Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-01 / 31. szám
I Virágos sarok Kétnyári virágaink nem igényeseit, a mag vetésére mégis különös gondot fordítsunk, annálfogva, hogy a rosszul előkészített, száraz talajban a mag napokig, sőt hetekig elfekszik és nem kel ki. Nagyon fontos, hogy a föld aprómorzsás, jól elmunkált és nedves legyen. Ha módunkban áll, a vetés céljaira használjuk fel az üres melegágyakat. Ha ez nem áll rendelkezésre, a kert valamelyik napos részében szemeljünk ki alkalmas területet. Ajánlatos a földet vetés előtt olyanynyira öntözni, hogy a csírázáshoz szükséges nedvességet a mag számára biztosítsuk. Ugyanis a vetés utáni öntözés káros lehet, mivel a víz cserepessé teszi a talajt, mely gátolja, sőt megakadályozza a mag kelését. A mag vetése sorokban történjen. A sorokat a kapa nyelével is kihúzhatjuk. Ezután célszerű a föld ismételt öntözése olymódon, hogy az öntözőkanna segítségével a sorokat teleöntjük vízzel. Ezt követően néhány perc múlva a vizes sorokba szórjuk a magot, majd egy-két óra elteltével, amikor a föld színe kissé megszikkad, következhet a mag takarása. , Jegyezzük meg, hogy az aprómagvú növényeket sohasem vethetjük mélyre, mert ilyen esetben sem számolhatunk a mag kelésével. Száraz, meleg időben ajánlatos, hogy a sorokat apró trágyával, gyékénnyel, papírral vagy egyéb anyaggal árnyékoljuk. A palánták kitakarását akkor végezzük, ha az első sziklevelek megjelennek. Ezt a műveletet lehetőleg felhős, borús időben végezzük, mert az erősen tűző nap kárt tehet a kitakart növényben. A sorokat 8—10 cm távolságra húzhatjuk egymástól. A 'mag vetését óvatosan végezzük, és kerüljük a sűrű növényállományt. Ilyen esetben ugyanis a növény felnyurgul, vékony, erőtlen lesz, míg ritka állománynál zömök, erőteljes palántákat nyerünk. A kikelés után a talaj állandó porhanyításával és öntözéssel gondozzuk a növényt. A virágok kipalántázása, időbeni vetés esetén, szeptemberben és október elején történik. Minden virágszerető kertészkedőnek melegen ajánljuk a kétnyári virágok termesztését, mert ősztől a következő nyár derekáig ékesíthetjük a ház környékét és virágoskertjeinket. (s) Űj, elismert hazai nemesítésű görögdinnye hibridek A dinnyetermesztők már régebben hiányolták a biztosabban termő, korai görögdinnye fajtákat, mivel a Dunaj nevű fajta termesztése kedvezőtlen, hűvösebb években kevésbé kifizetődő. Ugyanis nagy a meiegigénye, a hűvös időjárás hatására nagyon megnyújtja tenyészidejét, igy a későbbi kötések nem érnek be. Ugyancsak igény volt a kisebb gyümölcsű görögdinynye iránt is, mivel a nagy görögdinnyét csak felvágva lehet a hűtőszekrényekben tárolni, de ott is csak rövid ideig, ugyanakkor az egész gyümölcs hetekig is tárolható hűvös helyen. A fenti igényeket tekintetbe véve ez év áprilisában az Állami Fajtaelismerő Bizottság jóváhagyta két új görögdinnye hibrid bevezetését a köztermesztésbe, amelyeket a Sósszigeti Növénynemesítő Állomás nemesített ki. magasabb a termése mint a Dunajé. Átlagos hektárhozama 300—350 q. Héja erős, jól száltük van, mint a Dunajnak, eznagyon ízletes. Magja apró, éretten fekete. Elsősorban nagyüzemi termesztésre ajánljuk Szlovákia melegebb körzeteibe, bár a kertészkedőknek is nagyon megfelel koraiságánál, jó minőségénél és termőképességénél fogva. Indái rövidebbek és kevésbé dús levélzetük van, mint a Dunajnak, ezért sűrűbben ültethető. Legmegfelelőbb sor- és növénytávolsága 150X150 cm. A most elismert mindkét hibridet az elmúlt években több mezőgazdasági üzemben már termesztették, kisebb területen Hibrid 13 és Hibrid 15 néven, általában jó eredménnyel. Mindkét új hibrid (Fi) szaporítása kézi keresztezés által történik, ezért csak melegágyi előnevelésre ajánljuk, mert a vetőmagelőállítás költséges. Melegágyi