Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-07 / 45. szám
.SZABAD FÖLDMŰVES 1970. november Ä Hűtőtárolóink az eredmények tükrében I Szäznegyven vagon mennyiségű gyümölcs és Zöldség befogadására alkalmas hűtőtárolót épített földművesszövetkezetünk Vásárvámoson (Trhové Mýto), amely a Bratislava! Élelmiszeripari Kutatóintézet koncepciója szerint készült, s a maga nemében az első ilyen létesítmény 1'Követelmények és az épület 'Elméletben várt eredmények hazánkban. Az e'ddigi Hazai Hutőházaktól eltérő építményünk, az előregyártott elemekből létre-hozott panelszerkezet, a gépi felszerelés, valamint a technológiai berendezés tekintetében egyaránt egyedülálló. Miben tér el az eddigi hűtőháztípusoktól épületünk? Kezdjük talán azzal. hogy az eddigi szokástól eltérően, miszerint hűtőtárolót kizárólag városon létesítettek, mi ezt belterjes gyümölcsösünk tőszomszédságában építettük fel. Ezzel azt a célt követtük, hogy szedés után a gyümölcs útja a lehető legrövidebb legyen, mivel docens Šulc Štefan mérnöknek, CSc, a Bratislavai Élelmiszeripari Kutatóintézet igazgatójának kutatásai szerint a gyümölcsöt közvetlenül a szedés után (kell hűteni. Az épületet előregyártott elemekből T alakban és földszintesen képeztük ki. Az építőelemek hazai anyagokból készültek és az építkezést nagyobbrészt saját munkaerővel végeztük. Olyan megoldást választottunk hogy az építést a lehető legrövidebb idő alatt végezhessük és ugyancsak a rekonstrukcióhoz, illetőleg kapacitásbővítés esetén a hozzáépítéshez se kelljen eok idő, a beruházási költségek minél kisebbek legyenek és gyorsan megtérüljenek. Kielégítettük azt az alapvető követelményt is, mely szerint kiváló hőszígetelőképesség szükséges a gazdaságos üzemelés elérése céljából. Eleget tettünk a tűzállóképességgel, a nedvességmentességgel, a párazárhatósággal, a légzárhatósággal és az épület tartósságával szemben támasztott követelményeknek is. Műszaki elrendezés J I és technológia Hűtőtárolónk gépháza nem központi rendszerű, hanem decentralizált, ami száznegyven vagonos befogadóképesség esetén igen előnyősnek mutatkozott. Ilyen, sőt kisebb kapacitás esetén is azért megfelelőbb ez az elrendezés, mivel egy agregátum üzemképtelenné válása esetén nem kell beszüntetni az egész tároló hűtését, mint ez a centralizált gépház esetén történne. Kétszáz vagonnal nagyobb befogadóképességű hűtőtárolókban viszont már a központosított gépház bizonyult előnyösnek, aminek lényegét ez alkalommal nem részletezem. Az épület elkészülése utáni első és az azt követő 1969—1970-es idényben a legegyszerűbb légtérhőmérséklet és páratartalom szabályozási módszert alkalmaztuk, a paletizált, vagyis alátéten egymásrahelyezett gyümölcsösláda tömbökben elhelyezett gyümölcs polietilén lepellel történő letakarása segítségével. Ehhez 0,05 milliméter vastagságú polietilén fóliát használtunk azzal a feltételezéssel, hogy ilyen technológia esetén a gyümölcs párolgása, lélegzése önműködően szabályozza a légteret a plasztik lepel átnemeresztése folytán. Ezt a módszert sikeresen kipróbáltuk a gyakorlatban és további tapasztalatokat szereztünk, melyek a következők: 9 a) egy polietilén lepellel izolált paletizált gyümölcsblokk ne lépje túl a fél vagonra való mennyiséget, # b) a Golden Delicious almafajta minősége a hűtőtárolóban, lepel nélküli raktározás esetén gyorsan romlik, mivel a gyümölcs aszad, ezért polietilén lepellel történő takarása okvetlenül szükséges, 9 c) az Ontario és a Staymaredalmafajtákat lepel nélkül is aránylag jól tárolhatjuk a hűtőházban, 9 d) a gyümölcs felső rétegekben esetleg előforduló romlásának és a fából készülő göngyöleg penészesedésének megakadályozására igen hasznos az úgynevezett sarkozás, vagyis a paletizált gyümölcs polietilén lepellel végzett, érintkezés nélküli szigetelése. A hosszú időtartamú gyümölcstárolás