Szabad Földműves, 1971. január-június (22. évfolyam, 1-25. szám)
1971-01-09 / 1. szám
Szabad földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1971. január 9. f Ara 1,— Kčs XitlI. évfolyam, 1. szám. A társadalmi összefogás további sikereink záloga Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója Otthonainkban és az irodák íróasztalain felnyitottuk már az új naptár első oldalát. Beköszöntött tehát az új esztendő, mely egy olyan gazdasági év kezdetét lelentí, amelyik a számunkra oly nagy jelentőséggel bíró ötéves terv első esztendeje lesz. Ezért az elmúlt év gazdasági eredményeinek kiértékelésére különleges gondot kell fordítanunk, mert azok képezik az új ötéves terv teljesítésének kiindulási alapját. Bár a pontos kiértékelés, a zárszámadások ideje még hátra van, de mérlegeljük már, értékelgetjük az elmúlt esztendő munkaeredményeit. Tesszük azt annak tudatában, hogy akár elégedettek, akár elégedetlenek vagyunk elért eredményeinkkel, a reánk köszöntött 1971-es év és az ötéves terv további négy éve új lehetőségeket, új alkalmakat nyújt, hogy a jó eredményeket az előfordult hiányosságokat kiküszöbölve túl is szárnyalhassuk. A mezőgazdasági termelés az utóbbi évtizedek folyamán sokat fejlődött, sokat változott. Régebben csak a termelő gazda hozzáértésétől és a természet hozzájárulásától függött a siker, ma azonban egyre több fontos tényezőtől függ a végső eredmény. Ma a vegyipar, a gépipar és az építőipar hozzájárulása nélkül aligha képzelhetnénk el a mezőgazdasági termelést. Mindez azt bizonyítja, hogy a mezőgazdasági termelés ma már nemcsak a termékek fogyasztása és felhasználása szempontjából válik társadalmi közüggyé, de azok előállítása Is nagymértékben a társadalmi összefogástól, a nem mezőgazdasági dolgozók aktív hozzájárulásától is függ. Ez természetesen nem csőikként! a mezőgazdasági dolgozók felelősségérzetét, márcsak azért sem, mert a termelési eredmények színvonalától közvetlenül függ saját anyagi helyzetük, és azért sem, mert a mezőgazdasági termelőeszközök kibővített skálája még nagyobb felelősséget jelent számukra azok helyes felhasználása szempontjából. A felelősség tehát marad, sőt bővül, ám végső fokon mégiscsak kettőn áll a vásár. A mezőgazdasági termelőeszközöket csak akkor tudjuk jól kihasználni, ha azok valóban jók is, célszerűek, és minden szempontból kielégítik a követelményeket. Ilyen értelemben zajlott le az elmúlt év végén a Vágselyei (Šaľa nad Váhom) Duslo üzemben az a konferencia, amelyik ez üzem mezőgazdaságnak nyújtandó segítségét vitatta meg az ötödik ötéves terv feladatainak teljesítése szempontjából. Nagyon hasznos, tanulságos akció volt ez mindazok számára, akik az értekezleten résztvettek. Az elhangzott beszámolók egyértelműig rámutattak arra a meghatározásra, hogy csak azok a „modern“ műtrágyák, amelyek úgy agrokémiai, mint technológiai szempontból kielégítik a mezőgazdasági termelők követelményeit. Nagy különbség az, hogy az egyes tápanyagokat különkülön szállítjuk-e a mezőre, vagy pedig egyszerre. Ennek a ikövetelménynek a Duslo üzemben eleget is akarnak tenni. A jövő műtrágyáit a magasan koncentrált, a szemcsézett és a folyékony műtrágyák képezik. Ezt igazolja a fejlődés világviszonylatban, és ehhez kell igazodnunk nekünk is. Az egyszerű és a poralakú műtrágyák jelenleg csak átmeneti megoldást képeznek. A Dimitrov Vegyi Művek új Ipari keverőjének üzembehelyezésével a szlovákiai szemcsézett-műtrágya termelés például 200 000 tonnával növekszik. A vasolvasztés új technológiája következtében