Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-31 / 44. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1970. október 31. Komplex gépesítéssel a kukoricatermesztés fellendítéséért MIÉRT ESETT VISSZA A KUKORICATERMESZTÉS? Az utóbbi Időben Ismét egyre több szó esik a kukorioatermesztésről. Nem véletlenül történik ez, hanem az egyre Javuló terméseredmények természetes következményeként könyvelhető el. Jónéhány évvel ezelőtt még nagyon közkedvelt kultúrnövény volt a kukorica. Az évek múlásával azonban egyre háttérbe szorult termesztése és vetésterülete rohamosan /csökkent. Természetesen ez komoly problémákat okozott a bőséges takarmányalap megterehitésében. Miért Is esett vissza a kukoricatermesztés? Érdemes a felvetett kérdést egy kicsit elemezni. Elöljáróban megállapíthatjuk, hogy számos tényező befolyásolta a kukorica vetésterületének csökkenését. Főleg a nem kielégítő hektárhozamok késztették a termelőket arra, hogy lemondjanak a kukoricáról. Az utóbbi években a búzatermesztésben elért kiváló eredmények még jobban háttérbe szorították a kukoricatermesztést. Amíg 1982-ben rekordterületen, 213 ezer hektáron termesztettük ezt a kultúrnövényt és 23,4 mázsás átlagos hektárhozamot értünk el, addig 1969-ben Szlovákiában 100 ezer hektárral kisebb területen, vagvis igényes feladatok megvalósításáról van szó. Ha ez sikerül, akkor 455 ezer tonnáról 900 ezer tonnára növelhetjük a kukoricatermést. Ez bizony nem kis dolog a takarmányalap szempontjából. Ha a kitűzött feladatokat sikeresen akarjuk megoldani, nagyobb gondot kell fordítani a nagyüzemi kukoricatermesztés technológiájának korszerűsítésére. A vetést az SPC—6-os típusú pneuinatikus vetőgépekkel kell végezni. A növényápolásban a vegyszeres gyomirtásé legyen a döntő szó. A betakarítást a lehetőségekhez képest szintén gépesíteni kell. Mindent egybevetve: meg kell teremteni a kukoricatermesztés további növelésének feltételeit, vagyis nagyhozamú hibrideket alkalmazni, célszerűen kihasználni az öntözéses gazdálkodás korszerű agrotechnikáját, és nem utolsósorban a kukoricatermesztés komplex gépesítése adta lehetőségeket. AZ ÜJ ISMERETEK NÉPSZERŰSÍTÉSE A kukorícatermesztés fejlesztése érdekében szükséges a legújabb tudományos és agrotechnikai Ismeretek széleskörű népszerűsítése. Ezt a célt szolgálta a galántai járásban a Sókszelőcei fSelice) Egységes Földmű-A jelenlevők nagy érdeklődéssel figyelték Fortuník mérnök magyarazaiát az E—512-es kombájnnál. csupán 113 ezer hektáron termesztettünk szemeskukoricát, de már 40 mázsa volt az átlagos hektárhozam. Talán jórészt ezért került ismét előtérbe termesztése. A kukoricatermesztés eddigi fejlesztésére rossz hatással volt az a tény, hogy nem rendelkeztünk megfelelő nagyhozamú hibridekkel, továbbá az agrotechnikában a tápanyagellátásban mutatkozó lemaradás, ám főleg a kukorícatermesztés gépesítése okozott sok problémát. Nem voltak megfelelő vetőgépek. A mezőgazdasági üzemekben gabonavetőgépekkel, később pedig az SKGK—6 és a TVD—6-os gépekkel történt a kukorica vetése. Ezekkel a vetőgépekkel nem lehetett megoldani teljesen a vetés iránt támasztott követelményeket. Speciális, szemenkénti vetőgépek kelettek. Ezt a problémát csak részben sikerült megoldani, amikor 1967- ben Romániából 34 darab SPC—6-os típusú vetőgépet vásároltunk. Ezen a téren azóta már lényeges javulás tapasztalható. A jövőt illetően