Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-03 / 40. szám
A légnyomás hatása a ponty étvágyára A légnyomás hatásával kap- tében, majd egyszerre eláll, el- csolatos, mégis a levegő hőmércsolatos tapasztalataim gyara- borul, máris itt a íront. A íront séklete, a szél iránya és a bapítására igen hasznos volt a átvonulásával a szél nyugatira rométer növekvő, vagy csökkenő Magyar Országos Horgász Sző- fordul, a levegő lehűl — eset- irányzata között a legszorosabb vétség (MOHOSZ) nevében Be- leg 10 C fokkal is — majd fizikai kapcsolat áll fenn.“ rényi János főtitkár által tett többnyire eső kíséretében újra Saját tapasztalataim szerint véleménynyilvánítás, amelyből emelkedni kezd a légnyomás, a légnyomásban beálló változás idézek: Tapasztalataink szerint már a meghozza vagy elveszi a ponty A valóságban a szél Iránya, front megérkezése előtt csen- étvágyát, tekintet nélkül arra, a levegő hőmérséklete és a min- desebb időszakban és a front hogy ez a változás milyen iránydenkori légnyomás a legszoro- megérkezésének első óráiban ban történik, tehát süllyed sabb kapcsolatban van egymás- megjön a ponty étvágya, akár vagy emelkedik a légnyomás, sal mint azt a meteorológia 755 mm-es legyen is a légnyo- és hány mm-en áll a barométer tudománya kifejti. A hozzánk más. mutatója. Érdekes az a megfi-Magyarországra és Csehszlová- Az előbb vázolt eset a tipi- gyelés, hogy nálunk a Garam kiába túlnyomórészt nyugat fe- kus- Persze előfordulhat ettől alsó folyásán megszűnik a ponlől érkező frontok, amelyek a eltérő irányú, méretű front-át- tyok kapása, mihelyt emelkemagas és alacsony' légnyomású vonulás is, de vitathatatlan, dfk a vízállás, pedig másutt ez területeket elválasztják egymás- bármilyen irányból is érkezzen nem rontja a pontyok étvágyát, tói, szabják meg az időjárás meg. legyen akár kisebb, akár jellegét. Ha például fölöttünk nagyobb légnyomáseséssel kap- Spišiak Miklós maximum van 770 mm-es légnyomással, 20—22 C fokos déli hőmérséklettel, gyenge északias-északkeleties széllel és nyugat felől alacsony légnyomás közeledik, úgy csökkenni kezd a légnyomás. A gyenge áramlás lassan keletire fordul, majd 2—3—4 mm-es légnyomásesés után déli-délnyugatira fordul a szél, a hőmérséklet emelkedni kezd és eléri a 25—30 C fokot, a levegő pedig fülledlé válik. A mi tapasztalataink szerint ez a délire forduló szél, a csökkenő légnyomással egyszerre elveszi a ponty étvágyát, mégha az 765 mm körüli légnyomásnál is következett be. További tapasztalatunk, ha az alacsony légnyomású terület tovább közeledik és a légnyomás mondjuk 755 mm-re süllyed a már említett déli szél kísére- Nemes pikkelyes pontyok (Kucsera Szilárd felvétele) Pergöhorgászat csukára (Folytatás a 7. oldalról.) akad. Az egyhelyben ülő úszós horgász csalihalának mozgása valamilyen rádióadó jelzéséhez hasonlítható. Ha a közvetlen környéken nincs is csuka, a vízrezgés hullámai előbb-utóbb nagyobb távolságról is odacsábíthatják. Ezzel szemben a pergető horgász villantója „elzúg“ a nádas előtt, s bár 30—40 méternyi útján több csuka leshelyét is érintheti, a kapás egyáltalán nem biztos. Helyes, ha a pergető horgász háromszor-négyszer is egy irányba " dob és ugyanakkor az útvonalon húzza végig a bünkért. Így jSípódot ad az étvágytalanabb yfeukáknak, hogy kedvet kapjagjnhk a rávágásra. A nádtól na'gyobb távolságra legtöbb he- I Яуеп lehetetlen a pergetés, mert jfurű a hínármező. Mindezt figyelembe véve a pergetés legeredményesebb időszakának október-november hónapot kell tekir.teníj hmikor a hínár már ;t aí fenékre. Persze minz Ügyességen múlik. Az horgász sikerrel manő• . ■ etnyári hajnalokon vagy Cd ..