Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-17 / 42. szám

így magyarázza legalábbis ■ a farkasvadászat tudo­mányát Michal Ž o 1 n a. Dseh­­szlovjkia legjobb farkasvadá­sza. bár van egy olyan sejté sünit, hogy nem ilyen egyszerű a dolog. Eddig huszonhét kü­lönböző korú és nagyságú or das élete „szárad“ Michal Zol na lelkén. A farkasölők ki'rá lyát otthonában találtuk, a fes­tői Palota falucskában. Palotát csak a részletes térképen lehet megtalálni, a kelet-szlovukiai Humenné várostól északra tek szik. A „király“ éppen fát vágott a fészerben, erős fejszecsapásai nyomán csak úgy repült a for­gács! Egy tizennyolc éves fiú energiájával dolgozott. Senki sem mondaná, hogy ennek a vállas, tagbaszakadt férfinek már hét kereszt nyomja a vál­lát (februárban ünnepelte het­venedik születésnapját). A kölcsönös üdvözlés után szép kőházba vezetett. Az elő­szobában szinte elakadt a lé­legzetünk a csodálattól. Ahová csak néz az ember, gyönyörű szarvasagancsok, csillogó agya rak, kitömött sólymok és fácá­nok a legkülönbözőbb helyze­tekben. Az otthonos szobában kályha, öreg szekrény, az ágyon vaddisznóbör. Amikor helyei foglaltunk az asztalnál, melyen már ott állt egy üveg szilvapá­­linka, oldal-szalonna, hagyma és házi kenyér, az öreg '■tolna (ismerősei csak így hívják), ku­tatni kezdett emlékei között. Vajon mi másra emlékezhet egy ember, aki egész életét az erdő­nek szentelte, ha nem a va­dászélményeire? Élménye pedig annyi van, hogy három regény is kitelne belőlük. Tudja a kedves olvasó, hogyan kell farkasra vadászni? El­sősorban is jó puskára és éles szemre van szükség. Aztán ve­gyen valahol kétszáz koronáért egy kiselejtezett gebét, amely azért még kibír öt-hat kilométer „kutyagolást“ hegynek föl­felé. Ezt elvezeti egészen a lengyel határhoz s ott lelövi. Kö­vetkezik a várakozás. Néha egy két éjszaka, máskor snkkal to­vább kell lesbenállni. Mert a farkasuk vagy jönnek, vagy nem. Ha a közelben vannak és éhesek, akkor bizonyosan jennek. Aztán már csak pontosan kell célozni és hidegvérré lőni. Ž о 1 n a bácsi a „.farkaskirály“ Már Žolna, bácsi nagyapja is kitűnő vadász hírében állt, ap­járól pedig még ma Is a ieg­­különösebb legendák keringe­nek. Óriási termetű és nagyon jámbor természetű ember volt. Többek között ez az érdekes eset is megtörtént vele: Egyik évben (Michal akkor tizenkét éves volt), nagyon ke­mény tél köszöntött be erre a vidékre. A hó mélysége az er­dőben a két métert is elérte, így igen sok állat éhenpusztult. Ám az emberek között, a falu­ban is nagy volt a nyomor. A Žolna-család minden reményét a családfő puskájába fektette. Michal apja egyik délután szo­kásos vadászkörútjára indult. Szerencsétlenségére kutyáját, nem vitte magával. Mikor olyan mélyen ért az erdőbe, hogy az ott dolgozó favágók hangját is hallotta, mintegy három métér­­r6 a hóban óriási vadkant vett észre. Gondolkodás nélkül le­kapta puskáját a válláról, vil­lámgyorsan célzott és lőtt, dé olyan szerencsétlenül, hogy a kant csak megcsiklandozia és megvadította. Az mint a veszett rontott a vadiszra, aki térdig