Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)

1971-01-09 / 1. szám

ijnnep előtti hangulatban ^ ülök az asztalnál Svan­­cze'r Lajos méhésztanítóval, la­punk régi levelezőjével. Előt­tünk könyv, vendéglátónk leg­újabb szerzeménye. Beszélgeté­sünk fő témája e körül forog, anné.1 inkább, mivel magyar nyelvű méhészeink rég vártáik egy ilyen témakörrel foglalkozó ikönyv megjelenését. Amint ezt címe is elárulja — „A méhcsa­ládok táplálkozása, etetése és vándoroltatása“ — olyan mű kerül a méhészek kezébe, mely nemcsak segítségül szolgál a mindennapi munkában, de nél­küle a jövőben nem méhész­­kedhetünk teljes felelősséggel. A mű értélkét növeli az a tény is, hogy a méhész szak­­irodalomban még nem jelent meg olyan szakkönyv, amely részletesen tárgyalta volna a méhcsaládok táplálkozását, ill. etetését. Márpedig nagyon fon­tos, hogy az egyre szegényebb Ihordási viszonyok közepette a méhész tudományos alapokra támaszkodva végezze munkáját. Hallgassuk meg, mit mond a könyv írója erről a kérdésről. „Valamikor, az egyéni gaz­dálkodás időszakában, a mé­hésznek nem volt gondja a mé­hek táplálékára. Ezt bőven eb intézte a természet. Tavasztól késő őszig nemcsak a fás terü­letek, hegyoldalakon nyíló nö­vények ontották a nektárt a méheknek, hanem a vadvirágos rétek, legelők, a scuk-sok mezs­gyén viruló gyomnövények, az aitácerdők és a tisztesfű nyár közepétől az első fagyok jelent­kezéséig bő hordást biztosított. A nagyüzemi gazdálkodás, illetve a modern agrotechnika széleskörű alkalmazása meg változtatta ezt a. helyzete- Nemcsak a tarlót szántják )■ egyik napról a másikra, de különböző vegyszerek alkalma zásával már csírájában avag fejlődésük kezdetén elpusztít jáik a gyomnövényeket. Jelen leg hazánk területén alig akat hely, ahol a méhcsalád az égés. mézelési idény alatt az embe­­beavatkozásától függetlenül e! látná magát a szükséges tápiá lékkel. Ennek folytán elenged hetetlen, hogy a méhész a vál ságos időszakokban éle lémmé segítse méhcsaládjait. Ebből a tényből kiindulva a méhésznek meg kell ismernie magát a táp lálékot, etetésének hogyanját s nem utolsó sorban idejét. Ugyanis a méhcsaládok ete tésénél nemcsak az a fontos, hogy milyen anyagot adunk számukra, de az Is, mikor és milyen formában nyújtjuk az élésé get. A szakirodalom minden két­séget kizáróan leszögezi pél­dául, hogy a méhcsaládok ser­kentése termésnövelő tényező. Igen ám, de pontosan tudnunk kell, hogy mikor serkentsünk, mert más célt szolgál a tava­szi, a nyári, illetve a koraőszl serkentés. Vagy lássunk egy másik pél­dát. Az aránylag mostoha hor­dási viszonyok között a méh­családok nem hordják be a te­lelésre szükséges táplálékot. Elengedhetetlen tehát, hogy cu­korral pótoljuk a téli eleséget. Azonban nem mindegy, hogy ezt a munkát a naDtári nyár végen, avagy oktoDerben, eset­leg novemberben végezzük.“ Mivel hazai szakirodalmunk ezidáig aránylag keveset fog­lalkozott a fent említett kérdé­sekkel, nagy szükség mutatko­zott egy olyan könyvre, amely­ből a méhészeik néjtes tábora aprólékosan megismerkedhetik e témakörrel, A könyv példányonként és tömegesen is megrendelhető a következő címen: Maďarská literatúra a gramo, Bratislava, Michalská 6. Ära 8 korona. Mi is melegen ajánljuk olva­sóinknak. (sándor) ф 4J +J CD Ч-» j* CD ф ■■M te A Lontói Állami ^ Gazdaság elismert méhészei közé tar­tozik Melicher Ist­ván, annak ellené­re is, hogy csupán harmadik éve vég­zi hivatásból ezt a szakmát. A méhek szere te te Lefantovcén kezdődött, amikor Király nevű barátjától sok minden szépet és. jót hallott ezekről a szorgal­mas rovarokról. Itthon ismere­teit tovább bővítette