Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-08 / 32. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1970. augusztus 8. 9 A LAKÁS I L LAT A Az erős dohányost, ha hirtelen el- A szagokat Jelző szókincsünk szehatározza, hogy leszokik a dohányzásról, gyakran ámulatba ejti a szagoknak az ú] világa, amelyet néhány nap múlva tapasztal. A közhiedelem szerint a terhesség is fokozza a szagok iránti érzékenységet. Az orvosok véleménye szerint pedig a különféle fertőzések, vagy a véráramban végbemenő vegyi változások is fokozzák az ember szagra való érzékenységét. Ha megállunk egy lakás küszöbén, függetlenül ezektől a körülményektől, akarva-akaratlan beleszimatolunk a lakás levegőjébe és megérezzük kellemes, vagy kellemetlen illatát. Nem tudjuk pontosan meghatározni, hogy milyen szagokat érzünk, de kellemes vagy kellemetlen voltáról könnyen nyilatkozhatnánk, ha az illendőség nem tartania vissza bennünket. Divat génységét erősen érezzük, amikor meg akarjuk nézni a lexikonban, hogy milyen szagú valamilyen vegyi anyag, pl. a thiopén vagy geraniol. Ezért aztán a legkülönbözőbb minőségű szagokról csak egyszerűen így beszélünk: édes, éles, csípős, fűszeres, rothadó. Az első tudós, aki komoly erőfeszítést tett a szagok rendszerbe való sorolására, Linné svéd bontanikus, volt (1756). A szagoknak hét osztályát különböztette meg, történetesen így: aromatiku^ — #int a szegfű, illatos — mint a lilom, ambróziaszagú — mint a valerián, taszító — mint bizonyos rovarok, undorító — mint a dög. Legutóbb, 1924-ben Henning német tudós készített 515 különféle szagot, s azokat hat osztályba sorolta. Az angol Haycraft pedig a kémiai elemek szagát vizsgálta, s így kb. 200 szagos anyag vegyi képletét adta meg. Hogyan érezzük a szagokat? Az orrjárat felső végében, a szaglőhámon két kis sárgás folton ún. gondot, főképpen, ha környékünk pormentes. De az ágynemű huzatba állításától kezdve a személyi tisztálkodásig számtalan apró tett javíthatja, formálhatja a lakás Illatát. Értik ezt asszonyaink, lányaink jól, hisz rendszeresen takarítanak és a nagytakarítások előtt okosan bölcselkednek is a munkafolyamat megszervezése fölött. Igazuk van, mert rövid gondolkodással hosszú időt takaríthatnak meg. Szóval értik ők, miről van szó. Nagyobb a baj a család többi tagjaival. Nem mindegyik állatgondozó törődik a lakás illatával, s bizony az istállóból hozott borjú- és tehénszag vele együtt jelenik meg az amúgy jó illatú lakásban. A dohányosok befüstölik a szobákat, a fiúk pedig mindenfélét összehordanak. Megszokták a szagok keveredését. Csak akkor veszik észre kellemetlen mivoltát, amikor másnak a lakása küszöbén szippantanak bele a levegőbe. Manapság világos, könnyen szellőztethető házak épülnek falvainkon is. Hajdú András szaglási receptorok helyezkednek el. Ezek a receptorsejtek a hámba vannak beleágyazva, s szőrszerű végződéseik belenyúlnak a nyálkába. E sejtek száma igen nagy: a házinyúlnál egy-egy folton 50 millió van. A szaglási ingereket a levegő szállítja a receptorokhoz. Ajánlatos tehát a lakás illatáról megfelelően gondoskodni. Az egyik ilyen előfeltétele az egészséges, tiszta és jő illatú lakásnak a szellőztetés. Nyáron ez nem jelent különösebb A betegségek felismeréséről Férjhez akar menni? Válasszon kedve szerint a menyasszonyi ruhákból! Tapasztalatom szerint vannak olyan panaszok, amelyekkel a beteg azonnal orvoshoz fordul, Ilyenek: a láz, a vérzés. Más tünetekkel viszont várakozik és nemegyszer hosszasan háziszerekkel kísérletezik. Ismeretes, hogy a felnőtt lakosságnak kb. 2 százaléka cukorbeteg. A fokozott szomjúságérzés, bőrviszketés, a túlzott étvágy és a lesoványodás hívja fel erre a betegségre a figyelmet. A beteg egy ideig többet eszik, többet iszik és csak az ennek ellenére bekövetkező súlyvesztése után megy orvoshoz. Ez átlagban mintegy B—8 hónapi késedelmet jelent. A korai felismerés jelentősége itt is igen nagy, ez dönti el, hogy a kezelésre elegendők lesznek-e a diétás rendszabályok, esetleg szájon át szedhető cukorellenes szerek, vagy — a súlyosabb kezelésre —■ inzulininjekciókra szorul-e a beteg. Még a cukorbetegségre