Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-12 / 50. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Bratislava, 1970. december 12. Ara 1,— Kčs XXI. évfolyam, 50. szám. Szakmelléklet Kisállattenyésztés Vadászat - Halászat Barátságunk megbonthatatlan A háború vérzivatara alatt 1943. december 12-én került sor a szovjet—csehszlovák barátsági ás kölcsönös segélynyújtási, valamint a háború utáni együttműködési szerződés aláírására. Ezt a fontos okmányt 1963. november 27-én a két szocialista ország közötti tárgyaláson módosították. A megkötött szerződések szellemében 1970. május 6-án Prágában a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság párt- és kormány képviselői új szerződést írtak alá. A 27 évvel ezelőtt megkötött szerződés jelentős dokumentum. Az eltelt idő alatt a Szovjetunió először akkor igazolta, hogy betartja a szerződésben lefektetett megállapodásokat, amikor felszabadította Csehszlovákiát a fasizmus járma alól, és elősegítette, hogy az ország a szocialista építés útjára lépjen. Ezekben az években országunk külpolitikai biztonsága és a szocializmus építésének a legfőbb támasza a Szovjetunióval megkötött szerződés volt. Az elmúlt negyedszázadban óriási változásoknak a szemtanúi lehettünk az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány, a technika, a kultúra és más ágazatok terén is. A sokoldalú előrehaladást nem érte volna el országunk a Szovjetunió támogatása nélkül. A hidegháború, a nemzetközi feszültség és a Nyugat gazdasági blokádja időszakában a Szovjetunió gazdasági, tudományos, műszaki és kulturális segítségére támaszkodtunk. Iparunk építése és a nyersanyagellátás szempontjából mindig a Szovjetunió volt a legnagyobb kereskedelmi partnerünk és fő támaszunk. A mezőgazdaság kollektivizálása terén is a Szovjetunió példáját követtük, és részben az ott szerzett tapasztalatoknak köszönhető a szövetkezetek, állami gazdaságok gyors fejlődése. A mezőgazdasági üzemek dolgozói szovjet gépek segítségével művelték és művelik a földet, és az ott nemesített vetőmagokkal érték el a világszintű hektárhozamokat. Az őszinte barát sohsem hagyja cserben a másikat. A szocializmus és a béke hívei így gondolkoztak 1968. augusztus 21-én, amikor a Szovjetunió és a többi szocialista országok internacionalista segítséget nyújtottak a szocializmus vívmányának a megvédésére. A májusban aláírt új barátsági együttműködési szerződés 13. cikkelyében garantálja a még szorosabb együttműködést, az államunk szuverenitását, biztosítja szocialista fejlődésünket és még jobban lehetővé teszi a gazdasági, tudományos és kulturális tapasztalatcserét. Az idén már egész sor példa igazolta, hogy az 1968-ban megtévesztett emberek egyre jobban tudatosítják, hogy a 27 évvel ezelőtt megkötött szerződés lehet csak biztosíték a fejlett szocialista társadalom felépítésére. A most lezárult Csehszlovák—Szovjet Barátság Hónapjába új színt hoztak a szovjet kultúra napjai, a kölcsönös látogatások és más jellegű tevékenység, amely méltóképpen bizonyította népeink megbonthatatlan barátságát. —tt— Lelkiismeretes munka - eredményes év ф Húsz szárítógép bevetésével 1500 vagon kukoricát raktároztak ф November 16-án teljesítették takarmánykeverési tervüket ф Továbbra is késik a nagylégi (Lehnicej és az alistáli (Hroboúovo) gabonaraktárak építése • A vágóhidak kicsi kapacitása miatt akadozik a sertés és szarvasmarha felvásárlása ф Pénzügyi téren is jól zárják az esztendőt. Jóleső érzés az ember számára, amikor a gazdasági és politikai konszolidálás időszakában olyan munkaeredményekkel találkozik, amelyek minden kétséget kizáróan csak dicsérendők. Ezt tapasztaljuk a dunaszerdahelyi (Dun. Strede) járás mezőgazdasági üzemeiben, de nem kevésbé a járási és ellátó vállalatban, melynek munkája a termelőkével szorosan összefügg. Tóth József, a vállalat igazgatója örömmel beszél évi munkájáról, de főleg az üzem dolgozóinak őszi tevékenységére hívja fel a figyelmet. Az ősz NAGYOBB GONDOKAT RAKOTT A VÄLLALAT VEZETŐINEK NYAKÄBA, mint az aratás, illetve a gabona felvásárlása. Ez nem kétséges, ha ismerjük a fennálló helyzetet. Ugyanis amíg a gabona felvásárlása, esetleges szárítása évek során állandósult, addig fő takarmánynövényünk, a kukorica betakarítása körül sarkalatos fordulat állt be. Termesztésének komplex gépesítése révén előtérbe került az adapterrel felszerelt kombájnos betakarítása, mely — amint azt tapasztalatok mutatták — számos kívánnivalót hagyott maga után. Idén e téren amiatt is rosszabbodott a helyzet, mivel a korán beköszöntött fagyok idő előtt „beérlelték“ e kései növényt. Ennek következtében azután nemcsak a magas nedvességtartalommal gyűlt meg a felvásárlók, illetve a szárítók baja, de a kombájn munkája sem volt kielégítő. E pontnál feltétlen említést érdemel az a tény, hogy sok függ a gép irányítójától, tehát az embertől. Igaz ugyan, hogy a kukorica gépi betakarítása újkeletű — tehát senki sem beszélhet nagy tapasztalatokról — egyik-másik mezőgazdasági üzem mégis jó munkát végzett, miután a normáknak megfelelő áruval jelentkezett. Száz szó mint egy; a felvásárló vállalat dolgozói nagy munkát végeztek, amikor 1500 vagon kukoricát utánszárítottak, melynek átlagos nedvességtartalma 25—42 százalék között mozgott. Emellett még 174 vagon cirkot is szárítottak. Természetes, hogy ez a jó szervezés következménye. Mind a húsz szárítógép éjjel-nappal három műszakban dolgozott. Ezen idő alatt többször tüzet is kellett oltaniuk, melyet a nedves és szemetes kukorica idézett elő. Az anyag mozgása megakadt a szállítócsövekben és a következményeként kipattant szikrák lángra lobbantották a gépet. Szerencse, hogy a dolgozók éberen őrködtek a gép munkája felett. Az idei termés zavartalan felvásárlása és raktározása mellett a vállalathoz tartozó keverőüzemek dolgozói is derekas munkát végeztek, amikor november 16-ig TÍZEZER vagon takarmánykeveréket állítottak elő. Ezzel a menynyiséggel évi tervüket is teljesítették. Eredményük szintén annak köszönhető, hogy mindhárom takarmánykeverő üzemben nemcsak három műszakban, de szabad szombatokon, sőt vasárnap is dolgoztak. A munka üteme most sem lassul, és az év végéig még több mint ezer vagon takarmányt állítanak elő terven felül. Am ez a mennyiség sem bizonyul elegendőnek. A járás mezőgazdasági üzemei további ezer vagon takarmányra tartanak igényt. A vállalat igazgatója joggal nehezményezi, hogy Szlovákia többi takarmánykeverő üzemeiből nem kapták meg az ígért segítséget. Ugyanis azok a takarmánykeverő üzemek, melyeknek kapacitása nincs kellőképpen kihasználva, havonként 