szolgáló iparcikkeiket. Annak érdekében, hogy a lá­togatók könnyen áttekinthessék a vadászat egyes szakterüle­tein elért eredményeket, nem­zetközi szakosított bemutatókat szerveznek. Ilyen nemzetközi részvétellel szervezett szakosí­tott bemutató lesz: a trófea be­mutató, a vadászfegyver bemu­tató, a vadászkutya fajta be­mutató, a vadászati, vadgazdál­kodási, sporthorgászati eszköz és camping cikk bemutató, va­lamint a képzőművészeti be­mutató. Ezenkívül nemzetközi bélyegkiállítás, könyvkiállitás, természetfilm fesztivál, fotómű­vészeti kiállítás egészíti ki a bemutatókat. A kiállítás díszcsarnoka „a világ vadászata“ elnevezést kapja. Művészi kivitelezésben szimbolizálja majd az egyes világrészek vadászati jellegze­tességeit, a vadászat és az em­ber kapcsolatát. A világ minden részéből származó trófeák között lát­hatók agancsok, szarvak, agya­rak, szőrök, szőrmék, csontok, csontvázak, koponyák, tollak és egyéb preparátumok, továb­bá a XIX.—XX. századból szár­mazó értékes vadászgyűjtemé­nyek. Az arra érdemes trófeá­kat díjazzák, s így elnyerhető lesz a Vadászati Világkiállítás nagydíja, arany-, ezüst- és bronzérme. A trófeákon kívül díjazzák még a természetfilme­ket, a művészi fénykép felvéte­leket, a vadászati bélyegsoro­zatokat és a vadászati témájú könyveket. A kiállítás méltóan képviseli majd a világ vadászati iparát. Felsorakozik a fegyvergyártó ipar, a késipar, a ruházati ipar, a bőrfeldolgozó ipar, az opti­kai ipar, a gépjármű ipar, va­lamint a feldolgozó iparágak csakúgy, mint az élelmiszer­ipar és a tartósítóipar, a szőr­me- és kézműipar reprezentán­sai, köztük világhírű vállala­tok mutatják be márkás termé­keiket. Az ezerarcú kiállítás mellett számos szakmai, kulturális és sportrendezvény vonzza majd a külföldi és hazai látogatókat. Tudományos tanácskozások, va­dászkutya és lovasversenyek szerepelnek a rendezvényeken. в a *8 0 ad SS f « 1 E |i äs •- в о в e. " so Ä e 0) o B n в 8 S S.B c 'CO c£ B s o B U CO 'CO 00 > CO N •o 'O to O 43 M «-0) o to x 00 03 '03 to 72 00 >'« < > v, ■ A Vadászati Világkiállítás keretében a kutyának, mint az ember leghűbb társának és segítőjének is igen nagy sze­repe lesz. Valamennyi résztve­vő ország egyrészt saját pavi­lonjában mutatja be nemzeti kutyafajtáit, másrészt igen nagyszámú részvevővel szere­pelnek a különböző országok­ból érkező kutyák a négyszer egynapos nemzetközi kutyaki­­állításon, továbbá a vizsla-, a véreb- és a mükotorék, vala­mint agárversenyeken. A programot színesítik a sporthorgászati rendezvények. turista utak. A kiállításra ér­kezők ellátogathatnak a leg­szebb vadász-rezervátumokba, résztvehetnek többnapos vadá­szatokon, lovastúrákon. A hor­gászok dobó-világbajnokságát Pécsett rendezik. A világkiállítás idejére há­rom új szálloda nyílik Buda­pesten; kettő pedig festői ter­mészeti környezetben, a fővá­ros közvetlen közelében levő Dobogókőn, valamint a Duna­kanyar legszebb kisvárosában, Visegrádon várja látogatóit. FEHÉR GYULA (Budapest] о e. e. a Mire vadászhatunk márciusban? Március már a tél végét jelenti, még akkor is, ha néhány napra nulla C fok alá süllyed is a hőmérő, vagy ha esetleg még havazik. Vadunk, amely átélte