előnevelés esetén a vetőmagszükséglet egy hektárra számítva 0,20—0,25 kg. Eddigi tapasztalataink szerint a LAJKO Fi utántermesztett magja is (F2) alkalmas termesztésre, mivel a szülői partnerek között formára nem túl nagy a különbség, ugyanakkor a heterózishatás és a koraiság még a második évben (F2) is nagyon jó. Reméljük, hogy a termesztők megkedvelik az új fajtákat és ezek a fajták is hozzájárulnak hazánkban a dinnyetermesztés fellendüléséhez, a régi hagyományoknak megfelelően. Rákóczi Lajos, a Sósszigeti Növénynemesítő Állomás dolgozója Az első hibridet MELKO Fi néven ismerték el. Nagyon korai fajta, tenyészideje átlag 14—20 nappal rövidehh. mint a Dunajé. Vetéstől számítva az első szedésig normális években 105—115 nap szükséges. Gyakorlatilag együtt érik a sárgadinnyékkel. A gyümölcs héja márványozottan csíkozott, átlagos gyümölcsnagysága 3—4 kg. Hússzíne piros, édes, lédús, ízletes, héja vékony. Magja érett állapotban apró, fekete. Termőképessége jó, normális években megközelíti a Dunajt, hűvösebb években magasan felülmúlja azt. Átlagos hektárhozama 250—300 q. Szedésénél ügyelni kell, nehogy túlérjen. mert az erősen túlérett gyümölcsök kevésbé ízletesek. Nagy előnye rendkívüli koraisága, ennek következtében kevésbé megfelelő körzetekben is Sikerrel termeszthető. Külön ajánljuk a kertészkedők figyelmébe, fólián termesztve gyakorlatilag az egész ország területén termeszthető, kivéve a magasabb fekvésű helyeket. Indái rövidebbek és kevésbé dús levelűek, mint a Dunajé, ezért sűrűbben ültethető. Legmegfelelőbb sor- és növénytávolsága 150 X150 cm. Mivel gyümölcsei aránylag kicsinyek, tövenként több gyümölcsöt hoznak. A másik hibrid a LAJKO Fj nevet kapta. Szintén korai, átlag 8—10 nappal korábbar érik, mint a Dunaj. Normális évjáratban a vetéstől számítva 115—125 nap elteltével szed hető. A gyümölcs héja éretlen állapotban márványozottan csíkozott, éretten azonban sötétzöld. Gyümölcse középnagy, átlagsúlya 6—8 kg. Bőtermő fajta, termése normális évben átlag 20%-kal meghaladja, kedvezőtlen évben pedig jóval Az___ iparkodás meghozza jutalmát Pintér István ökonómus és Juhász Sándor kertész a fóliával takart területen szemlélik a gazdag termést ígérő uborkát. A kép Jobb szélén a kertész látható. Andriskln J. felvétele. A bátorkeszl szövetkezet a korai zöldségfélékre specializálta magát. A termesztés szakaszán több újítás alkalmazásával sikerült elérni, hogy az egy hektár földterületre eső bevétel eléri a 75 ezer koronát Sokan talán kétségbe vonják az állítást, de személyesen győződhetnek meg a dolgok valódiságáról, ha ellátogatnak a szövetkezetbe. Az eddig elért eredmények mozgatója Juhász Sándor, aki kertész a javából. Mindig valami új megoldáson töri a fejét, hogy fokozza a terméshozamot. Az elmúlt években több olyan újítást válósított meg, amelyek a szövetkezet szempontjából jelentős anyagi megtakarítást jelentettek. így például egy kiselejtezett téglapréselő gépet átalakított amely gépen a palánták pikírozásához szükséges tápkockát préselik. Ezzel helyettesítik a cserepeket. Előnye, hogy a növényt nem kell a cserépből kivenni és kiültetni, hanem a nevelőtáppal együtt kerül kiültetésre. Juhász Sándor tudja mit csinál. Minden évben arra törekszik, hogy a legkorábban adja piacra a termést, mert akkor nagyobb árat kap érte. Főleg korai káposztát, kelkáposztát, kalarábét, zellert. Az idén 10 hektár területről adott el termést, amelyért 1 millió koronát kaptak. Dacára annak, hogy túllépte a tervezett bevételt, mégsem elégedett, mert sokkal többet remélt. Számítása szerint kb. 70 ezer koronával többet érhetett volna el, ha egy kissé kedvezőbb az időjárás, illetve ha a felvásárlási árak nem csökkennek olyan rohamosan. Mint említettem, az első termés helyébe