Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-21 / 47. szám

1870. november 21. SZABAD FÖLDMŰVES Ifjú mezőgazdászok fóruma w * Örömest Jönnének a fiatalok A szövetkezetben legtöbb esetben csak a vasárnap a pihenőnap. Leg­utóbb Bakán is (dunaszerdahelyi já­rás) tapasztaltam, hogy nem sokat tö­rődnek a háromnapos ünneppel, mivel a hatásból sürgették a betakarítást, s a zootechnikust is megtaláltam a szövetkezet székházában. — A fizetés előkészítése nem tűr halasztást, — jelentette ki Rácz Fe­renc. A normaalapokból rövidesen meg­állapíthattuk, hogy az állattenyésztés­ben dolgozók 2—3 ezer korona között keresnek. — Milyen ikorúak dolgoznak az ál­lattenyésztésben? — kérdeztem a zoo-lechnikust. — Magamfajták. Ötvenkörüliek. Bár a fiatalok szívesen jönnének, ha lenne üresedés. Nemrég azért jöhetett hoz­zánk egy fiatalember, mert az édes­apja, aki 70 felé jár, átadta neki a helyét. — Elégedettek az áj munkaerővel? — Derék gyerek. Becsülettel elvég­zi a munkáját. Orbán Józsefet a ház körüli tevé­kenykedésben találtam. A fiatalember elárulta, hogy a közelmúltban nősült, és ez is az egyik oka, hogy szívesen állt az apja helyébe. Ez csak az egyik, de van másik és harmadik, sőt talán több is, amiért otthagyta régi munka­helyét, az útbetonozást. Hogyan nyilatkozik erről a szimpa­tikus arcú fiatalember? — A legutóbbi munkahelyemre, Ho­­líčra hétfőnként hajnali fél öttől tíz óráig utaztam. Persze, az út legna­gyobb részén féllábon álltam. Őszin­tén megvallva az utazásban sokszor jobban elfáradtam, mint az egész napi munkában. — És a kereset? — Azt hinné, több volt, mint a szö­vetkezetben? Nincs ez így, mert amíg a betonozásnál 2200—2300 korona volt navonta a fizetésem, addig a közösben 500—600 koronával is többet keresek. De nem is ez a lényeges, hanem az, hogy mennyit költöttem el idegenben. Sohasem szerettem a pénzt szórni, de örültem, ha 1000 korona megmaradt a fizetésemből. — Jelenleg jobb a helyzet? — De még mennyinél Ketten va­gyunk és mégis sokkal többet tudunk félretenni. Hátha még hozzáadjuk a háztáji jövedelmét és a természetbeni juttatást. — Nem kellemetlen, hogy sem ün­nep, sem vasárnap? — Fiatal nős vagyok, és itthon ér­zem magam a legjobban. Ha néhanap­ján vasárnap ki akarok ruccanni, ki­segítjük egymást. Hárman vagyunk, és így lehetséges. Ezenkívül van két hét fizetett szabadság, amelyet sok mindenre felhasználhatunk. — S mint fiatal házasok, mire gyűj­tik a pénzt? — Ügy is tudja, autóra. Lakásunk van, tehát személygépkocsit szeret­nénk vásárolni, minél előbb. — A családból többen is dolgoznak a szövetkezetben? — Heten vagyunk testvérek, s né­gyen a közösben keressük a kenye­rünket. — És mi az, amit hiányol a szövet­kezetben? — Szövetkezetünk gazdag s ezidáig még nem építettek megfelelő szociális helyiségeket. Különösen mi, fiatalok szeretnénk megfürödni és átöltözni a munka elvégzése után. Ma már ké­nyesek a lányok és asszonyok, nem szeretik az istállószagot. Ezért kellene megoldani mielőbb a fürdő- és az öl­tözőhelyiséget. — Miért nem kérik? — Szóvátettük és tesszük. Hiszen CSISZ-tagok vagyunk, és a mi felada­tunk, hogy kiharcoljuk a szociális helyiségek létesítését. A fiatalok különben jól érzik magu­kat a bakai szövetkezetben, mert jó a kereseti lehetőség. A veterán veze­tők, a tagság „nadrágszíjat megszorít­va“ jól gazdálkodó szövetkezetét léte­sítettek. A zootechnikus kiváló gya­korlati szakember, azt is elárulta, hogy az év végén az előzetes számí­tások szerint még 10—12 koronát osz­tanak munkaegységenként. (Különben a kifizetett munkaegység értéke 28 korona.) Ez azt jelenti, hogy Orbán József, akinek közel 1000 munkaegy­sége lesz, szép összeghez jut az év végén, és így gyorsan összegyűlik a pénz a megálmodott autóra. Tudom, a jóhiszemű