Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-07-18 / 29. szám

1970. július 18. SZABAD FÖLDMŰVES A hüvelyesek veszteségmentes CSl betakarítása Bár a hüvelyesek vetésterülete nem mondható nagynak, a betakarítás gé­pesítése mégis igen fontos feladat, mert éppen a körülményes betakarí­tás okozza azt, hogy a hüvelyeseket viszonylag kis mértékben termesztik. Legjobban a borsó és a bükköny ter­mesztése terjedt el, kevésbé a bab és a lóbab, legkevésbé a szója és még néhány további hüvelyes termény. A hüvelyesek termése nem egy­szerre érik be. A biológiailag legér­tékesebb magvak az alsó hüvelyek­ben vannak. A hüvelyesek legtöbbje megdől, ami igen megnehezíti a be­takarítást, főleg kedvezőtlen időjárá­si viszonyok mellett. Ha ezen a termelési szakaszon is ki akarjuk használni a gépesítés elő­nyeit, komplex gépesítési eljárásra kell törekednünk, és az alkalmazott munkafolyamatokat ésszerűsítést ele­mek felhasználásával kell tökéletesí­teni. A hüvelyesek gépesített betakarí­tása egyenletes talajfelszínt igényel. Ahol elhanyagolták a talajelőkészí­tést és a táblán keréknyomok, baráz­dák maradtak, ott a legtökéletesebb gépektől sem várhatnak a kívánt mi­nőségi mutatóknak megfelelő mun­kát. A megdőlt hüvelyesek a földön fekszenek, és az esetleges gödrökből, árkokból a legkiválóbb kalászfelsze­­dők sem emelik fel a növényt. A hüvelyesek betakarítását — a gabonabetakarítással ellentétben — az alábbi körülmények jellemzik: — a növényzet megdőlt, becsavaro­dott és egybefonódott, — a hüvelyek fokozatosan érnek be, — az érett hüvelyek kis érintésre is érzékenyek és felpattannak, — a hüvelyesek magja viszonylag tö­rékeny, az ütődésektől könnyen megsérül. A gépesített betakarítás az alábbi követelményeknek is tegyen eleget: — csökkentse a termelési vesztesé­geket, továbbá a munkaszükségle­tet, — és segítse elő a magasabb terme­lési hatékonyság elérését. A hüvelyesek betakarításának dön­tő formája a kombájnos betakarítás. A növényzet állapota szerint alkal­mazható a közvetlen, vagy a meg­osztott betakarítást módszer. Közvet­lenül aratható a tavaszi bükköny, az alacsonynövésű borsófajták, a lencse és bizonyos esetekben a lóbab. A megosztott betakarításnak számos előnye van a közvetlen kombájnos betakarítással szemben. Ebben a mun­kafolyamatban a növényzet száraz állapotban kerül a kombájn cséplő­dobjába és egyenletessé válik az egész folyamat. A nedves szalma ne­hezen csépelhető. A legnehezebben megy a bab cséplése. Megtörténik, hogy a bab szalmáját kétszer is át kell csépelni. A hüvelyesek folyamatos gépi be­takarításának fő eszközei: az átala­kított gabonakombájn, a traktoros pótkocsik, a tisztító, a nagy térfogatú pótkocsik, a pneumatikus szalmafúvó a szalma tárolási helyére való szál­lításához. Megosztott betakarítás ese­tében a folyamatba kell még iktatni a ŽUL—152 hüvelyesarató kaszáló­gépet, vagypedig másféle rendrakó­gépet. A folyamathoz tartoznak még a teljesítmény szempontjából meg­felelő traktorok az egyes munkagé­pekhez. A HÜVELYESEK RENDRE VÁGÄSA A hüvelyeseket rendrakpval, kaszá­lógéppel,! vagy a ŽUL—152-es hüve­­lyes-betakarító kaszálógéppel vágjuk rendre.