is bíztató a helyzet, hiszen az ötéves tervben további 1600 db pneumatikus vetögéppel gazdagodnak a mezőgazdasági üzemek. A kukorica vetésterületének növelése és a munkaerők számának csökkenése következtében még nagyobb figyelmet kell szentelni a gépesített betakarításnak. Ezen a téren szintén gondot okoz a gépek hiánya. Az elmúlt évek hiányosságai közé sorolhatjuk, hogy az akkor termesztett hibridek nem feleltek meg a nagyüzemi termesztés követelményeinek. Ezt a problémát a hazai fajtákon és hibrideken kívül főleg jelentős külföldi behozatallal oldjuk meg. Ez év tavaszán például Jugoszláviából 350 tonna, Magyarországról 600 tonna. Romániából-pedig 800 tonna jóminőségű vetőmagot vásároltunk, amelyek beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Erről tanúskodnak az idei eredmények, vagyis az, hogy előzetes felmérések alapján szlovákiai méretben 42—45 mázsás termésátlagra számítunk. IGÉNYES FELADATOK A kukorica termesztésének távlati tervei alapján 1975-ben Szlovákiában már 180 ezer hektáron kell termeszteni, és 50 mázsás átlagos hektárhozamut szeretnénk elérni. Nos, valóban vesszövetkezetben megrendezett Cj Technika Napja is, ahol a fő téma a kukoricabetakarítás gépesítése vult. Az 0] Technika Napját a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nyugatszlovákiai kirendeltsége, a Galántai Mezőgazdasági Társulás, a Rovinkai Mezőgazdasági Technika Kutatóintézete, valamint a Szlovákiai Mezőgazdasági Társaság nemzeti és járási tanácsa rendezte meg. Ritkán tapasztalt érdeklődést tanúsítottak a mezőgazdasági szakemberek a rendezvény iránt. Ezt bizonyítja, hogy több mint 250-en vettek részt az előadásokon, illetve a gépek bemutatóján. A délelőtt folyamán három előadás hangzott el, s ezt követte a délutáni gépbemutató. Elsőnek PAVLlK mérnök beszélt a kukoricatermesztés legújabb ismereteiről. Bevezetőjében felidézte a múltat, amikor a gyengébb termés fő oka az volt, hogy csupán 20—23 ezer egyed esett egy hektárra. A továbbiakban méltatta a kukoricatermesztés jelentőségét és rámutatot az új ismeretek széleskörű alkalmazásának fontosságára az agrotechnika és a tápanyagellátás terén. A múltban nem fordítottunk kellő figyelmet a megfelelő tápanyagellátásra — hangsúlyozta Pavlík mérnök. Példával bizonyította, hogy az érsekújvári Járásban mennyire gazdaságos a nagyobb műtrágyaadagok alkalmazása. Amíg 200 kg NPK felhasználása esetén X korona költség 2,41 korona hasznot hoz, addig 300 kg NPK adag mellett az 1 korona értékű inűtrágyaköltségre már 2,61 korona jövedelem esik. Mindez azt bizonyítja, hogy a bőséges tápanyagellátást meghálálja a kukorica. Egyébként ajánlotta, hogy kukorica alá ősszel dolgozzuk be a földbe az egész PK műtrágya-adagot. Kihangsúlyozta, szakszerű tápanyagellátással a klimatikus viszonyok kedvezőtlen hatása is mérsékelhető. A nagy hozamok érdekében a jövőben szükségszerűen fokozni kell a nitrogénadagot, és ebből legkevesebb 121 kg-ot kell bedolgozni a talajba. Az egyedek száma szintén döntő tényező a termés nagyságának alakulását illetően. A korai fajtákból, hibrideknél több mint 55 ezer, a félkései és kései hibridekből pedig 47—50 ezer egyed legyen hektáronként. Az egyedek számának alakulása természetesén minden esetben az illető hibrid tulajdonságainak a függvénye. Öntözéses gazdálkodás esetén növeljük az egyedek számát, és ezzel gazdaságosabbá tehetjük az öntözéses