csökkenni fog, és teljesen megszűnik a Thomas-salak gyártása. A mésznltrogén alkalmazáséval a jövőben csak a komposzt-készítésnél számolunk, gyomirtó hatását ugyanis pótoltuk már hatékonyabb vegyi anyagokkal, és egyébként is ebben a formában a legdrágább a nitrogéntrágya előállítása. Lényegesen olcsóbb nitrogéntrágyát állíthatunk elő folyékony formában, az ammóniáktrágya olcsóbban is szállítható. Sajnos, a folyékony trágyák elterjedését a megfelelő gépek hiánya akadályozza. A mezőgazdasági dolgozók panaszai jogosak és indokoltak, melyek szerint úgy látszik képtelenek vagyunk kifejleszteni a meglevőknél modernebb, tökéletesebb, biztonságosabb és nagyobb teljesítményű,berendezéseket a folyékony ammóniáktrágyával való manipulálás és az adagolás számára. Az értekezleten sok szó esett a hugyanyról (močovina). Az utóbbi évek alapján végzett prognózis szerint a hugyany előállítása és felhasználása rendkívül gyors tempóban fog növekedni. A Duslo e tekintetben Is példásan vizsgázott és modernségéről tesz tanúbizonyságot. A tervek szerint 1973-ban Szlovákiában 370 000 tonna hugyanyt állítunk elő. A hu.gyany a többi műtrágyával szemben számos előnnyel rendelkezik, elsősorban magas nitrogén-koncentrációval, ami a szállítási és felhasználási költségeket alaposan lecsökkenti. Felhasználásának módja Igen sokoldalú. Minden jel arra mutat, hogy a hugyany már a közeljövőben első helyre kerül a nitrogéntartalmú trágyák családjában. A kukorica alá is kitűnően alkalmazható. Megerősítette ezt a Blatniökat EFSZ elnöke is a vsetfni járásból, aki beszámolt a hugyany alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokról. . Ebben a szövetkezetben kevés, de nagyon hatékony műtrágyaféleséget alkalmaznak. Évente 700 tonna NPK kombinált műtrágyát és 200 tonna hugyanyt vásárolnak. Ez a választék olyan munkaszervezést tesz lehetővé, ami minimálisra csökkenti a munkaerő-szükségletet, magas tehát a munka termelékenysége és ugyanakkor a növények is megkapják a szükséges tápanyag-mennyiséget. Sikeres volt tehát a Duslo kezdeményezése, a résztvevők gazdag és sokoldalú értekezleten vehettek részt. A vállalat képviselői megnyugtatták a hallgatóságot, hogy a gyártott műtrágyákból elegendő áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Csak meg kell beszélni az átvétel napját és feltételeit, és mindenki annyi műtrágyát kaphat, amennyit akar. Reméljük, a Duslo kezdeményező példamutatását további mezőgazdasággal kooperáló vállalatok követik és így mezőgazdasági termelésünk valóban társadalmi közüggyé válik, mely a további sikerek legfőbb előfeltétele. Ing. L. K. ■ , Л közösség és az egyén érdekei azonosak ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ MM «««« ««*««««* « ♦♦ ?*Vf ♦>' ♦ 4 Í1 W ♦ ♦ Í;«4 ♦♦ ♦♦♦MMMMM*4MM««M«««««» Változások a kormányokban FOGADALMAT TETTEK AZ Ül MINISZTEREK Ludvík Svoboda hadseregtábornok, köztársasági elnök a csehszlovák föderatív alkotmánytörvény 1971. január 1-én életbe lépett módosításának alapján a következő határozatot hozta: Jindrich Zahradníkot és ján Gra gort kinevezte a csehszlovák kormány alelnökévé. Továbbá dr. Štefan Sutkát miniszterré nevezte ki és megbízta a Szövetségi Közlekedésügyi Minisztérium irányításával, jaromír Matuška professzort ugyancsak miniszterré nevezte ki, és megbízta a Szövetségi Tüzelőanyag és Energetikai Minisztérium vezetésével, (ősei Simont szintén miniszterré nevezte ki és megbízta a Szövetségi Kohászati és Gépipari Minisztérium irányításával, Drahomír Kolder minisztert pe dig a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Népi Ellenőrző Bizottsága elnöki tisztjének betöltésével. Az államfő Václav Hülát, a szövetségi kormány aielnökét az Állami TervezésUgyi Bizottság elnökévé, Karol Martinka minisztert pedig a bizottság alelnökévé nevezte ki. Ladislav Sutka minisztert a Szövetségi Műszaki és Beruházási Fejlesztési Minisztérium irányításával, dr. Bohuslav Večera minisztert a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányításával, Karel Hoffmann minisztert a Szövetségi Postaiigyi Minisztérium irányításával, és dr. Ignác Rendek minisztert a Szövetségi Arhivatal irányításával bízta meg. A szövetségi kormány újonnan kinevezett tagjai 1971. január 3 án az államfő kezébe letették az alkotmányban előírt fogadalmat. A Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége a 143/1988. Tt. 122 cikkelye első bekezdésének alapján visszahívta funkciójából dr. Stefan Sutkát, az SZSZK kormányának tagját és Ián Gregort, az SZSZK kormányának tagját, iparügyi miniszert és más funkciókkal bízta meg őket. A ,Szlovák Nemzeti Tanács elnöksége egyúttal kinevezte Herbert Ourkovičot, a SZSZK miniszterelnök-helyettesét a Szlovák Tervezésügyi Bizottság elnökévé és Alojz Kusalíkot az SZSZK kormányának tagjává és megbízta őt az Iparügyi Minisztérium vezetésével. Evžen Erban, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke vezetésével ülést tartott tegnap a CSNT elnöksége. A csehszlovák szövetség államjogi elrendezésében történt részleges mó dúsítással kapcsolatban az elnökség megtárgyalta a cseh kormányban történő változásokat. A cseh kormány elnökének javaslata alapján az elnök ség felmentette Antonin Cervinkát a cseh kormány alelnöki tisztsége áléi az alelnökök számának csökkentése miatt. Josef Simont az iparügyi miniszter tisztsége alól más feladatokkal való megbízatásával kapcsolatban, Josef Starýt a közlekedésügyi miniszter és Ružena Urbánkovát a posta és távösszeköttetési miniszter tisztsége alól a két minisztérium megszüntetése miatt. Az elnökség egyúttal köszönetét mondott az eddigi munkájukért. A Cseh Nemzeti Tanács Elnöksége az előterjesztett javaslatok alapján kinevezte Oldrich Svačinát miniszterré, s megbízta a CSSZK Iparügyi Minisztériumának vezetésével és Josef Macháčeket miniszterré, és megbízta a CSSZK Népi Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztégévei. A CSNT elnöksége a minisztériumok rendszerében és az államigazgatás központi szerveiben végrehajtandó változások alapján felmentette Stanislav Rázlt, a CSSZK kormánya aielnökét a Tervezésügyi Minisztérium irányítása tisztsége alól, melyet megszüntetnek, és megbízta a Cseh Tervezésügyi Bizottság elnöki funkciójának betöltésével. Az elnökség tudomásul vette, hogy 1970. december 31-től megszűnt a CSSZ Legfelsőbb Ellenőrző Hivatala és ezzel a CSSZK legfelsőbb ellenőre és helyettese tisztsége is. Az újonnan kinevezett miniszterek, Oldrich Svačina és Josef Macháček letették Evžen Erban, a CSNT elnöke kezébe az alkotmányban előírt esküt3 Az 1970-es esztendő végén a Levicei Járási Termelési Igazgatóságon elbeszélgettem Kazlov László közgazdásszal a rövidtávú célkitűzéseik és a távlati feladatok megoldásáról. Ф Hogyan értékeli a közgazdász az 1970-es esztendőt, teljesültek-e a célkitűzések? — Elöljáróban meg kell mondanom, hogy terveink nagy általánosságban eléggé jól teljesültek. Előzetes elemzéseink ugyanis azt mutatják, hogy járásunk mezőgazdasági üzemei a múlt évre kitűzött és vállalt termelési tervet 7,4 százalékkal túlteljesítették. A növénytermesztés 