- (ŽUL = žací ústrojenství luskovin.) Legcélszerűbb a ŽUL— 152-es hüvelyes-betakarító kaszáló­gép alkalmazása, amelyet emelőkkel, terményelkülönítővel és lerakó be­rendezéssel is elláttak. A borsót, bük­könyt és a többi megdőlt hüvelyest legcélszerűbb harmatos időben ka­szálni. A hüvelyeseket következete­sen alacsony tarlóra vágjuk. Az alacsony tarló elérése és a jő minőségű munka érdekében a kalász­emelőknek túrniuk kell a talajt. Ak­kor járunk el helyesen, ha a kalász­emelőket közvetlenül a mezőn állít­juk be. Célszerűnek mutatkozik auto­génnel felhevíteni a kalászemelőket és behajlítani, hogy azok a földet túrják. Ez közvetlen kombájnos ara­tásnál a kombájn kalászemelőire is vonatkozik. Ha üzemelés közben a kalászemelő eleje felemelkedne, azonnal vissza kell téríteni eredeti helyzetébe. A ŽUL—152 kaszálógép rotációs terményelkülönítővel ellátott. A tá­­nyéros terményelkülönítő vagy el­választja, vagy elvágja a levágott nö­vényzetet a még levágatlantól. Szá­raz növényzetben a terményelkülöní­tő nehezebben működik. A lerakó berendezés irányítja és spirálisan rendre rakja a lekaszáljt növényzetet. E lerakási módszer kö­vetkeztében csak minimális mennyi­ségű hüvely érintkezik a talajjal. A hüvelyesek rendre vágásánál cél­szerű ikersörokat képezni. Ezt két kaszálőgép aggregátban való alkal­mazásával érhetjük el, a lerakás mű­veletének eltérő beállításával. A RENDRE VÄGOTT HÜVELYESEK FELSZEDÉSE A száraz, rendre vágott hüvelyesek felszedése technikailag átalakított kombájnokkal történik. Az átalakítás módja és mértéke a kombájn típusá­tól függ. Ha a hüvelyeseket SzK—4-es kom­bájnnal szedjük fel, akkor a vágó­szerkezet helyére szélesfogású rend­felszedő szerkezetet szerelünk. A te­relőcsiga középső része fölé hajlított fedőlapot helyezünk. Ezt pléhből is elkészíthetjük, de lehet könnyű hor­dozókeretre erősített ponyva is. A fedőlap visszatartja azokat a magva­kat, amelyek a felszedő ujjak erő­sebb ütései következtében a vágóasz­tal mellé hullanának. A cséplőszerkezetbe való egyenle­tes adagolás érdekében a terelőcsiga köpenyére szélesebb adagoló gumila­pátokat is szoktak szerelni. Ezek tompítják az ujjak ütődéseit és egyenletesebbé teszik a cséplőszerke­zetbe való adagolást. A fő szerkezeti rész, melytől leg­jobban függ a munka minősége, a cséplőszerkezet. Itt elsősorban a ko­sár és a dob közötti távolságot kell megnövelni. A dob fordulatszámát a cséplendő hüvelyes követelményei szerint kell beállítani. Általában per­­cenklnt 400—600 fordulatra állítjuk a dobot. Ajánlatos a dobot pléhborí­­tással is ellátni. Borsó és bab csép­­lésekor a dobról el kell távolítani minden második verőlécet. Ezek az intézkedések fokozzák a cséplőberen­dezés szelektáló hatását. A tisztító berendezésben a gépgyár által ajánlott rostákat kell alkalmaz­ni. A toklászolót el kell zárni. Fo­kozni kell a légáramlást a tisztítóba, hogy tökéletesebb legyen az elkülöní­tés. Fokozni kell a csigafelhordó for­dulatszámát is, hogy az esetleges