ÓH is a nádas előtt. Ha egy helyről háromszornégyszer, vagy akár többszőr is megdobáltuk a nád előtti vízszakaszt, 20—30 méterrel tovább evezünk és a dobásokat megismételjük. Ügyeljünk még az árnyékunkra is, s a villantót a napfényes oldalon vezessük, közvetlenül a csónak széléig. Gyakori eset ugyanis, hogy a csuka az utolsó pillanatban kap. A villantót a fenék felett méternyi magasságban vezessük. Ha akadástól nem kell tartanunk, kidobás után engedjük fenékre a villantót, és onnan indítsuk a pergetést. A pergetés sebessége közepes: lassúbb, mintha baünoznánk és gyorsabb, mintha süllőznénk. A támolygő villantót szakaszosan vontatjuk, pergetés közben meg-megállunk, kissé sülylyedni hagyjuk a Heintz-kanalat, aztán újra indítunk. így villantónk jól utánozza a sérült kishal mozgását. Általában a Heintz-rendszerű kanalak a leghatásosabbak. A körforgó villantók kevésbé váltak be, noha nagy az ellenállásuk és sokkal nagyobb vibrációt keltenek, mint a támolygő kanál. Talán túl nagy is ez a vibráció és inkább elriasztja a ragadozókat. A kisebb méretű körforgók már eredményesebbek és előfordul, hogy az elsősorban balinra használatos körömvillantót is csuka kapja el. A csuka igen erőteljesen kap a blinkerre, szinte kirántja kezünkből a botot. Fontos tehát, hogy peremorsónk fékje jól legyen beállítva, mert egyébként könnyen elszakadhat a zsinór. Fárasztás közben a bevágást egyszer-kétszer megismételhetjük, hogy minél mélyebben hatoljon a horog a csuka csorttos szájába. A peremorsőval való fárasztásnak szabályai vannak. E szabályok nagyjából azonosak, bármilyen halat fárasztunk is. Ha a horogra akadt hal megszólaltatja a racsnit, ne csévéljük a zsinórt, várjuk meg kifutásának a végét és akkor megemelve botunkat kezdjük el a hajtókar forgatását, miközben botunk végét ismét a víz felé engedjük. Ha a hal futása közben is csévélünk, a damil megcsavarodik és hamarosan használhatatlanná válik. Vigh József t§ PONTY KONTRA AMUR Sűrű népesítés (2500 db Pi/ha) esetében fehér amur. ból 250—300 db hozzáhelyezést ajánlanak Haritonov és társai cikkükben (a Kievben megjelenő Rübnoe hozjajsztvo című lapban. Nagyobb darabszámú amur (800—1600 db/ha) kihelyezése esetében erősödik a táplálkozási verseny, romlik a ponty takarmányértékesítési hányadosa. A tavak együttes haltermése ilyen esetben alig fokozódik, de a költségek emelkednek. • VlZTISZTASAG A KÉT NÉMETORSZÁGBAN A víz és a levegő tisztaságának védelme legyen a kormány szívügye — jelentette ki Genscher, az NSZK belügyminisztere azon az ülésen (a szövetségi parlamentben), ahol a környezet védelméről volt szó. Ebből az alkalomból Genscher javaslatot terjesztett elő, hogy iktassák végre törvénybe a vizek és a levegő védelmével kapcsolatos fontos teendőket. Ezzel szemben az NDK-ban a víztisztaság kérdését már néhány évvel ezelőtt megoldották, amikoris I erélyes módon törvényesítették azt a gyakorlatot, hogy az ipari üzemek kötelesek egy központi számlára szabályos időközönként befizetni a részükre megszabott összeget. Ebből fedezik a víz• HIPOTÉZIS Miként alakulnak ki a halrajok és összehangolt mozgásuk? Az érdekes és komplikált témával kapcsolatban Beljájev