Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-12-05 / 49. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1970. december 5. ШШ1 KITÜNTETÉSEK KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÜNKNEK Hazánk dolgozói országszerte lelkesen ünnepelték Ludvík Svoboda köztársasági elnökünknek 75. születésnapját. Országunk első embere, amint ismeretes, katonáinak- élén harcolt a szovjet katonákkal együtt Csehszlovákia felszabadításáért. Születésének évfordulóján két kitüntetést is kapott. A CSKP KB elnökségének javaslatán^ a szövetségi gyűlés az államfőnek a Klement Gottwald érdemrendet adományozta. A kitüntetést a CSKP KB üdvözlőlevelével együtt Gustáv Husák elvtárs adta át a Jubilánsnak. N. V. Podgornij elvtárs a köztársasági elnöknek az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége lés Minisztertanácsa üdvözlőle- Velét, valamint a szovjet és a (csehszlovák nép testvéri szövetségének és együttműködésének fejlesztéséért és megszilárdításáért, a békéért és a szocializmusért vívott harcban szerzett érdemekért köztársafeági elnökünknek az Októberi Forradalom Érdemrendet adta át. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGNAK Dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára és Ludvík Svoboda köztársasági elnök Jugoszlávia államünnepe alkalmából táviratilag fejezte ki szerencsekívánatait Joszip Broz Titonak, я Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökének, a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztársaság elnökének. Az államünnep alkalmából hazánk állami szervei is több üdvözlő táviratot küldtek Jugoszlávia népének. RAKTÁRAKBAN A KARÁCSONYI ÁRU A karácsonyi piacot mintegy 7000 tonna hússal, nagy menynyiségű élőhallal, 10 tonna tisztított ponttyal, tengeri hallal látjuk el. A külföldről behozott áruk értéke 100 millió korona. Következetesen tovább az eddigi úton AZ MSZMP X. KONGRESSZUSÁNAK NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGE Budapesten végétért a Magyar Szocialista Munkáspárt X, kongresszusa. A világsajtó naponta közölt kömmentárokat a kongresszussal kapcsolatban, és egyes reakciós beállítású lapok olyan jelzőkkel is illették, hogy amíg a belpolitikában dinamikusan reformáló célokat segít elő, addig a külpolitikában konzervatív irányzatot követ. Érdemes elgondolkodni a két tény fölött. Aki szemmel kísérte a kongresszust, annak észre kellett venni, hogy végtelenül demokratikus volt és az 56 felszólaló felszabadult hangon a problémák nyílt bírálásával, az eredmények felsorolásával foglalkozott. Kádár elvtársnak, az MSZMP első titkárának beszámolója közben és vitazáró beszéde alatt többször derültek a résztvevők a hibák pellegérezése felett és olykor tapsorkán szakította meg előadását. Különösen tetszett a küldötteknek a belpolitikai helyzet elemzése, és többek között az asszonyok egyenjogúsítására irányuló törekvés. Kád$r elvtárs a legkomolyabb, politikai kérdéseket is olyan népszerűén adta elő, hogy azt mindenkinek meg kellett értenie. A televízió és a rádió jóvoltából a kongresszus valósággal nyílt jelleget öltött, mintha a kongresszus termében az ország néipe ülne. Amellett, hogy a kongresszus légköre felszabadult jellegű volt, igen komoly kérdések kerültek napirendre. Kádár János elvtárs főbeszámolójában elsősorban is azt ismertette, hogyan fejlődött az országban a társadalom osztályszerkezete, tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok, falun is megszilárdult a szocialista tulajdon, s hogy az új földtörvény lehetővé tette, hogy a szövetkezetek a használatukban levő