való hajlam is kiderül az orvosi vizsgálatok során. A cukoranyagcsere zavarát igazolhatják a terheléses próbák. Ezáltal lehetővé válik olyan rendszabályok alkalmazása, amelyek a bántalom jelentkezését évtizedekre kitolhatják. A közhittel szemben a „gyomorrontás“ ritka kórkép. Az első „gyomorrontás“ nemegyszer vakbélgyulladás lehet, sőt esetleg a vakbél átfúródása. A koplalás, különösen a hashajtás semmit sem old meg. Minden órai késedelem, az orvosi beavatkozás elhúzódása az élet kockáztatásával jár. A többször megismétlődő „gyomorrontás“, ami huzamosabb ideig tart, kivált az őszi-tavaszi hónapokban jelentkezik, fekélybetegség lehet. Az orvosi vizsgálat ezt sokszor már a röntgenvizsgálat előtt is kideríti. A bántalom időben történő felismerése annak idültté válását, szövődményeit, hegesedés kialakulását, a vérzést is ki tudja védeni. Fontos annak tudomásul vétele, hogy akinek egyszer RECEPTEK LECSÖ KÉSZÍTÉSE. Egy kiló paprikához fél kiló, vagy ennél kevesebb érett, édes paradicsomot veszünk. A paprikát karikára vagy szeletekre vágjuk. A paradicsom héját lehúzzuk, magvaitól megtisztítjuk és, felszeljük. Egy Jó fej apróra vágott vöröshagymát bő zsírban üvegesre fonynyasztunk. (Ne pirítsuk meg, mert akkor nem fő széjjel.) A zsírba vigyázva, hogy meg ne égjen, törött piros paprikát teszünk és hozzáadjuk a felszeletelt paprikát, paradicsomot. Megsózzuk és fedő alatt puhára pároljuk. Ha tojással készítjük a lecsót, addig pároljuk, míg a levét elfőtte, zsírjára sül, s akkor öntünk rá személyenként 2 darab felvert tojást és addig kavargatjuk, amíg a tojás keményedni kezd. Ha egy deci tejfelt is teszünk a tofekélye volt, az potenciálisan fekélyesnek tekinthető és rendszeres ellenőrzésre szorul. Cikkeink célja, hogy a legkisebb panasz esetén azonnal forduljunk orvoshoz és a panaszmentes ember is legalább évente egyszer vizsgáltassa i meg magát. Az egészséges ember számára is tudunk tanácsot adni jó | állapotának megőrzésére. A rekor- j dók korát éljük. Indiában az átlag életkor 34 év, nálunk közel 70. Meggyőződésünk, hogy ez évtizedekkel kitolható. Dr. F. J. jásokba, még finomabb lesz. Ha rizszsel, tarhonyával főzzük a lecsót, a rizst és a tarhonyát kevés zsíron előbb pár percig pároljuk, s a paprikával, paradicsommal együtt teszszük a hagymás zsírhoz. Annyi vizet öntünk* rá, hogy éppen ellepje, és lehetőleg kavargatás nélkül, sütőbe téve addig főzzük, amíg a rizs ős a | tarhonya megpuhul. LECSÖ TÉLIRE. 4 kilő paprikához 2 kiló paradicsomot veszünk. Jól megmosva a paprikát karikára, vagy hosszú szeletekre vágjuk. A paradicsom héját lehúzzuk, ha nagyon nehezen mégy, tésztaszedő tálban egy pillanatra forró vízbe állítjuk. így nagyon könnyen lejön a héja. A magvaitól megtisztítva nagy szeletekre vágjuk és feltesszük főni. Amint azonban egyet forr, beleöntjük a zöldpaprikát is, de azzal is csak addig főzzük, amíg éppen felforr. Forrón üvegekbe rakjuk, a tetejére kis szalicilt teszünk, s jól lekötözve száraz dunsztba rakjuk. TANÁCSADÓ 1! Milyen foglalkozási ágak ártalmasak a fogakra ? A fogak és a száj lágy részelnek beteges elválasztásai igen gyakran foglalkozási eredetűek. Az ilyen foglalkozási ágak között az első helyet a sütő-, a cukrász-, a malom- és a cukoripar foglalja el. A levegőben szálló liszt- vagy cukorpor a fogakra rakódik, nagyfokú szuvasodást idézve elő. Ezekben az iparágakban dolgozóknak igen fontos a naponta többszöri szájöblítés és fogmosás. Nemcsak a levegőben levő cukorpor jelent igen nagy veszélyt, hanem a nagy mennyiségben fogyasztott édesség is káros a fogakra. Ez főképp a cukrásziparban dolgozókra vonatkozik. A mázoló- és festőiparban viszont az ólomtartalmú festékek jelentenek veszélyt a szervezetre. A nyomdászok fogainak épségét ugyancsak az ólom és annak gőzei, valamint az antimón veszélyezteti. Az üveggyártásban a szintelenítéshez szükséges arzén és salétrom, valamint a színezéshez szükséges különböző fémoxidok szintén káros hatásúak. A dohányiparban a párolgó nikotinolaj és a levegőben lebegő dohánypor izgatóan hat a száj lágy részeire. Gyakori panasza az itt dolgozóknak az állandó, keserű