folyamán alkalmazott technológia előnyös eredményeit a következőkben összegezhetjük: a tárolással összefüggő súlyveszteséget legalább a felével csökkentjük, az elpárolgás okozta íonynyadást megakadályozzuk és friss gyümölcs benyomását keltő árut adunk piacra. A felsorolt előnyök eléréséhez a polietilén fólia beszerzési költségei járulnak, amelyek lehetővé teszik a blokkok egyszerű szigetelését. A felhasznált anyag nem szorul semmiféle kezelésre, karbantartásra. Előregyártón elemekből épített, hőszigetelt hűtőtárolónk már két éve üzemel, ezért idejénvaló, hogy a terménytárolás ökonómiai eredményeit értékeljük. Štefan Burák mérnök előzetes számításai szerint a következő költségalakulást várhattuk: Egészévi tervezett üzemelési kötíségek: A beruházások és gépi felszerelések értékleírása Gyümölcsösládák és alátét paletták Munkabér Villanyáram Polietilén lepel Tárolási veszteség (1200 t alma 5 %-a) Üzemelési költségek összesen Arkülönbözeti nyereség (kilónként 2 Kčs) Üzemelési költségek Tárolási nyereség A beruházás összegének visszatérülést ideje = 2 964 154-----------------= 2,3 év 1 294105 199 190 Kčs-376 100 Kčs 104 280 Кős 218 325 KőS 28 000 Kčs 180 000 Kčs 1 105 895 Kčs 2 400 000 Kčs -1105 895 Kčs 1 294 105 Kčs Szövetkezetünkben az alma kilónkénti előállítási ára 1969-ben 1,70— 2,20 korona közötti volt. Többhavi tárolás nélkül az árut csak igen csekély nyereséggel értékesíthettük volna. Az ősz folyamán 3,20 koronás kilónkénti áron vásárolták, azonban télvíz idején az elérhető átlagár 5,30 korona volt. Saját termésünk 64,58 vagon mennyiségű alma volt és a számok a következőt mutatják: Bevétel tárolás nélkül (645 800 X 3,20 ) 2 066 560 Kčs Beiével tárolás után (579 900 X 5,30) 3 072 410 Kčs A saját alma tárolásának teljes nyeresége 1005 850 Kčs Önköltség-tételek: alátét-paletták és gyümölcsládák munkabér 110 500 Kčs 52 140 Kčs A saját almatermés tárolási nyeresége (leírások és energiafogyasztás elszámolása nélkül) 843 210 Kčs Bevétel a Zelenina n. v.-nak bérbeadott hűtőkamráért (50 400 X 7 ) 352 800 Kčs Bevétel a ZHZ (baromfifeldolgozó) n. v.nak bérbeadott hűtőkamráért (70 848 X 3 ) 212 544 Kčs összesen Közös költségtételek: az épület és gépi beruházások leírása 199 190 Kčs villanyenergia fogyasztás 218 325 Kčs A vezérlőpanel előtt Tényleges gazdasági eredmények Az 1969—70-es idényben, leegyszerűsített számítással, időszaki átlagárakat véve alapul az alábbi gazdasági eredményeket értük el: Egy palettán egyszerre tizenhat láda almát emel helyére a magajáró kocsi 1 408 554 Kčs Tiszte nyereség 991039 Kčs Műszaki megbízhatóság Hűtőtárolónk 1969 karácsonyán és 1970 februárjában, amikor —20 C fok alá süllyedt a hőmérséklet, kiállta az igényes próbát. Az önműködő kapcsolókkal ellátott tiűtőagregátumok a programozott +1 C fokos hőmérsékletet tartották fenn a tárolókamrákban. Ez kellően bizonyította az épületpanelek hőszigetelő és akkumulációs tulajdonságait, valamint a gépi berendezés üzemképességét. Túlzott elővigyázatosságunk, miszerint attól tartottunk, hogy a nagyarányú külső lehűlés következtében a tárolt gyümölcs megfagy, feleslegesnek bizonyult. De közgazdasági szempontból is megtaláltuk számításunkat, amint az felsorolásunkból kiviláglik, mert a kifizetett munkabér tulajdonképpen szintén szövetkezetünkben marad. Általános érvényű tapasztalatok Mint ahogyan a tehetségtelen zenész kezében értéktelen a jó hangszer, ugyanúgy hanyag, szakszerűtlen kezelés esetén még a legkorszerűbb hűtőtároló sem hozhat kielégítő gazdasági eredményeket. Megfelelő ökonómaii eredmények elérése érdekében, a zöldség és a gyümölcs hűtőtárolókban történő tartósítása során, főként a következő követelmények betartására kell ügyelni: В 1. Csakis olyan tárolótereket létesítsünk, amelyeket mezőgazdasági üzemünk műszaki és ökonómiai helyzete indokol. В 