kukoricatermést. Ilyen esetben célszerű a PK-edag bizonyos részét tavasszal bedolgozni a talajba. A KUKORICATERMESZTÉS AGROTECHNIKÁJA Ezzel a címmel tartott előadást doc. BELEJ, a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola tanára. Röviden összefoglaljuk az előadás lényegét. A termés alakulását az agrotechnikai és egyéb tényezők egész kompplexuma befolyásolja. Már a szaksze- . rü talajelőkészítéssel sokat tehetünk a gazdag termés érdekében. A jó minőségű és pontos vetés, a későbbiek folyamán pedig a megfelelő növényápolás jogosíthat fel a sikerre. Fontos, hogy az egész vegetációs időszak alatt megteremtsük a víz- és a tápanyagfelvétel előfeltételeit. A talajelőkészítés legfontosabb feladata a porhahyós föld, a talajagregátok megfelelő struktúrájának megteremtése, amely az előfeltétele annak, hogy a talajban erőteljes a mikroorganizmusok tevékenysége, és így megfelelő feltételek lesznek a növényzet fejlődéséhez. A jövőben külföldi és hazai viszonylatban is egyre gyakrabban találkozunk majd a „minimalizáció“ fogalommal, ami a kukoricatermesztésben a talajelőkészítési munkálatok leszűkítését jelenti. Az elképzelések szerint a tavaszi vegyszeres gyomirtással befejeződhetnek a növényápolási munkálatok. Ez azonban megköveteli, hogy megfelelő hermicidekkel rendelkezzünk. A tapasztalatok alapján célszerű a jelenleg használt vegyszereket totális herbicidekkel keverni, mert néhány gyom már ellenálló a jelenleg használatos herbicidekkel szemben. Belej mérnök előadása befejező részében egy kísérlet eredményeit ismertette. A kukoricatermesztésben öt agrotechnikai tényező (a szántás mélysége, fajta, tápanyagellátás, az egyedek száma, növényápolás) hatását több éven keresztül figyelték. Megállapították, hogy a trágyázás 22 százalékában befolyásolta a várható eredményeket, ugyanakkor a helytelen növényápolással 34 százalékkal is csökkenhet a termés. A BETAKARÍTÁS GÉPESÍTÉSÉNEK FEJLESZTÉSE A kukorícatermesztés, de főleg a betakarítás gépesítését emelte ki előadásában František FORTUNÍK mérnök, a Rovinkai Mezőgazdasági Technikai Kutatóintézet dolgozója. Megemlítette, hogy a speciális betakarító gépek miatt a Jövőben 80 cm-es sortávolrágra kell a kukoricát ültetni az eddigi 70 cm helyett. A betakarítás gépesítése igényes és sürgős feladaf. A múltban főleg azért csökkent az érdeklődés a betakarító gépek iránt, mert sem a gépek minősége, sem pedig teljesítményük nem felelt meg a nagyüzemi kukoricatermesztés követelményeinek. A kései hibridek termesztésének következtében nagyon kitolódott a betakarítás időpontja, s ilyenkor már nehézségekbe ütközött a gépek munkája. A jelenlegi lehetőségek alapján azokban a mezőgazdasági üzemekben, ahol kisebb területen termesztik a kukoricát a Braud adapterekkel végezhetjük a betakarítást, a szakosított kukoricatermesztő gazdaságokban azonban számításba jöhet a speciális kukoricabetakarító kombájnok használata is. A heterózís kukorica betakarítására a kétsoros ZMAJ—2KM típusú kombájnokat célszerű alkalmazni. A betakarítás gépesítését jelenleg azonban gátolja a Braud adeptérek hiánya. A Jövőben az eddigi négysoros helyett a hatsoros adaptérek kerülnek előtérbe, amelyeket az SK— 4-es, E—512-es és a NIVA—5-ös kombájnokra egyaránt fel lehet szerelni. GÉPBEMUTATÓ Az elméleti előadások után délután került sor a betakarító gépek bemutatására a szövetkezet kukoricatábláján. A