el­­tömődést kiküszöböljük. Ha a felszedést E—512-es kombájn­nal végezzük, a kombájnt kettős do­bos vagy szalagos felszedővel kell ellátni. Szalagos felszedőt rövidszárú terményeknél alkalmazunk. A kettős felszedővel két sort szedhetünk fel egyszerre. A cséplőberendezés átállí­tásánál ugyanazok a követelmények, mint az SzK—4-es kombájn eseté­ben. A TERMÉS BETAKARÍTÁS UTÁNI KEZELÉSE A kicsépelt magot a kombájntól traktoros pótkocsival szállítjuk a szé­rűbe. Itt a magot tisztítjuk, majd 20—30 cm vastag, rétegben tároljuk és kezeljük. A hüvelyesek magja las­san szárad, mesterséges szárításuk egyelőre nem ajánlatos. A SZALMA BEGYŰJTÉSE A hüvelyesek szalmáját a cséplés után azonnal el kell távolítani a me­zőről. Ha megázik, megbámul és el­veszíti tápértékét. Tekintve, hogy a hüvelyesek szalmája eléggé törékeny és a cséplésnél elég sok törek ke­letkezik, legcélszerűbb ha: aj boglyázóba fogjuk fel és bog­­lyázzuk, b) a kombájn utórázói után speciá­lis ventillátort szerelünk, (szalma­fúvót), ami a szalmát a törekkel együtt nagy térfogatú pótkocsiba fújja. A hüvelyesek szalmáját természete­sen más eljárással is betakaríthatjuk, például felszedő rakodóval, nagynyo­mású préssel, járva szecskázóval, függesztett önbegyűjtővel stb. Ezek a begyűjtési eljárások azonban elég­gé veszteségesek, mert az átalakí­tott gabonakombájnból kihulló szal­mában sok az apró törek. Ing. Peter Fucek CSc. ♦3* «$♦ «£♦ «$» «$♦ «J* «$♦ ♦$» »J« «J* «$♦ «$« *** *** *** ♦$* ♦♦♦ *** «J* ♦♦♦ »*• «$♦ •*« »** «j* «j* «j* *3» ♦{ Uj gyártmányok A többlettermelés, az elhelyezési nehézségek, valamint a vajfogyasz­tásnak Nyugat-Eurőpában egyre na­gyobb mértékben jelentkező csökke­nése idézte elő azt, hogy elsősorban a nyugati államokban az élelmiszer­­cikkek újabb fajtáit igyekeznek elő­állítani, amelyek a vajfogyasztás nö­velését segítenék elő. Például né­hány nyugat-európai államban a va­jat különböző ízesítő és aromatikus ízanyaggal vegyítik s így hozzák for­galomba. Ízesítő anyagot ma már számos országban gyártanak. Amint azt a Milk Industry című angol szaklap írja, például Svájcban kétféle aromatizált vajat gyártanak, főképp az egyes ételek elkészítésé­hez. Az ízesített vajat különböző nö­vényi adalékokkal keverik és így ki­válóan alkalmasak szenvicskenyerek, körözöttek, hidegtálak elkészítéséhez. A piacon azonban nyers vajat is áru­sítanak. Az összes terméket HO vagy 20 grammos adagokban fóliákba csoma­golják. Franciaországban a vajat hagymával, fokhagymával, sonkával és füstölt hallal húzzák forgalomba, de kapni csokoládé-, dió-, vanília- és mézízű vajat is. Az NSZK-ban növé­nyi kivonatokkal ízesített vajat árul­nak és szalámival, valamint szardí­niával ízesítettet is kapni. Távlatilag nagy jelentőségű a tej­zsírnak felbontása egyes részeire, mivel így lehetőség nyílik, hogy ezek felhasználásával a legkülönbözőbb ételeket lehessen elkészíteni. Az NSZK-ban vizsgálják annak lehető­ségét is, hogy ún. koncentrált vajat állítsanak elő, amely nem tartalmaz­na 0,1 %-nál több vizet. ттшшт У A román traktorgyártásnak hagyománya van. A legújabb traktortípu- A szovjet gyártmányú DT—75 В traktor kiszáradt mucsiri 'ajjk meg sok közé tartozik а V—655 N négykerék meghajtású, univerzális traktor, művelésére és tőzeg kitermelésére használható. A motor négyütemű 85 LE, 1800 a ford, percenként, Diesel-motoros vil­lamos-indítóval. 