paradicsomot ültettek, amelyet 14 hektáron termesztenek. A további területe- C ken késel káposztát és egyéb ** zöldségféléket nevelnek. Fél hektár területen kísérleti célból fekete fólia segítségével uborkát termesztenek. A fekete fóliák szélessége 180 cm. Egy fólián két sor uborka foglal helyet. Juhász Sándor aprólékosan elmagyarázta a dolgokat. A kísérleti parcella földjét először jól megdolgozták, majd a kártevők és gyomok ellen vegyszeres gyomirtást alkalmaztak. Amikor elkészültek a munkával, leterítették a fóliákat a kijelölt területre. A fóliát átlyukasztották, a magot azon keresztül tették a földbe. Arra ügyeltek, hogy a mag megfelelő mélységbe kerüljön. A fejlődő növény a világosság felé tör, és a nyíláson át a szabadba igyekszik. A fólia alatt állandó nedvesség és hőmérséklet serkenti a növény fejlődését. A kísérlet biztató eredménnyel kecsegtet, mert az ellenőrző parcellán kiültetett uborka sokkal silányabb. Nagysága úgyszólván csak fele a fólián termesztett uborkának, amelyen már abban az időben termés is mutatkozott. Ezzel kapcsolatban sok egyébről is sző esett. Juhász Sándor elmondotta, hogy a gyakorlat során olyan dolgok is felmerültek, amelyeket a jövőben igyekszik kiküszöbölni. Véleménye szerint a vetés idején Igen száraz és hantos volt a talaj. A jövőben porhanyósítant fogják a földet, és ha arra szükség mutatkozik, vetés előtt öntöznek. Hasonló kísérletet végeznek majd a dinnyével és más növényekkel is. Még szükségesnek tartom megemlíteni, hogy a fólia két szélét földdel rögzítették. Annak dacára, hogy a kártevők ellen vegyszert alkalmaztak, mégis előfordul, hogy egy egy növény elpusztul. Az elpusztult növény helyén cserebogár álcáját találta meg a kertész. A jelenség éberségre Inti őt, hogy a jövőben még intenzívebben kell alkalmaznia a kártékony rovarok elleni védőszereket. Az elmondottakhoz még valami kívánkozik. Mégpedig az, hogy a kertészet területe 35,5 hektár, amelyről 2 millió 400 ezer korona bevételt kell elérniük. Juhász Sándor kissé sokallja ezt az összeget, de bizonyos, hogy egy fillérrel sem maradnak adósok. Ezt a vele folytatott beszélgetéskor is megerősítette. örömmel vette tudomásul, hogy ismét megjelenik a Szabad Földműves szakmelléklete, mert őt nemcsak a növénytermesztés érdekli, hanem a mezőgazdaság többi ágazata is. A szakmellékletek sok olyan ismerettel gazdagították tudását, amellyel más úton nem lett volna alkalma megismerkedni. ANDRISÉIN JÓZSEF Fólia alatt bőségesebb és jövedelmezőbb a zöldségtermés Az uzapanyiti szövetkezet tagjai (Uzovská Panica, rimaszombati járás) hallották, hogy a szomszédos Magyar Népköztársaságban sikeresen termesztik a zöldséget fólia alatt. Nos, nem késlekedtek, még a múlt esztendőben átrándultak tapasztalatszerzés végett. A szerzett értékes ismereteket az idén már felhasználják. Április elején nem egészen 10 árnyi területen létesítettek 15 fóliás „növényházat“. Kifizetődött. Míg a szántóföldi zöldségtermesztés hektáronként 30 000—50 000 korona bevételt eredményez átlagban, a fólia alatti a többszörösét. Egy-egy fóliás „növényházából 5000—6000 korona bevételre számítanak. Ez azt jelenti, hogy a közel tíz árnyi terület ilyen termesztés-módosítása 75 000—95 000 korona bevételt hoz a közös gazdaság kasszájába. De ez a bevétel még több is lehet! Csupán április 10-től július 11-íg több mint 18 000 koronát könyveltek el bevételként a hajtatott salátából és karalábéból. Ennek a helyére paprikát, uborkát és paradicsomot ültettek, s már a másodtermésből is értékesítettek kisebb mennyiséget. A fóliás zöldségtermesztési módszerrel három-négy héttel hamarabb kerülhet a zöldségtermés a piacra, mintha szántóföldileg termesztenék. Természetes, ebben az időben még jó áron értékesíthetik zöldségtermésüket.