vezetőség meg­érti a fiataloknak azt a kérését is, hogy megfelelő tisztálkodóhelyet léte­sítsenek. Szükséges ez, hiszen öreg­szik a tagság és egyre több fiatal ke­rül a szövetkezetbe, akiktől csak azt várja az idősebb nemzedék, hogy az efsz-ük, hasonlóan, mint most, min­dig az élenjárók közé tartozzon a du­naszerdahelyi járásban. Tóth Dezső A MATESZ NOVEMBER HAVI MŰSORTERVE 14. szombat, Eperjes (Jahodná) 19.30 Szalmakalap 15. vasárnap, Nagykeszi (Vei. Kosihy) 19.30 Ez aztán a meglepetés 18. szerda, Ipolyság (Šahy) 19.30 Bánatos örökösök 20. péntek, Komárom (Komárno) 19.30 Bánatos örökösök 21. szombat, Felsőszeli (Hor. Saliby) 22. vasárnap, Nagyfödémes 19.30 Szalmakalap (V. Úfany) 19.30 Szalmakalap 27. péntek, Köbölkút (Gbelce) 19.30 Anna Karenina 28. szombat, Aranyos (Zlat. na Ostr.) 19.30 Bánatos örökösök 29. vasárnap, Nemesócsa (Zem. Olőa) 19.30 Anna Karenina Évről évre változik a szovjet falu arculata. A települések országszerte városias jellegű, komfortos lakások­kal, kulturális és szolgáltató létesít­ményekkel gazdagodnak, hogy kielé­gítsék a lakosság igényeit, és megte­remtsék az intenzív mezőgazdaság fejlesztésének feltételeit. N. Levin­­szkij, az állami falusi építkezési ter­vezési intézet főépítésze ismertette az újságírókkal, hogy milyen építkezések folynak a szovjet köztársaságok fal­vaiban, és milyen új, érdekes tervek születnek a tervező intézetekben. KÉRDÉS: — Belorussziában a Gigant kolhozban a Bolsie Bortnyiki faluban szakaszos rekonstrukció folyik. Miben különbözik az így kialakuló falu a korábbitól és miért előnyösebb? VÁLASZ: — A falvak építése, illet­ve átépítése mindenekelőtt a falusi települések növekedésével függ össze. A Bolsie Bortnyiki faluban például jelenleg 1100 lakos van, amikorra be­fejeződik a rekonstrukció, legalább 1500-an lesznek, mert a messzire le­vő, a gazdasági központtól távol eső kis településekről is ide költöznek az emberek. Minél nagyobb a település, annál kulturáltabban élhetnek lakói. Egy ilyen megnagyobbodott faluban már szolgáltató kombinátot, kereske­delmi központot, művelődési házat, iskolát, óvodát és bölcsődéket létesít­hetnek. KÉRDÉS: — A kísérleti falvak épí­tésénél a kolhozok és a szovhozok típusterveket alkalmaznak. Miért elő­nyös ez? VÁLASZ: — Célszerű, hogy egyépü-A Vörös csillag nyomán A PIONlRNÉV KÖTELEZ A dióspatonyi (Orechová Potoft) Ju­lius Fuőík elnevezésű pionírszervezet nudlivá Márta személyében új vezetőt kapott. A fiatalasszony eddig az eke­­csi (Okoő) iskolában volt pionírveze­­tő. s az ott szerzett tapasztalatok alap­ján kezdte meg munkáját a Dióspato­nyi Kilencéves Alapfokú Iskolában. A tevékenység céltudatossá való té­tele szempontjából csapattervet dol­goztak ki az 1970—71-es iskolaévre. A csapatterv fő feladatát a CSKP megalakulásának 50. évfordulójára való méltó felkészülés képezi. A terv alapján mindent megtesznek azért, hogy a jelentős évforduló a pionírok számára maradandó élményt jelent­sen. Fő feladataik közé tartozik, hogy hatékonyabbá váljon a pionírok vi­lágnézeti, politikai és erkölcsi neve­lése. Emellett erősödjék a szövetség gyermek-szervezeti jellege, bontakoz­zon ki még jobban az öntevékenység és az önkormányzati képesség, és a feladatok végrehajtásában bátrabban alkalmazzák a romantikus játékok módszereit. Természetesen céljuk szo­rosan együttműködni az ifjúsági és társadalmi szervezetekkel is. A nevelőmunkában a legfontosabb­nak tartják a szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség elmélyítését. A gyermekek lelki világának megfe­lelően foglalkoznak a társadalom fej­lődésével, valamint az idealista és materialista világnézet közti különb­ség megismerésével. De az iskolai ne­veléssel összhangban fontosnak tart­ják a tudomány és technika rohamos fejlődésének