süppedt a hóba és éppen a má­sodik töltényt készült puskájá­ba tenni. Egy pillanat alatt le­harapta Žolna mutatóujját és fejét hirtelen előre szegezve hátulról a vadász lábai közé tört. Žolna bácsi apja a kővet­kező pillanatban a kan hátán találta magát és így akaratla­nul is a világ egyik legfurább „lovasává“ vált. De nem vesz­tette el lélekjelenlő ét, erősen kapaszkodott a vaddisznó fülei­be és szüntelenül' segítségért kiáltozott. Amikor a közelben lévő favágók megpillantották a fák között rohanó vadkant, há­tán a vadásszal, lemondtak megmentéséről. Nem láthatták amint a fura Žolna előhúzta zsebkését és „lovaglás“ közben kiszúrta az állat mindkét sze­mét. Azt sem látták, ahogy az­tán az első kezeibe kerülő do­ronggal agyba-főbe veri az me­­oda fetrengő kant. A helyszínre rohanva csak az élő, mosolygó Zolnát látták, amint diadalma­san áll a kimúlt vadkan felelt. Michal erejét és bátorságát apjától, téllövö tudományát pe­dig talán magától az ördögtől örökölte, ahogy irigyei mond­ják. Az első vaddisznót tizen­nyolc éves korában ejtette el. Sokféle vadut lőtt már, de az első farkas csak 1950-ben esett áldozatául. A farkasvadúszat egész férfit, nagytapasztalatú vadászt kíván. Vadászéiményeivel kapcso­latban Michal Žolna nem feled­kezik meg hű kutyáiról, ame­lyek kóborlásai során kísérői voltak. Közülük legszívesebben Néróról beszél, amit a második világháború után kapott aján­dékba. Akkor még csak erőtlen kis állat volt, de néhány év után hatalmas farkaskutyává fejlődött. Néró először három éves korában került halálos ve­c7nHólamha A l/lrm* fÍ7tarnT ( ar. (Fotó: Jancura) kashorda garázdálkodott a kör­nyéken, főleg az őzállományt pusztította. Az egyik vadásza­ton Nérónak nyoma tűnt. Hiá­ba hívta öt Žolna bácsi egész délelőtt, hiába kereste. Csak délután ütötte meg fülét az is­merős ugatás és nemsokára be is futott a kimerült kutya, nyo­mában két farkassal. Žolna bá­csi célzás nélkül lőtt egyszer, majd másodszor. Az egyik or­das felbukott, a másiknak sike­rült megmenekülnie. Másik ve­szélyes kalandjából már Néró nem került ki élve. A hű kutya akkor az öreg Žolna fiát kísér­te, aki szintén erdész. Csak másnap találtak rá Néróra, liiúz ölte meg. Žolna bácsi számára 1953 volt a legsikeresebb év. Ekkor ugyanis négy farkast ejtett el. Legizgalmasabb harcát a máso­dikkal vívta. Márciusban tör­tént az eset és mivel március­ban ezen a vidéken még bőven van hó, könnyen követhette a ragadozó nyomát. Néhány órá­nyi kergetőzés után a fáradt farkas az egyik faiskola mel­lett lefeküdt a hóba. Az öreg Žolna ravaszul, a faiskolát meg­kerülve, hátulról akarta célba­­venni, ám erre a farkas megle­pő módon reagált. Összeszedte minden erejét és a vadász leié rohant. Már csak pjir lépés vá­lasztotta el tőle, amikor Žolna végre felocsúdott meglepetésé­ből, célzott... és az eltalált farkas kisfáján a csizmájára bukott. Több mint harminc eszten­deig töltötte be az erdészi tiszt­séget Palotán ez a kitűnő va­dász. Most már nyugdíjban ián, de ez egyáltalán nem akadá­lyozza abban, hugy naponra ki­menjen az