200 vagon keverék szállítását ígérték a dunaszerdahelylek számára. Sajnos, ez a mai napig nem történt meg, holott amint fentebb említettük, erre még most is szükség lenne. E téren a Jövőben érdemleges változás történik, ha a légi és alistáli takarmánykeverőket átadják rendeltetésének. Ez a munka az állandó bírálat ellenére is egyre késik. Légen például már hat éve épül, míg az alistáli átadása előreláthatóan egy évet késik. E pontnál felvetődik a kérdés, mit szólnának az építkezési vállalat dolgozói akkor, ha a mezőgazdasági üzemek is egy évi késéssel szállítanák részükre a húst, zsírt, tejet, egyszóval az élelmet?! Ha már az élelemnél falatunk, az is papírra kívánkozik, hogy a járás mezőgazdasági üzemei december 15-ére teljesíteni szeretnék évi eladási tervüket. Am a jelek szerint a vágóhidak kapacitása miatt ez nem sikerül. Igaz ugyan, hogy évi viszonylatban — kivéve á baromfit — nem volt fennakadás a hús eladása körül, de á november 20—30 közötti szakaszban az eladásra szánt ötven vagon sertés és húsz va’gon szarvasmarha bizonyos hányadát sikerült csak továbbitárnok. Ebben az időszakban még 188 vagon hús eladása hiányzott az évi tervből, amely öszszesen 2310 vagon volt. A mezőgazdasági üzemek részéről felkínált áru mennyiségéből ítélve minden feltétel adva van az évi terv haladéktalan teljesítésére. Az elmondottak felhívják a figyelmet arra a tényre, hogy a felvásárlás, illetve a zavartalan ellátás érdekében elengedhetetlen A VÄGÜHIDAK KAPACITÄSÄNAK HALADÉKTALAN BŐVÍTÉSE annál is inkább, mivel a kész áru átvétele körüli huzavona az egyre fokozódó termelés elé nemcsak komoly akadályokat gördít, de a mezőgazdasági üzemek dolgozóinak is kedvét szegi a további iparkodástól. Végül pedig szóljunk néhány szót a vállalat pénzügyi helyzetéről. Erről azért is érdemes megemlékezni, mivel itt közelről sem olyan rózsás a dolgozók helyzete, mint a járás mezőgazdasági üzemeiben. Bár pénzügyi téren jó évet zárnak a felvásárlók, és a dolgozók átlagkeresete határozott emelkedést mutat, a kereseti lehetőségek mégis mintegy 500— 600 koronával kisebbek, mint az efsz-ek tagjaié. Következményeként nem csoda, ha a vállalat egész évben munkaerőhiánnyal küzd, késnek az építkezési munkák stb., stb. Ennek tudatában kétszeresen dicséret illeti a felvásárló vállalat vezetőit és mintegy félezer dolgozóját azért a szorgalmas, odaadó munkáért, amelyet az év folyamán a mezőgazdasági üzemek és népgazdaságunk boldogulása érdekében kifejtettek. Sándor Gábor FIGYELEM! Felhívjuk lapunk olvasóinak, levelezőinek és külső munkatársainak, valamint a falusi kilencéves alapiskolák pionírszervezeteinek figyelrpQt, hogy szerkesztőségünk 1971. január 1-vel két a n k é t o t indít a CSKP megalakulása 50. évfordulójának tiszteletére. Az egyik ankét keretében, mely „FALVAINK FEJLŐDÉSE A CSKP MEGALAKULÁSA 50. ÉVFORDULÓJÁNAK TÜKRÉBEN“ címet viseli, olyan cikkeket várunk olvasóinktól és levelezőinktől, amelyek tükrözik községük lakosságának egykori életét, tömören ismertetik a párt helyi szervezete megalakulásának és a kizsákmányolás elleni harcainak körülményeit, majd a község gazdasági fejlődésével párhuzamosan áttekintést nyújtanak a dolgozók jelenlegi életkörülményeiről, a lakáskultúra és a fejlődést tükröző egvéb létesítmények