V. V. és Zeuv G. V. (Voproszü ihtiologii, Moszkva) az alábbi hipotézist dolgozta ki. E szerint ha azonos korú, nagyságú és fajú halak összeállnak, akkor mozgásuk — a raj körülötti vízben — speciális hidrodinamikai viszonyokat, rezgéseket vált ki, ami az egész raj rezgésérzékelését, mozgását és ingerfelvételét összehangolja _ és egyben tartja. • GÓLIÁT TEJES CSUKÁK? Köztudomású, hogy a csukáknál a tejesek jóval kisebbek, mint az ikrások. Már az 5 kg súlyú példányok is nagy ritkaságnak számítanak. A Fisch und Fang arról adott tudósítást, hogy nemrég Bajorországban egy 6 kg-os, Finnországban egy 5,6 kg-os és Svédországban egy 6,1 kg-os tejes csukát fogtak. tisztító berendezések építését, fenntartását és ellenőrzését. Ennek intézését nem . hagyják az ipari üzemek Q kénye-kedvére, mint nálunk. w KISÁLLATTENYÉSZTÉS A Szabad Földműves szakmelléklete VADÁSZAT HAIASZAT A Tarjáni Állami Gazdaság ” egyike azoknak a magyarországi mezőgazdasági üzemeknek, amely kiindulva a világpiac kívánalmaiból és saját adottságaiból, vállalni merte a kockázatot, vagyis egy új gazdasági ágazat, a házinyúltenyésztés nagyüzemi bevezetését. A merész, úttörő vállalkozás a várt eredményeket túlszárnyalta s példaként áll a hazai és a külföldi érdeklődők előtt. Néhány olyan kérdést tettünk fel Kóródy Bélának, a Tarjáni Állami Gazdaság igazgatójának, melyek megválaszolása betekintést nyújt a különösen nagy jelentőségű vállalkozás keletkezésére és munkájára. — Milyen okból és hogyan történt a nagyüzemi nyúltenyésztésre történő áttérés gazdaságukban? — érdeklődtünk bevezetőként. — Erre 1967-ben tértünk át. Az tette indokolttá, hogy a gazdaság rossz adottsággal rendelkező területen dolgozik, s így jövedelmezősége nem volt biztosítva. Ezt a hiányosságot a nagyüzemi házinyúltenyésztés segítségével kívántuk helyrehozni. — Elképzeléseiket az cdcftgi tapasztalatok alapján mennyiben sikerölt megvalósítaniuk? — Nyúlállományunk ezidáig jelentősen megszaporodott. Több olyan kérdést oldottunk meg a nagyüzemi nyúltenyésztésben saját erőnkből és elképzeléseink szerint, ami előbbre vitte az egész tenyésztést. Javult a szaporulat, hiszen az egy anyától leválasztott nyúlmennyiség korábban hat darab volt, most hétegész nyolctized darabnál járunk. — Milyen alapanyaggal dolgozik a gazdaság? — Négy alapanyaggal dolgozunk. Az úgynevezett Mathews hibriddel, továbbá francia fajtákkal, a fane de bourgognenyal és a blans de bouscate-tal, valamint az újzélandi fehérrel. Az utóbbi három Franciaországból behozott fajta tenyésztésével azért foglalkozik gazdaságunk, hogy ezeket meghonosítsuk a háztáji gazdaságokban. Ugyan nagyüzemileg is lehet tenyészteni, de a háztájiban sokkal jobban beváltak mint a Mathews (Metjúz) vagyis Vértes-hibrid, mert nem olyan igényesek, mint ez az utóbbi angol hibrid. — Milyen szempontból igényesebb a Vértes-hibrid? — Tartástechnológiai és takarmányozási szempontból. — Más gazdaságok részére is állítanak elő tenyészanyagot? — Országos tenyésztőgazdaságként szerepelünk, így a tenyész alapanyagot mi állítjuk elő, ellátjuk partnereinket és továbbmenően technológiát biztosítunk részükre. Teljes mértékben mi állítjuk elő a kívánt technológiához szükséges felszereléseket, berendezéseket, vagyis a ketreceket, az hatókat, az etetőket, a szellőztető és légkondicionáló berendezést. — Hány nagyüzemmel állnak ezidáig kapcsolatban? — Ezidáig mintegy öt partnerünk