a telet, igyekszik rendbe­hozni leromlott erőnlétét. Még a legbőségesebb, leggondosabb etetés esetén is lesoványodik, elgyengül a vad a hosszú télen át. Azért, ha néhány hasznos vadféleség vadászata engedélye­zett is, mégsem kellene azokat most terítékre hoznunk. A 4/ 1967 Zb. számú rendelet értelmében vadászhatunk vad­kanra, vadmalacra és üregi nyúlra, persze nem szabad meg­feledkezni a tartózkodással kapcsolatos megjegyzésünkről, amely ezekre érvényes leginkább. Április 15-ig fogható a pézs­mapocok. A hónap 16-ik napjától lőhető a vadpulyka, a siket­­fajd-kakas, a nyírfajd-kakas és az erdei szalonka. A hónap végéig vadászhatunk még a gatyásölyvre. A nem védett, kár­tékony vad közül lőhető a farkas, a róka, a nyestkutya, a görények, a hermelin, a menyét, a héja, a fekete és hamvas varjú, a szarka, a mátyásmariár, a csóka, a hiúz és a nagy kárókatona. A téli takarmányról a zöld, tavaszi takarmányra történő áttérés idején a vadnak fokozott szüksége van ásványi anya­gokra. Azért a sózókat tartsuk állandóan feltöltött állapotban s ezekbe gyógyszertartalmú anyagokat is adagoljunk. A hónap utolsó napján el kell végezni a vadszámlálást is, a tervszerű vadgazdálkodás érdekében. Április első napjaiban össze kell állítani az 1970-es évre vonatkozó statisztikai ki­mutatásokat és ezeket beküldeni a vadászszövetség járási bizottságára. Ezekkel együtt nyújtjuk át a csülkös vadra vo- ^ natkózó vadászati tervet is. К. K. KOLOZSVÁRI NY0LÁSZOKNÁL Nyolcvankét nagyon lelkes tagja van a nyúl­­tenyésztő egyesületnek a 200 ezer lakosú vá­rosban. Nem egyedüli kisállattenyésztő egye­sület, megalakították a magukét a tyúktartók és galambtenyésztök is. Egyesületi székházuk, jobban mondva helyiségük van, ott tartják összejöveteleiket, s esténként csak úgy beszél­getni gyűlnek össze. Este hét óra tájt nyolc-tíz nyulászt találtam az egyesületi helyiségben: tenyésztési, takarmányozási kérdésekről folyt a szó. Kolozsvárott Is ügyeskedniük kell a nyúl­­tenyésztőknek, akárcsak másutt. A felvásárlás feltételei sarkallják őket erre. Létezik a kí­sérleti nyúl értékesítés. Kísérletinek azt az állatot tekintik, amely 1,8—2,2 kg, s minden egyedért 50 lejt kapnak. Takarmányjuttatás a kísérleti nyúl után nem jár, A húsnyúl fo­galmába náluk a 2,5—3 kilós tartozik, ennek 12 lej kilója, valamint kedvezményes áron két kiló takarmány jár utána. A három kilón felüli nyulakért 13 lejt kapnak kilónként. Igen sok tengerimalacot is tartanak a nyúl­­tenyésztők. A felvásárló vállalat azonban úgy veszi át a szaporulatot 25—30 dekás súlyban és 22—27 lejért egyedenként, ha minden le­adott malaccal együtt húsz deka húsnyulat is értékesít a tenyésztő. Az ily módon értékesí­tett nyúl után nem jár takarmányjuttatás. Az ár indokolja, hogy szívesen tartják a ten­gerimalacot. Rajta kívül a kísérleti nyulat szeretnék legnagyobb mennyiségben értékesí­teni, de ez nem mindig sikerül, mert a szer­ződések megkötésekor a kevésbé gazdaságos húsnyúlhoz is ragaszkodik a felvásárló válla­lat. Szívesen értékesítenek még tenyésznyulat is, mert 2,5 kiló a súlyhatára és 50 lej jár minden egyedért, takarmányjuttatás azonban nem. A legnagyobb gond a takarmány. Egy