Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-21 / 47. szám
1970. november 21. SZABAD FÖLDMŰVES 3 SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK szlovákiai szövetségének fóruma A A szövetkezét alakulása és fő feladatai A Bratislavai Meliorációs Szövetkezet 1961 nyarán alakult, mint közös szövetkezeti vállalkozás. Tagjai: 26 efsz, egy iskolai gazdaság, egy állami gazdaság, egy baromfitenyésztő vállalat és a bratislavai városi kertészeti üzem. Összesen 25 283 hektár föld tartozik az érdekkörébe a főváros és a járás területén. Mint a többi ilyencélú szövetkezet, ez is a következő célokat tűzte maga elé: serkenteni a kezdeményezést és az aktív részvételt a vízgazdálkodási és a meliorációs építkezés .terén, valamint azok karbantartásában, továbbá a földről való gondoskodással, rekultivációval a termelékenység emelésével elérni a hozamok emelkedését. A szövetkezet feladata eleget tenni a tagok igényeinek a föld termelékenysége emelésére vonatkozólag, irányítani a meliorációs berendezéseket, amelyek a tagok tulajdonát képezik; biztosítani üzemeltetésüket, szervezni a tagok önsegély formájú tevékenységét, illetve saját dolgozóikkal elvégezni ezeket a munkákat: a) a meliorációs berendezések karbantartási munkáit, hogy azok teljes mértékben szolgálhassák céljukat; b) a kevésbé termékeny földek feljavítását a megfelelő agrotechnikai intézkedésekkel, a szántóföld kiszélesítését, a telkek rekultiválását, vetés előtti megjavítását, az erózió ellenes intézkedéseket és a mezei utak karbantartását; c) a talajvíz szabályozását levezető csatornázással és öntözéssel, víztartók kiépítésével, mederszabályozással mezőgazdasági célokra, valamint közvetlenül a mezőgazdasági termelés növelésére. A meliorációs építkezéseknél irányt venni a technikailag kevésbé igényes munkára a saját géppark felhasználásával, vagy a tagszervezetek, gépállomások és más vállalatok gépeinek beállításával. A Bratislavai Meliorációs Szövetkezetnek megalakulása idején semmiféle alapeszközei nem voltak. Működésének első évében kizárólag a tagok irányításával és tanácsadó szolgálattal foglalkozott. Az alakuló ülésen a tagszervezetek képviselői a tagdíjat hektáronkénti 10 korona összegben állapították meg, amely teljes összegben évi 252 300 koronát _ tett ki. Ez volt tehát az „alaptőke“. Ebből az összegből vásárolták 1962-ben a legfontosabb gépi eszközöket a szükséges munkák elvégzésére (egy talajgyalut, fúrókészüléket és szállító eszközöket). 1962-től 1964-ig a szövetkezet tevékenysége kutak fúrására szorítkozott a kisterülető öntözés céljaira a járás déli részén, valamint rekultivációra és komposzt készítésére. A munkákat a tényleges költségek és az igazgatási kiadások, valamint az alapok dotációjának felszámításával számlázták. A Of munkatartalom — felvirágzás 1964-ben az eddigi működés és a mezőgazdasági üzemek szakosításának értékelése után új feladatokat tűztek ki. Ezek: biztosítani a gyümölcsösök és ültetvények kialakítását, beleértve a tervkészítést, a telepítés előtti talajrendezést, az ültetvények bekerítését, valamint a telepítés elvégzését. Ennek az új feladatnak nem volt szabad megzavarnia a szövetkezet eredeti munkatartalmát. Ennek a feladatnak a biztosítására a szövetkezet megfelelő számú szakembert nyert meg, beleértve tervezőket, emellett támaszkodott a kísérleti intézetek és a mezőgazdasági üzemek szakembereinek széles aktívájára. 