megismerését, és ezzel ellensúlyozni kívánják a kispolgári nézeteket és babonás hiedelmeket. A pionírok politikai, erkölcsi, kul­turális, sport- és más jellegű tevé­kenységének alapját a Vörös Csillag nyomán elnevezésű verseny adja, me­lyet a Közpotní Pionírtanács szervez a Csehszlovák Kommunista Párt fél évszázados megalakulásának tisztele­tére. A nemes vetélkedés öt forduló­ban kerül lebonyolításra. A pionír­szervezetek egy-egy fordulóban 5 kér­dés megoldásában versenyeznek majd. Az első kitűzött öt feladat a követ­kező: • 1. Ismerkedjetek a CSKP megalaku­lásának történetével, valamint a ha­ladó ifjúsági és gyermekszervezetek tevékenységével. Keressetek olyan elv társakat, akik alapító tagjai voltak a kommunista pártnak, vagy valami­lyen haladó ifjúsági szervezetnek. Hívjátok meg őket a rajok, őrsök és csoportok gyűlésére. A velük való be­szélgetés során ismerjétek meg mikor s milyen körülmények között alakult meg a párt és kik voltak a szervezői, úttörői. 2. Végezzetek közhasznú munkát. Vegyetek részt az iskola környéké­nek szépítésében és gyűjtsetek minél több hulladékanyagot. 3. Ha van a faluban hősi emlékmű, vállaljatok anak gondozását. 4. Vegyetek részt különböző sport­akciókban. 5. Olvassátok rendszeresen az ifjú­sági folyóiratokat, tanuljatok vidám ijfúsági és játékos énekeket. A kultu­rális tevékenységbe minél többen kapcsolódjatok be! A pionirszervezetben külön feladat­ként határozták meg a honvédelmi nevelés terén való tevékenységet. A pionírcsapatokban a honvédelmi fel­­készültséget különböző rendezvények­kel, versenyekkel, harci játékokkal kell hagyományossá tenni. Emellett közvetlen beszélgetéseket szerveznek nagy történelmi események tanúival (partizánokkal, vörös katonákkal). Tervezik, hogy ilyen találkozásokra szovjet tiszteket is meghívnak. Hogy a versennyel kapcsolatos pon­tokat és más kitűzött feladatokat ma­radéktalanul valóra tudják váltani, tervet dolgoztak ki, melynek alapján a vezetőség rendszeresen értékeli majd a kitűzött feladatok teljesítését. A pionírok, mint mindenütt, külön­böző körökben is tevékenykednek majd. Eddig már megalakult a szín­játszó- és a tánckör, a turisztikai cso­port és a lemezkedvelők köre. A lá­nyok klubjában főleg kézimunkával és háztartással foglalkoznak, az ügyes kezek körében pedig barkácsolással. A jövőben még más jellegű szakrajok megalakítását is tervezik. Ki hol szeret tevékenykedni, az természetesen önkéntes. Batkó Zsu­zsika és Kiss Katalin például a szín­játszás szerelmesei, ők főleg ezen a téren szeretnének minél többet tenni. ★ Dióspatonyban a pionírokkal való foglalkozásnak van fény- és árny­oldala Is. Baj az, hogy a tanulók nagy része más községekből utazik az iskolába, és így nehézségbe ütkö­zik a munkába való bekapcsolásuk. Viszont komoly segítséget jelent, hogy a nemrégiben rendeltetésének átadott kultúrpalotában a pionírok külön, szépen berendezett helyiséget kap­tak, ahol kulturált körülmények kö­zött gyűlésezhetnek, dolgozhatnak. Az alapfokú iskolás fiatalok szer­vezeti életének kialakítása, sokoldalú munkába való bekapcsolása, nem könnyű feladat, de fontos, mert jelen­tősen segíti a nevelő és más tevé­kenységet. A megszervezett rajokban elősegítik a gyengébb előmenetelüek tanulását, a hanyagokat viszont azzal büntetik, hogy nem fogadják tagjaik sorába. Márpedig pionírnak lenni büszkeség, s ezt legtöbb piros kendőt viselő diák tudja és mindent megtesz, hogy rajukat, őrsüket, csapatukat, sőt az egész szervezetet elsőkként emle­gessék a járásban. Különösen kötelezi ez a dióspatonyiakat, akik olyan nagy hazafi, mártír kommunista író nevét viselik, mint amilyen Július Fuőík volt. Kevés községnek van olyan korszerű sporttelepe, mint Dióspatonynak. A labdarúgó-pályát alaposan ki is