erdőbe. És nemcsak palotaiba, mert őt a köruvék minden vadászatára meghívják, ’gyszer a Krkonoše-heg ységnen e muflonokra is vadászott, a mor­va Bfeclav melleti pedig fácán­ős nyúlvadászaton vett részt. Vendéglátónk pipára gyújt, mi pedig ezalatt jobban körül­nézünk a szobiban. Egy falat csupa diploma és elismerő ok­levél borít. Legutóbb egy újvi­déki (Növi Sad, Jugoszlávia) vadászati kiállításon vettek részt trófeái: két pár vaddisz nó'-agyar s mindkettőért arany­érmet kapott. Žolna bácsi minden héten kap két-három levelet ismeretlen emberektől, vadászoktól és nem szakemberektől, akik tanácso­kat kérnek tőle, vagy mint nemrég egy komáromi iskolás­sá fényképet. „Sokan azt gondolják“ — mondja Michal Žolna, „hogy ná­lunk annyi a farkas, mint cső után a gomba, de ebben na­gyot tévednek. A lengyel oldá­son lévő őserdőkben vannak az irdasok üregei, odúi, ott ta­nyáznak, hozzánk csak át-át futnak. Mert ezek kitűnő futók. Egy óra alatt harminc kilomé­tert is megtesznek. Nemrég egy nyugatnémet milliomos járt itt. Azelőtt Afrikában elefántra vadászott, de a farkas más mint az elefánt. Kilenc napig volt itt az a német, minden ál­dott nap kimentünk az erdőbe, mégis üres kézzel tért haza.“ Michal Zolna vadászkirály, aki eddig huszonhét farkast ejtett el. Búcsúzáskor azt kí­vántuk neki, hogy ezt a szá­mos életének jubileumi évében harmincra emelje. Jancura Vladimir— Major Lajos A TÁTRAI NEMZETI PARK VADÁLLOMÁNYA Szlovákiában a Tátrai Nem­zeti Park ötvenegyezer hektár kiterjedésű és közvetlenül szomszédos a huszonegyezer hektárnyi kiterjedésű Lengyel Tátrai Nemzeti Parkkal. A Tát­rai Nemzeti Park területének 65 százaléka erdő, a fennma­radó 35 százalék nagyrásze ma­gas hegységeket foglal magá­ban. A szlovákiai Tátrai Nem­zeti Parkban jelenleg kilenc­­száz-ezerkétszáz darab szarvasi tartanak nyilván, a bikák agan­csainak erőssége eléri a két­­száz-kétszázhúsz nemzetközi pontértékei. A Tátrai Nemzeti Parkban a szarvason kívül négyszáz tíz és nyolcszáziitven zerge is tanyázik. A selejtezést a farkasokra bízták, az eddigi megállapítások szerint az ott tanyázó farkasok évente átlag száz szarvast pusztítanak el. A Tátrai Nemzeti Park állomá­nyát még huszonöt medve és huszonöt hiúz is gazdagítja. Most folynak kísérletek bőié- ^ nyék megtelepítésére. —k — Gyöngyöstenyésztés Franciaországban A Beghin tenyésztelep Cha­­teau-Contierben állítja aló а francia gyöngytyúk tenyész­­anyagának 70—80 százalékát. A múlt évben Franciaország­ban huszonötmillió gyöngyöst hizlaltak, ez az összes pecse­nyebaromfi egytized része. Franciaországon kívül Olaszor­szágban állítanak elő évenként tíz milliót, utána Anglia és Bel­gium következik, ahol mintegy nyolcvanezer gyöngyöst hizlal­nak. Idén Franciaországban lényegesen növekedik a terme­lés, mert növelték a törzsállo­mányt, és így több keltetőtojás állt rendelkezésére. Mint isme­retes, a gyöngyös afrikai vad őséhez nagyon közel áll és így tojásrakási idénye rövid. A magneródi baromfitenyésztési kutatóintézetben kidolgozták a gyöngytyúkok mesterséges ter­mékenyítésének módszerét