helyzetéről Természetes, hogy a cikkek a szövetkezet gazdasági helyzetének alapján foglalkozzanak a lakosság jelenlegi életkörülményeivel. Az ankétre benevezett cikkeket tehát január 1-től regisztráljuk és mindazokat a cikkeket számításba vesszük, amelyek legkésőbb április 30-ig futnak be szerkesztőségünkbe. Az ankétra küldött és közölt cikkekért tiszteletdíjat utalunk ki a szerzőknek. Majd a cikkeket öt tagú bíráló bizottság véleményezi és a legjobb cikkek szerzői külön jutalmat is kapnak az alábbi sorrendben: 1. díj: „Dolly“ táskarádió, 2. díj: „Zenit B“ fényképezőgép, 3. díj: „PBNTACON Elektra fényképezőgép, 4. díj: OP 4X4 fényképnagyftó, 5. -7. díj: Karóra, 8.—12. díj: Kép-reprodukció. Kérjük, hogy a beküldött cikkeket „ANKÉT“-tal jelezzék! ★ A második ankétünk, amely ugyancsak 1971, január 1-én indul és április 30-án végződik, a falusi kilencéves alapiskolák píonírszervezeteínek aktív közreműködésével számol. Tehát lehetőséget nyújt az említett pionírszervezeteknek, hogy a VÖRÖS CSILLAG NYOMÄBAN címen indított országos verseny keretében kifejtett tevékenységüket népszerűsítsék, s lapunk jellegével összhangban beszámol janak arról, — hogy milyen beszélgetéseket szerveztek a CSKP történelmének megismerése céljából; — hogy a faluszépítés céljából milyen munkakötelezettségeket vállaltak és milyen társadalmi munkákat végeztek; — hogy milyen kulturális tevékenységet fejtenek ki; — hogy a sporttevékenység melyik formáit, milyen eredményesen fejlesztik; — s hogy milyen tevékenységet fejtenek ki abból a célból, hogy a mezőgazdaságot megismerjék? Az ankétra azokat a beérkezett írásokat fogadjuk el, amelyéket az iskolai pionírszervezet megbízott vezetője küld szerkesztőségünknek. Tehát azzal számolunk, hogy a pionírszervezet vezetője megszervezi, hogy a diákok a felsorolt kérdésekről egy-egy cikket írjanak {ha valamelyik szakaszon nem fejtenek ki működést azt kihagyják], ellenőrzi a megírt cikkeket, azokat kiegészíti a pionírszervezet működését tükröző 2—3 fényképpel, majd az előkészített anyagot beküldi a szerkesztőségnek közlés céljából. Amennyiben a cikkek fényképek nélkül lesznek, úgy az összterjedelem 10 gépelt oldal, vagyis 300 gépelt sor lehet. Abban az esetben, ha a cikkekhez 2—3 fényképet is csatolnak, a cikkek terjedelme ne legyen több 8 gépelt oldalnál, tehát 240 gépelt sornál. Ha a beküldött cikkek terjedelme olyan lesz, mint azt a fentiekben meghatároztuk, úgy a pionírszervezet életével egy egész újságoldalon foglalkozunk. Természetes azonban, hogy a beküldött cikkek összterjedelme kevesebb is lehet, több azonban semmi esetre se legyen! A beküldött és leközölt cikkekért tiszteletdíjat utalunk át a pionírszervezetnek. A leközölt cikkeket öt tagú bíráló bizottság véleményezi és a legjobb cikkeket beküldő pionírszervezeteknek a tiszteletdíj mellett jutalomtárgyakat adunk: 1. díj: Kisméretű biliárdasztal, 2. —3. díj: Labdarúgók részére 15—15 db trikó, 4. díj: Szerszámkészlet a politechnikai oktatáshoz, 5. —7. díj: Röplabda-felszerelés, 8.—9. díj: Futball labda pumpával, 10.—11. díj: Értékes társasjáték. Végül megjegyezzük, hogy az 1971. április 30 után beküldött cikkeket díjazás szempontjából nem értékeljük. A beküldött cikkeket a „Vörös csillag nyomában“ felirattal jelöljék! Szerkesztőség