1969 év végéig a Bratislava-vidéki járás mezőgazdasági területén 1044 ha terjedelmű gyümölcsös létesült, melynek egy része már meghozta az első termést és természetesen az első hasznot a szövetkezetek pénztárába. A gyümölcsösök alapításának üteme az utóbbi években lelassult, amit a gyümölcs árának elégtelen megoldása és eladásának nehézségei okoztak. 1968-ban a szövetkezet átvette a Járási Épftővállalat önsegélyes beruházási építkezését (SIV), továbbá a Mezőgazdasági Beruházásokat Előkészítő Járási Központ tervezési osztályát azzal a kötelezettséggel, hogy biztosítja a tervezést a járás keretében. A sok nehézségek után, amelyek a szövetkezet többévi működése folyamán felmerültek, főleg az anyagellátás terén és a munkaerő hiánya következtében, a feladatokat nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. A legmeggyőzőbben bizonyítják ezt az eredményeket tükröző számok (1000 koronában): A Bratislavai Meliorációs Szövetkezet - egészséges szövetkezeti vállalkozás Szakasz 1962 1965 1969 1. Meliorációs építkezés és rekultiváció 2. Gyümölcsös-, szőlőskertbekerítés 3. Célszerű építkezés (SIV) 4. Saját beruházások 5. Segédtermelés 2. Kutatás és tervezés 7. Munka nem tagok számára Összteljesítmény A teljesítménynek ez a növekedése bizonyítja, hogy ez a legtipikusabb szövetkezetek közti szervezet helyes irányban dolgozik és elsősorban a saját tagszervezeteinek érdekeit szolgálja. Tanúsítja ezt az is, hogy a nemtagoknak végzett munka terjedelme egészen alacsony, és ezeket is a tavaszi és a téli időszakban végezték a géppark jobb kihasználása céljából. Emellett nem zavarták a tervezett feladatok teljesítését. Az így nyert pénzeszközök az állami költségvetéshez való hozzájárulás fedezésére, valamint új gépek vásárlására és új beruházások pénzügyi biztosítására szolgáltak. Mint a szövetkezet elnöke és ökonómusa közölte, a tervezett feladatokat az I.—III. negyedévre 92,7 százalékra, az egészévi tervet pedig 67,1 százalékra teljesítették. Elmaradt azonban a legnagyobb beruházás, a Járási Baromfitenyésztő építése, melyben a tervet csak 52,2 °/o-ra teljesítették. Ezt az alszállítók hiányos teljesítménye okozta. De meg vannak az előfeltételek arra, hogy még így is sikerül az elmaradást az év végéig behozni. A A meliorációs szövetkezei tevékenységének irányítása A szövetkezet tevékenységét a képviselők testületé irányítja, amely a szövetkezet legfelsőbb szerve. Ez minden negyedévben ül össze. A végrehajtó szerv a 7-tagú választmány, 3 095 2660 3 014 _ 3 615 5 165 — — 22 464 100 130 740 717 959 2158 101 295 450 — 502 1110 4 013 10 591 35 194 amely az efsz-ek legbeváltabb funkcionáriusaiból tevődik össze. Többek közt pl. A. Gazárek, Š. Štrbavý, Jozef Gehry, Ing. F. Strelka elvtársak. Az összes feladatokat 25 technikaigazdasági dolgozó biztosítja, azonkívül a gépkezelők, az alapcsövezők és az építőcsoport. A szövetkezetnek összesen 67 alkalmazottja van és szükség lenne még 30 iparosra és segédmunkásra. Ez és az anyaghiány sok gondot okoz a vezetőknek és a dolgozóknak, de becsületükre válik, hogy eddig még minden évben, gyakran a járási mezőgazdasági és pártszervek segítségével, feladatukat teljesítették. A kommunisták megfontolt és becsületes viszonyát a feladatokhoz, amelyekkel alapszervezeteik megbízták őket, bizonyítja például a válságos 1968 feladatainak teljesítése. A kö.telességteljesítés élvonalában haladtak e számszerűleg kis szervezet párttagjai és példaadásukkal magukkal ragadták dolgozó társaikat a becsületes és kitartó munkára. Milyen dicsérő szavakat érdemelnének? Azt hiszem a legszebb dicséret a több mezőgazdasági termék, főleg a jóminőségű gyümölcs, továbbá a polgárok elégedettsége, kezdve a vezető személyiségektől egészen a külföldi látogatóig, akik ezen a vidéken járnak, főleg Záhoryn és Oroszváron. A mezőgazdasági termelés növekedése ezeken az azelőtt alacsony színvonalú mezőgazdasági területeken a meliorációs szövetkezet szerény dolgozóit is dicséri. (dr) A pártszervezet vezetésével A Bényi (Bíňa) Helyi Nemzeti Bizottság elnökének irodájában (egyben n a pártszervezet titkára) négyes ben beszélgettünk, mert közben megérkezett a szövetkezet elnöke is. Arról folyt a szó. mi mindent tettek és tesznek a felszabadulás 25. és a CSKP megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére. Bényben is pontos kimutatás van erről, mert a nemzeti bizottságok közt nagyszabású verseny folyik, s az adatokra szükség van az értékelésnél. A pártszervezet titkára elmondta, hogy legutóbb bonekés alá vették a földmüvesszövetkezet ténykedését. Az ellenőrzés alkalmával megállapították, hogy egyes szakaszokon mulasztások történtek. Ezért olyan javaslatot tettek a szövetkezet vezetőségének, és feladatul adták az ott dolgozó kommunistáknak. hogy azonnal tegyenek intézkedést a hiányosságok eltávolítására. A sze'-etkezetben dolgozó pártaktíva az efsz elnökével együtt — aki tagja a pártvezetőségnek — feladatul kapta a belüzemi irányítás gyökeres átszervezését Ez a termelési ered ménvek s a pénzügyi helyzet javulása és a tagság jövedelmének biztosítása érdekében történik. Nagyon helyes, hogy a pártszervezet fenntartja magának a jogot ilyen ellenőrzések és indokolt esetben káderváltoztatások megejtésére. Kötelessége ez a pártszervezetnek és feladatuk az egyes gazdasági szakaszokon dolgozó kommunistáknak. Elérkezett az idő, amikor minden egyes párttag munkájával, tevékenységével és az egyéni életben való viselkedésével saját magát káderezi. Azon az alapon: mutasd meg, hogyan dolgozol, viselkedsz és élsz, olyan kommunista vagy. Érdemes megemlíteni továbbá, hogy Bényben takaros kultúrházat építenek. Az építmény teljes értéke befejezése után 3,5 millió korona lesz. Elkészítéséhez a nemzeti bizottság, a földművesszövetkezet és a posta járult hozzá. Ez azért van így, mert az említett szervezetek irodái is a Kultúrház épületében kapnak elhelyezést. A falu lakossága a Z-akció keretében vállalta a kultúrház elkészítésénél 5681 brigádóra ledolgozását. Ezenkívül akadtak társadalmi szervezetek, amelyek külön felajánlást tettek bizonyos munkálatok elvégzésére. A faluszépítési akcióban 2 millió 350 ezer koronás költséggel az utcákban szurkozott utakat készítettek, parkosítottak, az utak mentén zöldsávot létesítettek, s kiültettek 230 dísz-, valamint 200 gyümölcsfát. A falu területén a jövőben 3,5 hektár parkosított terület hirdeti majd a falu lakosainak jó ízlését, hogy szeretik szőkébb hazájukat. Ügy hírlik, a kultúrház környékét is parkosítják. Gondoskodnak továbbá arról is, hogy a bényi telepen kényelmesebbé tegyék a lakosság életét. Mintegy ötezer négyzetméteren 131 ezer koronás költséggel rendbehozták az utakat. Ha az idő és a pénztartalék engedi, akkor a nagy évforduló keretében ezeket az utakat is leszurkozzák. Legutóbb a nemzeti bizottság föltárta a rejtett tartalékait. Megállapította, hogy saját hatáskörében még ebben az esztendőben lehetőség nyílik mintegy 200 ezer korona (rejtett tartalék) igénybevételére. Az összeget természetesen nemes célokra, a falu javára fordítják. Tájékoztattak, hogy jövőre befejezik a nagy munkálatokat, s a pártszervezet újra mozgósítani kívánja a község társadalmi szervezeteit, további nemes cselekedetekre. Gondosan előkészíti a párttagok és a fontos beosztásban dolgozó pártonkívüliek politikai iskolázását. Célul tűzte továbbá az ifjúsági szövetség újjászervezését. Olyan fiatalokat állítanak majd az élre, akik minden tekintetben megfelelnek majd a követelményeknek. Vezetni tudják a fiatalokat, megmagyarázzák nekik, hogy az élet nemcsak szórakozásból, hanem sokkal inkább derekasan végzett munkából áll. (hokszaj Minden tagot segítenek A felsőszeli (Horné Saliby) efsz még 1967 májusában felvette a Csehszlovák-Szovjet Barátság Szövetkezet nevet. Erre a címre a jó termelési eredmények után szolgált rá. Az 1949-ben alakult szövetkezet sokszor bizony igen nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetben volt. Mindössze 17 földműves kezdte a gazdálkodást 100 hektár egyházi földön és további 500 hektár olyan földön, amit kis- és középparasztok adtak össze. A tagoknak, a vezetőknek és mindenekelőtt a párt veterán harcosainak sokat keltett fáradozniuk azon, hogy a szövetkezetét magasabb szintre emeljék. Az első eredmények 1952-ben születtek, amikor már elérték búzából a 25 mázsás hektárhozamot. Azóta a gabonatermesztésben igen kimagasló eredményeket értek el. Múlt évben például 35,5 mázsa volt az átlagos hektárhozem, árpából pedig 35,2 mázsa. Az állattenyésztésben is szép eredményeket érnek el. A becslések szerint idén már elérik tehenenként a 3100 literes tejhozamot. A szarvasmarhák napi súlygyarapodása 95 dkg körül mozog, a sertéseké 50 dkg, az évi tojáshozam tyúkonként pedig 230 darab. A termelési eredmények természetesen kedvezően hatnak a piaci termelésre is. Amíg 1965-ben hektáronként csak 5868 korona volt a piaci termelés, a múlt évben már 9998. A szövetkezet tagjai évről évre többet keresnek. Amíg 1965-ben egy efsztag átlagosan csak 1000 koronát keresett havonta, most már 1700 koronát. Fiatalabb efsz-tagok, traktorosok, fejők elérik az átlagos 2000—2200 korona havi keresetet is. Az efsz vezetősége törődik a munkaerő utánpótlással is. Michal Záluský, az efsz elnöke, és Juraj Zelenák ökonómus, elmondotta, hogy mér csak olyan tagokat vesznek fel az efsz-be, akik még nem érték el 40. életévüket. Ez azt jelenti, hogy fiatalítják a szövetkezetei és szívesen is jönnek hozzájuk az ifjak, mart elérik azt a havi keresetet, amit az iparban. Az ifjúság kedvére szórakozhat a községben. Korszerű kultúrházat építettek, amelybe az efsz 120 ezer koronát ruházott be. Ezen kívül az építkezésen az efsz építőcsoportja dolgozott, és szállítóeszközöket is az építkezők rendelkezésére bocsájtottak. A kultúrházban összejön a fiatalság különböző ünnepségeken, színházi előadásokon. Ezenkívül az ifjúság a szépen berendezett kávéházban is elbeszélgethet a napi. munka után. Az efsz messzemenően támogatja a helyi sportszövetséget is. A faluban az ifjúság többfajta sportot űz. Van futballcsapat, jégkorong-csapat, kerékpáros sport stb. De az efsz támogatja a könnyűatlétákat, a kosárlabdázókat is, akik az általános iskolában sportolnak. A futball a legeredményesebb sportág Felsőszelin. A csapatnak sikerült felküzdenie magát a harmadik osztályból a második osztályba. Ezért az efsz jutalomkirándulásra küldte Jugoszláviába a futballcsapat tagjait. A futballisták évente az efsz-től különböző felszerelések vásárlására 15 ezer koronát kapnak. Az efsz természetesen nem feledkezik meg elöregedett tagjairól sem. Azok a nyugdíjasok, akik már nem bírnak dolgozni az efsz-ben és háztáji földjük sincs, 10 mázsa gabonát kapnak. Azok a nyugdíjasok, akik évente legalább 120 napot dolgoznak, természetesen megkapják a munkateljesítmény teljes értékét, joguk van fizetett szabadságra, éppen úgy, mintha egész évben dolgoznának. Az efsz-ben összesen 60 nyugdíjas dolgozik. Ez a szám körülbelül egyhatoda a tagságnak. Az efsz a szocialista munkaversenyben is jelentős eredményeket ér el. Hazánk felszabadulása tiszteletére 350 ezer koronával túlteljesíti termelési tervét. A közös gazdaságban egyre javulnak a tagok élet- és munkakörülményei. A gazdasági udvaron 250 ezer korona költséggel mintegy 70 személy részére szociális épületet építettek. Az öltöző, zuhanyozó és mosdó mellett helyet kapott a szövetkezeti étterem is. Az épület körül parkosított részek teszik szebbé a környezetet. Most a gazdasági udvaron 1 millió korona értékű betonutat építenek. Ez a munka megközelítőleg a következő ötéves tervben fejeződik be. A szocialista versenyt az efsz vezetősége szinte naponta értékeli. De szó esik róla, minden rendes értekezleten, amelyeket kéthetenként hívnak össze. A szocialista munkaverseny győztese a Szovjetunióba vagy más szocialista országba megy. jutalomkirándülásra. Nagy szövetkezet a felsőszeli, ilyen gazdaságban bizony sok a gond, a baj. Az efsz vezetőségének igen ügyesen kell vezetni a közöst, hogy a termelési terveket teljesítsék. Emellett, amint a példák is bizonyítják, messzemenően gondoskodnak a tagokról szociális és kulturális téren is. (Prokeš) Földművesek háza Nemrég Lengyelország fővárosában, Varsóban barangoltam. Elbűvöltek széles sugárútjai, égbenyúló felhőkarcolói, köztük a Tudományok Palotája, amit a romjaiból újjászülető város a Szovjetuniótól kapott ajándékba^ Főterén egy szép stílusban épült sarokház ragadta meg figyelmemet. Bent tágas hallszerü rész fogadott, melynek egyik kiemelt részén épp vidéki népművészek faragványait mutatták be. Éz egy állandó kiállítási rész, ahol a látogatók megismerkedhetnek az ország egyes részeinek népművészeti alkotásaival. A zenés kávéházat is festmények díszítik. Falusi népszokások elevenednek meg a látogatók előtt. Az asztalterítők is vidéki népművészek munkájáról tanúskodnak. Az épület egyik részében zártkörű mulatságba toppantam. Csupa fiatal táncolt a parketten. Később megtudtam, hogy az újdonsült földműves házaspárok töltik itt mézesheteiket. A Földművesek Háza (Dom Chlopa) nemcsak szórakoztatást, szállást biztosít az ország minden részéből ideérkező földműveseknek, hanem előadótermeiben szakszemináriumok keretében cserélhetik ki tapasztalataikat. Az épületet állami segítséggel a lengyelországi Földművesszövetkezetek Szövetsége hozta létre. Üzembehelyezése óta, a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellegvárává vált. Balia felv.