és e réven elérték, hogy majdnem egész éven át nyernek kelte­tésre alkalmas tojásokat. A beghini tenyésztelep kelte­tőjében háromszázötvenezer to­jást képesek keltetni egy bera­kás alkalmával. A gépeket a Be­kötő cég külön gyöngyöstojá­sok keltetésére készítette. A keltetés huszonnégy napig tart, 37,7 C°-on, 50 százalékos pára­­tartalom mellett. A két és lél napi keléskor a hömérsékle' 3S,2 3C, a páratartalom pech" 82 százalékos. A gyöngyösié);, héja keményebb, mint a tyíil« ké, ezért szükséges a magasabb páratartalom. A hizlalók átla­gosan ötezer naposcsibét vásá­rolnak. A tenyésztésre szánt naposcsibéket a japánok 98 szá­zalékos biztonsággal szekszál­­ják. A beghini tenyésztelep négy tojó- és hat nevelő részlegre tagozódik, de további fejlesz­tést terveznek. AZ állományból ötvenezer tenyészállatot batté­riában, tizenötezret padlón tar­tanak, negyvenezer állandó to­jástermelésben van. A nevelő­­házak nyolcvan méter hosszúak és tizenkét méter szélesek, ke­zelőfolyosókkal. A nevelöházak osztottak, egy-egy rekeszben ezer-ezerkétszáz állat van. A meleg levegőt ventillátorokkal Hivatják be. Az almot tíznapon­ként felújítják, úgy hogy- a hu­szonnyolcadik héten húsz centi­méternyi vastagságot ér el. A nevelőházakban iilörudakat he­lyeztek el, miközben egy méter­re hat állatot számítanak. Az egy rekeszben levő ezerkétszáz állatra húsz függő önetetőt szá­mítanak, ezek töltése automati­kusan, műanyag csöveken ke­resztül történik. Huszonnyolc hetes korban kerülnek az álla­tok a tojó-battériákba. A megvilágítás négyhetes ko­rig napi 20 óra, öt-tízhetes ko­­. rig 16, tizennégy-tizenhat hetes korig 12, tizenhat-huszonnyolc hetes korig 8 óra. Ezt követően a tojóketrecekben levő tyúkok megvilágítása a tojásrakás be­fejezéséig — ami kilenc hónapig tart — a megvilágítás 14 óra. A világítás átkapcsolása sülét­ről világosra és fordítva foko­zatos erejű világítással öl per­cig tart. A tojóházak 50X15 tn nagy­ságúak. Négy soitban nyertek elhelyezést a három emeletes battériák. Összesen nyolcezer­ötszáz tojót és kakast helyez­nek el bennük. Ezek az épüle­tek is klíma-szabályozó beren­dezéssel ellátottak, a hőmér­séklet állandóan 18—22 ’C kö­zötti. A tojóketrec 40X45 cm-es és négy állatot helyeznek el benne. Az itatás és az etetés szer termékenyíteni kell. Ez a munka pontosságot, kézügyes­séget és türelmet igényel. Há­rom és fél tojóra kell számítani egy kakast. Először egy dolgozó a kakas hasa alját masszírozza, a másik dolgozó egy speciális kanülbe felfogja az ondót. Az ondót 20 perc alatt fel kell használni. Annak érdekében, hogy a termékenyíti) folyamato­san dolgozhasson, több dolgo­zópár is gyűjtheti a kakasoktól az ondót. Minden kakas 40 mm3 ondót ad és ezt 100 mm3-re hí­gítják. Minden tojót 25 mm3 hí­gított ondóval termékenyítenek. A mesterséges termékenyítés, munkaigényesség következté­ben, a naposgyöngyösök árát húsz százalékkal növeli. A kékesszürke gyöngytyúk (Kacséra Szilárd felvétele) automatikus. A mesterséges ter­mékenyítés érdekében a tyúkok a felső, a kakasok az alsó ket­recekben vannak