szájíz. A nemesfémiparban, az akkumulátor gyártásánál, a fogtechnikában, a szűcsiparhan, az ecetgyártásnál és a vegyiparban, főleg a különböző erős savak gőzei és gázai okozhatnak a fogakon igen rövid idő alatt súlyos elváltozást. A hűtőházi dolgozók között igen gyakori a neuralgiás fájdalom, az arcüreg fájdalmai és gyulladásai, amelyek a hirtelen bekövetkező nagyfokú hőmérsékleti ingadozás következményének tudhatok be. Egyes iparágakban, a dolgozók fogai alakváltozást is szenvednek. Az üvegfúvók metszőfogainak jellegzetes kikopásait az üvegfúvópipák fém vége, ill. szopókája okozza. Hasonló elváltozás található a dohánygyári szivarkészítőkön, mert a szivarvégeket fogaikkal metszik le. Szabók és varrónők fogain a fogak között tartott gombostűk vagy az elharapott cérna idéz elő jellegzetes bevágásokat. Tehát az egyes foglalkozási ágakban a munkakörülmények következtében igen sok esetben megrongálódnak a fogak, sőt egyéb szervi megbetegedések is felléphetnek, tehát elengedhetetlen a fogak és a száj alapos, naponta többszöri tisztítása. Igen fontos az állandó és rendszeres fogorvosi ellenőrzés is. „Gemelli“ Volt egyszer egy nagyon gazdag — de amilyen gazdag, olyan fösvény — ember. És amilyen fösvény volt, olyan jószívünek tartotta magát. Igaz is; valahányszor rongyos gúnyáid vándor járt arrafelé, hogy élelmet kérjen, adott neki, de bizony meg is dolgoztatta érte tízszeresen. a AQtrast jJL Es ha valakinek elverte a fég a vetését. adott 6 kölcsön, búzát, krumplit, ami kellett — de az is igaz, háromszorosan kérte vissza. Eljutott a híre a hetedik határba is, a furfangos csizmadiához, aki elhatározta hogy a sok szegényember adósságát б fizeti meg — nem is akárhogyan. — Kaphatnék-e valami ennivalót? — kopogott be egyik napon a gazdag, fösvény emberhez. — Csizmadia mesterségem van, ha van a háznál rossz lábbeli, azt egy-kettő megjavítom! — Na, akkor a legjobbkor jöttél — mondta a gazda — mert az egyik kamrám már telistele van rossz csizmával. Meg ez is itt a lábamon... — mutatott a csizmájára — elfogadna egy jó talpalást. — MegleszI — mondta a csizmadia, és miután jól belakmározott, munkához látott. Meg is talpalta valóban valamenynyi csizmát, csodálatosan gyorsan. De úgy ám, hogy nem reszelte ki belőlük a szegeket. — Adta fösvénye! — gondolta magában. — Megemlegeted, hogy itt jártam! Már csak az a csizma volt hátra, ami a gazda lábán porosodott. — Azt is megpróbálom — és lehúzta a csizmát. Ügy Járt a keze, mint a villám. Kész lett vele egykettőre. De abban is meghagyta a szegeket. Felhúzta a gazda a csizmát, előbb az egyiket, aztán a másikat, szúrta a lábát a szeg, próbálta volna a járást benne, de sehogy sem ment, — bizony le kellett húznia. Szidta a csizmadiát, aki közben már vállára vette a csomagját a szerszámaival és így kiáltott vissza. — Fuss utánam, ha kedved van hozzál Fuss csak! Tudd meg, minden csizmádat így szegettem meg! Szúrja csak a lábadat, és tanuld meg, hogy ne élj vissza a szegényember szorult helyzetével! Hiába mérgelődött, átkozódott a fösvény gazda, a csizmadia annál vidámabban fütyörészett és baktatott hazafelé... A. f. TUDOD-E : ... honnan kapta nevét az ökörszem? A parányi, mindössze 5 grammos madár magyar nevét termete után kapta. Éppen olyan gömbölyded, mint az ökör szeme, és nem is nagyobb annál. ★ ... mi történik a békával, ha kiássák a jégből és a tűzhöz viszik? Elpusztul a gyors hőmérsékletváltozás miatt. [«*** *** «j* «j* «j» «*» ♦♦♦ *j> ♦♦♦ ♦♦♦ *** *j» «J» «$► »2« *j« *j« «j« >.y.y.v Gyermek-tánccsokor. Rejtvényünkben a országainak nevét rejtettük el a vízszintes 1., függőleges 7., és 10. számú sorban. VÍZSZINTES SOROK: 7. Viharos északi szél a dalmát partokon. 8. Magyar borfajta. 9. Szaglószerv. 11. Azonos betűk. 13. Düledező épület. 16. Fél gibbon. 20. Nem valóság. 21. Személyes névmás. 22. Nem nyáron. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Beszédrész. 2. Szerb népi tánc. 3. Ruhát készít. 4. Fél ember. 5. Ünnepi lakoma. 6. Megszólítás. 12. Női név. 14. Régi magyaros férfinév. 15. Sportág. 17. Óriás kígyó. 18. Ipari növény (ford.). 19. О-betűvel a végén: folyó Olaszországban.