földeket megvásárolják. Hangsúlyozta, hogy a’ társadalom vezető osztálya a munkásosztály, amelynek száma az utóbbi öt évben nyolc százalékkal emelkedett. Megemlítette a harmadik ötéves terv sikeres teljesítését, és a negyedik ötéves terv távlatait. A tervek szerint a nemzeti jövedelem 30—32 százalékkal, a mezőgazdasági termelés pedig 15—16 százalékkal emelkedik. Hangsúlyozta, hogy az új ötéveg terv sikere nagyban függ a szöőiáftstft országok nemzetközi kapcsolataitól. Ezért tovább kell erősíteni a nemzeb közi gazdasági kapcsolatokat, elsősorban a Szovjetunióval, a KGST és a többi szocialista országokkal, a közös előnyök alapján. Magyarország teljes mértékben támogatja a KGST olyan irányú munkáját, hogy elmélyüljön, illetve létrejöjjön a szocialista integráció. Ezzel a problémával részletesebben foglalkozott Nyers Rezső, a MSZMP KB titkára. Megemlítette, hogy az ötéves tervben az átlagosnál gyorsabban, tehát 47—48 százalékkal növekedik a Magyar Népköztársaság külkereskedelme a KGST országokkal. A Szovjetunióval és Lengyelországgal például máris intenzíven folyik a közúti jármű kooperáció, de más szocialista országokkal ás létrejönnek a közeljövőben hasonló akciók. Fejlődik a szovjet—magyar olajipari együttműködés, épül a második barátsági olajvezeték, és hamarosan kezdetét veszi a magyar—szovjet olefin-egyezmény végrehajtása is, amelynek keretében a világszínvonalnak megfelelően termelnek majd etilént és propilént, és ezt a Szovjetunióban gyártott vegyipari termékekkel cserélik ki. Megkezdődik a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kooperáció a műszálak termelésében és cseréjében. Csehszlovákiával pedig gépgyártási és fogyasztási cikkek termelési kooperációja jön létre. Széleskörű államközi együttműködés bontakozik ki a mezőgazdaságban és az élelmiszertermelésben, a bolgár-szovjet-NDK-magyar állami szervek között. A X. kongresszuson még többen foglalkoztak a nemzetközi kooperációk kérdésével és ebből arra következtethetünk, hogy a munka egyre jobban nemzetközivé válik. Arra, hogy az MSZMP, illetve a X. kongresszus külpolitikai irányvonala konzervatív-e, egyrészt Kádár elvtárs adta meg a feleletet. Megemlítette, hogy ha az MSZMP szovjetellenes utat követne, akkor az imperializmus szemében mindjárt nem volna maradi. Hozzátette, hogy a Szovjetunió a maga hatalmas és legyőzhetetlen erejével a nemzetközi imperializmus agresszív erőinek fő fékentartója. A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a hala- _ dás és a reakció erőinek megkiilön-" böztetésében. A nemzetközi munkásmozgalomban a Szovjetunióhoz való helyes elvi viszony az internacionalizmus' 'fokmérője. Másrészt' erre a kérdésre Komócsin Zoltán, az MSZMP titkára adott részletes választ. Szintén leszögezte, hogy az internacionalizmus próbaköve a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony. Az internacionalizmus lényege és legfőbb tartalma a következetes osztályharcos szemlélet és magatartás. Leszögezte, hogy azért érik el eredményeiket az ország határain belül és azon kívül, mert a párt marxista-leninista irányvonalat valósít meg mind a belpolitikában, mind a nemzetközi politikában, A szélsőséges „konzervativizmust“ csak azért akarják a MSZMP „nyakába“ akasztani, mert hűséges szövetségeseihez, és nyomban nem illetné őt a „maradi“ jelszó, ha szovjetellenes nacionalista lépéseket tenne. Komócsin elvtárs hangsúlyozta, hogy amint a főbeszámolóból is kitűnt, kedvező nemzetközi feltételeket akarnak biztosítani a szocialista Magyarország építéséhez. A X. kongresszus az eddig