véka — 20 liter — kukorica ára 100 lej. A kedvezményes — általában hulladék — akarmánynak is 1,7—1,8 lej kilója, s bizony sokszor azért értékesít kedvezőtlenebbüL jöve­delmező cikket a nyulász, hogy takarmányhoz jusson. A másik gond: erősen beltenyésztettek a kolozsvári kisállattartók állatai, rendszeres vérfrissítés nincs. Ez az elhullások alakulásá­ban mutatkozik. Nehéz kisállattenyésztési esz­közökhöz Jutni, házilag készítenek — legtöbb­ször a szakirodalomra sem támaszkodva — egyszerű eszközöket. A következő fajták szerepelnek állományaik­ban: csincsilla, bécsikék, újzélandi fehér és weiszgranen. Van, aki csak tavasztól őszig, van aki télen is fialtat. T e r n e у Gyula, az egyesület alelnöke évi húsz szaporulattal szá­mol. Az egyesület tagjai lelkes, állatszeretö emberek valamennyien. A vezetőség Joan Pop elnökkel, Kiss László titkárral nemkülönben. Egyébként nem lennének képesek a következő mennyiségű állat értékesítésére: 4000 nyúl, 8000 kiló húsnyúl, 2000 tengerimalac. Ennyi állat értékesítése viszont szükséges, mert csak az egyesület helyiségéért 8000 lejt fizetnek évente. • -an-♦ H ♦ « ГИНГГГПТИ 4 ♦ * ♦ ПТ *♦♦♦♦♦♦ H ♦ И ♦ M M M И «И ♦ ♦♦♦ « MM IMM .\vrtv Mivel és hogyan védekezhetünk a tyúktetvek ellen? A kistenyésztők gyakran pa­naszkodnak, hogy tyúkjaikat külső élősködők kínozzák, ami kihatással van a tojástermelés­re is. Különösen az ősz bekö­szöntésével lépnek fel nagyobb számban az élősködők, amikor az esős időjárás miatt keve­sebb lehetősége nyílik a ba­romfinak a porfürdőre. Ezért célszerűnek tartjuk, hogy né­hány gyakorlati tanácsot ad­junk a baromfitenyésztőknek. A szárnyasok külső élőskö­dői nagyjából a következő mó­don osztályozhatók: ■ 1. Az atkafélék (óvanta­­gok, madártetüatkák stb.) vér­­szívók, ezért az állatok vér­­fogyottságát, a tojástermelés csökkenését, lesoványodását, elhullását okozhatják, sőt bi­zonyos betegség terjesztői is lehetnek. ■ 2. A tetvek ugyan vért is szívnak, de főként hámsejtek­kel és a toll anyagával táplál­koznak. Élénken mozognak, s főként a fejen, a kloaka kör­nyékén, a szárnytollak tövén találhatók. Állandóan a barom­­fin tartózkodnak. Az atkafélék csak addig tar­tózkodnak a baromfin, amíg táplálkoznak, közülük csupán a még fiatal, fejletlen óvanta­gok maradnak 1—2 napot a baromfi testén, míg máskor az ól repedéseibe, Ulőrudak hé­zagaiba és különböző más bú­vóhelyekre húzódnak. A ko­moly kárt ezek okozzák. Irtá­suk azonban sokkal nehezebb feladat, mint hinnénk. Az érint­kezésre ható (kontakt) mér­gekkel szemben meglehetősen ellenállók — legalább is olyan töménységben kellene azokat alkalmazni, amilyen a fiatal baromfira nézve már mérgező. Legcélszerűbb védekezési mód, ha ócska faólról van szó — annak eltüzelése, s helyette jól tisztítható, hézag- és re­pedésmentes új (tégla) ól épí­tése. Ha ván még reményünk, hogy a fából készült ólat ki tudjuk takarítani, akkor a következő­ket tegyük. Az ól alapos kitakarítása és kimeszelése után valamennyi repedést, karbolineummal, vagy nyersolajjal alaposan be kell kenni. Gondolunk itt elsősor­ban a fás részekre. Az ülőru­­dakat újakkal kell kicserélni. Ha az ól tégla és fa kombiná­lásával