használják, mert három jó képességű csapat van a faluban. De nemcsak a felnőttek, hanem az iskolások is szí­vesen kergetik a labdát. A képen látható jövő reménységei, a VI. A és В osztály labdarúgói mérték össze erejüket. Lehet, hogy a tanulásban az А-sok jobbak, de a mérkőzésen a B-sek bizonyultak ügyesebbeknek, és öt góllal terhelték meg az ellenfél hálóját. letbe tömörítsük a falu közintézmé­nyeit, a falusi tanácsot, a kolhoz­vagy a szovhoz-irodát, a postát, a ta­karékpénztárat. Egy ilyen összefogás­sal létesült, szövetkezeti formában épült komplexum megteremtése ol­csóbb, kihasználása célszerűbb és ké­nyelmesebb, hiszen az előcsarnokból minden megközelíthető, az üléstermet mindegyik intézmény felhasználhatja. Az ilyen épületek szép építészeti­­kompozícíós megoldásokat kínálnak. Beszéljünk konkrétan néhány típus­tervről. A mellékelt vázlatok első képe egy 500-as lélekszámú falu kulturális köz­pontját mutatja be .amelyben helyet kap a mozinak is 'használható nagy­terem öltözőkkel, szakköri helyisé­gekkel. Az ebédlő este eszpresszó jel­legű kávézó, kijárattal a klub elő­terébe, ahol táncmulaságokat is ren­dezhetnek. Ugyanebben az épületben van a könyvtár, az orvosi rendelő, az önkiszolgáló üzlet és a főkönyvelőség. Érdekes tervek készültek a 2,—2,5 ezer lelkes falvak kereskedelmi köz­pontjai számára. Központjában van egy étterem, balról az iparcikk és élelmiszer áruház, jobbról a szolgál­tatóház, a szálloda és a fodrászat. Az épülethez nagy előcsarnokot tervez­tek és az egész komplexum üvegből­­kőből készült. Érdekes megoldással készült a 320 személyes, nyolc osztályos általános, politechnikai iskola, egy sokféle ren­deltetésű nagyteremmel. Ez utóbbi napközben az iskola rendelkezésére áll, a könnyű székeket gyorsan átren­dezhetik, és már kész is a tornate­rem. Este itt vetítik a filmeket, az iskolai tantermek pedig a szakkörök­nek adnak helyet.- Nagy- figyelmet fordítunk az óvoda és a bölcsőde építésének- A falvakban kedvelik az olyan épületeket, ame­lyekben egymás mellett helyezkedik el az óvoda, a bölcsődé és az általá­nos iskola alsó tagozata.- Ez az épü­lettípus lehetővé teszi, hogy nyáron, a legszorosabb mezőgazdasági mun­kák idején több kisgyermeket fogad­janak. De mi legyen akkor, ha a faluban már van általános iskola, de nincs óvoda és bölcsőde? Ilyenkor felhasz­nálhatjuk a 90 személyes óvoda-böl­csőde típustervét. Az üvegezett tera­szokkal nyáron 180 gyermek befoga­dására alkalmas. KÉRDÉS: — A kísérleti falvakban milyen lakóháztipusnk váltak be leg­inkább? VÄLASZ: — A hagyományos parasz­ti lakóház földszintes, ezt a régi pa­raszti életforma és munkafeltételek igazolták. Ma azonban a falusi lakos­ság élete jelentősen megváltozott. A parasztemberek korábban a ház mel­letti magy kertben gabonát, zöldség­félét termeltek, és azt szinte teljes egészében fel is élték. Ma már sokkal kisebb erre az igény, mert a közös gazdaságoktól ezeket a termékeket sokkal olcsóbban megvehetik. A ház mellett pedig inkább vírágoskertek pompáznak. E változásokat figyelembe véve két­szintes lakásokat terveztünk. Ezekben a modern, szép házakban a földszin­ten van a vendégszoba, a konyha, a fürdőszoba, a vizesblokk, a kamara, az emeleten pedig a lakószobák és a dolgozószoba helyezkedik el, így az emelet mindig csendes, tiszta, friss a levegője. * Az emeletes, kétlakásos blokkház­ban (1. sz. rajz) levő 3—4 szobás la­kások lakóterülete (szobák) mintegy 64 m2, a hasznos összterület pedig 90 m2. A háznak két bejárata van: az utcáról és a kertből. A kísérleti falvak típustervei között van két lépcsőházas, 12 lakásos ház is, amelyben 1,2- és 3-szobás lakások találhatók, így kis és nagy létszámú családoknak egyaránt, alkalmasak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents