Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-14 / 46. szám
8. SZABAD FÖLDMŰVES 1970. november 14. I1A$ZI\I A CSKP KB 1969-ben kiadott végrehajtási irányelve és a CSKP KB 1970 januári plénumának határozata megszabta a gazdaságpolitika céljait a legközelebbi időszakra. Ezen intézkedések célja a tervezésen nyugvó irányítási rendszer felújításának és ennek segítségével a népgazdaság további fejlesztésére irányuló feladatok teljesítésének biztosítása. A 170/1970 számú kormányhatározat utasítja a pénzügyminisztereket, hogy a jövedelmi adóról és a szociális biztosításhoz való hozzájárulásról szóló törvényjavaslat tervezetében az adófizetők kategóriáját terjesszék ki az állami kereskedelmi szervezetekre (a nemzeti bizottságok feltételei között a vendéglátőipari vállalatokra és a tüzelőanyagkereskedelmi vállalatra) is. A 170/1970 számú kormányhatározat értelmében sor kerül a nyereség és az amortizációs tételek újrafelosztására, egyrészt magukon a termelőegységeken belül, másrészt a termelőegységek között. A nyereség és az amortizációs tételek (leírások) újrafelosztását, redisztribúcióját a nemzeti bizottságok irányítása alatt álló vállalatok között az illetékes, járási nemzeti bizottság fogja végezni. A redisztribúció célja a lényegében lineáris nyereségadó aránytalan kihatásának megszüntetése s ezzel az anyagi és a pénzügyi irányzatok közötti összhang biztosítása. A redisztribúció célja továbbá, hogy növelje a vállalatokon felüli szervek jogkörét és felelősségét az irányítás vonalán. Hangsúlyozni kell, hogy a redisztribúció eredménye nem lehet passzív egyenleg. A járási nemzeti bizottságok által a nyereségújrafelosztás keretében a termelőegységeknek nyújtott juttatásoknak a tervezett beruházások megvalósítására kell irányulníok. Azokban az ágazatokban, amelyek nem fizetnek vállalati adókat és amelyekre nézve nem érvényesek a jövedelmi adóról szóló törvény rendelkezései, megmarad a nyereségelvonás rendszere a népgazdaságfejlesztési negyedik ötéves tervről szóló Tt 86/ 1966 számú törvény, illetve a nyereségelvonásról szóló Tt 131/1968 számú törvény értelmében. A mezőgazdasági adóról szóló Tt 112/1966 számú törvény az 1971. évre szintén nem változik. A bérfejlődés szabályozása A bérek arányos fejlődését a következő ötéves terv folyamán a bérek folyamatos szabályozásával biztosítjuk. A bérek ilyen szabályozásával kell támogatni a munka mennyiségi és minőségi eredményeinek megjavítását. Szabályozás alá esik a bérek össztérfogata s ugyanígy a többi személyi jövedelem, a nyereségrészesedést is ide számítva. Ez nem akadályozza a munka díjazásában eszközölt denivelizálást és előnyben részesíti azokat a szervezeteket, amelyek a népgazdasági tervben kitűzött feladatok teljesítését a munkaerők számának csökkentése mellett érik el. Elvileg a bérek össztérfogatának és nem az átlagbéreknek szabályozására kerül sor. A gazdasági szervezeteknél a bérek magasságát tevékenységük eredményének arányában kell megszabni. A kötelező legmagasabb bérszint két kategóriát ölel majd fel: — ide tartozik a bérek és egyéb személyi jellegű kiadások — bérpótlékok, prémiumok, jutalmak, természetbeni szolgáltatások — felső hatá-A Tt 170/1970 számú kormányhatározatról rának megszabása; nem tartoznak ide a vezető beosztásban dolgozóknak, kifizethető prémiumok és jutalmak, — a második csoportba tartozik a jutalomalap felső határának megszabása. A bérekre fordítható pénzösszegek felső határát úgy szabják meg, hogy egy átszámítási koefficienssel meghatározzák, milyen mértékben lehet emelni a béreket és egyéb személyi jellegű kiadásokat a tervfeladatok teljesítése esetén. A költségvetési és hozzájárulásos szervezetek részére megállapítják a bérekre fordítható összegek abszolút értékét. A meghatározott limitek kötelező mutatók lesznek. A kötelező limitek túllépését a szervezeteknek ki kell egyenlíteniük és szankciókat kell alkalmazniok a felelős dolgozókkal szemben. A gazdasági szervezetek azokat az összegeket, melyekkel az évi limitet túllépték, háromszoros nagyságban a jutalomalap terhére fedezik. Ha ez sem elegendő, akkor az adó befizetése után fennmaradó nyereségből. A jutalomalapot abból a nyereségből kell feltölteni (dotálni), amely a vállalatnak saját felhasználásra megmarad. A jutalomalapra azonban csak a megszabott limiten belül lehet átutalni a felhasználható nyereség egy részét. A fel nem használt maradék összeget s ugyanígy a jutalomalap esetleges túllépésével előállt hiányt át kell vinni a következő évre. A költségvetési és hozzájárulásos szervezetek a kötelező limiten túl csak azokra a feladatokra fizethetnek ki béreket, amelyek nem esnek ' a limit hatálya alá, s amelyeket az ösztönző alapból, illetve a fejlesztési és tartalékalapból vagy más alapokból lehet kifizetni. (Végrehajtási utasítás előkészületben.) 'Hitelpolitika Hitelek folyósítása továbbra is az eddig érvényben volt feltételek alapján a hiteltervek keretében történik. A vállalatok szükségleteik fedezése mellett mindenekelőtt fejlesztési programjuk végrehajtásához, a termelés korszerűsítésének és racionalizálásának támogatásához kapnak hitelt. Árpolitika Az árpolitika területén a kormányhatározat 1971-ben az árak általános átszervezésével számol. Meg kell erősíteni az irányítást a népgazdaság kiemelt területein, — e szempontból nagy fontosságot kap különösen: — a beruházások tervirányításának megszilárdítása, ' — a munkaerők tervezése és mozgásuk szabályozása. tásának területén, valamint a további inflációs nyomás korlátozása. ' A kormány már a tervelőirányzatok jóváhagyásának időszakában kötelező feladatokat és kötelező limiteket szab meg a beruházások területén, éspedig ezekben a kategóriákban: a) a munkák és szállítások terjedelme; b) az építőipari munkák terjedelme; c) a megkezdett építkezések költségvetési kiadásai 1,5 millió koronán felül; d) az 1971-ben beruházással szerzett kiemelt kapacitások jegyzéke, ide számítva a befejezett és az elkezdett lakások számát is. Az építkezési feladatok végrehajtása, illetve végrehajtásának ellenőrzése a következőképpen történik: a) a több mint 1,5 millió korona költséget igénylő építkezéseket csak állami jóváhagyással lehet megkezdeni. Ez azt jelenti, hogy az építkezés beindításához szükség van a beruházó központi szervének hozzájárulására és biztosítani kell az engedély bejegyzését a Fejlesztési és Műszaki Minisztériumnál; b) az 1,5 millió koronát meghaladó építkezési költségeket az 1970. január 1-én már építés alatt álló vagy ezután elkezdett építkezések esetében csak a beruházó központi szervének, illetve csak a kormánynak az engedélyével lehet túllépni; c) a nyilvántartás tökéletesítése céljából be kell vezetni egyes építkezések bejegyzését (regisztrálását): — azok az 1,5 millió korona beruházási költséget meghaladó már elkezdett építkezések, amelyeknek folytatására 1971-ben sor kerül; ezeket az 1971. január 1-i állapotnak megfelelően kell bejegyeztetni, — az 1971-ben beinduló építkezések bejegyzése már a kiválogatási eljárás idején megtörténik. A munkaerők tervezése és mozgásuk szabályozása A meglevő termelési kapacitások következetes kihasználásának, a munkatermelékenység növelésének és a helyes, célszerű munkaerőgazdálkodásnak céljából a következő elvek jutnak érvényre ezen a területen: Ф ismét hatályba lép a munkaerők szánnának kötelező felső határa, kivéve a központilag irányított ipart és építőipart, ahol a munkaerők számának terve tájékozódó jellegű lesz; О korlátozni kell a munkaerők tervezetten felüli száma iránti túlzott igényeket; ф nem lehet megengedni a terme- A beruházások távirányításának lésl kapacitások bővítését ott, ahol rnpnvvilňrrmňcn a korszerű üzemek meglevő kapacitá-теуыишиииъи sai nincsenek kellőképpen kihasznál-Tekintettel a beruházások terén jelenleg mutatkozó kedvezőtlen helyzetre, a kormányhatározat radikális intézkedéseket hoz a beruházások vonalán, éspedig már magában a tervben, a közvetlen irányítás által alkalmazott ösztönzőkkel. Ezeknek az Intézkedéseknek a célja a szakmai igazgatóságok, továbbá a kerületi (járási) nemzeti bizottságok jogkörének, de különösen felelősségének megerősítése a beruházások tervezésének és irányivá; ® nem lehet új üzemek építését megengedni ott, ahol a termelést az eddigi üzemegységek korszerűsítésével és rekonstrukciójával bővíteni lehet; ф a rendkívüli és fontos feladatok biztosítása céljából egyes népgazdasági ágazatokban a kormány egyetért rendkívüli munkaerőtoborzásokkal és munkaerők átcsoportosításával, amit be kell venni a népgazdasági tervbe. Gömbautó Párizsban gömb alakú autót mutattak be. Az AUTOMODUL-nak nevezett jármű négy kereke közül a két meghajtott oldalt van, a két kormányozható pedig elöl, illetve hátul helyezkedik el. A kocsi helyben is meg tud fordulni. Ilyenkor a négy kerék egymásra merőleges síkba fordul, a karok pedig — amelyekre a kerekek szerelve vannak — függőlegesen állnak. Négy keréken egyébként csak lassan haladhat a kocsi, mert nincs rugózása. Rugózásra ugyanis a kerekeket tartó karok szolgálnak, nem függőleges állásban. Ha tehát a vezető gyorsítani akar, gombnyomással működésbe hozza a hidraulikus rendszert. Ez a hátsó kereket felemeli, ugyanakkor a függőlegesen álló kerékkarokat lesüllyeszti — azok tehát rugozókká válnak —, és a négykerekű járműből háromkerekű lesz. A kerekek állásának, valamint a sebességnek a változtatása és a kocsi kormány zása elektronikus úton történik. A gömbautó meghajtása eléggé bonyolult. Kétütemű, 250 köbcentiméteres benzinmotorja háromfázisú áramfejlesztőt működtet, amely két 12 voltos elemet táplál. A két oldalsó kerékben egy-egy elektromotort működtet mindegyik elem. A vezető hárnm sebességet kapcsolhat elektronikus útun: az első 20 km/ó, a második 25 km/ó, a harmadik 45 km/ó sebességet tesz lehetővé. A jármű függőlegesen álló kerékkarokkal és egymásra merőlegesen álló kerekekkel helyben forog. Öröklési problémák К. M. olvasónk levelében írja, hogy szülei 1945-ben átköltöztek Magyarországra. Őmaga ittmaradt a nagyszülőknél, azok házában. Az eltelt 25 év alatt nagyapja házát olvasónk segítségével átépítették, bevakolták. Olvasónk szívesen vette ki a részét ebből a munkából azért is, mert nagyapja többször hangsúlyozta, hogy a házat halála után úgyis ő örökli. Az utóbbi időben olvasónk nagynéniétől, azaz nagapja Ittmaradt másik leányától gyakran hallotta, hogy az öröklés esetén a két leánytestvér örököl — a törvény szerint — egymás közt egyenlő arányban, tehát egyelőre ne számítson az örökséggel, másrészt sajátmaga ragaszkodik ahhoz, hogy az örökségből a felerészt — ami őt majd megilleti, — fizesse ki. Olvasónk kérdezi, tényleg nem számít örökösnek, továbbá kérdezi, hogy hogyan számítják be az örökségbe azt, amit nagynénje a házépítéskor és más alkalomkor még apja életében kapott. Az örökhagyó, amíg él és ép esze birtokában van, vagyonával szabadon rendelkezik. — Eladhatja, elajándékozhatja vagyonát. így pl. lehetséges volna, hogy nagyapja még életében esetleg egészben vagy részben Önnek ajándékozza a házát holtáig tartó élvezeti jog fenntartásával (az ún. eltartási szerződés). Ha a nagyapja ily módon nem rendelkezne, halála esetén két leánya örökölne utána, egyenlő arányban. Ha édesanyja kijelentené, hogy az örökséget elutasítja (30 napon belül attól az időponttól számítva, amikor az örökségről tudomást szerzett, értesítést kapott az állami jegyzőségtől), akkor ön jönne számításba, mint örökös édesanyja helyett (ha vannak további testvérei, akkor azokkal együtt). Az örökösödési eljárásban mindegyik örökös köteles beszámítani azt az értéket, amit az örökhagyótól annak életében kapott, ha az ilyen juttatás meghaladja a szokásos ajándékozás mértékét. A gyakorlatban ez ügy történik, hogy az örökség értékéhez hozzászámítják az ilyen beszámítandó értéket is, és ebből állapítják meg az örökrészek értékének összegét. Pl. ha az örökség értéke 100 ezer korona és az egyik testvér már az örökhagyó életében kapott 50 ezer koronát, az örökrészeket nem 100 ezer, hanem 150 ezer korona értékből kell kiszámítani. Az utóbbi esetben egy-egy örökösre tehát 75 ezer korona jutna. Mivel az említett, már megajándékozott örökös 50 ezer koronát korábban felvett, csak 25 ezer korona értékre lenne igénye, míg a másik testvér megkapná a teljes 75 ezer koronát. Ha az ilyen beszámítással kiderülne, hogy valamelyik örökös többet kapott, mint amenynyire igénye lett volna, ügy az örökségből nem kap semmit, de nem is köteles semmit visszaadni. Esetleg végrendelettel a gyermek törvényes örökrésze csak egynegyedével csökkenthető érvényesen. Az örökség letárgyalásakor az állami jegyzőség igyekszik az örökösök között levő vitás kérdéseket tisztázni. Az ingatlanokat illetően, ha azok célszerűen a természetben meg nem oszthatók, vagy egyezség alapján, vagy az állami jegyzőség döntése alapján, veszt át valamelyik örökös, természetesen a. megállapított becsérték bizonyos határidőn belül való kifizetési kötelezettsége mellett. FEGYELMI INTÉZKEDÉS D. P á i n é a levelében említett fegyelmi intézkedés ellen az efsz elöljáróságához adhat be fellebbezést. Dr. F. J. Eladunk ® Egy jókarban levő IKARUS 630 típusú autóbuszt, О Különböző alkatrészeket régebbi típusú ŠKODA személygépkocsikhoz. ® Üzemben levő mezőgazdasági és más gépekhez különféle alkatrészeket. 9 Különböző csöveket és profil-vasakat nagy választékban. Érdeklődni lehet: ŠTÄTNÝ MAJETOK n. p., Želiezovce, okr. Levice, Telefon: 24-20 fi i i in Rendeljen nálunk . gyiimiücsfacsemetét Kajszi- és őszibarack-, cseresznyemeggy-, alma-, körteszilva- és diófát. Kiváló minőségben, többféle alanyon, bő választékban. Vállalatoknak bank-átutalásra, magánszemélyeknek postán utánvéttel címükre megküldjük, hivatalos áron. Államilag elismert ültetőanyagi JRD—EFSZ, Gbelce Nové Zámky-i járás