látogatók nagy érdeklődéssel szemlélték az SK—4-es és az E— 512-es kombájnra szerelt KA—267-es Braud adaptért, valamint az ABM—3 típusú francia kukoricakombájnt, amely a Rivierre Casalis cég készítménye. A kukoricabetakarító gépeken kívül a látogatók megtekinthették még a magyar gyártmányú RZ—3 típusú szárzúzót, és az NDK gépeit, az E—301-es rendrakót, valamint az E— 280-as típusú járvaszecskázót. Vala-Munka közben az SK—4-es kombájnra szerelt KA—267-es Braud adaptér. mennyi bemutatott gép megbízható munkát végzett és ezzel elnyerte a szakemberek tetszését. A gépesített kukoricatermesztésről és főleg a bemutatott gépekről néhány gyakorlati szakember véleményét is érdemes papírra vetni. TOMASKOVICS KÄROLY a sókszelőcei szövetkezet elnöke így nyilatkozott: „Különösen az SK—4-es kombájnra szerelt Braud adaptér munkájával vagyok nagyon elégedett. Már tavaly is nagy segítséget nyújtott a betakarításnál. Az idén 300 hektáron termesztünk kukoricát és 60 mázsás átlagos hektárhozamra számítunk, amit! szintén a Braud adaptérekkel takarítunk be. Teljesítményük 7—8 hektár naponta.“ MÉSZÁROS JÓZSEF sókszelőcei főgépesítő pozitívan értékelte a francia Jelenleg a gépek hiánya miatt a betakarítás gépesítése a háttérbe szorul. Ezt azonban már a kerületi mechanizátortól, Reisinger Jozeftöl tudtam meg. Tavaly 17, az idén pedig 50 darab Braud adaptért kapott a volt Nyugat-Szlovákiai Kerület. Az 1970-es évre a mezőgazdasági üzemek részéről már 150 db gépet igényeltek. Sajnos, nem kapták meg. A fent említett véleményekből azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a kukoricatermesztés bővítése nagy mértékben a gépesítés fokozásának lehetőségeitől függ. Még egyszer szükséges hangsúlyozni, hogy a növekvő munkaerőhiány egyre több kukoricabetakarító gépet követel. Annak ellenére, hogy elég drágák a gépek, úgy mond nélkülözhetetlenek, mert nincs más megoldás. Ha elegendő adaptérrel Az ABM—3 típusú francia gyártmányú kukoricakombájn is nagy érdeklődést keltett a szakemberek körében. kombájn munkáját. A nagyobb teljesítmény mellett (9 óra alatt 10—12 hektár) jó minőségű munkát is végez, csak az a baj, hogy elég borsos az ára, s ráadásul egyéb munkára nem használható. Ezért szerinte is célszerűbb az adaptérek alkalmazása. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nyugatszlovákiai kerületi kirendeltségének agronőmusával, BERKES FRANTIŠEK mérnökkel a kerület kukoricatermesztéséről és a betakarítás gépesítéséről váltottam néhány szót. A beszélgetés alapján elmondhatom, hogy 90 ezer hektáron termesztenek kukoricát, amit 1975-ig 140 ezer hektárra növelnek majd. Jelenleg csupán a vetésterület 5 százalékán alkalmazzák a gépesített betakarítást, de 1975-ig ezt már a terület 90 százalékán szeretnék megvalósítani. rendelkezünk majd, megvalósíthatjuk a kukorica komplex gépesített betakarítását. A kukoricatermesztés fejlesztésének jelenlegi időszakában a betakarítás terén az adaptereké a jövő, de az esetleges kukoricatermesztő gigantok kialakításával a kombájnok is előtérbe kerülnek. Ezt a kérdést járásonként a termelés szakosítása keretén belül kell megoldani. Végezetül elmondhatom, hogy a sókszelőcei Oj Technika Napja nagyon hasznos volt, mert az elméleti előadásokon kívül a gépbemutatók felvázolták a komplex kukoricabetakarítás fejlődésének irányvonalát. Az oldalt írta és fényképezte: KAJTOR PÁL