bevált politika folytatását tűzte célul. A határozat leszögezi, hogy továbbra is helyesen kell alkalmazni a marxizmust-leninízmust úgy a bel-, mint a külpolitikában, meg kell szilárdítani a szocialista országok együttműködését, mivel a magyar társadalom dinamikusan fejlődik, közeledik a szocializmus építésének befejezése. Lényegében az eddigi politika még dinamikusabb alkalmazásáról van szó. A világpolitika HÍREI ★ A Szovjetunió minden országgal fejleszti kapcsolatait Leonyid Brezsnyev, ez SZKP Központi Bizottságának főtitkára beszédet mondott az örmény SZSZK fennállásának 50. évfordulója alkalmából, melyben külpolitikai kérdésekkel is foglalkozik. Amint mondotta, a szovjet külpolitika alapvető célkitűzése a szocializmus érdekeinek védelme, a nemzetek felszabadítási harcának támogatása, a békés egymás mellett élés alapelvének védelme, és a népek közötti béke és barátság megszilárdítása. A Szovjetunió arra törekszik, hogy világviszonylatban is kifejlessze valamennyi állammal a kölcsönös előnyös együttműködést. Támogatja az európai konferencia gondolatát, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mielőbb összehívják. Jugoszlávia 2.) <.v alatt nagyon sokat fejlődött. Gj városnegyedek és új városok keletkeztek. Képünkön a rendkívül modern Belgrádban, az ország fővárosában, az Albán szállót látjuk. Balia felv. fSSSJSJ!SSSSJlSSSSS/SSSSSSSSSSSSSrSSS*SSfSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSS/-S.'SS7S/SS/SSSSfS*SSSSSSSSSSSSSSSSJSSS*SSSSSSS*yS*S*SSS*SSSS*SffS**SSXSrSSSSSSSSSS/SSSSSSSSrSSSSSSJ-SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ TÖRTÉNELMI IGAZSÁG Különösen ez ifjúság körében éles viták folynak az Internacionalizmus, á proletár nemzetköziség és végül a hovatartozás problémáiról. Nem véletlen* hogy épp ezek a gondolatok foglalkoztatják az ifjúságot, hisz az 1968—1969-es időszakban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségbe is különböző nacionalista Irányzatok törtek be és nagyon erős volt a nyugati orientáció. Miután az ifjúsági szövetség szétesett, az ellenséges politikai irányzatok könnyebben szétforgácsolták az ifjúság egységét. Alaposan előkészített, jól kigondolt akcióról volt szó. Ä nacionalista Irányzatokat például hamis hősökkel táplálták, támogatták* A jobboldal óriási hadjáratot Indított a múltban kialakult internacionalista kapcsolataink ellen és mindenáron be akarta bizonyítani, hogy a Csehszlovák Köztársaság nem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására jött létre, holott hivatalos, akkoriban megjelent dokumentumok bizonyítják, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására országszerte a munkásosztály követelte először a független Csehszlovákia megalakítását, a cseh burzsoázia viszont sokáig az Osztrák-Magyar Monarchia keretén belül akart maradni, mert például a cseh gyárosok számára biztosítva volt a piac. Tehát a kapitalisták osztályérdekeiket a nemzeti érdekek fölé helyezték. Csak amikor milliók már megmozdultak a köztársaság megalakulásáért és minden eresztékében recsegett-ropogott az összetákolt monarchia, akkor csatlakoztak a függetlenségi mozgalomhoz. A jobboldal elhallgatta, hogy a munkásosztály és annak élcsapata a kommunista párt milyen gigászi küzdelmeket vívott évtizedeken keresztül az ország függetlenségének megőrzéséért. Ugyanakkor nemzeti hőst csinált Miasarykből és Stefánikból. A „francia“ generálisból szinte, földöntúli hőst csináltak. Az újságok cikksorozatokat közöltek és Stefánik-legendékat szőttek, agyonhallgatva azt a tényt, hogy amikor a szovjet