7 IA Öt mezőgazdasági üzem közös beruházása Az észak-magyarországi Me­­zönagymihályi Állami Gazdaság négy szomszédos termelőszö­vetkezettel együtt a Magyar Népköztársaság egyik legkor­szerűbb sertés-nagy hizlaldáját építi. A tökéletesen gépesített nagyüzemben évente 40 000 ser­tést hizlalnak majd. A közös nagyhizlalda jelépítésére gz öt szocialista mezőgazdasági üzem együttese 140 millió forintot áldoz. -ok-A Belasz 54 — egy új szovjet tehergépkocsi A Szovjetunióban a Bjelorusz Gépkocsigyárban új típusú te­hergépkocsit — a Belasz 54 típusút — gyártják, amely az eddig gyártottak minden jó tu* lajdonságát magában egyesíti, sőt néhány téren az eddigi te­­£ her autókat túl Is szárnyalja. A billenő rakodóterű óriás te­hergépkocsi önsúlya 78 tonna és 120 tonna teher szállításá­ra alkalmas, 50 km/órtt maxi­mális sebesség mellett. A gép 14 m hosszú, 5,3 m széles és 4,6 m magas. Egy 1200 LE tel­jesítményű gázturbina hajtja. (nj A Az NDK mezőgazdaságának nagy eredménye L t Csaknem 244 kg húst és 1034 kg tejet termelnek ki az NDK földművesei egy hektár mező­gazdasági földterületről. A tej­hozam terén az országos átlag 3344 kg, ami az európai szocia­lista országok között kiváló eredménynek számít. Ez a nagy siker a mezőgazdasági termelő­­szövetkezetek jó munkájának köszönhető. Az NDK-ban jelen­leg több mint 13 ezer szövet­kezet 830 ezer földművest tö­mörít. A mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek az egész mező­gazdasági földterületnek 86 százalékán gazdálkodik és a nyerstermelésnek több mint 80 százalékát adják a népgazda­ságnak. -ok-A Szénaszárítás — vegyi anyagokkal Siker koronázta az ausztrá­lt Hal vegyészek olyan irányú kí­sérleteit, hogy a füvet frissen, zöld állapotban, vegyszeres permetezéssel változtassák szé­nává. Elérték tehát, hogy a ■ hosszadalmas, az időjárástól függő szárítás műveletét a szé­nakészítés technológiájából ki­zárják. Az új vegyszeres széna­szárítási módszer időt és mun­kát takarít meg. Ami pedig a legfontosabb, lehetővé teszi, hogy a takarmányt az Időjárás szeszélyétől függetlenül gyor­san tartósítsák és juttassák el rendeltetési helyére, az etető­jászlakba. (n) A Traktor — automatikus sebességváltóval A jövő traktorának nevezték a szakemberek a Kubota japán cég által gyártott és az osakai EXPO 70 világkiállításon bemu­tatott gépet. Ennek a figyelem-R reméltó erőgépnek motorja 20 lóerő teljesítményű, négy ke­rék meghajtású, igen korsze­rűen felszerelt traktor. A ve­zetőnek minden kényelmet meg­ad és külalakja is nagyon tet­szetős. A gép automatával fel­szerelt és távolról is irányít­ható. Korszerű műszaki felsze­relése közül csak néhányat említünk: a munka ellenőrzésé­re beszerelt tv-kamerák, klima­­tizáló berendezés, rádiótelefon, stb. -a-

Next

/
Thumbnails
Contents