épült, úgy hasonlóan járunk el. Utána klőrmésszel fertőtleníthetünk, de ez bonyo­lult eljárás. A legegyszerűbb a füstölés, amelyet kénlapocs­kák meggyújtásával végezhe­tünk el, amit legalább kétszer meg kell ismételni. A tetüféleségek ellen azért kell védekezni, mert ez egy­részt a fiatal állatokat súlyo­san károsítja, másrészt pedig a felnőtt állatokat is nyugtala­nítja és ez hatással lehet a tojástermelésre is. DDT-vel vé­dekezhetünk ellenük, bár e vegyszerre a fiatalabb baromfi igen érzékeny. Kitünően hasz­nálható a fluornátrium pora,' amelyet a tyúkok tollazata közé kell hintenünk. Vigyáz­zunk, hogy hintéskor a bőr mindig száraz legyen. E célból jó a kénvirág is. Ajánlatos ősz­szel és télen a baromfi részé­re védett helyen szitált faha­muból és kevés kénporból por­fürdőt készíteni. Ez a legegy­szerűbb és a legcélravezetőbb eljárás. A tyúk ebben bármikor és annyiszor fürdik, ahányszor akar. A csibék fejének olajjal vagy zsírral való bekenésével lehet a tetveket eltávolítani. Időnként vizsgáljuk meg a ba­romfit, hogy az említett élős­ködők ellen azonnal meglehes­sük a hatásos védekezést. Molnár Ferenc, (Dunajská Streda) jť IVLNl HOGYAN ÉS MIKOR ETESSÜNK GRITET? A kanadai Peel tenjő-jtő­­cég Peelchix című folyóira­tában a kavicsgrit etetését a következők szerint java­solja. Naposcsirkéknek 1—2 mm átmérőjű csibegrit már az első etetéskor adható, a ta­karmányra szórva. A grit kiszórást hetenként kell vé­gezni, háromhetes kor után már 3 mm-es nagyságú gri­­tet ajánlanak, majd a 12 he­tesnél korosabb csirkéket normális szemnagyságú ka­viccsal vagy gránitgrittel etetik. A hetenként egy alkalom­mal kiadagolt grit ne le­gyen több, mint 100 állatra számítva 0,45 kgl Ez külö­nösen fontos a nevelés idő­szakában, mert amikor a tenyészállatokat korlátozott mennyiségű takarmányon nevelik, az éhes állatok túl sok gritet vennének fel. A Peel-elöírás nem tartja szükségesnek a gritnek kü­lön etetőkben való adago­lását, hanem azt ajánlja, hogy mindenkor a takar­mányhoz keverjék, egysze­rűen az automata etetők ga­ratjába öntve, úgy osztva mégis el, hogy a takar­mánnyal vegyülve egyszerre kerüljön az állatok elé. (Peelchix) BAROMFITERMELŐ SZÖVETKEZETEK FRANCIAORSZÁGBAN Az utóbbi években mind­jobban fejlődik Franciaor­szágban a baromfitenyésztő szövetkezeti mozgalom. 1970- ben már 123 olyan hivatalo­san elismert szövetkezetei tartanak nyilván, melynek tagjai tojástermeléssel, broi­­lercsirkével, sőt három szö­vetkezet tagjai nyúlnevelés­­sel is foglalkoznak. Nyolc szövetkezet te­­nyésztojást állít elő, továb­bi három pedig más barom­fit és kisállatot tart. Ezzel szolgáltatják ma már az or­szág broilertermelésének mintegy harmadát, a tojás­termelésnek pedig negyedét. A szövetkezeti társulást immár öt éve a kormányzat pénzügyileg is támogatja. A szövetkezetek beszerző és értékesítő jellegűek. (Poultry International) SIKERES GALAMBKIÁLLÍTÁS A Magyar Galambtenyész­tök Szövetsége Budapesten a B. N. V. Városliget 43. számú pavilonjában 1971. február 12—13—14-én igen sikeres kiállítást rendezett. A kiállításon hatvannégy fajta galamb került több színváltozatban bemutatásra. —sz —

Next

/
Thumbnails
Contents