állam élet-halál harcát vívta a belföldi reakcióval és az imperialista államok intervenciós csapataival, akkor Štefánik fehér légiói gyilkolták a vörös katonákat. Bizony a Vörös Hadseregnek nagy erőfeszítésébe került, amíg a fehér légiókat kiűzték Szibériából. Tehát Štefánik a „nagy nemzeti hős“ nemhogy elősegítette volna a Csehszlovák Köztársaság megalakulását, hanem inkább (ékézte azt, mivel a Vörös Hadsereg egy részét lefoglalta és így az nem líuflott gyorsabb ütemben előnyomulnl Nyugat-Európa' felé, hogy jobban bozzájáruljon a rab nemzetek felszabadulásához. Érdekes, hogy a jobboldal mélyen hallgatott arról is, hogy 1939-ben egyedül a Szovjetunió ajánlotta föl segítségét, hogy. a fasiszta Németország ellen megvédje a Csehszlovák Köztársaságot. Mit csinált akkor a cseh és a rzlovák burzsoázia? Nem egyezett bele, hogy a Vörös Hadsereg bevonuljon Csehszlovákiába, azt hangoztatta, hogy ha csehszlovák földre lép a Vörös Hadsereg, akkor nekik többé nem lesznek gyáraik és földbirtokaik. Tehát nem az ország nemzeteit féltették, hanem saját osztáfyérdekeiket. A kommunista párt vezetésével a munkásosztály fegyvert kért és kész volt ez ország megvédésére, de a burzsoá vezetők elárulva a nép érdekeit Nyugatra szöktek és hallgatólagosan beleegyeztek az ország feldarabolásába. A jobboldal lekicsinyelte a Szovjetunió óriási katonai segítségét a második világháború idején, amikor tönkreverve a hitleri fasiszta hadakat, felszabadította országunkat. A történelmi tények bizonyítják, hogy a második világháborúban egyedül a Szovjetunió rendelkezett olyan katonai erővel, amely képes volt felvenni a harcot a jól felfegyverzett fasiszta hadsereggel és a szövetségesek segítségével térdre kényszeríteni azt a hódító hadsereget, amely rabságban tartotta Európa népét. A kisebb-nagyobb függetlenségi mozgalmak, felkelések is csak úgy végződhettek sikerrel, hogy mögöttük állt a legendás hírű Vörös Hadsereg. Amikor hozzáfogtunk az országépítéshez és később a szocializmus építéséhez, akkor is a Szovjetunió nyújtott anyagi és erkölcsi segítséget. Virágzó szövetkezeteink is a szovjet kolhozok tapasztalatai nyomán jöttek létre, és a szovjet mezőgazdaság tudományos tapasztalatai tették például lehetővé a soha nem látott nagy hektárhozamok elérését búzából. Amikor ezeket a tényeket a jobboldal és az antiszocialista tábor már nem tudta megcáfolni, olyan „születési“ hibákat nagyított fel, amelyeket a szövetkezetesítéskor követtünk el. Tény, hogy minden forradalom áldozatokat követel és olykor vannak félrelépések Is, de a mezőgazdasági forradalom, ‘ amint ezt az eredmények is bizonyítják, egészében sikeres volt, és ma olyan országok közé tartozunk, amelyeknek a legjobban szervezett mezőgazdasága van. Nem véletlenül pengették a húrt az antiszocialista erők, hogy ki kell elégíteni a földkövetelési igényeket. Arra törekedtek, hogy a szövetkezetek földjeit fölaprózzák. Be akarták bizonyítani, hogy a szövetkezeti parasztság ki van zsákmányolva és nagyon hátrányos helyzetben van a nemzetgazdaság más szakaszain dolgozókkal szemben, A hiteles adatok azonban egészen mást bizonyítanak — annak ellenére, hogy javítanunk kell még a mezőgazdasági dolgozók helyzetén — a most készülő ötéves tervben is a mezőgazdasági dolgozók átlagos havi keresete 2000 korona körül mozog majd, tehát lényegében ugyanannyi, mint az ipari dolgozóké, sőt sok esetben több. Elfelejtették az antiszocialista erők, hogy a szövetkezeteket a mezőgazdaságban dolgozók szociális helyzetének általános megjavításáért hoztuk létre. Mindenki