van, egy állami gazdaság és négy termelőszövetkezet. Ez a szám azonban növekedik a jövőben, mihelyt a tenyészanyag-előállítás lehetővé teszi, hogy a mutatkozó további igényeket kielégítsük. — Milyen mennyiségű tenyészanyát van módjukban produkálni? — Idén mintegy tízezer darab gukban alapanyagot szerezzenek be a Vértes-hibrid, vagy a felsorolt fajták szaporításához? — Óriási nagy volt az érdeklődés a csehszlovákiai szakemberek részéről, talán annak a cikknek a nyomán, amit három évvel ezelőtt írt rólunk. Nagyon sokan megfordultak gazdaságunkban és tetszett nekik elgondolásunk végrehajtása. Sajnos nem tudtak továbbjutni olyan vonatkozásban, hogy alapanyagot kapjanak tőlünk. — Mi volt ennek az oka? — Felsőbb szerveink pillanatnyilag nem járultak hozzá az alapanyag kiviteléhez, de az utóbbi időben több olyan bíztatást kaptak látogatóink, hogy valószínűleg nyélbe lehet ütni a dolgot. — Annái is inkább, mivel Csehszlovákia és Magyarország A nagyüzemi házinyúltenyésztés uttoroi . tenyészanyát állítunk elő, ami a jövő esztendőben megduplázódik. Ebből gazdaságunk valamennyit megtart magának a végtermék-előállításhoz, a többit a partnerek kapják meg, tekintve, hogy kétévenként le kell cserélni az állományt. — A csehszlovákiai állami gazdaságok vagy egységes földművesszövetkezetek részéről is megnyilvánult valamilyen kísérlet aziránt, hogy gazdasámezögazdasági és élelmezésügyi minisztériumai között egy olyan megállapodás jött létre, amelyet csehszlovák részről dr. Bohdanovský miniszterhelyettes magyar részről pedig dr. Gergely miniszterhelyettes elvtársak Írtak alá, melynek keretében ennek a problémának a megoldására is sor kerülhet. A soronkövetkező ülést valószínűleg októberben tartja a két fél. De talán néhány szót arról, Kóródy Béla, a Tarjáni Állami Gazdaság igazgatója. (Kucsera Szilárd felv.) 7. SZÁM 1970. OKTOBER 3.-4- A nagyüzemi házinyúltenyésztés úttörői + A galambok talpfekélye + Októberi teendők-4- A szervezett baromfi- és házinyúltenyésztők tevékenységéről-4- A csirkék fehér hasmenése-4- Veszélyben a kacsatenyésztés-4- Ne dobjuk a kutyának Q Apróvadtenyésztési gondjaink Q Mire vadászhatunk októberben? 0 Látóhatár О A fácán korai tojástermeléséről О Bevált a Victoria keltetőgép A Pergetöhorgászat csukára A Külföldi vizeken A A légnyomás hatása a ponty étvágyára hogy milyen technológiai felszereléseket alkalmaznak? — Az úgynevezett NK 16-os ketrectípust gyártjuk, amely négyszintes, tizenhat férőhelyes. Az etetés adagolt rendszerrel történik, de végezhető enélkül is, ami attól függ, hogy milyen nemű állatot tartunk a ketrecben, hízót vagy tenyészanyagot. Az itatás szelepes önitatók segítségével megy végbe. Az itató szinttartő, és a nyúl bármikor tud inni belőle, egyébként műanyagból készült. — Állategészségügyi szempontból milyenek a tapasztalatok? — Különösebb problémánk ilyen tekintetben nincs. Az elhullás váltakozó, rendszerint 7,8—8 %. Ebben nagymértékben közrejátszik az időjárás is, de a magunk részéről ezzel a százalékaránnyal elégedettek vagyunk. Az állategészségügy terén sok olyan dolgot megvalósítottunk, ami biztonságot nyújt az állomány részére s ezt rendszeresen alkalmazzuk is. A veszélyes betegség, a mixomatózis még nem okozott kárt nyúlállományunkban. — Az előbb említett ketrectípuson kívül más típust is alkalmaznak? — Másik ketrectípusunk az úgynevezett BHK ketrec. Ez (Folytatás a 2. oldalon)