Török Béla méhész, aki Lipt. Hrádo­­kon végzett méhészeti iskolát. Az első lépések bizony ne­hézkesek voltak — vallja ön­magáról Melicher elvtárs —, de csakhamar megbirkózott a rá­­jízott feladatokkal. A bíztató szó mindig jól jött Török ba­rátjától. Ketten 152 családot gondoznak. Az állami gazda­ságnak kifizetődik a méhte­­nyésztés, hiszen a méhek be­­ij>orzása révén növekedik a lu­cerna, valamint a lóhere mag­termése. Ezenkívül a környé­ken akácerdők is vannak, és az elmúlt években gyümölcsöst is telepített az állami gazdaság. Egyébként az utóbbi három esztendőben a méhészek lét­száma tízzel növekedett bon­tón. Ez nagyon örvendetes je­lenség. Mind az idősebb, mind az új méhészek munkáját elő­segíti a Szabad Földművesben megjelenő szakmelléiklet, amely nemcsak időszerű dolgokkal.de a legújabb módszerek ismerte­tésével is foglalkozik. Minden jel arra vall, hogy a jövőben egyre többen választják ezt a hobbyt, mert nemcsak szórako­zásidé szép bevételt is jelent. Belányi János Téli munka a kaptáruk és keretek készítése POLTYEV 70 éves A Szovjetunió vezető méhbetegségkutatója, Poltyev Vaszil 70 éves karában tudományos munkája elismeré­séül az „Apimondia“ aranyérmet kapta. Hosszú út vezet eddig a kitüntetésig. Poltyev 1900. április 18-án született. 1930 ban állatorvosi oklevelet szerzett. Már akkor foglalkozott a mézelő méh beteg- ■ ségeivel. Legtovább a leningrádi állatorvosi intézetben dolgozott, kezdetben (1932) minŕ tanársegéd, később mint docens és a mikrobiológiai tanszék professzora, 10 évig pedig az intézet igazgatója. Több expedíciót vezetett a Szovjetunió méhegészségügyi oldalról kevéssé ismert részeibe, pl. Baskíriába, a primorszki körzetbe. Eveket töltött egy szibériai kutatóintézetben. 1966-ban a moszkvai állatorvosi akadémia új „méh- és halbeteg­ség“ tanszékét kapta meg. Méhbetegségekről és kárte­vőkről írt könyve 1934 óta négy kiadásban jelent meg. 210-nél több tudományos dolgozattal gyarapította a méh kórtan irodalmát. Szárnya alatt 40-nél több tanítványa Irt doktori értekezést. Tudományos munkásságának java­része a noszémabetegségre és a növények okozta méh­­mérgezésekre, káros édesharmatokra vonatkozik. Ojab­­ban a vírusbetegségek, rickettsiózis, melanézis, az anti­biotikumok méhekre való hatása foglalkoztatta. 1. SZÄM November végén a Kertészke­­dők Szlovákiai Szövetsége No­vé Zámikyban kétnajjos iskolá­zást tartott a ikertészkedők — dél-szlovákiai instruktorai — számára, hogy értékes előadás­­sorozatával tájékoztassa a zöld­ség- és gyümölcskertészet, va­lamint a háztáji szőlészet mű­velőit, s megismertesse őket a kemizálás legújabb módsze­reivel. kertészkedőket, hogy kellő is­meretek birtokában ültessék el és gondozzák azoikat. Tehát az volt a célunk, hogy szakmailag alaposan fölkészítsük tagjain­kat. 9 Lesz-e folytatás? — Azt akarjuk, hogy az első magyar nyelvű szakiskolázást továbbiak kövesséik. Még nem tudunk pontos időt vagy helyet mondani, de azt már látjulk. a háztáji kertészkedők termé­keinek közvetítését is vállalják. Pl. a Nové Zámky-i központ 1970-ben mintegy 7 millió ka­ralábé és sok más termék köz­vetítését vállalta az alapszerve­zetektől. Az árut főképpen Csehországba szállították. 9 Milyen árengedményt kap­nak az alapszervezetek? — A termelő- és a munka-1971. JANUÄR 9. Sokoldalú támogatás a háztáji kertészkedőknek Elakadt-e a zöldség termesztésünk szekere? Gyümölcsfák oltása télen Zöldség- és virág­magvak beszerzési lehetőségei A törpe- és alakfák nevelésének kérdései Madarak távoltartása a telelő méhektől A tartalék családok jelentősége í Sokoldalú támogatás a háztáji kertészkedőknek A méhek téli pusztulásának okai Melegen ajánljuk .., A napokban fölkerestük Šte­fan Krampi elvtársat, a szövet­ség központi képviselőjét, hogy tájékoztassa kertészkedő olva­sóinkat a nagy eseményről. 