elhelyezve. Tervezik a tojók és kakasok külön épületben történő elhe­lyezését, a különböző világítási program végrehajtása érdeké­ben és remélik azt Is, hogy az állatok között így nagyobb lesz a nyugalom. A tojást naponta egyszer gyűjtik. A tojásrakás a hamincadik héten.indul meg és nyolc és fél hónapig tart. Egy tojó 170 tojást rak, ebből átla­gosan 150 a termékeny. A tojá­sok kelési aránya a battériában tartott tyúkok esetén 70—72 százalék, a padlón tartottaké 80 százalék. Minden tojót hetenként egy­A gyöngyösök minden karban ellenállóbbak a betegségekkel szemben, mint a tyúkfélék, egyedül a parazitás betegségek­re érzékenyek (ilyenek a kok­­cidiozis, histomonas, trichomo­nas). Az a baromfitartó, aki broiler-neveléssel már foglal­kozott, könnyen elsajátíthatja a gyöngyösök nevelésének, hizla­lásának tudnivalóit. A fiatal gyöngyösök 12 —13 hetes korra elérik az 1,2—1,3 kg-os súlyt és egy kg hús előállításához 3,4 kg takarmányt használnak lel. A hizlalt gyöngyösöket szívesen vásárolják az olaszok és az an­golok. A franciák azt tartják, hogy a hizlalt gyöngyösnek, mint étkezési különlegességnek, nincsen párja. —к — Jt IliVNI Megrendelhető a SEX SAL LINK tojóhibrid A Szlovákiai Kisállatle­­nyésztők Szövetségének kí­vánságára az egyik SEX SÁL LINK tojóhibrid szaporító üzemközi vállalat (Družstev­ný hydinársky podnik Vŕbo­vé, okres Trnava j naposcsi­bét kínál eladásra a jövőévi tavaszi idényben szövetsé­günk tagjai számára. Ez a tojóhibrid éghajlati viszonyainkhoz már alkal­mazkodott szülőpároktól származik és a következő tulajdonságokkal rendelke­zik: 0 tojúselőállításra nemesí­tett, 0 évi tojástermelési átlaga 240 db, ® takarmányszükséglete egy tojásra számítva 170 g, • nemi érettségét 180 cap alatt éri el, 0 életrevaló, és megfelelő életkörülmények között megbízható, 0 felnevelése során legfel­jebb 5 százalék az elhul­lás, 0 felnevelése utáni elhul­lás a tojóciklus befejezé­séig legfeljebb 15 száza­lék, 0 tojásszíne barna szín­árnyalatú, 0 tojássúlya átlagosan 63 gramm körüli, • ф a tyúkok színe arany­vörös, 0 a lójóciklus befejeztével mint középnehézsúlyú húsbaromfi értékesíthető. Árajánlatuk szerint a 98 százalékos biztonsággal sze­xált tojóhibrid-naposcsibék darabonkénti ára 10 korona. A nemek szerint külön nem választott naposcsibék ára darabonként 5 korona. Az árból 2 százalékos enged­ményt nyújtanak. A naposcsibéket előzetes megegyezés és szerződés alapján 1971 március első felétől kezdődően szállíthat­ják keltetőüzemükbűl. Az SZKSZ helyi és járási szer­vezeti egységei a tagok -osz­­szesitett megrendeléseit ké­sedelem nélkül küldjék el a SZKSZ Központi Bizottságá­nak címére (Bratislava, Stei­­nerova 70], mert az eloszlás a beérkezett megrendelések időrendje szerint történik. Lehetőleg a járási bizottság összesitse a megrendeléser két, mert a kisebb, nem tel­jes kocsirakomáňyú mennyi­ségek hosszútávra történő szállítása megdrágítja a da­rabonkénti szállítási költ­ségátlagot. A részletes fel­tételeket a megkötött szer­ződés tartalmazza majd. Maüura Emma

Next

/
Thumbnails
Contents