2,6, az állattenyésztés pedig 9,4 százalékkal túlhaladta feladatát. A beérkezett adatok azt mutatják, hogy gazdaságaink a bevételi tervet az előző évi eredményekhez viszonyítva 4,8, a kiadásokat pedig 5,1 százalékkal emelték. Ennek következtében nem értük el a tervezett 100 százalékos jövedelmezőséget. Azonban mégis van előrehaladás, mert az előző évhez viszonyítva a pénzügyi tervet 26 millió koronával túlszárnyaltuk. Az 1970-es év járásunkban számos jó értelemben vett meglepetést hozott. A drženicei, a Vefiké Ludlnce-í, a žemberovcel, a Veiké Šárovce-i és más szövetkezetek kitűnő eredménynyel zárták az évet, s ez a tagság jövedelmének emelkedésében is megmutatkozik. Ezzel szemben 16 szövetkezetünk nem teljesítette a növénytermesztésben előirányzott feladatát, s ezekből kilenc komoly pénzügyi nehézségeikkel küzd. Olyan gazdaságokról van szó, melyek az előző években jól teljesítették feladataikat, ezért nem szándékozom megnevezni őket, s ezt abban a reményben teszem, hogy idén az ötéves terv kezdeti évében ismét a rendes kerékvágásba kerülnek. ф Milyen intézkedéseket tettek a termelés racionalizálására, és vannak-e további elképzelései ebben az irányban? — Köztudomású, hogy járásunkban egy szövetkezetközi nagyüzembe összpontosítottuk a tojás- és a baromfihús termelést. Ez a nagyüzem évente 20 millió tojást szállít majd népgazdaságunknak, s a járásban a tervezett baromfihús háromnegyed részét termeli. Szövetkezetkőzi vállalatunk 1970-ben 15 millió tojást termelt korszerű feltételek mellett. Tapasztalataink alapján a sertéshús termelését is hasonló’ módon kell a jövőben, megoldani. Ebben az irányban már történtek kezdeti lépések. A čaa jakovói szövetkezet területén hét környező gazdaság közreműködésével korszerű nagyhizlaldát építettünk, ahol az ötéves terv első évében, 1971- ben mintegy 60 vagon sertéshúst állítanak elő. Jó példamutatás lesz ez járásunk más gazdaságai számára is, mert láthatják, hogyan kell racionálisan, közös összefogással, korszerű feltételek mellett megoldani a sertése hús termelését. Már előbb említettem, hagy néhány szövekezetünk lemaradt a növénytermesztésben, konkrétabban a gabona-' termesztésben. Ez arra figyelmeztet bennünket, hogy a szóbanforgó gazdaságokban komplex megoldásra lesz szükség a nagyüzemi irányítás, a gépesítés és az agrotechnika terén. Máskülönben a racionalizáció óhaj maradna. Szélsőséges éghajlati körülményeink szükségessé teszik, hogy a želiezovcei körzetben 4500 hektáron több mint 80 millió koronás költséggel újabb öntözőrendszer kiépítését szorgalmazzuk, hogy a környező gazdaságokat mentesítsük az időjárás szeszélyeitől. Ennek következtében csapadékhiányos esztendőben is bíz-i tositott lesz a jő eredmény elérésé. ф Mit akarnak elérni a most induló ötéves terv végéig? — Hogy csak néhány adatot említsek, gaobnafélékből 38, cukorrépából 450, kukoricából 50 mázsás átlagos hektárhozammal számolunk. Teheneinknél pedig 3100 literes tejhaznosságot akarunk elérni. Jóllehet az ötéves fejlődés többet is tartogat számunkra. További célkitűzésünk, hogy a járás területén lévő mezőgazdasági üzemek számát a kisebb gazdaságok egyesítésével a jelenlegi 105-ről 60— 85-re csökkentsük. Ez is a termelés racionalizálásának érdekében történik. Nem adminisztratív intézkedésről, hanem a dolgozók és egész társadalmunk érdekeit szolgáló törekvésről van szó. Tán mondanom sem kell, hogy hatékony és konkrét beavatkozás nélkül aligha tarthatnánk lépést más járásokkal. Ezt tudomásul kell vennie mindenkinek. Hoksza István Л