9 Milyen szakelőadásokat tartottak? — Véleményem szerint a megtartott iskolázáson szak­mailag jól felkészítettük a ház­táji kertészkedők instruktorait. Vanek mérnöknő, Rácz elvtárs­nő, Léry és Kovalský elvtársak, valamint a Magyar Népiköztár­saságból dr. Csizmadia értékes — az egyszerű emberek szá­mára is — érthető szakelőadá­sokat tartottak. — Beszéltek a kerti növény­­védelem legújabb ismereteiről, a növények fiziológiai tulajdon­ságairól, a háztáji szőlészet egyéni és csoportos módozatai­ról stb. Tájékoztatták az isko­lázás résztvevőit a gyümölcsé­­szetben előforduló újdonságok­ról, s a díszfák és sövényeik ■ kialakításának módjáról. 9 Mit akart elérni a szövet­ség az előadás-sorozattal? — El kell mondanom, hogy eddig hasonló iskolázást — ma­gyar nyelven — még nem ren­deztünk. Szükségét láttuk, hogy az egyre fejlődő háztáji ker­tészkedés, gyümölcsészet és szőlészet művelőit megfelelő­módon, színvonalasan tájékoz­tassuk. Ha pedig azt alkarjuk, hogy alapszervezeteink tagjai a legújabb módszerek és isme­retek szerint rendezzék be kert­jeiket, védekezzenek a kárte­vők ellen, feltétlenül képez­nünk kell őket. — Ogy gondolom, az instruk­torok minden támogatást meg­kaptak ahhoz, hogy szakmai segítséget nyújtsanak a háztáji Ikeftészkedőkneik. Az utóbbi időben ugyanis elég sok, nálunk még ismeretlen gyümölcsfát és szőlőalanyt hoztunk be külföld­ről. Ezért tájékoztatni kell a hogy szükség van rá. Meglehet, hogy a következőt éppien Du­najská Stredám vagy esetlég Közép-Szlovákiában tartjuk ... Majd meglátjuk hol igénylik leginkább. — El kell azonban monda­nom, hogy a dél-szlovákiai ker­tészkedők számára több ma­gyar nyelvű kiadványt is kész! tünk. Tehát így is támogatjuk, azaz tájékoztatjuk őket a nő vényvédőszerek alkalmazásáról, a kerti zöldségek termesztésé­nek agrotechnikájáról és más fontos szakmai kérdésről. Ta­nácsadó tevékenységünket ilyen irányban is bővítjük. — Most készítünk nyomás alá egy 40 oldalas brosúrát az ame­rikai szövőlepke elleni védeke­zés módjáról, s más szakmai kérdéseket is tárgyalunk. Tájé­koztatjuk szövetségünk alap­szervezeteinek magyar tagjait arról, hogy Dél-Szlovákiában milyen gyümölcs- vagy szőlő­fajták lennének a legalkalma­sabbak a háztáji kertekben. — Ezenkívül Nové Zámikyban­­évente megrendezzük a háztáji kertészkedők körzeti gyümölcs­zöldség-, valamint bonkiállítá­sát. A mostani iskolázást is bor­versennyel kötöttük egybe. — Egy-egy kiállítás és ver­seny igen nagy eredménnyel jár. A kertésakedők közül so­kan díjakat, rangos helyezést érnek el a kiállításon. 9 Az elmondottakon kívül hogyan segítik az aiapszerve­­ze tokét? — A szövetségnek saját kör­zeti kereskedelmi hálózata van Nové Zámkyban, Košicém, Nit­­rán és Senicán. Az alapszerve­zetek a felsorolt központokban jutányos áron beszerezhetik a termelő- és munkaeszközöket, továbbá a vegyszert, a műtrá­gyát, a humusztrágyát, a vető- és az ültetőanyagot stb. — A kereskedelmi központok eszközök vásárlásánál csaknem 60 százalékos árengedményt kapnak a kereskedelmi közpon­toktól. Ez természetesen átla­gos adat. Különféle áruknál és eszközöknél változó az áren­gedmény. így például a vető­magvak vásárlásánál kb. 25, a műtrágyák beszerzésénél pedig mintegy 15 százalékos az ár­engedmény. Ez is bizonyítja, hogy a szövetség valóban sok­oldalú támogatásban részesíti az alapszervezeteket, s rajtuk keresztül tagjait. Hoksza István

Next

/
Thumbnails
Contents