tudja, hogy faluhelyen a múltban csak néhány földesúr, nagyobb gazda élt jól, azonban a tömegek sokszor hónapokig munka nélkül voltak és a szó szoros értelmében alamizsnára szorultak. Ma szövetkezeteinkben a volt kizsákmányoló réteghez tartozóik is ugyanolyan előnyökben részesülhetnek, mint a többi dolgozók. Ettől humánusabb megoldás úgy gondolom, nem lehetséges. Ma tehát, amikor beszélünk az ifjúsághoz és általában a tömegekhez, hangoztatnunk kell az osztályszempontokat, mert nem felejthetjük el,i hogy világméretben osztályharc folyik és amíg a munkásosztály szemmel tartva a dolgozók érdekeit, a nemzetek érdekeit, a szocialista internacionalista kapcsolatokért küzd, a volt kizsákmányoló osztály egy része hamis hősöket formálva, tagadva a történelmi igazságot, csak saját osztályérdekét nézi és éppen úgy, mint a múltban, ezentúl semmit sem tesz a népek vagy nemzetek érdekében. Balia József A Űrrakéták a szocialista országok együttműködésének keretében A szocialista országok együttműködésének keretében a Szovjetunióban relbocsátották a Vertikál 1 és Molnyija 1 új típusú geofizikai rakétákat. A tudományos műszerek szerkesztésében, bolgár, csehszlovák, magyar, NDK-beli, lengyel és szovjet szakemberek vettek részt. A rakéták feladata a Nap Ibolyántúli röntgensugárzásának és a Föld atmoszféra sugárnyelőképességének a vizsgálata, az elektronok és a pozitív ionok magassági rétegeződésének, valamint az elektronok hőfokának a kutatása s a meteorit-részecskék kutatása. ф Diplomáciai tevékenység helyett bombák Világszerte tiltakoznak, hogy az USA felújította légitámadásait a Vietnami Demokratikus Köztársaság városai és falvai ellen. A jelentések szerint a barbár bombázásoknak mintegy 49 áldozata van, főleg a polgári lakosság köréből. Legújabban a külpolitikai kommentátorok úgy vélik, hogy az USA azért jelentette be kalózszerű kommandó-akciót (a hadifoglyok repülőgépekkel való kiszabadításáról van sző), hogy ezzel elejét vegye az esetleges diplomáciai közeledésnek. Az Amerikai Egyesült Államok azzal indokolja a támadást, hogy ki akarta szabadítani a hadifoglyokat. Ezzel kapcsolatban nagyon találó az egyik szovjet külpolitikus véleménye, mely szerint az amerikai hadifoglyok könynyen hazakerülhetnek, ha befejezik a vietnámi háborút. A támadás következtében azonban újra felélénkültek a katonai akciók Dél-Vietnamban. + Az imperializmus továbbra is támadja Guineát A független Guineái Köztársaság ellen tovább folytatódnak az imperialista katonai támadások. A hét elején Portugál-Guineáből újabb 200 főből álló zsoldos csoport hatolt be a Guineái Köztársaság területére. Újabban teljes értékű bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy a főváros ellen intézett, hadihajókkal támogatott katonai akcióban portugál csapatok vettek részt. A moszkvai Pravda hírmagyarázója úgy véli, hogy a portugál agresszió mögött a nemzetközi imperializmus áll. Sekou Touré guinea! elnök felszólította a nem afrikai országokat is, hogy nyújtsanak katonai segítséget a zsoldos támadások viszszaveréséhez. ★ Jugoszlávia ünnepelt A Jugoszláv Népköztársaság november 29-én ünnepelte megalakulásának 26 évét. A jugoszláv nép sok küzdelem és vérveszteség után szerezte vissza függetlenségét. A partizánharcok során felszabadult területeken létrehozták az új hatalmi szerveket, a népi felszabadító bizottságokat. A jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg sorozatos sikereket ért el a német fasiszta hadsereggel vívott harcban és a szovjet hadsereggel 1944. szeptemberében felszabadította az országot.