2. Tartsuk be az árutermelési fegyelmet, beleértve a termelés utolsó szakaszát, a gyümölcs és a zöldség szedését is. В 3. A technológiai fegyelmet is be A nemzeti jövedelem, a felhalmozás és a beruházás Az újságokban, a vállalati gyűléseken gyakran elhangzó fogalom a nemzeti jövedelem, a felhalmozás és a beruházás. Mit jelentenek, miből keletkeznek, hogyan oszlanak meg? A munkából keletkeznek, hiszen az ember sorsa az, hogy szükségleteit csak munkával tudja kielégíteni. Mindenért meg kell dolgoznunk. Alig tudunk említeni olyan javakat, amelyeket a természet ingyen és fogyasztásra készen ad. így minden ország voltaképpen egy nagy termelő és fogyasztó közösség. Az ország vállalatainak és szövetkezeteinek egyévi termelését koronában kifejezve társadalmi terméknek nevezzük. Ha ebből levonjuk az adott évben a termelésre fordított holtmunka-kötségeket (anyagot, energiát, a szerszámok, a gépek, az épületek értékcsökkenését stb.), akkor az egy év alatt előállított új értéket: a nemzeti jövedelmet kapjuk. Voltaképpen a nemzeti jövedelmet használjuk fel fogyasztásra és felhalmozásra is. Hogy milyen arányban, azt a társadalmi-gazdasági rendszer és az abban érvényesülő gazdaságpolitika határozza meg. Hazánkban a nemzeti jövedelemnek kb. háromnegyedét fogyasztjuk el, és egynegyedét halmozzuk fel, vagyis fordítjuk a termelés és a fogyasztás tárgyi feltételeinek a bővítésére. A nemzeti jövedelemnek ezt a felhalmozásra szánt részét felhalmozási alapnak nevezzük. A felhalmozási alapnak azonban kell tartanunk, főként a hütőtároló légköri paramétereit illetően. В 4. Gondoskodjunk a hűtőtér egész évi teljesmértékű kihasználásáról saját termények tárolásáról, esetleg más vállalatokkal, üzemekkel történő együttműködés útján. A kezdeti nehézségek leküzdése közepette eddig elért részbeni eredményeink megfelelő biztosítékot nyújtanak ahhoz, hogy ezeket a jövőben még javítsuk. CSÖMÖR GÉZA, a Vésárvámosi EFSZ elnöke csak egy részét fordítjuk beruházásokra, másik része a készleteket, tartalékokat növeli. így tehát a beruházás nem azonos a felhalmozással. A beruházás voltaképpen olyan eszközöknek a létesítése és használatba vétele, amelyek tartósan szolgálnak valamilyen termelési vagy fogyasztási célt. Ilyenek a gépek, az üzemépületek, az utak, a vasutak, a lakóházak, a kórházak, az iskolák, a színházak, a középületek, a villany-, víz-, gázstb. hálózatok. A beruházásokon belül tehát megkülönböztetjük a termelő jellegűeket (pl. gyár), és a nem termelőket (pl. kórház). Az egy időszakban — pl. egy év alatt — megvalósuló beruházások értéke egyébként nagyobb, mint a felhalmozási alapnak a beruházásra szánt része, ugyanis nemcsak abból ered. Ennek az az oka, hogy a beruházások nem pusztán a termelés és a fogyasztás tárgyi feltételeinek a bővítését szolgálják, hanem az elhasználódott állóeszközök (gépek, épületek, műszerek stb.) pótlását is. Ezért a csupán pótlási célú beruházások forrása nem a nemzeti jövedelem, hanem az állóeszközök után évente elszámolt érték csökkenési leírás (amortizáció). A felhalmozás fogalmában azonban — mint mondtuk — a beruházás mellett benne van a készletek és tartalékok növelése is. A termelés folyamatosságához és a beruházások folytatásához szükséges az, hogy az ország növekvő anyagkészletekkel és a befejezetlen termékek bizonyos mennyiségével rendelkezzék. Ezért a felhalmozási alap egy része ezeknek a növelésére szolgál. Ahogy a népgazdaság fejlődik és nő a termelése, úgy kell növelni ezeknek a termeléshez és a fogyasztáshoz szükséges javaknak a készleteit is. De arra is ügyelni kell, hogy a készletek túlzottan ne nőjenek és gyorsan el ne avuljanak. Mert a túl sok, vagy elavult készlet olyan pénzösszegeket von el a beruházások elől, melyeknek egy része végül is kárba vész. A száznegyven vagon gyümölcs befogadóképességű hütőtároló
